Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)
1964-07-15 / 131. szám
1 4 NÖGRÄD 1964. július 15. szerda. Pedagógusok — vakációban Kései évzárás — Heti négy délután felnőttekkel — „Ilyen a mi szabadságunk“ A pedagógusoknak méltán kijáró tisztelet és megbecsülés mellett gyakran hallani olyan megjegyzéseket, melyek szerint könnyű nekik, hiszen a nyár folyamán több mint két hónap szabadságuk van és a tanév gőzben is gyakori az egy vagy többnapos szünet. Ezzel szemben, akiknek alkalmuk van közelebbről megismerni a tanári hivatással járó teendőket, könnyen meggyőződhetnek, hogy valójában az évközi szünetek is javarészt munkával telnek el és a nyári szünettel sem úgy van, ahogyan a kívülálló gondolja. Ezt igazolják a nagv- bátonyi Bartók Béláról elnevezett általános iskolában és gimnáziumban tett látogatás tapasztalatai is... Négyféle oktatás Az igazgató Pánker László az iskola kertjében fogad, ahol éppen üvegházat építenek jobbára társadalmi munkából. Az iskola előtt virágoktól pompázó tér, melynek kialakításában szintén társadalmi munkában sokat segítettek a tanári kar tagjai. — De menjünk beljebb — invitál az igazgató és kedvesen berendezett irodájában folytatjuk megkezdett beszélgetésünket. — Mikor fejezték be az elmúlt tanévet? — Június 30-án volt a tanévzáró értekezlet — válaszolja és mivel arcomon a csodálkozás jegyeit pillantja meg, magyarázatul hozzáteszi: — Azért ilyen későn, mert a nappali tagozatos mintegy 1300 tanulónk mellett az iskolánkban négy típusú felnőttoktatás is folyik. A levelező általános iskola és gimnázium, valamint két technikum — aknászképző és gépész — működik. Az osztályvizsgák, az érettségik és a technikumokban a képesítő vizsgák egészen június végéig elnyúltak. — Ezzel befejeződött egészen szeptemberig a pedagógusok ' iskolai tevékenysége? — kérdezem. Munka a mosoly mögött Elmosolyodik, és válaszából derül ki, hogy miért: — Július folymán nevelőink nagy többsége 4-6 ■napos továbbképző tanfolyamon vesz részt az ország különböző részein. Hazatérve a napközi otthon munkájába kell, ho^v belekapcsolódjanak. Hét nevelőnk úttörőkkel megy táborozni, három pedig építőtáborba van beosztva. — Külön elfoglaltságot jelent majd, hogy felnőtt hetedikeseink a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével a nyár folyamán yégzik el a nyolcadik osztályt. Ez az illeték«'tanároknál heti négy délutánt vesz igénybe. Augusztus elsején beindul a technikumokban az előkészítő tanfolyam, amely a nevelők nagy százalékát veszi igénybe. A tanfolyamot követi a felvételi vizsga lebonyolítása. A pótvizsgára bukottakat heí énként két alkalommal kell korrepetálná és természetesen vizsgáztatni. Augusztus végén pedig megkezdődnek az előkészületek szeptemberre. — Hát ilyen a mi nyári szabadságunk — tárja szét a kezét Pánker László és hozzáteszi: — E szerint két hétnél több szabadideje szinte egyikünknek sem lesz. Mégis irigylésre méltó — Kétségtelen, hogy ilyen tempó mellett jól jön a téli és tavaszi szünet, de akkor sem pihenünk gondtalanul. Ilyenkor szoktuk megcsinálni az iskolai leltárakat, a könyvtár rendezést és a magas óraszám miatt elmaradt dolgok pótlását, többek között a dolgozat füzetek minden oldalú ellenőrzését. — A kirándulások sem mindig jelentenek üdülést, hiszen azokat meg kell szervezni, elő keli készíteni és állandó felelősséget jelentenek a tanár számára. Persze mindezt nem panaszképpen mondom, hiszen munkánkat szívesen végezzük, mert az egyik legszebb hivatás éppen a miénk. Igen, hiszen ha valamiért lehet, akkor ezért lehet a pedagógust irigyelni. Készülődés az új évadra Gazdag program az Acélárugyár Művelődési Házában Értekezletet tartott a napokban az Acélárugyári Művelődési Ház vezetősége. Részletesen értékelték az elért eredményeket, megvizsgálták a sikertelenségek okait, meghatározták a legfontosabb tennivalókat és az értekezlet végére már kirajzolódtak az új művelődési év körvonalai is. Szeptemberben tovább folytatódnak a népszerű ismeretterjesztő előadások egyrészt a színházteremben és a munkás szállóban, másrészt a gyár által patronált községekben. A nyugdíjasok számára ismét megindul egy előadássorozat, azzal a különbséggel, hogy az idén kéthetenként lesznek rendezvények. További érdeklődésre számítanak a Vasas Akadémia előadásai is. Az egész város kulturális életében nagy szerepet játszik az Acélárugyári Művelődési Ház színjátszó