Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-21 / 136. szám
Í064. jüluis 21 kedd N6GRÍD 5 Húsm éves a Lengyel Népköztársaság Á legjel^ntős^bbb vált@iás@k Irta: Wojciech Gielzynski Húsz év egy ember életében az az idő, amik or a fiatal éppen hogy átlépi a nagykorúság küszöbét. Egy állam életében ez az idősz k viszonylag már rövidebb és általában nem változtat sokat az ország arculatán, polgárainak életén. A lengyel föld lakosainak azonban osztályrészül jutott az, hogy olyan időkben élj enek, amelyekben a törté nelem meggyorsította az események folyását. Le ngyelorszagban hatalmas változások zajlottak le. Ezek a jelenségek nem csak újak, hanem napja inkban is tartanak, folyamatban vannak. Az elmúlt húsz évb en zajlott le a romokb ól való újjáépítés, az ellenálló reakcióval vívott harc, a közös erővel végz ett, hatalmas építkezések, a politikai, társadalmi és kulturális forradalom. Húsz esztendő emlé kművei a gyárak, a modev n lakónegyedek, az új iskolák, — mindazok a maradandó anyagi javak, amelyeket a nép megteremtett. A népi Lengyelországban minden egyes nap új eredmények felé való indulást jelent. Ezek közé tartozik az a nap is, amelyen a szocialista Lengyelország fennállásának húszéves évfordulóját ünnepeljük. Hazánk, az egész magyar dolgozó nép nevében kívánunk e napon a testvéri lengyel népnek to vábbi sikereket a szociális mus építésében és a vi.ág- béke fenntartásáért vívott küzdelemben. £z fftat iJklínjdwi... 1944. JÜLIUS 22. Á fej! távlatai A VÖRÖS Hadsereg, amellyel vállvetve harcol a Lengyel Hadsereg felszabadítja az első lengyel, terü- tetet és Chelm városát. A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiáltványt tesz közzé, amely bejelenti a népi Lengyelország megszületését. A kiáltvány kimondja, hogy a gyárakat a munkások, a földeket a parasztok kezébe adják .minden állampolgárnak biztosítják munkához való jogát, az ifjúságnak pedig az ingyen tanulást. Az új lengyel államhatalom ideiglenes székhelye Lublin lesz, amely 40 kilométerre fekszik a front vonaltól. Megkezdi munkáját a felszabadult Lengyelország első egyeteme, a Maria Curie Sklodowskáról elnevezett lublini egyetem. A diákok égy része katonai egyenruhában látogatja az előadásokat. A földreform-dekrétum több mint hatmillió hektárnyi egykori nagy földbirtokokat juttat a parasztságnak. A VÁROSOtCBAN és a falvakban megalakulnak a néphatalom új szervei: a nemzeti tanácsok. A Lengyel Hadsereg soraiban már 280 000 katona harcol. Az épen maradt gyá rakban és üzemekben 85 000 munkás dolgozik. A Lublinban székelő Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság szerepét átveszi a Lengyel Köztársaság ideiglenes kormánya. 1945 január 17-én felszabadul Varsó. A város romokban hever (95 százaléka megsemmisült). A nyugati sajtó szerint a várost nem lehet többé újjáépíteni. Az újjászületett Lengyelország kormánya és központi szervei Lublinból Varsóba teszik át székhelyüket. A Lengyel Népköztársaság kormánya határozatban kimondja, hogy Va rsó újjá fog épülni és továbbra is az ország fővárosa marad. Lengyelország és a S zovjetunió aláírják a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Varsó lakossága szeptemberben 400 000 fő. A becslésszerű számítások szerint a nemzeti vagyonnak mintegy 38 százaléka pusztult el a háború folyamán. ÖSSZEHÍVJÁK a Lengyel Munkásoárt I. kongresszusát. A Lengyel Népköztársaság aláírja az Egyesült Nemzetek alapok mányát. Az űj ötéves terv végéig az ipari termelés évi növekedésének felül kell múlnia Lengyelország háború előtti egész évi termelését. A mezőgazdaság össztermelése öt év alatt 14—15 százalékkal emelkedik, A nemzeti jövedelemnek legalább 30 százalékkal, a fogyasztási alapnak pedig 27 százalékkal kell növekednie. A mezőgazdaság fejlesztését úgy tervezik, hogy javuljon a lakosság élelmiszer-ellátása, hogy megmaradjon a mezőgazdasági termékek exportja és ugyanekkor megszüntessék a szemestermények importját. EURÓPA térképén Lengyelország újra elfoglalta a maga helyét. A kudarc- sorozat, amely az anyaország területéről, Közép-Eu- rópából ' a keleti irányba szorította az országot, 1945- ben megszűnt. Lengyelország visszatért néprajzi határai közé és ebben a megállapításban már bennfog- laltatik a mélységes és kétségbevonhatatlan tartalom. Lengyelország jelenlegi Odera-Neisse menti határait nemcsak a határkövek jelentik. Emellett