Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-28 / 142. szám

6 NÖGEAD 1984. július 28. kedd. VADÁLLATOK - KÖZELRŐL Látogatás az Állatkertben Mindenütt komoly-zöld színek keverve vidám sár­gákkal. élénk pirosokkal, bágyadt lilákkal. A fák lombkoronái mintegy ke­retként ölelik körül a ha­talmas parkot. Mennyi ér­dekesség, mennyi látniva­ló! A gyerekek nagyfigurás meséskönyvei elevened­nek meg itt... Az állatkertet sok kis Pi­roska. Karcsi, Zsuzska és Zoli látogatja, kerekretá- gult szemmel bámulják, mustrálgatják a hatalmas vadakat, a szelíd őzikéket, a tavon úszó hattyúkat, Legizgalmasabb mégis a vadállatok „házatája”. Harminc nagyragadozó él a Budapesti Allatkertben. Tigrisek, oroszlánok, ke­gyetlen tekintetű és vér­évről évre kicsikkel aján­dékozzák meg a kertet a vadállatok. Példás családi életet élnek. Az állatkerti Szunda tigris-pár például szinte búskomor, ha szét­választják őket. Már 25 éve élnek együtt, szép harmo­nikus házaséletben. Nem törődnek vele, hogy esetleg szentimentalizmussal vá­dolják meg őket: este úgy alszanak el, hogy egymás vállára hajtják a fejüket. Tigris idill! S vajon Néró, a rettent­hetetlen oroszlán, az álla­tok koronázatlan királya, egyébként már az állatkert' ben született, valóban olyan bátor-e? Mesélik, hogy egyszer szállítás köz­ben kinyílt a pórázának a zárja, s egyszer csak orosz­lán őfelsége szabadon ta­Egész nap vidám látogató-koszorú övezi a tnajom- ketreeeket. A kis állatok pompás szórakoztatással ho­norálják az érdeklődést szomjas párducok. Sokáig azt hitték, hogy a dzsun- gelnek e félelmetes vadjai rabságban elpusztulnak, nem szaporodnak. Megdőlt ez a feltevés, nálunk is látta magát. Ettől aztán a hős szíve úgy összeszorult, hogy gyorsan sarkonfordult és visszaódalgott régi bar­langjába; ott megszeppen­ve, türelmesen várta az Mackófürdő az állatóvodában. A kánikulában jól esik a hús víz nekik fa­ápolóját. Hiába, olyan tá- S, végül komolyra for- vol él már a vadontól, a dítja a szót. Legyünk sok­vadászattól, az éjszakai kai emberségesebbek mi, kóborlásoktól, hogy a leg- a látogatók! Ne fordulhas- kisebb dolog, amely eltér sanak elő többé olyan ese­„Kincsem” a legrégibb lakó. Az újszülött víziló-bébi alig egy hónapos, kitűnően érzi magát, és túljutott már az egy mázsán. Egyébként érdekes: Víziló a ne­ve, a disznófélékkel rokon, és a kicsinyét borjúnak hívják... a napi megszokott élet­rendjétől, megzavarja a nyugalmát. Kiváló étvágyukat napi hét kiló friss lóhússal elé­gítik ki. Etetéskor aztán zeng a park, mert a böm- bölésük azért csak félelme­tes. .. Rövidesen zsiráffal gaz­dagodik az állatállomány. Már építik a különleges méretű lakóházat. Orrszar­vút egyelőre nem vásárol az állatkert, vételára 100 ezer svájci frank körül van. Az állatkert legrégibb la­kója Kincsem, a víziló. Valóban kincset ér, mert sok kis csemetéjével 1931 óta busásan visszafizette már a vételárát. Első szá­mú kedvencei a gyerekek. Tudja-e, hogy... az időt virágok segítsé­gével is meg lehet állapí­tani. Például a rózsa ko­rán reggel, 4 és 5 között nyitja ki szirmait, a mák 5 órakor, a gyermekláncfű 5 és 6 között, a len 6 és 7 óra között, a hajnalka 8 órakor, a martilapu 9 és 10 között, a kerti