Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-17 / 133. szám

2 Ä O G R A D 1964. július IT péntek M. SZUSZLOV t „Az Ugy, szilárd Ssásesre« Maurice Thorezt. a Fran­cia Kommunista Párt el­nökét csütörtökön kisértek . utolsó útjára a párizsi Pé- ,',kre Lachaise-temetőbe. A , francia főváros régen nem ' látott ilyen nagy temetést. ‘A rekkenő hőség ellenére 'ifjöbb százezres tömeg adta ftTneg a végtisztességet a ^kommunista mozgalom és az í: egész francia nép nagy ha­lóttjának. A menetet Maurice szü­lőföldjéről, az észak-fran- emorszagi szénmedencéböl rkezett bányászok cso­portja nyitotta meg. Utánuk i virágokat, koszorúkat vi- ő ifjúkommunisták és út- orők végeláthatatlan sora következett. A gyászkocsi .ott a pártszervezetek es omegszervezetek zászlóit vitték. A koporsó mögött haladtak az elhúnyt hozzá­tartozói, a Francia KP Po­litikai Bizottságának, Köz­ponti Bizottságának tagjai, a kommunista képviselők és szenátorok, a francia nemzetgyűlés küldöttsége, a szocialista országok dip­lomáciai képviselői és csaknem 40 kommunista és munkáspárt küldötte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségét Gás­pár Sándor, a Politikai Bi­zottság tagja vezette. A temetőhöz vezető út­vonalon végig leállt a for­galom és a párizsiak sűrű sorfala között haladt a né­ma gyászmenet. A Pere L.achaise bejáratánál emel­vényre helyezték Maurite Thorez vörös zászlóval és a francia tricollorral borí- ’ott koporsóját. A gyászo­ló család, a párt vezetői, a restvérpártok küldöttei a riísztrbünön foglaltak he: lvet. * Elsőnek N. Szuszlov, az SZKP Elnökségének tagja a szovjet küldöttség veze­tője búcsúztatta Maurice Thorezt. A szovjet kommu­nisták és a Szovjetunió né- oeinek testvéri részvétét tolmácsolta a francia mun- kásosztálv mély gyászá­ban. — Maurice Thorezbea - mondotta — a francia -s a nemzetközi kommums- a- és munkásmozgalom zenvedélyes forradalmárt, j dolgozók ügyének tör- letetlen védelmezőjét vesz­ette el. Thorez égés» élete mintegy megtestesítése és jelképe volt a francia munkásosztály hősies harcának, tőr­története egyik leg­döntőbb szakaszában. A szovjet küldöttség ve- etője ezután Maurice Tho- eznék. a Francia KP épí- ésében, a marxista,leninis- a elmélet fejlesztésében vérzett kimagasló érde- aeit méltatta. Rámutatott, iogy Thorez a népfrontpo- tika egyes kérdéseinek ki- olgozásával felbecsülhetet- sn szolgálatot tett a emzetközi munkásmozga- omnak. — Maurice Thorez — angoztatta Szuszlov — a ignagyobb békeharcosok őzé tartozott. A szovjet ép nem felejti el emléke- ~tes kijelentését: — A ancia nép sohasem fog áborút viselni a Szovjet-] nió ellen. Azóta amelyért harcait, kezekben van'* tömeg kísérte utolsó útjára Maurice Thorezt beigazolódott, hogy ezek a szavak vala­mennyi becsületes francia érzéseit tük­rözik. Fájdalom arra gondolnunk — folytatta a szónok —, hogy nem látjuk többé Maurice Thorezt, nem hall­juk szilárd meggyőződéstől fűtött hangját. De vigaszt lyét és erejét, lehetővé teszi, hogy a nép több­ségére támaszkodva, maga köré tömörítse a legszélesebb tömege­ket. A Francia KP főtitkára végül hangsúlyozta: Tho- nezt élete utolsó szakaszá­ban sokat foglalkoztatta a nemzetközi kommunista meríthetünk abból, hogy az mozgalom egységének kér­ügy, amelyért harcolt, szi­lárd kezekben ,a marxiz- mus-leninizmus szellemé­ben nevelt francia kom­munisták százezreinek ke­zében van. dése. A kommunista- és munkáspártok nemzetközi konferenciáin és a Fran­cia KP legutóbbi kong­resszusán Is meggyőző erő­vel védelmezte a mozga­Benoit Frachon, a CGT lom egységét. Követelte, főtitkára régi harcostársai hogy a kommunista pártok nevében búcsúztatta Mau­rice Thorezt. Méltatta az elhúnyt érdemeit a Fran­cia Kommunista Fárt fel­építésében .