Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-16 / 132. szám
1964. július 16. csütörtök N ö G E A D 3 Kényszerpihenő Sok gondot okoz a gépállomási komba jnosoknak, hogy egyes tsz-ekben nem oldják meg jól a gépek kiszolgálását. Ez a felvétel a Berceli Gépállomás két kombájno6áról készült a dejtári József Attila Tsz-ben: teli a tartály és ők pihenni kényszerülnek, mert késik a pótkocsis vontató Cikkünk nyomán Dolgoznak a csécseiek Lapunkban cikket irtunk arról, hogy Csécsén a termelőszövetkezeti tagok nem végzik az aratási munkákat. A járás vezetői a helyzet megváltoztatása érdekében rendkívüli kibővített tsz vezetőségi ülést hívtak ösz- sze, ahol megvitatták a tennivalókat. A megbeszélésen fontos határozatokat fogadtak el a résztvevők. Az aratási munkákban jelentősebb az előrehaladás a vezetőségi ülés óta. Több tsz-tag megjelent már a munkában — bár még mindig nem kielégítő a részvétel. Megkezdődött a kombájnszalma lehúzása és a kévék csomóba hordása is. Folyik a cséplőcsapat szervezése. Ilyen egyszerűen? Nagy erőpróba előtt az Acélárugyár Háromezer tonna hidegen hengerelt acélt kér az ország a második féléves terven felül A Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerműve az első fél évben 200 tonna hengerelt acélszalagot adott a népgazdaságnak terven felül. Mennyiségben ez még egy százalékos túlteljesítést sem jelent, de értékben ennél sokkal jobb eredményt értek el, hisz mintegy 22 millió forinttal teljesítették túl a féléves tervet. Az egy főre eső műszak-teljesítmény is 10,5 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Ezek a számok ékesen bizonyítják, hogy jó kollektíva dolgozik ebben az üzemben, lehet az emberekre építeni. Napi tíz tonnával többet A tavaszi élüzem ünnepségen került szóba először, hogy a hengerelt . acéligények nagyok és országos gond: vajon biztosítani tudják-e azok kielégítését? Többet kérnek a második fél évben a salgótarjániaktól. Erről azonban sokáig csak beszélgettek, míg az első fél év végére hivatalosan is jelentkezett az igény: 3000 tonna hengereit acélt adjanak a második fél évben az eredeti terven felül. De hogyan? A terv az első fél évben is feszített volt és igazán a hengermű dolgozóinak helytállásán múlott, hogy mégis ilyen eredmények születtek. De háromezer tonna, az háromezer tonna, napi 10 tonnával kell többet gyártani, mint az első fél év- bep. összeült a pártbizottság. Latolgatták a lehetőségeket. Határozat született: meg kell teremteni a háromezer tonna legyártásához a feltételeket. Alkotó javaslatok Rendkívüli termelési tanácskozást tartottak, amelynek az előadója Antal Gyula elvtárs, a vállalat igazgatója volt. Tolmácsolta a minisztérium kérését és kérte a javaslatokat. Volt is felszólaló bőven. Régen volt ilyen aktív a termelési tanácskozás. Légköre hasonlított ahhoz, amikor tavaly a harmadik negyedév végén már 99 vagonos elmaradás volt. Sokan most is erre gondoltak. Aztán jöttek a javaslatok. Később a taggyűlés hangulata, de a munkásgyűléseké is ilyen volt. — Az ' anyagmozgatást kellene könnyebbé tenni... A szerszám ellátottságot is javítani. A kikészítőnél az asztalok számát szaporítani és a többi. A párttagok azóta is napirenden tartják, ezt a kérdést. Egy-egy párttaghoz 2—3 pártonkívüli tartozik. Ilyen kis egységekben és nagyobb csoportokban a főtéma most a háromezer tonna termeléstöbblet. Schréter Pál üzemvezető a következőket mondta el. — Jobb tartalék alkatrész ellátást, jobb raktározási lehetőséget és természetes létszám növelést is kértünk. Vajon a vállalat vezetőség, a többi osztályok, és az idegen vállalatok, hogy segítik hozzá a hengermű dolgozóit e nagy feladat megvalósításához? Erre a kérdésre Vincze János termelési főnök válaszolt. — Több kapacitásnövelő tényezővel számoltunk és intézkedési tervet készítettünk. Ebben szerepel a DEMAG hengerlőgép átépítése, ami igen nagy munka lesz, de a negyedik negyedévben üzemelnie kell. Ez napi 10 tonna termeléstöbbletet jelent majd. — A második a hengercsere idők csökkenése. Egy év alatt 50—60 percről, 30 percre csökkent és a további csökkenés eredményeként mintegy 300 tonna többlettermelés hozható féléves szinten. A munkásokon múlik A feltételek biztosítása között szerepel a létszám- igény is. Igyekszünk ezt is kielégíteni, de kérünk átmeneti időre szakembereket a testvérvállalatoktól is. Csomagoló anyagból kender és len szövetekből pótkiutalásra van szükség. Köztudomású ugyanis, hogy ezeknek a termékeknek 30—35 százaléka exportra készül és kényes a csomagolásuk. Ügy érzem sikerül a feltételeket biztosítanunk de én is hozzáteszem, az általunk javasolt méretekből tudjuk csak legyártani a 3000 tonnás többletet. Mindez természetes a munkásokon múlik majd — fejezi be Vincze elvtárs. Vajon mi a véleménye erről Gaál Lászlónak, a hengermű párttitkárának? — Ügy érzem az emberek mindent megtesznek. A párttagok mögött ott az egész kollektíva és nem első eset, hogy többet kértek tőlük. Lelkesedésben nincs hiány, csak pontos menetrendre lesz szükség. A percekért kell harcolnunk. Most leáll az üzem a szokásos évi nagyjavításra. Ezt 12 napra tervezték, de szeretnénk három napot megtakarítani persze úgy, hogy jó minőségben végezzük el a karbantartást. A párttitkár szavait bizonyítja, hogy a második fél évet már a háromezer tonna tervesítésével kezdték és ezt a napi 10 tonnával nagyobb tervet az elmúlt 9 nap alatt már közel 50 tonnával túl is teljesítették. Bodó János Falusi arcképek ; A GYÓGYSZERÉSZ A jobbágyi gyógyszertár mindjárt az országút mellett áll. A gyógyszertár — vagy ahogyan faluhelyen még mondják, patika — valamikor az apci üzlet fiókja volt. Valamelyik vállalkozó kedvű patikárius nyitotta meg Jobbágyin. A régimódi patikát tíz évvel ezelőtt modernizálták. Mindez Tregeie Sándortól, a gyógyszertár vezetőjétől tudom meg, aki 1951 óta gyógyszerész Jobbágyin. Érdekes dolgokat mond a gyógyszerfogyasztásról, a betegekről, s beszél olyan emberekről is, akik csak képzelt betegek, kan. Pedig sok más káros mellékhatást is kiválthatnak. Egyszerűbb és jobb — Még szerencse, hogy nem minden gyógyszert lehet recept nélkül kiadni, mert nem is tudom mekkora forgalmunk lenne. Még így is nagy. Ugyanis manapság divat a gyógyszert szedni. Ebben igaza van. Mindig akad valamilyen slágergyógyszer is. A Karill általában már nem sztár, recept nélkül is kapható, de Jobbágyin még sokan vásárolják a Salvador-ral együtt. — Mi a magyarázata ennek? . — Igen egyszerű — válaszol a gyógyszerész. — Ezek koffein tartamú gyógyszerek, doppingoló hatásúak. Ezért szedik so- egy feketét inni — mondja mosolyogva, s már kínálja is a párolgó szellemi frissítőt. Persze nemcsak a recept nélküli gyógyszerek divatosak. Itt van például a Corontin. Ezt a szívzavarok ellen használatos gyógyszert mostanában elég sokan felíratják az orvosokkal. Nem tévedés! Felíratják. Tregeie Sándor és a gyógyszertár alkalmazottja, Kovács Márta asszisztens már ismerik az ügyfeleket. Számon tartják a notórius divat-gyógyszer fogyasztókat. Ezeket a legnehezebb a szenvedélyükről lebeszélni. Márpedig más eszköz nem áll rendelkezésükre. Mielőtt elbúcsúzunk kérek két darab Karillt. Rosszallóan néznek rám. de megkapom. Pádár András T lyen egyszerűen azt 1 möndhatja egy negyvenötös párttag, hogy nem érdekli többé a pártmunka, hogy elég volt, hogy nem vállal több felelősséget? Ilyen egyszerűen tudomásul veheti a megfontolás nélkül tett kijelentést a pártszervezet vezetősége? Ilyen hétköznapi dolog lenne csupán a Jakus Lajos párttagsága? Megdöbbentett a hír, amit az üzemből hallattam. ahol csaknem egy évtizedet töltöttem el a pártmunkában az elvtársak- Uoi. e mostani ügy szereplőivel. Jól emlékszem rá, hogy — különösen az ellenforradalom után — néha éiszakába nyúló vitáink voltak a pártvezetőségben egy-egy párttag magatartásáról, botlásairól és arról, hogyan segítsünk az ilyennek megtalálnia önmagát és a közösséget. Emlékszem, mennyire vigyáztunk egymásra, hogy közülünk senki ne kerülhessen téves eszmék és rosszakaratú emberek, érdekek befolyása alá. Számon tartottunk mindenkit, aki a nép ügyét a magáénak vallotta akár párttag volt, akár nem. Emlékszem, hogy elmondtuk egymásnak, ismertük egymás egyéni gondjait, problémáit is. s ha