dísz­dohány este 8 órakor, az éjjeli ibolya pedig este 9 órakor nyitja ki virágát, kappal azok a virágok nyújtanak tájékozódást, melyek bezárják szirmai­kat, így a mezei katáng délután 2 és 3 közt, a mák 3 órakor, a martilapu este 5 és 6 óra között tér nyugovóra. tek, hogy gombfestékkel ete­tik meg a kis állatokat az óvodában, hogy a bedobált tükörcserepek elvágják a majmok torkát, hogy nylon­zacskót dobjanak be az elefántnak. Ha látunk ilyet, ne hagyjuk. Hiszen az ál­latkert — a gyerekeinkké, mindannyiunké. Regős Isván „Kis66 ügyek Egy este a | AKI KÉSŐN érkezett, kénytelen állni. Amikor a BM Salgótarján városi-já­rási Rendőrkapitányságá­nak szabálysértési előadója megkezdi az elkövetők nyilvános meghallgatását, a művelődési ház utolsó szék­sorában is üldögélnek már érdeklődők. Kellemes meg­lepetés. Látszólag kisfontbsságú ügyekről van szó. A meg­idézettek egyike valamivel éjfél előtt kivilágítatlan ke­rékpárral közlekedett; má­sik reggel megivott egy de­ci törkölyt, úgy motorozott délelőtt; a harmadik a parkban próbálgatta kis­motorját. Ez utóbbi a kö­zönség derültségére azzal mentegetőzik, hogy a Sachs-motor „olyan mint a bicikli.” ö bizony nem hit­te volna, hogy megnyerge- léséhez szükséges a segéd­motorvezetői igazolvány... Pillanatokon belül saját magával kerül ellentmon­dásba a szabálytalankodó. Váltig hajtogatja, hogy a géppel tájára sem ment a rendőrségi épületnek, hi­szen tudta, hogy nincs jo­gosítványa. .. Vitai Egészségesebb munkakörülményeket Az SZTK Balassagyarmati Kirendeltségének vezetője, Bándi László kér szót anyagiakban is jelentős tár­Az SZTK balassagyar­mati kirendeltségéhez 80 község 40 ezer biztosított dolgozója tartozik. A biz­tosítottak zömét termelő­szövetkezeti tagok adják, így elsősorban az új falu­si nagyüzemekkel kapcso­latos problémákról szeret­nék szólni. Kapcsolódnom kell dr. Filarszky Nándor hozzászólásához: magas a balesetek száma nálunk, a táppénzállomány 15 és fél százaléka adódik ebből. A fiatal, mezőgazdasági nagyüzemek — bár gépe­sítettek — korántsem ne­vezhetők egyértelműen korszerűnek. Sok az el­avult gép. Az itt dolgozók még csak most ismerked­nek a munka nagyüzemi jellegével, nem kellően biz­tosítottak a munkabizton­ság és a baleseti veszély elhárításának feltételei. A baleset nemcsak bizo­nyos összegeket köt le, ha­nem népgazdasági kihatá­sai is vannak. Ez tsz-eink- ben különösen megmutat­kozik, mivel a rendelke­zések értelmében táppénz­állományba elsősorban a balesetet szenvedett dolgo­zók kerülnek. Hogy ezt ki­küszöbölhessük, fokozot­tabb körültekintésre, na­gyobb elővigyázatosságra, több hozzáértésre van szük­ség. Lényegében tehát a balesetek megelőzéséért kellene többet tenni. Gyakran tapasztaljuk, hogy kisebb sérülésekkel általában nem veszik igénybe az orvost „ebcsont beforr” jelszó alapján. így a betegség sokszor súlyos­bodik. gyógyítása hosszabb folyamat lesz. Amikor or­voshoz kerül a beteg, ko­moly baj van, egészsége fokozottabban veszélyezte­tett, ez a társadalomra is károsabb, mivel huzamo­sabb ideig veszi igénybe az sadalmi segtíséget. Nézzük ennek népgazda­sági kihatásait. A múlt esztendőben a termelőszö­vetkezetek 80 százalékában fordult elő baleset: ezer