Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-16 / 132. szám

4 T NŐGRÁ D 1984 6. csütörtök JÚLIUS /^Tehéren izzik a hetes ' ff-' műút keskeny csíkja a júliusi kánikulában. Egyetlen átlátszó forró üvegkorong az égbolt, s alatta piheg, lohol, verejté­kezik minden. Mint fényeshátú jános- bogarak futnak a tűző napsugárban sűrű sorban á csillogó kocsik az olva­dó betonon az immár messzeföldön híres szép Balatonunkhoz. Enyhét adó, hús kanyar után kitárul a féryy s ezerszeres ragyo­gással ráömlik a látóhatárt elfedő opális vízre. Az át­látszó fehérség szétterül, vakító világosság kápráz­tatja a szemet. Július. Nyár. Akáclom­bos falú utcájára kanyaro­dott a főútvonalról egy ás­ványvízzel emeletesre ra­kott „jánosbogár”. Olajoskezű emberek sze­relnek, kalapálnak, fújtat­nak rajta és alatta. Fehér házacska előtt fé­nyesre dörzsölődött kispad- ról ráncosarcú nénike egy­kedvűen, mozdulatlanul figyeli igyekezetüket... Lábán ócska mamusz. Göcsöcsörtös kezében gö- csörtös botot fektet. Körü­lötte újfehér tollú libák si­mulnak a gyepbe. Sárga csőrüket szárnyuk alá buj­tatván, mozdulatlanságba merevedve alusznak a tik­kasztó hőségben. A félmeztelen autósok küszködnek a géppel. Iz­gatott türelmetlenségüket á kerekes kút vedréből jó­kora kortyingatással csilla­pítják. Ám a karóra mu­ratója kegyetlenül halad, s a rakományt várják a nya­ralók. — Soká lesz még este — motyogja a keskeny bele­mélyült száj vigasztalásul. 1— Soká lesz még — is­métli, s májfoltos kezével rálegyint. Neki, válóban soká. Nem tartja ő már számon az időt. Regegl-e, este-e — ke­mencepadkán búbos mel­lett, télen-, ház előtti kis- padon, nyáron... Kérdezzük meg, soká lesz-e este a vakációzó di­áknak, a versenyben lévő traktorosnak, az üdülők gondtalanságában pihenő dolgozóknak? Kérdezzük a mezőn dol­gozó aratókat? Soká lesz-e este számunkra, akik seré­nyen dolgoznak kaszával a kezükben, fivagy kombájn mellett? Amikor megdőlt a kasza alatt az aranyló búza, zsákokba pörög az „élet?’? JSíOká lesz-e este a nyári utazásban ro­hanó vonatok, hajók, repü­lök, autók és egyéb jár­művek gyönyörű forgata­gába szédült, élményre vá­gyó közönségének? A har­sogó színekbe öltözött, a barna minden árnyalatát bőrükön viselő s a nyár nagy tempójába belefeled­kezett, hétköznapjaitól fel­szabadult embereknek? Avagy kérdezzük a keser­ves tél emlékeit álig fele­dő embereket, akik minden letépett júliusi naptárlapot a rohanó, múló idő inzul­tusának éreznek?? Kevés az idő arra is, hogy gyönyörködjünk a kertek, a mezők színről, illattal terhes dús telített­ségén. Virág, gyümölcs, fű, fa, nap, nyár, madárdal, vitorlát dagaszó levegő... S a júliusi esték vará­zsa. .. Szép esti séták, meg­hitt beszélgetések, összesi­muló párok életre szőlő elkötelezettsége együtt fa­kad, együtt bomlik ki a nyári virágszirmokkal. Még á bántó szó sem ül meg gorombán és kongón négy fal között, mint a téli zárkózottságban esett sére­lem. Elissza a tér. felold­ja a szellő, letompítja, meg- enyhiti felszívja és magá­ba rejti a nyári lehellel... Dunántúli kicsi anyóka ott az akácok kerek levelei alatt — dehogyis tudod már. dehogyis hiszed már szédítő ritmusát, gazdag áramlását, kacagó boldog­ságát a júliusi nyárnak! C^Lm mégis van, aki osztja véleményedet! Ami­kor habos ruhafellegek váll­fán függve várják karcsú tulajdonosaikkal az Anna- báli nyitócsárdást. Igen, ilyenkor sok szépen iveit piros száj suttogja el, míg a világ világ lesz, mindig, minden júliusban: soká lesz még este... Solt Péterné — Második éve költöz­tünk ide, akkor a torony l'T.