szakosztálya, ezért különös gond előzi meg programjuk összeállítását. A Madách centenárium ünnepségein az acélgyári színjátszók bemutatják Madách Civilizátor című művét egy műsorban a Tragédia részleteivel. Az ősz folyamán Salgótarjánban megrendezésre kerülő Vasas Színjátszó Fesztiválon a hazaiak — az előző évektől eltérően — zenés darabot mutatnak be: Offenbach- Fejér: Egy marék boldogság című háromfelvonásos komédiáját. A legközelebbi tervek közé tartozik egy brigádműsor összeállítása, amellyel főleg a falusi művelődési otthonokban fognak szerepelni. A közönségszervezés új módszerét igyekeznek meghonosítani oly módon, hogy már a próbákra is meghívnak néhány nézőt vélemény- nyilvánításra. A szakosztály ősszel vendégül látja a losonci színjátszókat, akik a Vasas Fesztiválon mutatják be tudásukat. A művelődési ház tervei között szerepel a film- szíház korszerűsítése is. A jelenlegi látogatottságot azzal szeretnék növelni, hogy a helységet legkésőbb novemberre átalakítják szélesvásznú filmszínházzá. Üj hangszereket kapnak a zenészek akik 1965 júliusában viszonozzák a hoenigs- bergi zenekar salgótarjáni látogatását. A tánczene kedvelőit az új idényben új zenekar szórakoztatja majd. Szeptember 15-ig a megyei KISZ Bizottság zenekara tjátszik az Acélárugyári Művelődési Házban, azt követően pedig minden bizonnyal az üveggyári zenekarral kötnek szerződést. A lázas készülődés azt mutatja, hogy a patinás múltú kultúrházban az idén is változatos program fogadja a szórakozni és tanulni vágyókat. Új könyvek Salamon Pál: A TÁBORNOK LÁNYA Nagyon friss látású fiatal író regénye, egy hajdani ' Horty-tábornok lányának „pályafutását” mutatja be a felszabadulás utáni időkben. A lány mindenképpen le szeretné vetni magáról előnytelen származása nyűgét, ezért kórházi takarítónőnek áll be, majd ápolói tanfolyamra iratkozik, de ott elhallgatja családi viszonyait. Az annak idején minden osztályidegenben ellenséget kereső túlzó elfogultság megakadályozza, hogy becsületes munkát végezzen, s így szinte akarata ellenére „karrieristává válik”. Előnyös házzasságra lép egy adjunktussal, de ez a házassága is hamarosan felbomlik. Az őszinteség hiánya mérgezi meg továbbra is az életét, ezért nem tud megkapaszkodni sehol. A főszereplőn kívül számos kitűnően jellemzett figurát mozgat az író, főként a fővárosi kórházak és az orvostársadalom világából, s érzékletesen eleveníti meg egy elmúlt korszak számos tévedését, hibáját. HORVÁTH LÁSZLÓ: felÄak az atommag 'Í'kM Einstein jóslatszerú megállapításai sok évvel később igazolódtak, de akkor olyan mértékben, amilyenről a képlet megalkotása idejében ő sem álmodhatott. Azóta is ez a képlet, uralkodik, illetve határozza, meg a rádióaktív bomlási folyamatokban, valamint a mesterséges magátalakulásokban rejlő törvény- szeűségöket. Magyar villámszámláló műszer 3. EINSTEIN GONDOLATAI 4. ATOM, VAGY ATOMMAG? De vajon hogyan kell értelmezni, mi a jelentősége ennek a képletnek? .Einstein korának tudósai döbbenten és leginkább hitetlenkedve szemlélik a formulát. Alig néhányan vannak, akik komoly tudományos jelentőséget tulajdonítanak Einstein gondolatainak és képletének. A magyarázatot — ame- ■yet azóta gyakorlattá vált tudomány fényesen l gazolt — vegyük magától Albert Einsteintől. Híres képlete kifejezi, hogy nemcsak az anyagnak, hanem az energiának is van súlya, vagy még pontosabban szólva: tömege. Az energia tulajdonképpen maga is anyag. Hogy az eletkromosságnak súlya van, azt már eiöbb is látták a tudósok. Ehhez most hozzájön, hogy a fény, a hő, a mozgási energia is súllyal rendelkezik. Ha ezt eddig nem tudta mérni a tudomány, az legfeljebb a tökéletlen mérőeszközök miatt van. Mindez a megállapítás azt is magával hozza: minden tömeg, anélkül, hogy mozogna, anélkül, hogy hőt adna vagy elektromos töltése miatt valamilyen energiája lenne; egyszerűen mint tömeg egyúttal mér bizonyos energiamennyiséget is képvisel. Ezt a E energiát, amit az m tömeg jelent, Einstein képlete alapján tehát úgy kapjuk meg. hogy a tömeget megszorozzuk a fénysebesség négyzetével. Az érthetőség kedvéért számoljunk egy keveset. Gondoljunk egy kilós vasdarabra és szorozzuk meg ezt a tömeget, tehát az egyet a fénysebesség négyzetével. De mivel az egy kilóhoz a fénysebességnek az az egysége illik, amelyet a fény méterben egyetlen másodperc alatt megtesz, ezért a másodpercenkénti 300 ezer kilométeres fénysebességet méterre kell átszámítani. Ez 300 millió méter. Ennek a négyzete 90 ezer billió. Ezzel megszorozva az egy kilogrammot, a kanntt 90 ezer billió adja a keresett energiát Wattse- cundumban. (Ugyanis ez a Wattseeundum az ide illő számtani egvség.l Most számoljuk ki, hogy ez mennyi energia: 90 ezer billió Wattseeundum az 90 billió Kilowattsecun- dum, vagyis 25 milliárd kilowattóra. Ha most úgy számoljuk, hogy egy kilowattóra háztartási áram 50 fillér, akkor kiderül, hogy egykilós vasdarab 12,5 millió forint értékű energiát hozdoz magában. Bizony ehhez viszonyítva egy ugyanekkora aranydarab világpiaci ára szinte semminek tűnik. És minden kiló anyag ezt a fantasztikus nagyságú energiát tartalmazza. Minden kiló vas, kő, víz, levegő az Einstein-féle képlet szerint 12 és fél milliárd forint értékű energiát zár magába. Csak egyetlen bökkenő volt Einstein forradalmian új megálapításának idejében: ezt az energiát nem lehet felhasználni. Ez az energia a század elején sem magától, sem mesterséges beavatkozással nem alakult át használható sugárzássá. hővé, elektromos energiává ... Vagy mégis? Hiszen már ismeretesek a rádióaktív anyagok, amelyeknek titokzatos , sugárzása esetleg éppen ebből az óriási belső energiakészletből táplálkozik. Talán épnen ez a sugárzás a gyakori példa Einstein képletére? 1905-től kezdve Einstein képlete szorosan összekapcsolódik a radioaktivitás kutatásával és később a belőle kinőtt magfizikával. A régi görög természetfilozófusok azt tartották, hogy az anyag legkisebb részecskéje, amely már tovább nem osztható, az atom. Ez a megállapítás tartotta magát évszázadokig. És, hogy mai ismereteink mások, mint a régi görögöké volt, ahhoz sok köze van egy Ujzélandon született angolnák, Ernest Rutherfordnak. Rútherford már a század elején megtalálta a rádium rádióakív bomálssorá- nak első tagjait, méri a rádíóaktív anyagok titokzatos felmelegedését és számításokat végez a felszabaduló óriási energiára vonatkozóan. Egyik előadásában, St. Louisban, már 1903-ban kijelenti a csodálkozó hallgatóság előtt, hogy egyetlen font súlyú rádium-ema- náció tízezer lóerő teljesítménnyel sugározna folytonosan energiát. Közben évek teltek el szorgalmas kutatással és amikor Hutherford a Philosophical Magazine 1911. évfolyamának májusi számában nyilvánosságra hozta arra vonatkozó számításait, hogy az atom súlyos, pozitív elektromos töltésű része pontszerűen az atom közepére koncentrálódik, aligha sejtette valaki, hogy ez a tudomány az egész uj fizika egyik legjelentősebb lépése. Az ebben kifejezett nézetek minden esetre gyökeresen ellenkeztek a- zokkal az adatokkal az akkoriban kedvéit elgondolásokkal, amelyeket Rutherford tanítómestere, Thomson fejtett ki az atomok felépítéséről. Thomson úgy képzelte el az atom szerkezetét, hogy a viszonylag nagy pozitív elektromos töltésű gömbben parányi elektronok vannak szétszórva, mint mazsolák a kosárban. Rutherford merészen hátat- fordított ennek a Thom- son-féle atommodelJnek, mert ezzel nem tudta megmagyarázni: mért halad át simán az atomon az Alfa-részecskék túlnyomó többsége és mért csak egy egész kis töredékrész tér le pályájáról. Az atommag, amelynek tulajdonságaival a fizikusok ezidőtájt már több mint egy évtizede foglalkoznak, legelőször Rutherford előtt fedi fel magát, ö gondol először világosan arra, hogy a rádióaktív folyamatos oka az újonnan felfedezett atommagban keresendő. (folytatjuk.) A Villamosenergetikai Kutató Intézet a Meteorológiai Intézettel együtt országos villámszámláló hálózat kiépítését vette tervbe. A már régebben működő budapesti és siófoki állomásokon kívül kísérletképpen egyelőre Debrecenben, Piszkéstetőn — a Mátrában — és Pápán állították üzembe a megfelelő berendezéseket, amelyeket az Országos Meteorológiai Intézet Műszerkészítési Osztálya tervezett és készített el. A villámszámláló műszerekkel egyébként máris sok érdekes adatot szereztek. így állapították meg például, hogy június 24-én a fővárost 20 kilométeres körzetben délután fél egy és egy óra között kereken 100, este 9 és másnap reggel 7 óra között viszont 742 villámcsapás érte. Ugyanekkor Piszkéstetőn 50 kilométeres körzetben az egész nap alatt összesen 266 villámot számláltak, viszont itt június 8-án reggel 7 és délután 2 óra között több mint 2800-szor csapott le a villám és ezenkívül ezernél több uff-ott át egyik felhőről a másikra. (MTI)