termelőszövetkezeti tagból nyolc-kilenc embert ért baleset. Az ebből adódó termelési kiesés 270 napot jelentett. Ennek tizennyolc- szorosa — hiszen 18 ezer tsz-tag tartozik a kiren­deltséghez — jelentős szám. Nem javult a hely­zet az idén sem, az év első felében a tsz-ek 81,7 százaléka jelentett balese­tet, tehát csökkenés he­lyett inkább emelkedés van. Az év első felében ezer tagra 284 termelési nap kiesés jutott. Ezek a számok bizonyító erővel hatnak és hangsúlyozzák: fokozottabb tevékenységre van szükség a megelőzés érdekében. Hasonlóak az arányok a hozzánk tarto­zó öt állami gazdaságban is. Országosan nem ilyen rossz a helyzet, megyénk, és ezen belül a balassa­gyarmati kirendeltég azon­ban az elsők közé került-. Magyarázhatók ezek a problémák azzal is. hogy a mezőgazdasági üzemek­ben a szakszervezet és a többi társadalmi szerv még nem szorgalmazója kellően a felvilágosító tevékenység­nek. Gondokat jelent sok­szor a baleset bizonyítása, mivel — mint említettem is — a tsz-tagok általában késón fordulnak orvoshoz és előfordul, hogy az üze­mek igyekeznek eltussolni a baleseti eseteket. Javu­lást remélünk az újabban alkalmazott jogszabálytól, amely a balesettel kapcso­latos tevékenységet befo­lyásolja. A falusi üzemek­ben tehát még több a ten­nivaló. mint az ipari üze­mekben. a nagy nyilvánosság előtt kisterenyei művelődési házban A három szabálysértés — sajnos — egyértelműen bi­zonyítja, hogy a közlekedé­si fegyelemmel baj van Kisterenyén. Ezért szüksé­ges, hogy a KRESZ életet, vagyont védő előírásairól sok ember beszélgessen, így a közlekedés időszerű kérdéseiről másnap azok is hallhatnak, akik ezen az estén távolmaradtak a kul- túrháztóL A megjelentek elmondhatják, hogy a lámpa nélkül kerékpározót kétszáz forintra, a park­ban motorozót háromszáz forintra bírságolta a sza­bálysértési előadó. A leg­súlyosabban vétőnek — az ittasan, nagy sebességgel motorozónak — ezerkét­száz forintjába került fe­gyelmezetlensége. Nehogy megismételje a közeljövő­ben : félesztendőre bevon­ták gépjárművezetői iga­zolványát. .. | \7. FT HANGZOTTAK so­kakat késztetnek szólásra. Eevikük megkérdi, hogyan kell motorkerékpárral par­kolni lakott területen é$ országúton. A helyes vá­lasz: úgy. hogy a jármű jól látható legyen; tehát vagy lámpa alatt kell el­helyezni, vagy saját lám­pájával kivilágítani. A bányásztelepülés ön­kéntes rendőreinek egyike két javaslattal áll elő. A tárgyaláson megjelent ta­nácselnököt kéri: mielőbb állítson munkába kerék­pármegőrzőt, s intézkedjék, hogy a tanács a rendőrség­gel egyetértésben jelöljön ki a nagyforgalmú úton gyalogos átkelőhelyet. Az érdeklődők a Salgó­tarjánból érkezett rendőr­tiszttől s a községi tanács végrehajtó bizottsága elnö­kétől kapják meg a vá­laszt. I RÖVID cigarettaszünet után elsötétül a terem, s megkezdődik a filmvetítés. Arról, hogyan közleked­jünk balesetmentesen, biz­tonságosan. Igen, — lehet így is, hiszen egyáltalán nem szükségszerű, hogy a járművek számának emel­kedésével a balesetek szá­ma is növekedjék. A köz- ' lekedés biztonságához ke­vés kell — de az nagyön kell. Fegyelmezettség és a KRESZ előírásainak pon­tos ism»*te- R. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents