Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-19 / 135. szám
1964. JűEus Í9. vasárnap SÓGE.íD 7 DÍXGRHETALL Négyszeres szocialista brigád Budapesten székel a KGST vaskohászati szervezete kelő Intermetall megzüle- tésével három olyan ország között jött létre ilyen magas szintű együttműködés, ímelyek együttvéve 11,5 millió tonna nyersvasat, 17,6 millió tonna acélt és csaknem 12 millió tonna hengerelt árut állítanak elő. Átsző Ástál, a kormány elnökhelyettese egyezményt aláírja as Az egyezmény — közvetlen jelentőségén túlmutatva — jelzi, hogy hazánk is egyre komolyabban kiaknázza a szocialista világ- rendszer létéből fakadó előnyöket és új, fejlett együttműködési formákat választ. Ebben az értelemben az Intermetall létrehozása szerves folytatása annak a fejlődésnek, amelynek a közös KGST-bank megalakítása, a közös vasúti teherkocsi-park, az egyesített energiarendszer központi elosztó-szolgálatának létrehozása voltak kiemelkedő álomásai. Rajtunk nem múlik.. Megtesszük mi a dolgunkat, jobban szeretném ha másról írnának — vélekedett Molnár Sándor a Salgótarjáni Acélárugyárban, amikor megismerkedtünk. Az idegenkedés okát azóta sem tudom, a túlzott szerénység-e, vagy valami más? Nehezen is indult a beszélgetés. Igaz, annyit már tudtam, hogy 19 t"®<i karbantartó lakatos brigádja már negyedszer elnyerte a szocialista címet és ott vannak mindig a munka nehezénél. Először szemléljük egymást, azután mégis sikerül a rövid válaszokból néhány dolgot leszűrni. feladatot kaptak a karbantartó munka mellé, amilyen még nem volt. ők végzik ugyanis a Demag hengerlőgép átépítését. Igaz, ez önmagában az idegennek ném sokat mond, de nézzük csak közelebbről. Tíz kiló tervrajz Űjabb állomásához érke- az egyezményt aláírta, rézéit az a törvényszerű fej- mutatott arra, hogy az In- lődés, amely az utóbbi idő- termetaU tevékenysége ma- ben létrehozta a szocialista gasabb színvonalra emeli nemzetközi munkamegosz- az együttműködést először tás újtipusú szervezeti for- a hengereltáruk, acélcsövek máit. A moszkvai KGST- és úgynevezett kohászati székházban, magyar, len- másodtermékek termelésé- gyel, és csehszlovák poli- ben, majd javaslatokat fog tikosok aláírásával megszü- kidolgozni a három ország letett az lntermeta.ll, a kö- vaskohászati szakosítására, zös magyar—lengyel—csehszlovák vaskohászati szervezet. Apró Antal, a magyar kormány elnökhelyetas beruházások összehango-. lására és a termelési tervek részletes, választék szerinti összeegyeztetésére. tese, aki hazánk nevében A majd Budapesten széHiven elődeihez, az In- termetall is a résztvevő országok nemzeti szuverenitásának teljes tiszteletben tartásán épült fel és egykor- mán szolgálja a három ország, s az egész szocialista világrendszer érdekeit Ennek szervezeti kifejezője, hogy az Intermetall munkáját irányító tanács csakis egyhangú döntéseket hozhat Az IntermetaU születése így a nemzeti és az internacionalista érdekek fhagasrendű közös szolgálatának példája. A brigád próbája Most van az acélgyárban az éves nagyjavítás, vagy ahogy itt nevezik, az in ven túra. Bizony ebből jutott elég a brigádra, amely szervezetileg most úgy áll, mint egy felduzzasztott háborús egység. Még tíz szolnoki technikus jelöltet osztottak be a brigádba és másokat is. — összesen negyvenen vagyunk, de egyidőben több munkát is kell végezni. Az egyik részleg a kompresz- szor telepen, a másik a Ku- gel-lágyítónál, a harmadik a csavargyár melegüzemében dolgozik — magyaráz1 A nagyjavítás bizony 1 eléggé próbára teszi a brigádot, de a brigádvezető szervezőkészségét is különösen akkor, ha mellette még egv másik nagy gond is foglalkoztatja. Olyan A hideghegnermű egyre nagyobb feladatok előtt áll. Kapacitása véges, éppen ezért született az ötlet, hogy átépítéssel a Demag hengerlőgépet alkalmassá kell tenni az anyagok egyengetésére, úgynevezett vasalására. Arról van szó, hogy ezt a munkát ma még a 20 hengeres modern gép végzi, ezt akarják tehermentesíteni, illetve azt elérni, hogy az állandóan hengerezhessen. Hogy mennyire nem ésszerű dolog lesz ez, azt csak néhány példával il- luáztráljuk. Az átépítés tervrajzai több mint 10 kilogrammot nyomnak. Bár Molnárék lesznek a generálkivitelezők, de sokan mások is besegítenek. Az alkatrészek gyártása például olyan komplikált, hogy 17 más vállalattal kell kooperálniuk. Az átépítésre a tervek szerint 60—70 ezer munkaórára lesz szükség, ami az acélárugyár TMK üzemének mintegy félhavi kapacitása — Mikorra kell elkészül' ni ezzel a munkával? — kérdeztük, amire a TMK párttitkára, Laicse András a következőket válaszolta: — Számítások szerint augusztus 31-re a próbaüzemet meg kellene kezdeni ahhoz, hogy az utolsó negyedévben már üzemeljen az átépített gép. Természetes a régi formájában ma Is üzemel és fog is mindaddig, amíg az utolsó alkatrész is elkészül. Akkor kezdik a szerelést — mondotta. — Csak az a baj, hogy hirtelen jött ez a munka. Későn kaptuk a rajzokat — kontráz a brigadvezető. Létkérdés — A három mégha it6nv' szekrény már készül. A hidraulikus tengelyek is fiiig kész állapotban vannak. A forgácsolók is.dc1- goznak már. Ügy vason in’-, hogy az egyik szemünk az inventúrán, a másik ped'" a Demagon. Tudjuk jó1, hogy milyen létkérdés er. a hengerműben és rÁtimk nem múlik, de a töb'oie- ken ... ? Ä műszaki fejlesztés- társadalmi ügy A MŰSZAKI fejlesztést sokan a gyártmány- és gyártásfejlesztésre korlátozzák és ezzel az egész feladatot áthárítják a mérnökökre, konsruktőrök- re, technológusokra. Valóban a műszaki fejlesztés leglényegesebb eleme a gyártmány- és a gyártásfejlesztés és ebben a műszaki szakembereknek aligha vitatható elsődleges szerepük van. Már többször bebizonyosodott, hogy a legjobb műszaki fejlesztési elképzelések is zátonyra futnak, ha a munkás és a műszaki szakember gárdát nem készítik fel, nem ismertetik meg vele előre az új korstrukciót, az új termelési eljárást. A műszaki fejlesztés úgynevezett emberi oldala azért is fontos, mert az új technika hatással van az emberek munkakedvére, idegállapotára, a munka intenzíására. Például ha az eddig egygépes munkás a gyártási folyamat korszerűsítése következtében szalag mellé kerül, okvetlenül szükséges annak előzetes megállapítása, hogy az új technológia — a. szalagrendszer — milyen hatással lesz a dolgozóra, megérti-e a változás lényegét, belátja-e a fontós- ságát stb. és a vizsgálat eredményétől függően kell az átállást előkészíteni. A műszaki fejlesztés körébe be kell vonni a termelésnek úgynevezett járulékos szükségleteit, a termelést kiszolgáló tevékenységet is. Jellegzetes helyzet, hogy míg a termelési cél — például egy gyártmány — korszerűsítésére nagy erőket koncentrálnak az iparban, gyakran a termelési tevékenységhez nélkülözhetetlen kiszolgáló és egyéb melléktevékenységek megfelelő korszerűsítését elhanyagolják. így sokfelé kevés gondot fordítanak a belső anyagmozgatás korszerűsítésére, jóllehet országos méretekben napon- to körülbelül egy millió tonna anyagot mozgatnak meg, mintegv 10 mill'ó munkaóra felhasználásával. Az iparban a munkások — iparáganként változó méretekben — 10-30 iszázaléka foglalkozik anyagmozgatással, de nem egyszer 50-80 százalékra is emelkedik ez az arány. A legkorszeWíbb technológiával előállított gyártmány társadalmi hasznosságát is jelentősen csökkentheti tehát a kiszolgáló műveletek ala- cony termelékenysége. A MEZŐGAZDASÁGBAN a műtrágyát gyakran a hagyományos módon szállítják és szórják ki a földekre: így a műtrágya veszít a hatóanyagtartalmából és az egyenetlen trágyázás eredményessége kisebb a gépi kiszórásénál. Sőt, a műtrágyázás újfajta öntözési gazdálkodást követel, e nélkül a műtrágyázás hatékonysága csak kis hányada az elérhetőnek. Folytathatjuk a sort az egyéni fogyasztóval; a sztereofonikus hangzású hanglemezek térhatású hangzását ma még aligha élvezheti a zenebarát, hiszen nem áll rendelkezésére erre alkalmas lemezjátszó és rádiókészülék; a gépkocsi ellátottság nem csak a forsalombanlévő gépkocsik számától függ, hanem attól is, hogy megfelelő mennyiségben és összetételben (valamint áron) rendelkezésre á11-e korszerű úthálózat, parkolóhely, camping-felszerelés stb. Az elmondottak bizonyítják: a