*, ígéret szerint a miénk lett. híradástechnikái itt talal­Gyakorlatilag nem. Az MHS kezelésében van, a Magyarország és Csehs? lovákia között — a két or­szág egyre mélyülő baráts ágának szimbólumaként is a közelmúltban közvetlen autóbuszjárat létesüli több magyar és csehszlovák város között. Néhány nappal ezelőtt indult el a győri állomásról Pozsonyba az első autóbusz, amely közvelenül a két város kö­zött közlekedik. ÚTTÖRŐHÁZ- EBÉDSZÜN ETBEN A fából faragott sas — Pattog a csontgolyó Évenként hétszáz gyerek A salgótarjáni Üttörőház télén lakásokban. Egy csa- — A könyvtár kétszáz udvarán száz pilleágyon Iádra másfél szoba jut. kötetből áll. Sokan olvas- pihennek a gyerekek. Ebéd Ideje lenne intézkedni... nak. Az előbb is adtam ki után pihenő. Az ásító sát- könyvet. A tízéves Lopa­rakból is kihallik a szu- . ~ , .. tovszky Arankának a szogás. A fák között ko- A ICllCr ajtó mögött Csempészek, hősök, kikö- moran hallgat 'a Lőtorony. tők című észak-afrikai ka­Szabó Ferenc igazgató Ha a tornyot az Úttörő- landokat. mondja: ház ténylegesen is meg­kapná, a 25 féle szakkör . közül a modellező- és a lYapcSOl at . Helbraval nának otthonra. A két a szakkörnek körülbelül a varróműhelybe, illet- városi tanács nem intéz- ny°lcvan ^gja van. A to- ve szobába megyünk. Még kedik. Két család lakik a ,ron?'ra felszerelnek a csil- egyszer szóba kerül az iro­kénvelmetlen és egészség- °^° antennákat. Oda, ahol úai sas. A Német Demok- Kenyeimetlen es egeszseg most áuitólag tanyáznak a ratlkus Köztársaságból baglyok. való. Ajándék. Az Üttörő­De hagyjuk a tornyot! ház és a helberai úttörők A meleg ellen az irodába között immár hétéves a menekülünk. Az igazgató cserekapcsolat. A salgótar- asztalán íróasztalkészlet, a jáni úttörők már többször készleten nem bagoly, fá- jártak Németországban, a ból faragott sasmadár tér- helbraiak is ellátogatnak jeszti szárnyait. Hallani a ide. A fából faragott sas suhogását. Nevet Szabó egy ilyen utazás emléke. Ferenc: A varrószobában is — Dehogy hallani. A csend van. Néhány cérna, szomszéd szobában surrog papírszelet árulkodik a a v^z- délelőtti foglalkozásról. A A folyosóra lépünk ki. kislányok ma a tűzést ta- Most már tisztán hallani a nulták gépen. Ezt a Tá- vízcsobogást a fehér ajtó bortűz egyik oldala bizo- mögül. Néha egy kattanást nyitja. Mint az eget a re­is. _ Mi ez? A kulcslyukon pülőgépek kondezcsíkjai. világít a vörös fény. úgy öltögették keresztül­A fotószakkör. Fog- kasul a leányok Az őserdő talkozás van. Menjünk be. hiénái című folytatásos^ Nem megyünk. őket képregény oldalát, nem zavarjuk. A játékte- Két óra körül jár. Mú- rembe megyünk. A köze- lik az ebédszünet. A pille- pén zöld rex-asztal. Csat- ágyakon ébredeznek a tog a csontgolyó. Az úttö- gyerekek. A fiúik