Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-23 / 138. szám
6 NÓGStÁD 1934. július 23. csütörtök Intézkedés után: Már ebben n évben iíjemelhet Pásrtán aázpalack-eseretelep A lakosság köréből érkezett kérésre a Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság kereskedelmi szakcsoportja tavalyi vizsgálata során a propán-bután- gáz ellátás megjavításának lehetőségével foglalkozott. A NEB megállapította: jogos követelés, hogy Pász- tón mielőbb megnyíljék a palack-cseretelep. A közelmúltban megtartott újabb NEB-vizsgálat során kiderült, hogy noha több szerv foglalkozott a problémával, az még mindig megoldatlan. A jelenlegi viszonyok között a gázfogyasztók csak drágán, hossza- ' almasan és kényelmetle- \ ül tudnak palackot cse- ' 4Ini. \ Nógrád megyei Népi enörzési Bizottság az ‘ŐRT vezérigazgatóját őrs intézkedésre kérte, :i hozzájárult, hogy Pász- o cseretelep működjék. A NEB javaslatára a ESZÖV húszezer forint- al járul a cseretelep létesítésének költségeihez. A pásztói községi tanács vb a cseretelep számára helyet jelölt ki. A gázfogyasztók részjegyek jegyzésével siettették a telep megvalósítását. J\ A községi tanács, a körzeti fmsz és a fogyasztók összefogása lehetővé teheti, hogy a cseretelep még ez év negyedik negyedében megkezdhesse munkáját Ha így lesz, a gázfogyasz- óknak a csere miatt nem kell többé Salgótarjánba utazniok. Dr. László István a megyei NEB elnöke VITA KÖZBEN Parázs vita, szenvedélyes hangú beszélgetés kellős közepébe cseppen az újságíró. Egészségügyi állandó bizottság tanácskozik, a balassagyarmati járásé. Tulajdonképpen a féléves munkatervet vitatják. Nem is az hevíti a levegőt, hogy mi maradjon és mi ne dr. Zeke Lajos előterjesztésében. Tervezik, hogy tanulmányozzák, megvizsgálják, hogyan tevékenykedik a szocialista egészségügy kiállításán a járás tíz körzeti orvosa. Erről győződnek meg a kiszállások, látogatások során, s azt is kutatják: milyen akadályok gátolják a gyógyító megelőző munka falusi kibontakozását. — LENNE EGY JAVASLATOM — mondja Zeke Lajos doktor —, az állandó bizottság is tegye magáévá. A végrehajtó bizottság egyik ülésén érdekes és újszerű kezdeményezés született. Pályázatot írtak ki a körzeti orvosok számára. Az orvos helye és szerepe a szocialista faluban címmel. Orvosaink vállalták, helyeselték a ragyogó ötletet, hogy a maguk posztját elemezve szóljanak hozzá ehhez a fontos kérdéshez. — Én sokat várok a kezdeményezéstől — veszi át a szót dr. Veress Sándor, — Még akkor is, ha az orvosoknak, mondjuk csak ötven-hatvan százaléka pályázza meg. Nemcsak a résztvevők, hanem valamennyi orvos kolléga elgondolkozik ennek kapcsán szerepéről, a betegség megelőzésében, a syógyítás korszerű mód iáiról, a fel- világosító tevékenvséeről. a társadalmi kapcsolatokról. Gondolok itt mindenekelőtt az egészségügy társadalmasításának kérdéseire, és végül, de sorrendben nem utolsó helyen, a falu közegészségügyi helyzetének javítására. A mg embere nemcsak elgondolkozik valamin, hanem azon van, hogy elképzeléseit valóra is váltsa. Feltétlen támogatom a javaslatot. — A TENNIVALÓK NAGYON SÜRGETOEK. Évek óta hiányzik a közegészségügyi felügyelő a járásból. A társadalmi szervekre, köztük ránk;*, az állandó bizottságra vár az italboltok és üzletek, a tsz-higiénia, az istállók tisztaságának ellenőrzése, és így tovább, annyi minden összevetője van a szocialista egészségügy kialakításának — szólal meg ismét valaki. Aztán a ma- gyarnándori Bencze Sarolta vág a szóba: — Előrébb kell lépnünk, hogy ne kongjanak üresen az egészségházak. Egyik sem központja egészség- ügyi életünknek. Pedig vannak szépek, rendbetartottak, mint például a miénk, van Mohorán, Galga- gután. De bajok vannak ott is, ahol a tanács nem sajnálja a pénzt, az anyagi áldozatokat egészségügyi objektumok létesíté^éi-o. Elképzelhető, mi van például Szandáváralján, ahol a tsz lovai néhány méternyire a falu egészségházától legelnek. Szűk, korszerűtlen és a célra alkalmatlan az orvosi rendelő helyisége. — Igen, a kihasználatlanság — folytatja dr. Veress Sándor. A járás négy évvel