műszaki fejlesztés komplex feladata a szocializmusban az egész tásadalom ügye, s ugyanakkor az égvén érdeke is. Hiszen a technika fejlődés lehetővé teszi az egyén képességeinek ki- bontakotatását. megszabadítja őt a nehéz fizikai munkától. A termelékenység növekedése’ révén lehetővé teszi a szabadidő növelését: ez a kulturáltabb élet. a társadalmi — közéleti tevékenység fokozásának fontos feltétele. A MŰSZAKI fejlesztés a szocialista társadalomban válik a szó szoros értelmében társadalmi üggyé. A társadalmi gazdagság növelésének ugyanis ma már legfontosabb forrása a termelékenység emelése. Méltán állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa: ,.A munka termelékenvsépé- nek emelése, a gazdasá- p-nqSág fokozása ... ma a fő front, amelven a küzdelem a szocializmus teljes feiéoíté'éért folyik. Világméretekben is e fronton dől el a szocializmus csa- táia'a kapitalizmussal". A társadalmi szükségletek kielégítésének mértékét mindenkor a rendelkezésre ‘felló nemzeti jövedelem n agysága határozza meg. A nemzeH jövedelem emelésének pedig a munkatermelékenység növplése az egvik legfontosabb tényezője. A termelékenységnövelés anyagi alapja ismét a műszaki fejlesztés. íme. az alapvető politikai feladat, a szocializmus építése és felépítése, a társadalom tagjai anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése így függ össze a műszaki és technikai előrehaladással. LÁSSUNK EGY meglehetősen kézenfekvő példát. A mezőgazdaságban nálunk a foglalkoztatottak mintegy 35-37 százaléka dolgozik, míg a gazdaságilag fejlettebb országokban ez az arány 15-25 százalék között ingadozik. Számítások szerint Magyarországon a termelőágazatokban teljesített összes munkaórának mintegy a felét a mezőgazdaságban teljesítették. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a magyar mezőgazdaságban igen alacsony a -munka termelékenysége. Ez viszont gátolja a magas termelékenységű ágazatok fejlődését (t.i. a rendelkezésre álló munkaerő szempontjából), noha társadalmi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél nagyobb hányada dolgozzék a magas termelékenységű ágazatokban. Az iparban ugyanis egy dolgozó azonos munkaráfordítással lényegesen több nemzeti jövedelmet termel, mint a mezőgazdaságban. Ez indokolja — a töboi között — gazdaságilag a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezését és erőteljesebb fejlesztését. A műszaki fejlesztés politikai összefüggéseinek elengedhetetlen felétele az, hogy a műszaki szakemberek mellett a gazdasági, a szervező szakemberek. s a dolgozók minél szélesebb rétegei munkálkodjanak a műszaki haladás meggyorsításán. Dr. Varsa György — Vajon Diósgvör Q~.A. Dunaújváros, a KTSZ es a többi idegen vállalat szállítja e idő’-'m a szükséges alkat-észek-"1 — aggódik a brigádvszető. — Bizony a szocialista kapcsolatokra most igen nagy szükség lesz — válaszol a párUitkár. Beszélgetésünk megszakad. A brigádv=zetónek menni kell. hisz’ több munkahelyen is dolgoznak és ilvénkor bizony var rtr1 ■ 'palnia. Az egyikből ki sém fogynak, ott lesz számunkra a másik, még nagyobb munka Hc^v megbirkóznak vele’ Nemcsak rajtuk múlik. Ha megbánják az ígért segítséget, bizonyára teljesítik is ezt a nagy feladatot. Eodó János Yühasinákqtí társulások alakulnak Kelemen Tibor mérnöl hozzálátatt, hogy felmérje víztárolók létesítésére fco lenne lehetőség a pásztó járásban. Tapasztalatai ró feljegyzéseiket készített é továbbította a Vízügyi Igaz gatóságnak, javasolva: vizs gálják felül azt a 27 helyet melyet alkalmasnak talal vízgyűjtésre. A Vízügyi Igazgatós; megígérte: szeptember döntenek, arról, hogy e’ bői mely területeket talá nak legalkalmasa bhn a ahol, aztán ugyancsak tá sadalmi munkáiban a jár; múszaikd szakembered ho zálátnak a víztárolók ’ét sítéséhez. Ezt megelőzően műszaki szakemberek elk- szítik majd a víztároló tervezését, a költségvetés és a különböző gaadasá számításokat A járás vizgondjai eny hitése érdekében a nép front műszaki szakembere elősegítik vízhasználó.# tár sulisok megalakítását is Ecsegen mir munkához la tott az első ilyen munka kollektíva.