különö- rőház ifivezetői játszanak sen. Az ötödikes Vincze az ebédszünetben. Dénes Pista dugja ki fejét egyik Judit és Molnár Péter, sátorból. Azt mondja: Utóbbi a barkácsoló, illet- — Én jó repülőmodelle- ve repülőmodellező szak- ző vagyok, kört vezeti, Jutka tábori _ Ahn! Akkor mond könyvtáros. Mindketten meg, mit csináltatok ma? gimnazisták. A repülőmo- _ Háát pinll el. _ dellezoknek (24 uttoro) a A • ,7imvs délelőtt volt foglalkozás. repülőgép szamya Jutka egész nap ügyele­tes. Győi-Pozsony — Sokan olvasnak? van. Hogy is hívják? . .. Társai, Várhelyi Béla, Lemer Péter segítik ki: — A repülőgép törzsét. Nevetnek. Jön Zámbó Istvánná táborvezető. HORVÁTH LÁSZLÓ FKLTíK, Í'Áh ÁZ ÁT0MMAG TITkAÍ 4. ATOM, VAGY Mi a helyzet a rádióak- tiv atomok átalakulásai­val? — teszi fel a kér­dést Rutherfard. Ezek nyilván csakis a mag át­alakulásai lehetnek, hi­szen csak a mag határoz­za meg a rendszámával, tehát töltésének nagyságá­val. hogy hány elektron van az atdmban és ezzel egyúttal azt is, hogy mi­lyen az atom kémiai ter­mészete. De vajon mi van azokkal a sugarakkal, amelyeket a rádióaktív atomok bocsájtanak ki át­alakulásuk közben. Az Alfa sugarak nem szár­mazhatnak máshonnan, csakis a magból, mert még a legnehezebb atom összes elektronjának a tö­mege sem nagyobb, mint egyetlen Alfa-részecske tömegének a századrésze. A Béta- és Gamma-suga­rak forrásának egyelőre az atom elektronburkát tartja Rutherford. De csakhamar kiderül, hogy a később nagyon fontos szerepet játszó Béta- és Gamma-sugarak keletke­zése összefügg a magban ATOMMA G? lezajló folyamatokkal. Vé­gül rájönnek, hogy ezek is a magból erednek, a2 elektronburok közremű­ködése nélkül. Ez a felfedezés azonban azt jelenti, hogy a rádió­aktív atomok magjai egyáltalán nem valami végső, oszthatatlan egysé­gek. Miközben másfajta atommaggá alakulnak át. töredékrészüket mint su­garakat kibocsátják. így tehát biztosan kisebb al­kotórészekből épülnek fel, jóllehet maguk is rendkí­vül kicsik: az egész atom átmérőjének nem egészen tízezred része egy-egy atommag. A szemléletesség kedvé­ért próbáljuk példákkal is meghatározni az atom és az atommag egymás­hoz viszonyított nagysá­gát. Az atomot rendszerint bolygórendszerünkkel hasonlítják össze. Ez a hasonlat annyiban helyes, hogy szemléletes képet ad a mag és az elektron vi­szonyáról és az atomban levő hatalmas űrről. En­nél a hasonlatnál a mag a Napnak, az elektronok pedig bolygóknak felel­nek meg. De ez a kép mégsem egészen tökéletes, hiszen a bolygókat a Nap tömegvonzása tartja meg pályályukon. A mag és az elektronok közötti tömeg­vonzás azonban nem elég az atom összetartására, ehhez a részecskék túl ki­csinyek. Elektromos erők kényszerítik az elektrono­kat arra, hogy az atom­mag körül keringjenek. A magban az egész atom tömegének körülbe­lül 99,98 százaléka össz­pontosul, hogy az atom súlyát majdnem kizárólag a mag súlya határozza meg. Ettől á magtól vi­szonylag igen nagy távol­ságra óriási sebességgel rohannak az elektronok. Ezek alkotják az úgyneve­zett* elektronburkot. Az atommodellben a leg- megfoghatatlanabb a mag és az elektron közötti tá­volság. E? olyan nagy, hogy az atom csaknem