szólnak elsősorban a demográfiai és gazdasági tények is. A Nyugati és az Északi Területek 8 milliós lakosságának csaknem 50 százalékát már a háború után születettek teszik ki. Számukra a lengvelsézet Wroclaw. Szczecin, Gdansk, vagy Olstyn jelenti, s ez annyira természetes, mint Krakkó, vagy Varsó lengyelsége. Sőt a Nyugati és Északi Területek lakossága sokkal gyorsabb ütemben növekszik, mint Lengyelország egyéb területeinek lakossága. A második kulcsfontosságú változás az iparban tapasztalható. A lengyel ipar termelése 1938-ban 1913-hoz képest csak néhány, százalékkal volt magasabb. A villamosenergia fogyasztás ' tekintetében Lengyelország Görögország ás Bulgária mellet Európában az utolsó helyen állt. Az ipart túlnyomórészt az idegen tőke tartotta ellenőrzés alatt. az Államosítás ösztönzőleg hatott az egész népgazdaság fejlődésére. A hároméves terv időszakában (1947-49) eltűntek a háborús romok és az ipari termelés túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. A hatéves terv (1950-55) megteremtette a nagyipar anyagi bázisát, amelynek további fejlődése már inkább alkalmazkodott az ország szükségleteihez és lehetőségeihez. Ez az első (1956-1960) és főleg a második (1961-65) ötéves tervidőszakban következett be. Az egy főre jutó ipari termelés megtízszereződött. A mezőgazdasági struktúrájú elmaradott, a háború slőtt „óriás falu”-nak nevezett országból korszerű állam lett, ahol a nemzeti jövedelem megteremtésében az ipar játssza a főszerepet. Ennek a folyamatnak a társadalmi tükörképe a falusi lakosság városokba való áramlása. A háború előtti Lengyel- országban a munkanélküliség tömegjelenség volt. Ez megszűnt. Az írástudatlanságot felszámolták; a háború előtt öt és félmillió lengyel nem tudott írni és olvasni; s ugyanakkor minden hetedik tanító munka- nélüli volt; ez a helyzet ma már paradoxonnak hangzik, ugyanis minden kész pedagógust tárt karokkal várnak az iskolák. Az egészségügy területén bekövetkezett fejlődést, javulást legjobban az átlagéletkor meghosszabbodása jellemzi, amely 49,8-ról 67.8 évre emelkedett. Ez egyrészt az ingyenes orvosi kezelésnek, másrészt az élet- színvonal emelkedésének köszönhető. A NÉPI állam felszámolta a fehér foltokat és az elmaradott területeket: hivatalos adatok szerint a lengyel paraszt életszínvonala a háború előttihez képest a háromszorosára, a munkásoké pedig mintegy 50 százalékkal emelkedett. Lengyelország kultúrája A mezőgazdaság további fellendítésében kétségtelenül fontos szerepet fognak játszania a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek munkájában az utóbbi években lényeges fejlődés mutatkozott. A külkereskedelemben Lengyelország irányt vett az áruexport növelésére. A legutóbbi években a Lengyelország által exportált cikkek választéka lényegesen bővült. A Lengyel Egyesült Munkáspárt felveti az export-szerkezet gyökeres megváltoztatásának kérdését: a gépek és berendezések kivitelének 1970-re 1963-hoz képest meg kell kétszereződnie. Lengyelországban 1944— 1963-as években több mint 100 000 különböző könyvet adtak ki, másfél milliárdot is meghaladó példányszámban. Igen fontos szerepük van a falusi könyvtáraknak. Minden h-rmadik falusi könyvtárnak saját olvasóterme van.- Lengveország a művelődő emberek országa lett. A kiadott művek egyh~r- madát évről évre a tudományos és a tudományos ismeretterjesztő alkotások teszik ki. Szépirodalmi alkotásokból az 1944—63-as években közel félmilliárd jelent meg, de még ez sem eléaíti ki az olvasók szükségleteit. A csaknem 8000 nyilvános könyvtárnak és 26 000 könyvtári központnak mintegy ötmillió állandó olvasója van. Az olvasók 1963-ban 81 millió könyvet kölcsönöztek ki. A művelődési otthonok és a kultúrtermek az egész országot behálózzák. A múlt esztendőben a művelődési otthonokban és a kultúrtermekben 150 000 felolvasást, előadást és hangversenyt rendeztek, csaknem 20 millió résztvevő számára. Figyelemreméltó a társadalom részvétele a tömeg és kulturális rendezvényeken is. Az 1962. évi országos szavalóversenyen több mint százezren indultak. A műkedvelő szinjátszócsoportok taglétszáma megközelíti a negyedmilliót. A lengyel művészek az utóbbi években 3.5 országban léptek fel. A lengyel zeneszerzők az 1946—62-es esztendőkben a nemzetközi versenyeken több mint 200 díj-t, oklevelet szereztek. A „Varsói ősz” és a varsói nemzetközi Chópin- versenyek, valamint