Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-21 / 136. szám
4 nögrad 1964. Július 21 kedd Szellemét a tűs nem égeté meg“ Emlékezés Dózsa Györgyre „£gen «míg csillag, fű, kacagó lesz a földön, tengerben hullám támad s erdőn fa növekszik, fennmarad ám a nevem maradékra örökkön örökké és hunnok földjén váltig kidlcsérik. Az ének zeng a paraszti király hitéről, égre magasztal. nem merül így többé soha már feledésbe, hogy életmű.” (Taurinus István: Stauro- vérengző tetteit, forradalmachia V. éne.) 450 ESZTENDŐVEL ezelőtt, 1514. július 20-án végezték ki embertelen kegyetlenséggel Dózsa Györgyöt, akit Virág Benedek Magyar Századok” c. munkája tanúsága szerint: . égből küldött a mindenható jó isten, hosv szegény népet a halálnál is irtózatosabb nyomorúságból oltalmazzad: erőt, fegyvert, hatalmat azért adott neked isten, amint hiszszük, hogy minden más gondolatot félre tévén azokat az istentelen, kevély es irgalmatlan embereket alázd le.” A humanista történet- -ók bizonysága szerint Dózsa György székely vitéz. aki a török elleni harcokban már előbb is kitűnt bátorságával, a kereszteshadak élén vállalta a feudális uralkodó osztály elleni harcot, mert mint erről Tubero Lajos feljegyzései vallanak, úgy érezte: „Nem a természet, -fe igaztalan szerencse és -mberi kapzsiság teremtetne a szolgaságot, nincs is ragyobb emberi bűn, mint- ia emberek, hatalmukkal ússzaélve, kegyetlenül, túrván szolgaságba tartják ■nőn nemzetük tagjait... Polgártársai vagytok a nagyar nemességnek, de lem parasztként, hanem •abszolgául tart titeket, nintegy hadi jogon ellen- ágként bánik veletek ... 4 gőgös népség még nyo- norult lelketeket is csak .zárt hagyja meg, mert lasznára van, hogy éltek. 4mit hoz az ugar a ti fá- adságotok és szorgalma- ok által, amit barmaitok idnak: mi leszámolását vérszopó uraival, de megvetően nyilatkozik a nemesség gyáva kegyetlenségéről is. A hóhérpallost és a kötelet, amellyel a parasztot urai büntetni akarták „nyomorult eszköznek” mondja. „Mert ezek semmivé tehetnek ugyan egyes életet, de itt nem egyesekről van szó: itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szelleméről van, amely századok óta most lánggal lobogva, majd hamu alatt emésztődve ég.” György, a demokratikus át- lázadó Dózsák” e. versében alakulásért harcoló kevés az elszigeteltség bánatát igazak egyike „Magunkért énekeli: „Magunkért lázadó Dózsák Ülünk nagy, tüzes trónusokban itt-ott, S szólván roskadt fejünkre átkot és szitkot lékszobrot fognak emelni, Megvesszőznek az urak és megköpdösnek a parasztok és talán mellette lesz az... , , , . » , enyém is.” (Petőfi jóslaté- Elvontságában is nagy- Ugyancsak 1954-ben Jenák beteljesedésére 1961-ig szerű képeket rajzol Juhász lent meg Illyés Gyula 3 kellett vámunk, amikor Ferenc Dózsáról az 1954- felvonásos drámája Dózsá- felállították Kiss István ben megjelent ,.A tékozló ról. A III. felvonás záróké- Dózsa-emlékművét.) ország c. elbeszélő költe- pében Zápoly a maga olda1847-ben jelent meg ményében, amikor a pa- iára akarja állítani Dózsát, Eötvös József bárónak raszforradalmár példáján hogy a paraszti hadak se- ,.Magyarország 1514-ben buzdulva a ma építésére gítségével megszerezhesse c. két kötetes regénye, serkent: a vágyott koronát. Dózsa amelyben kora polgári hu- Ha kell> hát, száZSzor új- azonban nem szövetezett a rakezdjük, vállalva ezt a 2sarnokkal. Híveihez inté- legszebb küldetést, mert a szabadság a legtöbb, amit adhat önmagának az emberisig.” SZÉLSŐ _________fenntartás n élküli azonosulás a magyar irodalomban Dózsával Petőfi Sándoré. Nemcsak a „Nép nevében’.’ forradalmi fenyegetése mutatja ezt, de Arany Jánoshoz írott levelében is erről vall: „Én Dózsát a mamanizmusának eszmei színvonalán állva ábrázolja Dózsa harcát. A kivégzés előtt Zápolya meg akarja félemílteni Dózsát, de ő így válaszol: „Mondjátok ett Zápolyának. Mondjátok neki, hogy dühét megvetem. A népért emeltem fegyvert, a népnek előképe gyanánt fogok ülni izzó királyi székemen, melyet számomra készíttetett, de az égő koronát, melyet fejemre tett, gyönge keze nem fogja levehetni homlokomról. A jövő ott találja azt s meg fog hajlani a férfi előtt, ki azt panasz nélkül bírta viselni.” A polgári demokratikus zett utolsó szavai megdöbbentő szépséggel mutatják emberi nagyságát: gyár történet egyik leg- forradalomért harcoló Ady dicsőbb emberének tartom, Endre is számos versében és szentül hiszem, hogy állítja példának Dózsát és lesz idő (ha fönn marad a magyar nemzet), midőn Dózsának nagyszerű em„Lesz böjtje a nagy Lesz új vezér és Sebő pajtás, ne Bennünket a Dózsa AZ ÜJ DÓZSA érkezésére azonban • sokáig kellett várni. Az ellenforradalmi Magyarország nem Petőfi és Ady követelését teljesítette, nem Dózsának, hanem a parasztságot Örök időkre röghözkötő Wer- bőczynek állított szobrot. De a nagy parasztforradal- minden a nemes- már emléke mégis eleve- eg prédája. Nekik szánt- nen hatott és újabb és átok a földet, nekik ül- ,__________ _________ e ttek szőlőt, nekik nevelek nyájat és csordát, nek- ek csak a szolgaság és ínég marad.” A humanista történet- rók: Brutus, Tubero, Ist- 'ánffy Miklós, az egy Sze- émi Györgyöt leszámítva, )ár elismerik a parasztág nyomorúságos állapo- át, mégis elítélően nyiíat- :oznak Dózsa paraszthá- lorújáról. Taurinus gyula- ehérvári kanonok és hu- yadi főesperes eposzában ■z az ellenszenv úgy érvé- yesül, hogy elsősorban a emesi hadsereg embereit icsőíti, s túlzásában odáig négy, hogy annak minden iemelkedő tagjában Hec- srt lát. Istvánffy Miklós Srténetében Dózsa halálá- ak leírásakor csak azért jt néhány elítélő szót, nett úgy érzi, hogy ke- esztény emberhez méltat- an volt az eljárás: „Borad az ember, ha felsorol- a az iszonyú, rettenetes, ddig sose hallott s látott lüntetéseket, melyekkel a zerencsétleneket kiirtotok. A halált ugyan meg- rdemelték, mégis keresz- ény emberhez illett volna, ogy irgalom és könyörült mérsékelje a kegyetlen nészárlást.” Csak a XIX. század, a eformkor küzdelmei hoz- ak változást Dózsa alak- ának megítélésében. Bár lölcsey még elítélj Dózsa kifejezi hitét, hogy Dózsa útját járva fel tudjuk számolni a feudalizmust: lakomának, új Dózsa, köpködj: megvált trónja." újabb alkotókat serkentett munkára. Gergely Sándor Moszkvában jelentette meg háromkötetes nagy művét: Űriszék, A nagy tábor és A tüzes" trón címen, amely az első marxista szellemű ábrázolása Dózsa harcának. Szabó Pál „A nagy temető” címmel írt regényt. A tragikus sorsú Sárközi „A gyáva annyi halált hal, ahányszor buta reménnyel élete után kap. Búcsúzában vagyunk itt; kezdjem én, volt vezéretek, mint illik, számadással. Mint katona jöttem közétek, de nem szolgált még vitéz szentebb ügyet, mint én tiveletek, testvéreim. Ha közülünk csak egy is megmarad, vigyen hirt: mint igaz ügy katonái haltunk meg Pannóniáért, halálig vallván az írással: nincs undokabb a világvezető isten előtt, mint ha nép népet, faj fajt, ember embert igába tör...” HISSZÜK, hogy ez a néhány szemelvény is igazolja: Dózsa nagyszerű alakja tovább él az irodalomban és minden becsületes magyar szivében is, akik kegyelettel őrzik meg emlékét. Csukly László CSÁTH GÉZA Kosztolányi Dezső tra- hitelességével és tömörsé- gikus véget ért unokaöcs- gével formálta meg alakosé, a szabadkai Csáth Gé- jait, rögzített drámai hely- za is azok közé a század- zeteket és konfliktusokat, elejei írók közé tartozik, Amíg halálos szenvedélye, akik legértékesebbjeit most a morfinizmus úrrá nem sorra fedezi fel újra könyv- lett rajta, néhány remekkiadásunk. A magyar reá- művel tette le névjegyét lista novellairodalom szá- az irodalom asztalára. Tra- mos művetóje közül is ki- idézi elénk válik néhány remekbe ké- & , szült írásával. Orvos volt Illés Endre bevezető ta- és írásaiban is a diagnózis nulmánya. HORVÁTH LÁSZLÓ: WÄV AZ iTó Vé TITk '| 6. A LÖVEDÉKEK MILLIA RDJAI adtak, hanem báriumot. Ez teljesen váratlan ered- — meny . . __ Csak ennyit írt Otto __ Hahn 1938-ban. De volt m unkatársa, Lisa Meitner, aki a nácik elől Koppen- li földfémet választottunk hágába emigrált és a hí- le, amelyeket eleinte mes- rés dán fizikus Niels Bohr terséges rádiumizotópoknak intézetében dolgozott, röA második világháború zaspár és Amerikában a jelei már egyre fenyege- tudósok tucatja. Végre si- tőbben mutatkoztak. Hitler került megbízható módszeuralomra került, s nyíltan szónokolt a nagynémet élettérről, Európa meghódításáról. Lehetséges, hogy Hitlernek és legbelsőbb munkatársainak fejében már ekkor felmerült a később sokat emlegetett, de a világ szerencséjére az ő hatalmuk idején meg nem valósult reket találni során keletkező parányi részecskék elemzésére. Eddig ugyanis azt gondolták, hogy a bombázással olyan elemeket hoztak létre, amelyek újak, vagyis az uránon túl lehet őket beilleszteni az elemek periódusos rendszerébe. „Ered„csodafegyver” ményeinkből azt kellett kö gondolata. És az is lehetséges, hogy ez a gondolat nagyon közeli kapcsolatban állt a magkutatásokkal foglalkozó tudósok eredményeivel. Ebben az időben Berlinvetkeztetnünk, hogy a 93. 94, 95 és 16-os elemek rádióaktív képviselőit találtuk meg” — írta egyik tudományos közlésében Otto Hahn. Ugyanerre a következtetésre jutott a nagy kellett tartanunk. Már ez is figyelemreméltó volt, mert a rádium a maga 88- a kísértetek fs megtöltésével nem a legközelebbi szomszédja az uránnak. De még érthetetlenebb volt, hogy a rádiumizotópokat semmiféle általunk ismert módszerrel nem lehetett rádiumra és báriumra Végül is tek adták meg a választ. A kísérleteknél mesterséges „rádiumizotópjainkat” természetes rádiumizotópokkal kevertük és azután elvégeztük a szétválasztást. videsen megmagyarázta ezt a váratlan eredményt: Az uránmag nem változott át, hanem két, megkö- zelíthetőleg egyforma részre esett szét. Először sikerült a mesterséges atommaghasítás. x . Alig volt a világon a leg- • ^választani, utóbbi évszázadokban olyan mdikatorkiserle- tudományos hír. amely ekkora hatást keltett, mint Lisa Meitner bejelentése. Niels Bohr ebben az időben éppen Amerikában tartózkodott. Néhány nap A természetes rádiumot el rnultán itt értesült munka lehetett választani a báriben a Vilmos császár in- olasz fizikus, Enrico Férni tézet igazgatójaként dolgo- is. zott Otto Hahn. Még mindig megoldatlan volt a kérdés, hogy mi keletkezik, ha uránt neutronokkal bombáznak. Párizsban ugyanezen a problémán dolgozott a Joliot Curie náumtól, a mesterséges „rá- diumizótópokat” viszont Ám röviddel később Ot- nern- Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy azok az alkáli-földfém-izotópok. amelyek neutronoknak uránra való hatásánál keto Hahn már a következőket írja: ,,1938. őszén más kísérletekhez kapcsolódva Strassmann úr és én nagyon különös eredményekre jutottunk. Három alkátársa magyarázatáról. És alig múlt el újabb pár nap: a világ minden részében megerősítették azt a magyarázatot, amit Meitner adott adott Otto Hahn kísérletire. Megállapították tehát azt, letkeztek, nem ódiumot ami a legfontosabb: egyetMérföldkövek 10 óra 25 perc A napi hírek már tudósítottak róla. De a krónikás nem érheti be a munka lázában született „ténymondatok- kal”, noha a tények nyelve, általában, mindig igen beszédes. A budapesti Er- zsébet-híd építőinek bravúrjáról van szó. Ok, július idusán, délelőtt 10 óra 25 perckor, beemelték az utolsó hídelemet. Ezzel pedig lényegében megszületett az új híd a Dunán. A nyolcadik, amely a főváros területén nemesen, büszkén és hasznosan kapcsolja össze az ősi folyam két partját. Persze, még van tennivaló az ünnepélyes felavatásig, nem is kevés. De a mű neheze felett az alkotók akarata már győzött. Íme, megint begyógyul egy égetően fájdalmas seb. amelyet a fasizmus gyilkos keze ütött fővárosunk szépséges testén. Megint gazdagodtunk, megint történt valami a könnyebb és vidámabb életért. Az újságíró lelkendezés nélkül, de megindultan gondol mindazokra, akik erejükkel, tudásukkal, tehetségükkel összefogtak e diadal kivívására. Tervezők, mérnökök, munkások, hajósok, adminisztrátorok — sokan, sokan — lankadatlan buzgalommal dolgoztak. Sokan az üzemekben, sokan irodákban és sokan a szabad ég alatt. Sem a kemény téli fagyok, sem az izzasztó nyarak nem tudták lefogni munkalendületüket. Jöttek a viharos tavaszi szelek, be- köszöntöttek az esős, rövidülő őszi napok — ott voltak a helyükön és dolgoztak. Történelmet írtak. Egy szabad ország szabad fiai, az alkotók: amidőn néhány pillanatra megpihentek, érezhették — tettük nemcsak a jelent szolgálja, hanem a messzi jövendőt is. Évtizedek múlnak majd el, meglehet évszázadok, s a büszke híd reájuk emlékeztet majd minden nemzedéket. len ilyen uránmag hasításánál körülbelül 150-200 millió elektromos energia szabadul fel. Gondoljunk csak egy pillanatra Einstein varázs-képletére: barmi nhárom év telt el e képlet megalkotása óta és a gyakorlatban végrehajtott kísérlet máris pontosan igazolta a formula helyességét. Úgy látszott, hogy közel kerültek egy rejtvény megoldásához. Az atommagok hasíthatok és közben rendkívül nagy energia szabadul fel. De mind- ezideig ezek csak laboratóriumi kísérletek voltak. Vajon ez a folyamat felhasználható-e nagy méretekben az ipar számára? Hiszen Niels Bohr olyan tényt fedezett fel, amely látszólag megsemmisített minden erre való reményt nem minden uránmag hasítható könnyen, hanem csak egyfajta. Az urán 235 Ez pedig a természetes uránban csak nagyon elenyésző mennyiségben, 0,7 százalékban fordul elő és rettentő nehezen, körülményesen, sok költséggel lehet előállítani. (folytatjuk)
