Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-17 / 133. szám

1964. július 17. péntek NÖGEÁD Építés futószalagon A folyamatos építéssxervexésről Az életszínvonal emelke­dése sürgetően követeli, hogy az építőipar többet, gyorsabban, jobban és ol­csóbban építsen, mint az­előtt ... de hogyan? Egy ideig úgy látszott, hogy az új anyagok meg­jelenésével megoldódik az összetett probléma. De ki­derült, hogy ez még nem elegendő, már csak azért sem, mert az új technoló­giák bevezetése és a régi módszerekkel való mun­kaszervezés ellentmondás­ban került. Sok a veszteségű Olyan módszert kellett találni, ami az új techno­lógiák figyelembevételé­vel, az adott követelmé­nyeknek a legjobban meg­felel Nyilvánvalóvá vált, hogy az újszerű technikai feladatok sikeres megoldá­sa igényli a közgazdaság, a gazdaság-szervezés segít­ségét is. Az építkezések ütemét kellett folyamatos­sá tenni. Ebből az elvből, az előzetes kísérletezésből, továbbá külföldi példák­nak megfelelő alkalmazá­sából megszületett az épí­tői pari folyamatos terme­lésszervezés. A régi, hagyományos módszerrel az alapozástól a befejezésig az épülete­ken dolgozó szakmunká­sok, munkabrigádok — a technológiai sorrendnek megfelelően — minden munkát elvégeztek (alapo­zás, falazás, vakolás, ajtó­ablak behelyezése, stb.), miközben állandóan kerül­gették egymást. Munkahe­lyüket maguk szervezték, az egyes még el nem ké­szült fázisok befejezését várva sok volt a kieső idő. A folyamatos építésszerve­zés során a legfontosabb munkafázisokat szakosítot­ták. Tíz-tizenhárom ütem­re bontották a több szintes lakóházak építését, így ala­pozásra, pincetömb építés­re, felmenő falazásra, sze­relésre, vakolásra, burko­lásra, stb. Ezekre a mun­kafázisokra speciálisan szakosított brigádokat hoz­tak létre, amelyek állan­dóan ugyanazt a művele­tet végzik, abba begyako­A vezetés színvonalának növelése és a korszerű termelés A vezetés színvonaláról és az ezzel kapcsolatos fel­adatokról tárgyalt, leg­utóbbi ülésén a Nógrádi Szénbányászati Tröszt párt- bizottsága. Több mint egy évvel ezelőtt ugyanis je­lentős szervezeti változás történt. Létrejöttek az ön­álló gazdasági egységnek tekinthető bányüzemek és a több aknát összefogó ak­naüzemek, ennek megfele­lően a pártbizottságok és társadalmi szervek. A ve­zetésbe képzettebb. szak­mailag és politikailag job­ban felkészült emberek kerültek. Másfél év alatt. a tech­nikumot végzettek száma mintegy kétszázzal, az egyetemet végzetteké pe­dig hússzal növekedett a pártbizottság területén. A közvetlen termelést irá­nyítóknál mintegy negy­ven fővel csökkent a hiá­nyos képzettséggel rendel­kezők száma. A vezetők politikai kép­zettsége is jelentősen ja­vult. Mindez azt bizonyít­ja, hogy a vezetés színvo­nalának javulásához a sze­mélyi feltételek adottak. Ez lehetőséget ad arra, hogy nagyobb önállóságot biztosítsanak a kisebb egy­ségek vezetői számára. Saj­nos ebben nem érték el a kívánt célt. A tröszt ugyan­is az egyes területeken, a szükségesnél nagyobb mértékben, operatíven irá­nyít. Az egyes üzemeknél sem érték még el az ön­állóságban a kívánt színvo­nalat. Hiányzik a kellő elő­relátás, emiatt az egyes ter­melési feladatokat csak hullámzóan valósítják meg. A tröszt egésze előtt igen nagy feladatok állnak, amelyeket a távlati terv mintegy 15 évre előre meg­határoz, teljes részletes­séggel. Ennek megvalósí­tása megköveteli a vezetés színvonalának állandó tö­kéletesítését, a vezetés egyszerűsítését a bürokrá­cia csökkenését, az alsóbb szervek hatáskörének bő­vítését. Az idei feladatok is na­gyok. Az első félévi tény- számok alapján tízezer tonnás elmaradást kell pó­tolni. A tröszt éves fel­ajánlást, mely szerint hét­köznapi termelési tervét 20 ezer tonnával túltelje­síti, nem lesz könnyű meg­valósítani. Emellett bizto­sítani kell a jövő évi fel­készülést- is. Az árbevétel­ben és az önköltségben is sok a javítani való. Mind­ezt csak a vezetés színvo­nalának növelésével lehet elérni. A vezetes egyik legfon­tosabb feladata az embe­rekről való gondoskodás. Az elmúlt időszakban je­lentős előrehaladás tapasz­talható ebben. Biztonságot szolgálnak, például a suj- tólégbiztos berendezések, amelyekre az előzőnek két­szeresét, mintegy 15 mil­liót költenek az idén. Több mint ezer ember munka­utáni tisztálkodását teszi lehetővé az új ménkesi és csurgói fürdő. Tökéletesí­tették a munkásszállítást. Biztonságosabb lett a vil­lamosenergia hálózat. Több helyen is megvalósul a gé­pesített személyszállítás. A gépesítésben az auto­matizálásban is egyre na­gyobb mértékű az előre­haladás. A műszaki fejlesz­tés célirányosabb lett. Hosszan lehetne sorolni a már elért eredményeket, és a terveket is, amelyek, ha megvalósulnak nemcsak a termelékenység növeke­dését, a gazdaságosságot szolgálják, hanem egyben azt is jelentik, hogy a bá­nyász mentesül a nehéz fizikai munkától. Több lesz a korszerűen biztosí­tott vágat, a géppel jö- vesztett és felrakott szén, tökéletesebb a termelés technológiája. b. j. rolják magukat, és ez a begyakorlottság termelé­kenyebb munkát eredmé­nyez. Szakosított munka A brigádok munkája szervezési dokumentációk­ban rögzített ütemtervek alapján halad. A doku­mentáció, mely a megvaló­sítandó létesítményekre építési sorrendet állapít meg, beütemezi a falazó, alapozó, szerelő, burkoló, szakipari stb. brigádok­nak, hogy hol, mikor, me­lyik épületben, milyen munkát, milyen létszám­mal. mennyi idő alatt kell elvégezniük. A munka még a brigádon belül is sza­kosítva van. így például Országos Szakipari Válla­lat 10 főből álló komplex festőbrigádjában mindig ugyanaz az ember végzi a szórópisztolyos festést, a másik mindig a simítást, stb. Az új szervezésnek óriá­si előnyé, hogy a brigád mindig előre elkészített munkahelyre megy munká­ját más szervezet. nem za­varja, teljes munlddejét közvetlen termeléssel töl­ti. Ezért, s mivel a begyakor­lottság folytán nagyobb termelékenységgel dolgoz­nak, kevesebb a kieső idő és az emberek keresete is lényegesen nagyobb. A na­gyobb szervezettséggel a gépek kihasználtsága is sokat javult. Röyidebb építési idő Ez a szervezés egyébként csak ott gazdaságos, ahol egy tömegbén, évente leg­alább 200—300 lakást épí­tenek. A szakosított szer­vezés mellett egy évben egy daruval 500 blokkok­ból épült lakást szereltek, míg hagyományos mód­szerrel ez a teljesítmény 300 lakás volt. A folyama­tos épitésszervezéssel egy lakóegységre jutó építési idő 35-—38 Százalékkal rö- videbb, mint az ugyanazon időben átadott egyéb blok­kos épületeknél. A régi, 9—10 hónapos építési idő így lecsökkent hét és fél hónapra. Joób Tamás Létrehozták a műszaki erdészetet A Cserháti Erdőgazda­ságban az utóbbi hónapok­ban több, a termelés nö­velését, az erdőgazdálko­dás fejlesztését szolgáló szervezési intézkedést hoz­tak. Ilyen szervezési változ­tatás többek között a műszaki erdészet létre­hozása. Az erdőgazdaság műsza­ki erdészete értelemsze­rűen a Balassagyarmati Erdészet lett, mert ezen belül működik a jól felsze­relt gépjavító állomás. A volt gépjavító állo­más köré csoportosítot­ták az egész erdőgaz­daság gépparkját. Minden erdészetből össze­vonták ide az erő és mun­kagépeket, szállítóeszkö­zöket. Ezzel a szervezési intézkedéssel lehetővé vált, hogy az erdőgazdaságban használatos minden gépi eszközt egyetlen helyről irányítsanak. A műszaki erdészetet több műszaki részlegre osz­tották. Külön csoport fog­lalkozik a magas és mély­építéssel. a szállítócsoport bonyolítja le a különböző erdészetekben a kitermelt faanyag mozgatását. A gépjavító részleg gondoskodik a hibák elhárításáról. Az új erdészet működé­se már bebizonyította, hogy helyes volt ez az