a poz- nani Wieniawski-versenyek világhírűek. A z elmúlt' húsz évben az élet minden területén gyümölcsöző együttműködés fejlődött ki országaink között. A régi hagyományos barátság keretei kibővültek és új tartalommal gazdagodtak. Az eredményesség a leg' szembeszökőbb módon a gazdasági együttműködésben nyilvánul meg. Nézzük csak a tényeket és számokat: Magyarország a lengyel külkereskedelemben a szocialista országok között a negyedik helyet foglalja el. A két ország árucserefor- .galmi dinamikája túlszárnyalja a lengyel külkereskedelmi forgalom fejlődésének méreteit. Az országaink közötti kereskedelmi forgalom 1949 óta több mint ötszörösére emelkedett. 1963-ban a csereforgalom 1800 millió devizafontot tett ki, ami 1965-ig 32 százalékkal emelkedik. Az ánicsereíorgalom fejÄ magyar és a lengyel együttműködés lődésével egyidőben megváltozott az árucikkek struktúrája is. Az árucsere- * forgalom összértékének mind jelentősebb részét a beruházási javak teszik ki, s a nyersanyagok és más anyagok áruforgalma csökkenőben van. Az 1958. évi 14,6 százalékról 1962-ben 41.4 százalékra emelkedett a lengyel gépek és gépi berendezések szállítása Magyarországra, ugyanakkor Lengyelország Magyar- országnak 79,4 százalékról 49.4 százalékra csökkentette a nyersanyagok kivitelét. , A lengyel nyersanyagbehozatalban első helyen szerepel a timföld- és alumíniumbehozatal. Lengyelország timföldimportjában Magyarország első helyen szerepel. A két ország közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok megerősítése terén évről évre nagyobb szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében és az Állandó Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműködési Bizottság határozatai alapján megvalósított munkamegosztás. Az országokon belüli iparágakra vonatkozó szakosítási megállapodás, amelyet a lengyel párt és kormány- küldöttség írt alá 1958. májusában magyarországi látogatása során, igen nagy jelentőségű. Ettől kezdve a két ország közötti munka- megosztás számos ágat ölel fel. Első helyen kell megemlíteni a gépipar szakosítását. Ebben a termelési ágban a szakosítási és hosszúlejáratú szállítási egyezmény elsősorban a kábelgyártó ipar: gépekre. mezőgazdasági gépekre, energetikai berendezésekre, magasfeszültségű energeti; kai berendezésekre, gépjárműiparra, vasúti gördü- ■ lőberendezésekre, stb vonatkozik. Az eredményes együttműködés valamennyi ágazatának felsorolása nélkül utaljunk itt például a két ország gyógyszeriparának igen jelentős együttműködésére, melynek értelmében eddig 67 gyógyszerkészítményre vonatkozó szállítási és — munkamegosztási egyezmény jött létre. A rádió, a televízió és a film Lengyelországban is a legfontosabb kultúr- terjesztési eszköz. A rádiótulajdonosok száma 1963- ban elérte a 4,5 milliót, a televízió tulajdonosoké az 1,7 milliót. A 2831 mozi- ban (s ebből 1270 falusi mozi) bemutatott filmeknek 146 000 000 nézője volt. A múzeumok és a színházak látogatottságát körülbelül 16—18 millióra becsülik. Tizenöt lengyel színházi együttes 37 alkalommal vett részt külföldi tűmén. Különös érdeklődés kíséri a lengyel színház k. a lengyel színművészek munkáját a Szovjetunióban él Csehszlovákiában. A varsói Nemzeti Színház nemrégen a Szovjetunióbar szerepelt, ahol bemutattál Wilkowiecki „Legenda c dicsőséges feltámadásról’ és Fredro „Bosszú" cimí darabját, valamint Lenin grádban ,,Állítsátok mec Arturo Uit" című Brecht darabot Axer rendezésében. A filmművészet ts na gyot fejlődött. Közel 70 or szágba 156 lengyel filme exportáltunk. Világ szer U sok szó esik az úgyneve zett „Lengyel filmiskólá ról”. Romans Ralecka Az együttműködés egyik legszebb példája a „Hal- dex” közös magyar-lengyel vállalat, amely a meddőhányókban fellelhető jóminőségű szenet választja ki és ezzel sokezer tonna fűtőanyaghoz és temérdek ásványi anyaghoz juttatja a népgazdaságot. A vasutak korszerűsítése A lengyel kormány nagy erőfeszítéseket tesz a vasutak korszerűsítésére. Csupán a jövő évben 400 kilométer hosszú vasútvonalat villamosítanak. Az előirányzat szerint 1966— 1970. évben a villamosított vasútvonalak hossza 1700 kilométer'--»! b^vüL s eléri a 4000 kilométert. A len gyei államvasutak moz donyparkja az elkövetkező öt évben 1200 Diesel-moz donnyal gazdagszik. A tér vek szerint a követkéz- ötéves ten.- vegéig a gőz mozdonyokat kivonják forgalom boL