üres térből áll. Az atomban a szilárd anyag a térnek csak egy billiomod részét tölti ki. Ha a bolygó­rendszer-példánál ' mara­dunk, akkor a mag és egy elektron közötti távolság (a tényleges anyag kiterje­déséhez viszonyítva) ak­kora, mint amekkora a Nap és a tőle legmesz- szebb fekvő bolygó, a Plútó között van. Vagy még szemléletesebben: ha elképzeljük, hogy a hid­rogénatom magját futball- labda nagyságúra növel­jük, akkor az elektron, amely körülbelül ugyan­ilyen nagy, mintegy 23 kilométer távolságban ke­ringene ettől a futball- labdától. A többi mind üres tér, s a legközelebbi hidrogénatom további 23 kilométer távolságra len­ne, mivel a magok távol­sága példánkban majd­nem 50 kilométer. Mindebből nyilvánva­lóan következik: ha az atomot I alkotó részecské­A MAGHASITÁS A tudomány tehát fel­tárta, hogy az atomnak csaknem teljes tömege a magjában összpontosul, és Einstein képlete óta azt is tudjuk, hogy tömeg és energia egyenértékűek. Ebből következik: Az gtommag csaknem teljes energiája a magban össz­pontosul. Ha tehát töme­get energiává akarunk változtatni, el kell jutni az atomok magjához, eze­ket kell energiává átala­kítani. Ezért helyesebb is két úgy össze lehetne tö­möríteni, hogy az üres tér teljesen megszűnne, akkor elképesztő eredmények­hez jutnánk. Az emberi testet alkotó összes ato­mok magjai és elektron­jai közbülső tér nélkül néhány tízezred millimé­ter átmérőjű gőmtíocskét adnának, amelyet nagyon jó mikroszkóppal éppen csak láthatnánk. Vagy ugyanígy: földgömbünket egy olyan kockává lehet­ne összepuéselni, amely­nek minden éle csupán ezer méter. Az uj és most mér kielégítően pontos atom- modell elméleti megalko­tása vitte közelebb a tudo­mányt ahhoz, hogy megol­dódjék az atommag ener­giájának rejtélye. 5. ELSŐ GONDOLATA atommag-energiáról vágy egyszerűen magenergiárói beszélni. Röviddel a rádióaktivi­tás felfedezése után a kí­sérletek már azt mutat­ták, hogy a nem stabil, vagyis nem állandó ele­mek bomlása energiafel­szabadulással jár. De ak­kor még nem tudták, hogy ezeknek az atomok­nak a magjai protonokból és neutronokból állnak. (folytatjuk.) Hagznog előadások — Ez napközis tábor — mondja. — Évközben az Űttörőházban hetente 700— 750 gyerek fordul meg. Két éve a osendesebb nyári időszakot is felvál­totta az élet. Salgótarján és Zagyvapálfalva napkö­zis gyermekei vernek tá­bort ilyenkor az udvaron. 150—200 gyerek. A rendre öt nevelő ügyel fel. Az ifi­vezetőket és a program nagy részét az Üttörőház biztosítja. A program gaz­dag. A gyermekek érde­kes előadásokat hallgatnak a tudomány, a kultúra és az élet különböző terüle­téről, szemléltető filmeket tekintenek meg, résztvesz- nek a szakkörök munkájá­ban. t— Mire készül most a tábor? , — Minden nap kirándu­lunk, játszunk. Most a hó­végi búcsútábortűzre ké­szülünk. Július 28-án lesz. Helyettem jön más tábor­vezető. Ide az udvarra hordjuk a fát. Este, ha a Lőtoronyból előjönnek a baglyok, meggyújtjuk a tüzet. — Ebédszünet van. Nem történik semmi különös ilyenkor. Aztán csatakiáltás resz- ketteti meg a levegőt. A tábor egyik őrse érkezik erdei túráról. Tóth Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents