Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-23 / 138. szám
1964. július J?3. csütörtök NÖG R A D Oldal Mihály tsz-tag „üresedésré* vár — ÜLDÖZTEK, szidtak, fizetni sem fizettek rendesen ... Azért jöttem el a szövetezetből. .. Magas, vállas napbarnított ember mondja ezt: Oldal Mihály. Míg szóval tart, tekintete nyugtalanul ugrál, ide-oda. Tudja, hogy körülötte nincs minden rendben. Hirtelen ki is fakad: — Hagyjanak engem békében! Aztán mintha csak megbánta volna korábbi hevességét, csendesen folytatja: — Felajánlottam az elnöknek, amíg a hordás, a eséplés tart elmegyek zsákolni Jobbágyibá ... Társadalmi munkában, pénzt sem kérek érte... Ez igazán méltányos egyezség, de mégsem fogadták el... Mit csináljak? Valóban, Oldal Mihály igazán méltányos egyezséget ajánlott volna a jobbágyi Űj Otthon Termelőszövetkezetnek, ha mondjuk üzemi dolgozó, vagy pártoló tagja lenne a közösségnek. De szövetkezeti tag, aki a belépési nyilatkozat aláírásával arra kötelezte magát, hogy a termelőszövetkezetben becsülettel elvégzi a reá bízott feladatokat. Oldal Mihály könyvében azonban az idén, még egyetlen munkaegységet sem írtak be. — Családos ember vagyok ... Nem találtam meg a számításom ... Eljöttem — mondja dacos vállrándítással. Pásztor János, a jobbágyi Űj Otthon Termelőszövetkezet elnöke meséli, hogyan került el a szövetkezetből Oldal Mihály. A három esztendő alatt, amelyet a közösben tpltött, mindig adott valami „munkát” a szövetkezet vezetőinek. Apró, mindennapi dolgokat nagyított sérelmekké, s mögéjük bújva hangoskodott. A faluban mindenki ismeri őt. Mindig olyan ember volt, aki céljai megvalósításához nem igen válogatta az eszközöket. Tudta, a szövetkezetben kevés a fiatal férfi munkaerő, rá is számítanak. Mert ha akart, nagyszerűen tudott dolgozni. Utoljára a sóderbányá- ban alkalmazta a tsz, s naponta két munkaegységet is megkeresett. A téli hónpokban aztán arra is lehetőséget adtak neki. hogy kiegészítse a szövetkezetben szerzett jövedelmét. Legtöbbször Budapesten helyezkedett el, valamilyen közintézményben fűtőnek. Amikor azonban kitavaszodott, a fűtési idény végétért, megtért a faluba, a családhoz, s dolgozott tovább a termelőszö- vekezeben. Most a tavasszal azonban hiába várták. Beadványokat küldözgetett a szövetkezeti irodára: véglegesen megválik a szövetkezettől 1 — Becsaptak... A vezetőség nem akarja, hogy elmenjek... A tagok más véleményen vannak ... Valóban akadt a tagok között néhány, aki azt mondta, hadd menjen, úgysem sok hasznát veszi a szövetkezet. A közgyűlés azonban nem járult hozzá a kilépéshez. Oldal Mihály mégis elment, önkényesen. Zagyvaszántón kötött ki. Kurucz Istvánhoz, a jobbágyi községi tanács titkárához már úgy ment, hogy elfoglalja a fél házrésznyi örökséget Zagyvaszántón. Oldal Mihály tehát elköltözött, de csak papír szerint. A falubeliek látják, hogy naponta hazajár Jobbágyiban élő családjához. A bujáki erdőgazdaság zagyvaszántói fűrésztelepén helyezkedett el. Felvették, mert a lakóhelyén dolgozó szövetkezet igazolta hogy nem tagja a szövetkezetnek. Kényelmes, jó munkahelye van, 1700-1900 forintos keresettel. — Kényszerhelyzet, nem tart sokáig... Itt a szövetkezetben most nincs üresedés ... Bíznak, ha az öreBeszélgetés a megye legjobb kombájnosával (Tudósítónktól) Munkával telt el a vasárnap a pásztói járás legtöbb közös gazdaságában. Kombájnon ült a felsőtoldi határban a megye legjobb kombájnosa, a pásztói Sándor József is. Pásztón a Béke Termelőszövetkezetnél kezdte a munkát a nyáron, majd Kozárdon. Ecsegen folytatta, most pedig Felsőtoldon „szaporáz- za” a munkát. Majd háromszáz hold tarlót hagyott már maga után a gabonaföldeken, de teljesítményével koránt sincs megelégedve. — Az eső nagyon megzavarta számításomat. .. — mondja — de legjobban mégis a sok esetben szervezetlen munka vetett