Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-28 / 142. szám
1964. július 28. kedd. NÓGRAD 5 ötszáz vagon gabona a magtárban A felvásárlás időszerű kérdéseiről nyilatkozik Bognár József A felvásárló szervek a napokban értékelték a fel- vásárlási tervek féléves eredményét. Megkértük Bognár József elvtársat, a megyei tanács felvásárlási osztályvezetőjét, hogy nyilatkozzon a tervek teljesítéséről. — Milyen eredménynyel zárta Nógrád megye az első féléves tervét? — A felvásárlási tervünket 1964. első félévében 102,2 százalékra teljesítettük. A vágómarha kivételével nemcsak teljesítettük, hanem jelentős mértékben túl is teljesítettük minden cikkből. Jellemző példának említem meg, hogy tojásból éves felvásárlási tervünket már az első félévben több mint 2 millióval túlteljesítettük. A tojás-felvásárlási eredményekben a szervező és mozgósító munkán kívül igen jelentős volt a Nőtanácstól kapott segítség. Az ezévi jó eredmények elérésén túlmenően igen jelentős szerepet játszottak a tsz-ek is, akik az előző évinél lényegesen több étkezési tojást értékesítettek. — A hízottsertésből a felvásárlási tervünket 100,5, a tejből 117, a baromfiból 148,0 százalékra tejesítettük. Országos viszonylatban is jó ez az eredmény, amelyért elsősorban a közös gazdaságok dolgozóit illeti az elismerés. — Miért nem lehetett teljesíteni vágómarhából a felvásárlási tervet? — A vágómarhából a felvásárlási tervet az első félévben mindössze 63,5 százalékra teljesítettük. Ennek okát abban látjuk, hogy az előző évek rossz takarmány ellátottsága kör vetkeztében a szarvasmarha állomány létszáma visz- szaesett, az átlagosnál nagyobb százalékát vágtuk ki az állománynak és kedvezőtlenebb lett az állomány kor és súlyszerinti összetétele. A különféle akciók, az állami támogatás és a jobb takarmányellátottság hatására már jelentős fejlődés tapasztalható az állomány növekedésében, ami igen biztató jel a jövőt illetően. — A vágómarha terv nem teljesítéséből adódó jelentős húskiesést egyéb állatokkal és állati termékekkel igyekeztünk pótolni. A féléves terv globális túlteljesítése azt mutatja, hogy ezt a célkitűzést sikerült is megvalósítanunk, örvendetes jelenség, hogy megyénkben is egyre több termelőszövetkezettel sikerült megkedvelteim a nagytestű baromfik nevelését, itt elsősorban a pulykára és libára gondolunk, de igen nagy az érdeklődés a kacsák iránt is. Már az elmúlt évben is közel 10000 pulykát sikerült a tsz-ek- be kihelyezni. Az ezévi eredmények ennél már jobbak, miután több mint 13000 pulykát és 3400 rajnai ludat nevelnek a tsz-ek. — Megkezdődött a gabonafelvásárlás is. Eddig milyen eredményekről lehet számot adni? — Az élő állat és állati termékek felvásárlása mellett teljes ütemben megindult a gabona-felvásárlás. Még kezdeti időszakban vagyunk, de máris mintegy 450-500 vagon kenyérgabonát vásároltak fel a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kirendeltségei, illetve telepei. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az idei gabona minősége kifogástalan. Hektoliter fajsúlya 2-3 kilóval jobb a „szokványánál. A nedvességtartalma is megfelelő, sőt igen sok tsz-nek súlytérítést is adunk, minthogy az átadott gabona nedvességtartalma a 14,5 százalék alatt van. — Most az a legfontosabb feladatunk, hogy a gabona átvételeiket zökkenő- mentesen bonyolítsuk le. B. Gy. VJ ERŐM generátor gépegység állítja elő. Az erőmű különleges előnye, hogy speciális kazánrendszerét az alacsony fűtőértékű, 2300—2800 Ka- lóriás, úgynevezett égőpalával táplálhatják. Ez a körülmény már egymagában is hangsúlyozza az új erőmű hasznosságát. (A szükséges fűtőanyagot a közelben feltárt ' bányákból szerzik, egy palatörőmű közbeiktatásával. A fűtőanyagot függő pályarend- szeren juttatják az erőműbe). Második képünk az előmelegítő állomást ábrázolja. Ez a többemeletnyi berendezés a hűtővizet a megfelelő hőfokon juttatja vissza a kazánokba. Harmadik képünkön a turbó^enerátorok egy része látható. Ezeket naponta ellenőrzik.