és a párt egy­ségének megszilárdításá­ban. Az egység gondolata — folytatta — ma áthatja a párt sorait és va­lamennyi tagját. A kommunisták és a szo­cialisták közeledésének út­ja járhatóbbá vált, mint a korábbi -vekben és ebben Maurice Thoreznak múlha­tatlan érdemei vannak. A gy ás zün népségét, Wal- deck Rochet beszéde zárta be. A Francia Kommunista Párt főtitkára ismertette Maurice Thörez harcos éle­tét, kimagasló szerepét a Francia KP történetének legfontosabb szakaszaiban, a marxista-leninista elmé­let gyakorlati alkalmazásá­ban és fejlesztésében a nemzeti egység megterem­tésében, Waldeck Rochet ezután az elhúnyt pártelnök ideo­lógiai , tevékenységét mél­tatva rámutatott, hogy Thorez már 1946-ban han­goztatta: Franciaországban nem lehetetlen a szocializ­musba való békés átmenet. Rávilágított, hogy a demokráciáért foly­tatott harc növeli a proletariátus tekinté­az egysegbontó szektás tö­rekvésekkel szemben szi­lárdan ragaszkodjanak a marxizmus—lenini anus el­veihez. A francia kommunis­ták szilárd elhatároaá- s* — mondotta a szó­nok — hogy hívek ma­radnak Maurice Tho­rez tanításához, kitar­tanak az általa meg­jelölt úton, megőrzik szellemét. A gyaazbeszédek el hang - után a hatalmas tö­meg elvonult Thorez ra­vatala előtt, hogy megad­ja a végtisztességet „a nép fiának’. Maurice Thorez koporsó­ját a késő esti órákban a Abszolút győzelem San Franciscóban Goldwater a Köztársasági Párt elnökjeiöltje SAN FRANCISCO: gátusokat, az „arizo­nait” válasszák meg. Az amerikai Köztársasági Párt elnökjelölő kongresz- szusának szerda délutáni ülésén került sor a párt hi- te be”. Előterjesztették még vaztak. Az 1308 küldött kö­zül 883 küldött foglalt ál­lást Goldwater mellett, Scrantont hivatalosan Scranton csak 214 szavaza- Milton Eisenhower „nevez- tot kapott. vatalos elnökjelöltjének megválasztására. Az ülés kezdetén Pirksen szenátor hivatalosan a kongresszus elé terjesztette Goldwater jelöltségét, majd félórás beszédé­ben buzdította a dele­Rockefeller New York-i kormányzó és Margaret Chase Smith asszony nevét is. A jelölő beszédek meg­tartása után került sor a szavazásra, és a már ala­posan „megdolgozott” de­legátusok túlnyomó több­ségükben Goldwaterre sza­A török kormány cáfol Ciprusi helyzetkép A török kormány vála­szolt arra a kedden átadott ciprusi jegyzékre, amely­ben Makariosz elnök kor­mánya tiltakozott török egységek újabb ciprusi partraszállásai ellen. A tö­rök Válaszjegyzék eles hangon visszautasította a ciprusi panaszt és azt ál­A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács szer­dán Petar Sztambolics elnökletével. ülést tartott. Az ülés résztvevői megvi­tatták 1965-66 évi gazda­ságfejlesztési tervet, majd közvetlen hozzátartozók' £ i elfogadták az 1964-70'es a part vezetőinek jelenlé- idoszakra vonatkozó tar- tében helyezték nyugalom- ! sadal.mi terv irányelveiről ra. nem messze a Korhmu- szóld határozattervezetet, nardok Falától, régi har- [ A tervezet tanulmányozás costársa, Marcel Cachin és i végett hamarosan a Szö- a nagy kommunista író, I vetségi Nemzetgyűlés elé Henri Barbusse közelében. | terjesztik. LevéfvÉltás az SZKP és a KKP között A Rommunyiszt. az SZKP elméleti és politikai folyóirata nyilvánosságra hozta a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának június 15-i válaszát a Kínai Kommun nista Párt Központi Bizott­ságának május 7-i levelére. A levélváltást a Népsza­badság mai száma ismerteti. Képünk azt a termet áb­rázolja, amelyben az ame­rikai republikánus párt az elnökjelölő kongresszusát tartotta. A sanfraneiscoí helyiség a íotografálás pil­lanatában még üres. De az elnöki emelvény fölé már kífeszftették a kongresszus jelmondatát! „By the Pe­ople, For the People.” Esze­rint a rebublikántis párt azt akarja országgal-világ- gal elhitetni, hogy Goldwat­Ftr the Ptsple? ter egs^Stt a népért harcol. ,A néppel a népért? Nem 'rossz. A valóság ezzel szemben az, hogy a hatalmas gyű­lésteremből a felvétel idő­pontjában hiányzott a nép. Hiányzott a tanácskozás egész ideje alatt. Mert azok, akik ott ágáltak — tervezgettek ugyan a jobb­oldali terrorszervezetek ne­vében, a hadiiparosok ne­vében, a fajgyűlölők nevé­ben, az USA katonai klikk­jei nevében, sok-sok félre­vezetett ember nevében — de „a nép” nevében, az egész amerikai nép nevé­ben semmiképp! Persze, a nép azért je­len volt. Nem éppen a teremben, hanem az utcán. Naponta 59-00 ezer ember tűntetett az utcákon. Fehérek és fe­keték, testvéri egyetértés­ben. Kárhoztatták a faj­gyűlöletet, a háborús uszí­tást, az emberiség ellen ké­szülő merényletet, mindazt, ami a Goldwater-féle programban szerepel. És tiltakoztak a republiká­nuspárti szakadékpolitika egésze ellen is. Mindazok ellen, akik akár nyílt be­széddel, akár néma hallga­tással. támogatják az em­berirtás sötét terveit. A néppel a népért? Igen: vannak ilyen erők is az Egyesült Államokban. De azok a nem „golwateriz- mus” — hanem az igazi humanizmus alapján álla­nak . m lította, hogy minden ala­pot nélkülöznek a török egysegek Ciprusra érkezé­séről elterjedt hírek. Georgadzsisz ciprusi bel­ügyminiszter felszólította a ciprusi kereskedőket, ne ad­janak el a ciprusi törökök­nek olyan anyagokat, ame­lyeket katonai célokra le­het felhasználni. A keres­kedőknek átadott listán olyan áruk szerepeinek, mint a cement, acél, fa vas. gépkocsialkatrészek, ak­ku mlá torok. Rockefellernek 114 voks jutott, Smith asz- szonynak 27 és Romney michigani kormányzó­nak 41. A többi néhány szavazattal „kedvenc fiúkat” helyi politiku­sokat ajándékoztak meg. A szavazas után hivata­losan bejelentették. hogy Goldwater a Köztársasági Párt elnökjelöltje, ő veszi fel majd a harcot a de­mokratapárti Johnson el nők ellenében a novembe­ri elnökválasztásokon. A kongresszuson meg­tartott szavazással egyidő- ben tüntető tömegek je­lentek meg San Francisco utcáin, tiltakoztak a fajüldö­zők ellen és elítélték Goldwatert, mert a sze­nátusban a polgárjogi törvény ellen szavazott. A kongresszus színhelye előtt a tüntetők koporsót állítottak fel, és ráírták: „meghalt a szabadság!” Függetlenséget Afrikának! án (azaz 25,3 millió km5­%-á A „fekete kontinens” független országait magába tömörítő Afrikai Egység- szervezet állam . és kor­mányfőinek értekezlete ma nyílt meg Kairóban. E má­sodik afrikai csúcsértekez­let megnyitásának idején — a földrészen végig söprő nemzeti függetlenségi harc eredményeként — Afrika szuverén en) a kontinens összlakos­ságának több mint kilenc tizede (249 millió ember) él az állam jogilag függet­len afrikai országokban. A reakciós Dél-Afrikai Köztársaság (térképünkön I számmal jelölve) is a afrikai államok összterületének mar 83,3 közé tartozik. JELMAGARÁZAT: 1. Szuverén afrikai te rőtetek a meeodék vi­lágháborút közvetlenül kévető évekbe*: 340 minié km2, 60,6 millió lakos. 2. 1950-1954 között felszabadott terület: 1.75 millió km2, 1,2 millió lakos. 3. 1955-1959 között fű ggeltenné vá4t területek: 3,0 millió km2, 40.2 md Hó lakos. A híres „Afri­ka Éve” (1900) előtt a kontinens területének 29 %-a szakadt ki a gyarmati rendszer bő!. Ez időben az Afrikai szuv erén országok területén a földrész összlakosságé nak 39 %-a él*. 4. 196fl-té! napjainkig felszabadult területek: 16,4 millió km2 140 mii lió lakossal (1960-ban „Afrika Évében” 12,6 m illió km2 terület 95 mil­lió lakossal szabadult f el) 5. Gyarmati (függő) területek Afrikában 1964 júliusában: 5 mét^cratu»2, 32 attHié lakossal. %

Next

/
Thumbnails
Contents