nem ment másként, a közösség erejével rendeztük a dolgokat. Most talán nem ez a helyes út? Most talán nem kell az embereknek megbecsülniük egymást? Most talán nincsen szükség a roppant nagv feladatokhoz, a lelkesítőén szép feladatokhoz minden becsületes dolgozó egyetértésére és aktív közreműködésére? Most hátat lehet fordítani kicsinyes bosszúságok, kudarcok miatt a feladatoknak és egymásnak is? Most már egy-két ember nem számít? Jakus Lajos már a fronton rájött, hogy a fasiszta hadseregben egy igazságtalan háború érdekeit szolgálja, átment a szovjet csaoatokhoz. A felszabadulást követően hazaküldték, hogy itt építse az új társadalmat. A bányába ment, egyike lett a széncsaták hőseinek. És -agitátora a pártnak, mint falujáró. Aztán 1948-ban visszakerült a gyárba a kohóhoz, ahol a legnehezebb a munka. Tartalékos tiszti képesítést szerzett és dolgozott tovább. ötvenhatban fegyvert kért és a karhatalmi zászlóaljban védte a proletár-érdekeket Akkor bemászott volna az izzó kohóba is párttagsági könyve után. jlf ikor helyreállt a '* rend, újra visszament az üzembe, később munkásőr lett és az ma is. Melós, akinek egyéni sorsa összeforrott osztálya, az új társadalmi rendet építő egész nép sorsával, életével. Melós, aki három gyermeket nevelt föl és egy évtizedek óta beteg társat, asszonyát tartotta, gondozta», biztatta, hogy ne csüggedjen. Melós, aki sem párttagi mivoltával, sem a termelésben elért sikereivel soha nem kérkedett. Melós, aki a mozgalomban, a társadalomban végzett munkáért nem várt és el sem fogadott volna kivételezett előnyöket. Melós, aki szervezve a termelőszövetkezetet, azt hirdette, hogy a kezdeti nehézségek ne tartsanak vissza senkit az úttól, amely biztos Jövőt jelent a mezőgazdaságban dolgozóknak. Ez a kommunista most önmagával került ellentmondásba. Gyermekét csak magánkisiparosnál tudta tovább taníttatni s azután képtelen volt a szerzett szakmának megfelelő állásba juttatni. „Maszeknál tanult, nem alkalmazzuk”, ezzel utasították el. Beteges feleségének alkalmas munkalehetőséget kutatott fel a faluban. de arra a munkára más, jobb összeköttetéssel rendelkezőt alkalmaztak. Gyógyfürdőbe kellene mennie az asszonynak, de hiába járkált Jakus Lajos íű- höz-fához. a beutalókat másnak adták. Ezek és egyéb kisebb, de számára lényeges kudarcok üldözik évek óta. Gondok, amelyek elkeserítik a magára maradt embert, olyan problémák, amelyek tulajdonképpen nem is lehetnek problémák: hiszen a munkához, az egészség védelméhez alkotmányadta joga van bárkinek. Ahhoz, ami után Jakus Lajos kilincselt, nem kell protekció, nem szükséges a közbenjárás. Jakus Lajos e kínos egye- dülségben oktalan következtetésekre jutott. Elhamarkodott kijelentéseket tett és most hátat akar fordítani a pártnak s mindannak, amit ő a partban a közösségért végzett Esztelenül azt képzeli, az ember kiöntheti a múltját, mint pohárból a vizet. Azt, hogy ezzel ő „megmutat” valamit és azokon áll bosszút, akik megkeserítették az életét. Azt hiszi, hogy így neki jobb lesz, könnyebb lesz az élete. Az emberek, a vasötvö- zetgyári kommunisták is hibások ebben, mert nem vették észre egyik társuk vergődését és nem vették észre az eltévelyedését. Bűnösek, mert most. amikor harcolni, küzdeni kellene társukért, saját magával szemben is és a bürokratikus gátakkal szemben is, a kényelmesebb, de mindenképpen felelőtlenebb megoldást választják. „Hadd menjen, aki erre képes, nincs rá szükség” mondják és nem veszik észre, mennyire tévednek, milyen hazug ez az álláspont, ök, a többiek csaknem abba a hibába esnek, mint Jakus Lajos, amikor érzéketlenül túl akarnak lapozni ezen az ügyön, mint egy aktán, mint egy jelentéktelen aktán. Könnyelműek, mintha olyan gazdagok lennének, hogy elpazarolhatjuk legjobb társainkat. \T em ilyen egyszerű a dolog. Jakus Lajosnak felül kell emelkednie egyéni gondjain és meg kell oldania azokat éppen a párt, a közösség segítségével. Azoknak a segítségével, akiknek szüksége van Jakus Lajosra, akiknek kommunista erkölcsük kell, hogy diktálja az egymásért való felelősséget, egymás komoly megbecsülését. Kondorost láno*