------s---------------------------------( J2ug a cséplőgép. A szálas gépész igazít az egyik fogantyún, mire lassul a gép járása. Az utolsó kévéket ereszti az etető a dobba. Lassan al- konyodik. A napszálltára elfogyott az asztag is ezeri a szérűn. Ha leáll a munka a gépet átvontatják egy másik szérűre. Alacsony, fáradtarcú, parasztasszony nézi a napi cséplés eredményét. Elégedetten bólint. Egyhangúan kattog még az elevátor, szalmacsomókat vontat a magasba. — Ott a férjem — mutat a kazal tetejére. — Alig várom már, hogy lejöjjön Elég volt mára. Nehéz munka ez egész nap. Fáradt mödzulattal törli meg kendőjével verejtékeIparunk tervszerű fejlesztésének új. eredménye jött létre Bodokon. Az erőmű látképe még a hozzá nem értő ember érdeklő200 megawatt, s a berendezése minden tekintetben megfelel a korszerű követelményeknek. A villamosenergiát négy, egyenként 50 megawatt teljesítményű biokk-kapcsolásos turbódését is fölkelti: modern vonalai, méretei egyaránt figyelmet érdemelnek. (Első képünk). Az üzem tetjesítínénye g. - * " ■' EMBEREK ÉS SZABÁLYZATOK Szerény kérdések a MÁV illetékeseihez A VASUTASOK fáradságos, sok felelősséget és nagy figyelmet igénylő munkáját elismeréssel figyelik az emberek. Mindenki tudja, milyen fontos népgazdasági feladatokat oldanak meg, és azt is, hogy hány fontos gazdasági ág sikeres tervteljesítéséhez járulnak hozzá határidőre végzett munkájukkal. A dolgozó emberek ezreinek van nap mint nap kapcsolatuk a vasúttal s minden átlagos utazó tudja: egy-egy udvarias vasúti dolgozó, pénztáros, kalauz stb. milyen mértékben befolyásolhatja kedvezően, szinte észrevétlenül egy sereg ember egész napi munkáját. Ha most mégis egy negatív esetet teszünk nyilvános bírálat tárgyává: szándékunk természetszet- szerűleg a közönség és a vasút kapcsolatának további javítása. Az eset a dolgozók igazolványával utazó, hetijeggyel rendelkezők népes világából való. Köztudott dolog, hogy ezt a kedvezményű igénybevevők nem a saját kedvtelésüket élik ki, amikor nap mint nap sokszor órákat töltenek el „passzív” munkával, utazással, ahelyett, hogy művelődésre, szórakozásra fordítanák az időt. Igen helyesen, a munkahelyek biztosítják a nagyon kedvezményes utazás lehetőségét. Ezek előrebocsátása után lássuk a konkrét esetet. OSKÖ KAROLY, a salgótarjáni járás úttörő titkára Nagybátonyból jár be Salgótarjánba a KISZ Megyei Bizottságán lévő munkahelyére. 1964. február 27-én hivatalos munkája volt Somoskőújfaluban, ezért Salgótarjánba érkezve leszállt a vonatról, megváltotta a teljesáru jegyet Somoskőújfaluba, majd nyugodt lelkiismerettel visszaszállt ugyanabba a kocsiba, ahol addig is utazott. A szolgálatot teljesítő kalauz azonban nem méltányolta eme buzgalmát, hanem annak „rendje és módja” szerint megbüntette 53 Ft és 50 fillérre. Ismerősünk azonban nem volt hajlandó fizetni, ezért a Somoskőújfalui állomáson jegyzőkönyvezték az esetet, amiben rögzítették, hogy jegycsoportosítás történt, így a büntetés jogos. A KISZ Nógrád megyei Biozttsága másnap a kisterenyei MÁV Állomásfőnökséghez levelet intézett, amelyben közölte, hogy dolgozójuk hivatali munkáját végezte, nem tudnak olyan szabályzatról, amely tiltaná a „Dolgozók igazolványának” ilyen célra való fel- használását és ennek alapján kérték a büntetés törlését. A kisterenyei állomásfőnökség azonban a Személydíjszabás vonatkozó paragrafusaira hivatkozva szabályosnak minősítette a kalauz eljárását, mondván: tilos a dolgozók havijegyének munkahelyre történő utazás esetén hosz- szabb útra történő részbeni felhasználása. Ennek megfelelően március 10-én, majd március 21-én fizetésre felszólító csekket küldtek, s miután a dolgozó nem fizetett, április 21-én ismét felszólítást kapott, most már egy 13 Ft 50 fillérre mérsékelt összegre, szigorú fizetési meghagyással. Ha itt befejezhetnénk a történetet, talán még nem is lenne olyan szomorú. De sajnos, folytatni kell. Oskó Károly igazának tudatában ezt az összeget sem fizette ki. Ám a MÁV szigora nem ismer könyö- rületet. Amikor Oskó Károly május 18-án kisfia részére expresszáruként egv gyerekkocsit kapott Jász- karajenőről, a nagybáto- nyi állomásfőnökség nem volt ^ajlanőó kiadni, csak az etóbbi büntetés kifizetése után. Csak a legerélyesebb tiltakozás után adták ki, de