ezelőtt kapta a ber- celi szülőotthont. De nincs senki olyan illetékes, aki tenne is azért valamit, hogy valóban be töltse hivatását. Ugyanakkor — folytatja — kevés a tüdőbetegek gyógyítására alkalmas intézmény. Vagy gondoljunk csak a rendelőintézetek zsúfoltságára, korszerűsítésére. Bővítésre szorul valamennyi a Beszélgetés egy falusi KISZ-titkárral járásban. Én híve volnék annak is, hogy bontakoztassák tovább azt a folyamatot, amely az iskolák körzetesítésével kezdődött el. Alakítsunk körzeti művelődési egészségügyi központokat. Ne forgácsolja el minden kis község kultúr- otthonra a pénzét, hogy utána üresen kongjanak ezek a sok pénzből összeállt falak. Tartalmas, élénk élet kellene ezekbe, úgy mint az előbb említett egészségházakba is. Véleményem szerint ez megoldható, ha összefog két-há- rom, vagy akár négy község lakossága. így lehetne jó programot, pezsgő életet vinni a kihasználatlan intézményekbe. ERJED A GONOLAT. hol egyik, hol másik bizottsági tag veszi át a szót. Ha mérni lehetne e parázs vita hevét, minden bizonnyal túl szökne a higanyszál a forrponton is. Érdemes volt meghallgatni. Úgy is, annak ellenére is, hogy nem .szerepelt a napi programban. Ujlaky Mária MÁJUSBAN szemelte ki A karancsalpujtői KISZ- szervezet vezetősége Tóth Lacit, hogy Miskolcon, a Ságvári Endre vezetőképzőben tanuljon. Egy hónapot töltött ott. Hazatérve a taggyűlés egyhangúlag megválasztotta titkárnak. Nemrégen történt mindez, a járási KISZ-bizottságon azonban máris híre van a lap- újtői alapszervnek. Elindultak a helyes úton, s ha így folytatják, hamarosan a legjobbak között lehetnek. A főszereplő most itt ül előttem. Barátságos arcú, határozott megjelenésű fiatalember. Kérdezgetem. — Elég gyengén dolgoztunk éveken keresztül. Sportfelelős voltam abban az időben a vezetőségben, és így magamról sem hárítom el a felelősséget. Unalmas, egyhangú volt a KISZ- munka. Az 1956 utáni vezető gárda kiöregedett, az újaknak nem volt elég tapasztalatuk, és bizony a fiatalos lelkesedés is hiányzott. Sürgősen tenni kellett valamit, így nem folytathattuk tovább. Előbb a vezetőséggel ültünk össze és tárgyaltuk meg a miskolci tapasztalatokat Az ott tanultak alapján próbáltuk összeállítani a programot. Utána tartottuk a taggyűlést, ahol szinte teljes létszámban jelent meg a tag- 1 ság. — A munka azonnali I megkezdését tűztük ki célul. Elsősorban természetesen a mi programunkban is a KISZ-kongresszusra való 1 felkészülés szerepel. Hogy minél jobban össze- kovácsolódjon a tagság, kirándulást szervezünk Eger- j be azon a pénzen, melyet j a termelőszövetkezettől ka- j punk az aratási munkánk | fejében. Állandó kulturális < és sport eseményeket szervezünk, hogy mindenki , megtalálja a maga szórakozását. Gyönyörű kultúr- otthonunk van, amelyet eddig nem használtunk ki eléggé. AZ ŐSSZEL fílmszemi- náriumokat • indítunk, reméljük sikerrel. A nyári programunkhoz tartozik a falusi spartakiádokon való részvétel, az alkotmány ünnepén pedig sportnapot rendezünk a szomszéd községek bevonásával. A lényeg az, hogy mindenkit magáénak érezze a KISZ-' szervezetet és képességei- ■ hej képest valamilyen te1 ■ rületen valamennyien tevékenykedjenek. A nagy Iskola A' sajtó ismételten hírt adott arról, hogy augusztus végén megnyílik a 65. országos mezőgazdasági kiállítás. A lapok írtak már a várható sok újdonságról, látványosságról is. Kevesebb szó esett arról, hogy a kiállítás elsősorban nagy tapasztalatcsere fórum lesz. amely lehetőséget ad a szakembereknek, a termelőszövetkezeti gazdák széles körének, hogy .megismerkedjenek a mezőgazda- sági termelés fokozásához, korszerűsítéséhez leginkább szükséges új módszerekkel, eszközökkel. műszereket. Megismerkedhetnek majd néhány fontos munkaterület és munkafolyamat (többi között a gyümölcs- és zöldségfélék piaci előkészítése, a termelőszövetkezeti gépkarbantartó műhely, a nagyüzemi palántanevelő telep) megszervezésének korszerű módozataival. A szántóföldi növénytermesztők és a kertészek részére a kiállítás idején üzemi bemutatókat is rendeznek az agrártudományi egyetemi és a Kertészeti és Szőlésze-! ti Főiskola tangazdaságé- ' ban. ‘ Bizonyosak lehetünk] benne, hogy a húszezer i szakember „tanulmányút-, ja” meghozza a maga gyümölcsét, s az idei országos, mezőgazdasági kiállítás, s" az ennek kenetében először sorrakerülő szakmai hét' egész szocialista mezőgaz-! daságunk nagy iskolája' lesz. cA 12. tciiff eljáró Pezsgősüveg csattan az acéltesten. Ünnepség, hajóavatás volt nemrég Angyalföldön, a Magyar Haló- és Darueyár itteni gyáregységében. Vízrebocsátot- ák a Székesfehérvár nevű 1300 tonnás Duna tengerárót. Tizenegy hajónk jár- !a a tengereket, hordja az • árut Budapest és a közel- releti kikötők között. Tizenegy magyar zászló a engeren. S nemsokára ott .esz a tizenkettedik is. Ünnepélyes pillanat: ha- almas loccsanással vízre- csúszik a szépvonalú acéltest. De egy ideig ott áll még az angyalföldi Duna- ágban. Hónapokig dolgoznak még rajta a szerelők, míg eljön a nap, amikor árbocára felhúzzák a zászlót, s a kapitány megadja .a jelt: indulás! Távol a tengertől remek . hajókat terveznek és építenek a magyar mérnökök, munkások. A tengereken nevük, rangjuk van a magyar hajóknak. S ez a rang. ez a megbecsülés nem üres szó csupán. Tengeri országok, régi hajósnemzetek vannak a megrendelők között. A Szovjetunió, s újabban Norvégia részére is készülnek hajók Angyalföldön és Óbudán. Tizenegy hajó a tengeren kásáink hírét viszik a — tizenegy magyar sziget, nagyvilágba. Gyomrukban gép, gyapot, ősszel a tizenkettedik, a ásvány, textília. De hírvi- Székesfehérvár is találko- vők is egyben: alkotó mun- zik a tengerrel. A két évenként megrendezésre kerülő mezőgazda- sági kiállításnak ezt a jellegét kívánja a rendezőség az eddigieknél is jobban kidomborítani azzal, hogy a kiállítás utolsó hetében szeptember 14 és 19 között külön szakmai hetet rendez, amire a mezőgazgasá- gi kiállítások történetében eddig még nem volt példa. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az idei kiállításnak igazi jó reklámja lesz ez a szakmai hét, amelyre húszezer termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető és más szakember látogatását szervezik meg. A program 12 nagy témát ölel fel: mezőgazdaságunk szinte valamennyi területét, a különböző állattenyésztési ágazatoktól kezdve az üzemszervezésig. A szakmai hétnek, ennek a nagy iskolának a „tanulói”, résztvevői megtekintik jnajd a szakterületükhöz tartozó új gyártmányokat, eszközöket, például a legújabb növényvédőszereket, az állattartás és az állat- egészségügy új műszereit, a mezőgazdasági termelésben alkalmazott nukleáris Értekezlet az árnyékban Kedden délután négykor a legszomjasabb szé- csényiek megjelentek a földművesszövetkezeti vendéglő kerthelyisége előtt. A rekkenő meleg jeges sör, hideg bambi áhított képét idézte eléjük. Negyed öt: a nyitás még késik. Fél öt... Ám ne szaporítsuk a sorokat: ezek írója többedmagá- val fél hatkor állt dühösen odébb. Rossz hangulatát az sem enyhítette, hogy a vendéglői dolgozók csapatát látta egy árnyas asztalnál j— étkezni. Semmi okunk feltételezni, hogy nem munka-1 értekezletnek lettünk' volna tanúi. Igen valószí- nű, hogy a vendéglátó ipari munka megjavító-’ sáról volt szó. Ez helyes:j de az egyáltalán nem. hogy e nemes cél érdé-] kében a vendég jelöltek-, nek éhezniök, szomjaz- niok kellett. A hatalmas fa az ér-1 tekezök asztalára vetett[ árnyékot. Az értekezlet' kedvezőtlen időpontra történt kitűzése ellenben a vezetőségnek a fogyasztók iránti figyelmességéTanácskozásra készülnek Mátranovákon Mátranovákon tartja meg augusztus első napjaiban első közös tanácskozását a nőtanács és népfront járási titkárainak munkakollektívája. A tanácskozáson munka- kapcsolatuk további szélesítéséről, a bányatelepi nőtanács és népfrontbizottságok együttműködésének fontosságáról, és még számos közös tennivalóról beszélgetnek majd el a részt-: vevők Ezt követően augusztusi 5-én Mátranovákon tartja! kibővített járási ülését is1 a nőtanács. Itt a bányatelepinél lényegesen gyengébben tevékenykedő falusi nőtanácp munkamódszereit elemzik és dolgoznak ki programot a munka megjavítására.