vissza. Július 15-én például egyetlen holdat sem arattam . . . Olyan részére küldtek a határnak, ahol még kombájnaratásra éretlen volt a gabona. Nagy a meleg, a gépóri,ás vezetése sem olyan könnyű dolog. kiváltképpen, ha olyan ritka a búza, mint ezen a táblán is, amelyben a kombájn dolgozik. Nem is állja meg szó nélkül Sándor József: — Ez a terület sem kombájnnak való . . . Aratógép jobban boldogulna itt. Innen talán egy ötvenhol- das nagyszerű búzába megyek . . . Ott majd növekszik a teljesítmény . . . Mert haladni akar, sokkal gyorsabban mint eddig. A célja az, hogy az aratás végéig teljesítménye meghaladja a négyszáz holdat. Addig pedig még sok ezer fordulót kell megtennie a kombájnnak a búzában. A szorgalomban ninc6 nála hiány. Vasárnap is már kora reggel kezdte, s bizony már jól fennt járt a nap, amikor abbahagyta a munkát. S. E. gek közül nyugdíjba megy valaki, azonnal felvesznek ... — magyarázza, de a meggyőzés ereje hiányzik hangjából. A szövtekezetiek eddig még egyetlen igaz szándékú, dolgos embernek sem állták útját, hogy belépjen a szövtkezetbe. A munkaegység értéke jóval fölötte van a negyven forintnak, de férfikézben, a közeli gyárak, üzemek miatt, így sem bővelkednek. Most a gabonabetakarítás idején meg különösen szükség van minden ember munkájára. De Oldal Mihály nem ilyen szándékkal jött a szövetkezeti irodára. Oldal Mihály esete nem gyakori, mégis tanulságos Ha kevesen is, de akadnak itt a megyében olyan szövetkezeti tagok, akik a közgyűlés beleegyezése nélkül, önkényesen távoznak a szövetkezetből. Bármelyik üzem jóhiszeműen felveszi őket, ha az állandó lakásbejelentővel, egy igazolást visznek a szövetkezettől, hogy nem tagok, munkájukat nélkülözni tudják. Oldal Mihály is ilyen fondorlattal játszotta ki a tsz-t. MÁSKÉPPEN alakulna azonban a helyzet, ha a személyi igazolványba — rendeletnek megfelelően — ugyanúgy, mint az iparban dolgozóknál, bejegyeznék a tag munkahelyét, tehát a termelőszövetkezetet. Azután az sem ártana, ha az erre illetékes termelő- szövetkezet, községi tanács vezetői ismeretlen emberek esetében azt is megnéznék, rendben van-e minden körülöttük, előbbi lakóhelyükön. Vincze Istvánná Váljék közös üggyé! Húszmillió forint a nógrádi bányászújítóh három és féléves eredménye Az újítókat nyughatatlan embereknek tartják. Joggal illik rájuk a jelző, hisz mindig törik a fejüket valami újon. Ez a fejtörés nagyon hasznos a népgazdaságnak. Csak a Nógrádi Szénbányászati Tröszt újítói az elmúlt három és félév alatt 20 millió 245 ezer forint értékkel gazdagították a népgazdaságot. Ez alatt az 'idő alatt 2135 újítási javaslatot fogadtak el és 1700 újítást valósítottak meg. Az újítóknak kifizetett díj is meghaladja az egymillió forintot. Az újítási statisztika önmagáért beszél, azonban a bányák újítómozgalmát mégsem lehet egyenletesen fejlődőnek mondani. Az elmúlt évben, bár a gazdasági eredmény nagyobb volt az előző évinél, a korábbi lendületűk megtört. Az átszervezést követő időszakban nehézkesebb lett az ügyintézés, hosz- szabb ideig tartott az elbírálás, és az is előfordult, hogy az aknavezetők kedvező véleménye ellenére elutasítottak javaslatokat. A törésre jellemző példa Nasybátonyé, ahol tavaly csak negyedrésze annyi újítás volt. mint az összevonás előtt. SZEMBETŰNŐ FEJLŐDÉS matranovAkon Ezév első felében jelentős fejlődés tapasztalható a bányák újítómozgalmaiban. Különösen szembetűnő ez Mátranovákon. ahol az idén ötször annyi javaslatot nyújtottak be a dolgozók, mint tavaly. Jelentős javulás tapasztalható a Nasybátonyi Szolgáltató Vállalatnál is, ahol félév alatt 110 javaslat született. Mizserfa mindig híres volt újítómozgalmáról, és ma is szép eredmények vannak, de még javítani lehetne, ha a horáijm eveket vesszük alapul. Nagy- bátonyban sem érték el még a korábbi szintet. /Előfordul még ma is, hogy a műszaikak által benyújtott javaslatok előbb megvalósulnak. Az ilyen rangsorolás jogos feszültséget okoz az újítók körében. Az elbírálásoknál — ha egyre kevesebbszer is, — még előfordul törvényellenesség. A kalkulált javaslatok utáni díjazás kulcsa sok esetben _.alacsony, v iszont az eszmei díjazásnál nem egyszer egyenlős- di tapasztalható. Találkozni még elfogadott, de meg nem valósított újításokkal is, ami részben az időközben bekövetkezett változás, az elavulás következménye, másrészt az. hogy elbírálás előtt nem volt körültekintő vizsgálódás. TJJlTŐMÜHELVEK ÉS ÜJÍTÖBRIGADOK Tapasztalat igazolja, hogy ahol van újítóműhely, mint például Nagybátony- ban és Kisterenyén, ott gyorsabban valósulnak meg a javaslatok. Ma még azonban a legtöbb újítás az aknaműhelyekben készül. Igen eredményes munkát végeznek, ahol már megalakultak, mint Nagyá- tonyban, a Zagyvái Bányaüzemnél. a szolgáltatónál, az újítóbrigádok. Ezek közösen oldanak meg feladatokat Mielőtt leadnánk a javaslatot megvitatják az újítást a több szem többet lát elv alapján. A szocialista brigádok bekapcsolódása az újítómozgalomba ugyancsak kedvező. Egyrészt ennek köszönhető, hogy a régi 2 százalékkal szemben, ma már az újítók köaött 12-13 százalék a széntermelők aránya. Korábban ugyanis inkább csak a műszakiak és az iparosok újítottak, ma már j egyre inkább érvényre jut | a mozgalom tömeg-jelle- , ge. Sok műszaki dolgozó van szénbányáinknál, aki nemcsak újításaiért, de a ! fizikai dolgozóknak nyúj- ’ tott segítségadásért is rá- ' szolgál a dicséretre. Ez a jelenség azonban nem általános. van még kívánnivaló egyes műszakiaktól, j A párt- és szakszerveze- 1 teknek igen nagy szerepük van a nevelésben, az újítómozgalom propaganda munkájában. Bár sokat javult az utóbbi időben az ilyen irányú munkájuk, de azért még fokozni lehetne. A jogos panaszokkal jól foglalkoznak a szakszervezeti szervek. A pártszervezetek is többször napirendre tűzik az újítómozgalom helyzetét. Nagy részük van abban, hogy ma jobb a propaganda munka. Gondolunk itt a havonta kétezer példányban megjelenő újítási híradóra, a bányásznapra tervezett és Nagybátonyban megrendezésre kerülő újítási kiállításra. amit később vándir-i jelleggel rnásu^ó. 1« bemu-] tatnak majd. A közel jövő-1 ben tröszti szinten meg-! rendezik az újítók tanács-1 kozását, ahol értékelik azj elmúlt félévi eredménye-; két és megjutalmazzák aj mozgalom élenjáróit. A szakszervezet és al pártszervezetek még na-1 gyobb segítsége azért ls| fontos, hogy egvre inkább közös üggyé váljék az újí- tómozgalpm az előrehaladás. a műszaki fejlesztés legfontosabb eszköze. Bodri János A vizsgázók mindig sötétbe öltöznek, de abban az intézetben, ahol most, nyár kellős közepén vizsgáznak a jelöltek, más a divat. Igaz, a jelöltek, a vizsgázók is mások itt. A világ minden tájáról össze* gyűjtött gabonafajták — főképpen búzák — képességeit, tulajdonságait faggatják. Triticale — így hívják ezt a gabonát, amely se nem búza, se nem rozs, VIZSGÁZIK A TRITICALE már elhagyta a kertet: öl) holdat vetettek be magjával a kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezet-i ben. hanem, mint latin neve hatalmas kalászok, bő ter- mondja. mindkettő. Búza más nagy fehérjetartalmú (triticum) és rozs (secale) , ' , keresztezéséből előállított fwallÖM*. Minderre, s Megvan hát a homok új hibrid — a neve is ilyen s°k egyébre is nagy- gabonája? A véebizonvít-1 hibrid név —, amely az szerűen megfelelt, olyan ványt majd az idő állítja alföldi horpok nagyszerű kiválóan, hogy az ősszel ki gabonájának Ígérkezik. Mit tud. mit ..mond” a ■ . ** | vizsgán a búzarozs? Embermagasságú szalma. Aratásra érett az embermagasságúra nőtt triticale. A A triticale termése. Egyik-másik kalász száz szemet képen: Vidéki Lászióné technikus is tartalmaz! (MTI Foto felvételei)