akkor is úgy, hogy a Dolgozók igazolványát bevonták tőle. Eddig a történet. S most nézzük meg az ügyet jogi és emberi szempontból. Ez utóbbi eljárásról ne is beszéljünk. Ez egészen világos: törvénysértő. Magyarországon ugyanis csak közjegyzői vagy bírói végzéssel lehet végrehajtani valamilyen büntetést, de semmiesetre sem ilyen „árukapcsolással”. (Vagy nevezzük zsarolásnak?) DE VAJON csakugyan szabálytalanul járt el Oskó Károly? E sorok írója hosszasan tanulmányozta a közönséges utasok rendelkezésére álló szabályokat, hogy kideríthesse az igazságot. A hivatalos menetrendben nem akadt a „jegycsoportosítás” fogalom megfejtésére, ellenben a „Dolgozók menetkedvezménye” 11. pont c) alatt ez olvasható: a dolgozók igazolványa hosszabb útra is felhasználható, ha „az utas érvényes kiküldetési rendeletet mutat fel és annak alapján munkahelye állomásától a kiküldetési célállomásra tovább utazik”. Póruljárt emberünk állandó kiküldetési rendelvénnyel rendelkezik, s mint láttuk, a megyei KISZ Bizottság ugyanezt igazolta, a MÁV illetékesei mégis kitartottak igazuk mellett. Ezért fel kell tételeznünk, hogy van egy titkos, belső szabályzat is, amelyhez azonban gyarló földi halandók nem juthatnak hozzá. Ezért, mi csak szerényen azt kérdezhetjük meg: kinek jó ez a szabályzat? Véleményünk szerint senkinek. Mert a fenti konkrét esetben ugyan mire buzdítja a dolgozót? (A könnyebb át- gondolhatóság kedvéért csak a legegyszerűbb eseteket soroljuk fel.) I Leszallván a munka* helyre szállító vonatról, elmegy a legközelebbi presszóba, s ott kedélyes feketézéssel tölti az időt, így várva meg a következő vonatot, amelyen már „szabályszerűen” utazhat. O Ismerve a furfangos *** szabályzatot, nagy óvatosan elkerüli azokat a kocsikat, amelyek az ő jegyét eredetileg kezelő kalauz fennhatóságához tartoznak, s akkor egyszeriben jó lesz a jegye. Q Ügy sem én fizetem, hanem az állam, minek takarékoskodjam — felkiáltással megváltja teljesárú jegyét Nagybátonyból Somoskőújfaluba, s közben enyhe kajánsággal kuncog magában, hogy íme, az állam becsapja az államot, hiszen egyazon útra két jegyet is fizet dolgozójának. A Enyhe szomorúság * tölti el, mert érzi, hogy bár a szocializmust építő dolgozók 99,5 százalékának eszeágában sincs jegy csalást elkövetni, a rideg szabályzat „mindenki gyanús, aki él” elve mégis a notórius csalók eléggé el nem ítélhető táborába kényszeríti. SZERETNÉNK, ha a MÄV illetékesei megnyugtató cáfolattal semmisítenék meg aggomalmainkat, de méginkább azt, ha a homályos szabályzatokat minden érdekelt számára világossá érthetővé és hozzáférhetővé tennék. Csukly László Arcok, emberek A „BESEGÍTŐ” ző arcát. Vizet keres, de a hordót bevitték a faluba megtölteni. Van itt még víz demizsonban, az meg meleg. — Holnap jobb lesz — mondja reménykedve. — Miért? — Megyünk uborkát szedni. Nekem is van ötszáz négyszögöl területem. Hajnalban kimegyek, még nincs forróság és leszedem. Ebben a nyári forróságban csak nagy erőfeszítéssel lehet helytállni a cséplőgép mellett. Ezért csépelnek Egyházasdenge- legen felváltva a csapatok. Vidra Andrásné, ez a törődött, ötvenkétéves asz- szony is végigküzdi a „kenyércsatát,,. Példamutatóan. A napokat általában hajnalban kezdi. Mert főzni is kell. Felkel két órakor, hogy megfőzzön, mert este mikor hazaérnek, erre már nincs erő. Idős Vidra Andrásné munkabírását, .akaraterejét sokan csodálják. Pedig nem is termelőszövetkezeti tag. Mondja, hogy férje lépett be a tsz-be, de két év óta ő is „bedolgozik”. Panaszolja is, hogy nagyon sajnálja, amiért nem írt alá belépési nyilatkozatot, meri így nem tarthat igényt az öregkori kedvezményekre. — Nem volt aki felokosított volna — mondja. Az idős asszony azonban nemcsak a munkában mutat példát. Vállalt és vállal ő társadalmi tevékenységet is. Két éve párttag és sokat segít a tanács munkájában is. A faluban az új soron lakik. Azt mondják a falu vezetői, hogy hs társadalmi tevékenységrő! van szó az új sor nem okoz gondot, mert ott idős Vidra Andrásné, intézkdik. gép kimozdul helyéről, megkezdi ; vontatást. Vidra Andrásn« elnézést kér és odasiet s többi asszonyhoz segíteni. P. A.