intézke­dés. Szervezettebb és haté­konyabb a faanyag szállí­tás, a gépek irányítása. Az Idén már a műsza­ki erdészet végzi az egyes erdészetekben szükséges utógépc-sité­seket, erdőfeltárást. í I j Az első nagyobb útépítési feladatot Varró János er­dőmérnök tervei alapján a Bujáki Erdészetben végzi el a műszaki erdészet. Ké­szülnek már az Inászói Erdészetben jövőre épülő feltáró út tervei is. Az első csövek... A zagyvái hőerőmű és Salgótarján között épülő távfűtésnél beemelték az első csöveket. A 30 millió forintos költséggel épülő távfűtés-vezeték október 15-től üzemeim fog. Ebben az évben 450 lakást, a szál­lodát, az új pártszékházat, a sajtószékházat és a vá­rosi kultúrházat kapcsol­ják be a távfűtésbe. Beemelik a csövet a tartóoszlopra Készül a hőelosztó központ (Koppány felvételei) Baráti kapcsolat Levélben köszönték meg, a baráti fogadtatást és az acélárugyáriak vendeg- szeretetét a csehszlovákiai Pobrezovai Gépgyár fia­taljai akik az acélgyári fiatalok év elejei látogatá­sát ■ viszonozták. A cseh­szlovák fiatalok ismét meghívták a salgótarjá­niakat, hogy látogassanak el Csehszlovákiába. Forro júliusi nap. Szaz- hatvan asszony a ceredi határban. Úgy. mint min­dennap azóta, amióta arat­nak. Itt, a Tófenék dűlőn seténykedő négy munka­csapat asszonyainak mind­egyike csuklóig zárt ruhá­ban szedi a markot, köti a kévét. így kell öltözniük, mert szúrós a kalász, ru­hán keresztül is karcolt, kegyetlenül belemar a bőr­be. Azt mondta még az iro­dán, Molnár Pál, a tsz el­nöke: — Büszke vagyok az asz- szonyokra. Szorgalmasak, mindig ott vannak, ahol leginkább szorít a cipő. Nemcsak növényápolásban otthonosak, mennek ezek szórni a trágyát, ott lesz­nek a cséplésnél, az aratás­ban pedig boldogulni sem tudnánk nélkülük. — Hát persze, hogy szór­tuk a trágyát — mondják c4s szűítyúk a liúzcitftildöii most az asszonyok. — Ha kell, ha nincs más. De nem asszonyi munka az még­sem. Igaz, könnyebb, mint az aratás. Igen, nehéz munka a ter­més betakarítása. Még most is, hogy segít a gép. Mert ezt a környéket nagyon megtépázta a júniusban so­rozatos vihar, kárt tett a jégeső, sok a megdőlt ka­lász. Kötni is kell a gép után, nemcsak csomózni Minden nap itt van a bat- vankétéves Man néni, övz. Karcag Pálné. És hetven- eszitendős férjével ugyan­csak minden nap serény­kedik Tajti F. Gáborné. Ő is túl van a hatodik x- en. — Melyik a legszorgal­masabb, a legserényebb munkacsapat? — kérdez­tem benn az elnököt reg­gel. Megvakarta a fejét. Aztán sorolja: — Oroszt Istvánná, Ko­vács K. Gáborné, Bucsok Barnásné, Kis K. András- né, Kovács Józsefné, Pur- gely Anna, Tóth Imréné, és Varga Józsefné csapata. Pontosabban em'íormán jr mind a nyolc nálunk. Tajti Anzelmnétől, a pénztárostól hallom: — Harminc asszony lé­pett be a tsz-be az év ele­jén. Négy csapat arat itt a Tófenék dűlőn. Most ne­hány percnyire lepihennek az árnvékos fák alatti pu­ha gyepszőnyegre. Terve­zik. hogy ma készen lesz­nek. S tizenkét nappal élőbb, mint tavaly hozzá­látnak a csépléshez. Leg­többje gyerekes, családos asszony. Reggel. mielőtt ide indulnak otthon meg­főznek, elvégzik a legfon tosabb házi munkát. — Milyen segítséget kap nak munkájuk könnyítésé re? Ahányan vannak, annyi an felelnek, szinte egyszer re robban ki belőlük. — Későn nyit a hentes üzlet. Tízkor, meg tíz után Vagy jövünk becsülettel é akkor nem jutunk húshoz vagy késve érünk k De ki tudja ezt megcsinál ni, ilyenkor aratás idején A legrosszabbkor zár zöldséges. Délben nyit, f< nyolckor zár. Hetek ót nem érünk haza fél nyolc ig. Vagy ha mégis, nékünl akik dolgozunk, nem ji csak a maradékból. — A mozgóárus, az na gyem rendes. Jég közié te ve hozza a hűsítőt, a barr bit. Mindennap kijár S' már újra nevetne] szedelőzködnek s tnéfáií tó!, nevetésüktől hange lesz a határ. IC. IV

Next

/
Thumbnails
Contents