Nógrád. 1964. július (20. évfolyam. 119-145. szám)

1964-07-15 / 131. szám

1964. július IS. szerda. NÖGRAD 5 Jelentős a tartalmi fejlődés v Terebélyesedik a szocialista címért folyó verseny mozgalom, növekszik a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése Interjú Dächer Bélával a HVDSZ megyei titkárával Helyiipari vállalataink termelési programja az idén nemcsak nagyobb, ha­nem bizonyos területeken szerteágazóbb is mint az elmúlt esztendőben. A fel­adatok megoldásában sokat segít a szocialista munka­verseny. Az e téren kiala­kult fejlődésről, valamint az ezzel kapcsolatos ten­nivalókról beszélgettünk Dächer Bélával, a Helyi­ipari és Városdolgozók Szakszervezetének megyei titkárával.- Hogyan fejlődött a szocialista verseny­mozgalom a tanácsi vállalatoknál? — Két területen jelent­kezik fejlődés. Egyrészt nö­vekedett a vállalások mennyiségi értéke, más­részt növekedett a válla­lások menayiségi értéke másrészt javult tartalmuk. Ez az utóbbi a döntő. Még 1961-62-ben az évi felaján­lások összege 1 millió négyszáz-, egymillió ötszáz­ezer forint között válta­kozott, s főleg a tervek mennyiségi túlteljesítését szorgalmazta, addig 1963- 64-ben, főleg a gazdaságos­ság a termelékenység nö­velése és a minőség javí­tása került előtérbe. Az idei 2 millió 800 ezer forintos felajánlás az előbb emlí­tett terv megvalósítását célozza. — Növekedett a vállala­tok önállósága, kezdemé­nyező készsége. Megyebi­zottságunk és a megyei tanács ipari, valamint épí­tési és közlekedési osztá­lya által összeálított útmu­tatás alapján a dolgozók­kal karöltve készültek el a láb ember a betakarítás­nál foglalatoskodik. A déle­lőtti és kora délutáni órák­ban még az állattenyésztés­ben dolgozók is csomózzák a kévébe kötött gabonát, vagy takarmányt készíte­nek az állatoknak. Az ál­latállomány tenyész-anya- gának és hústermelési alap­anyagának újratermelése azonban nem szűnhet meg. El kell tehát végezni ezt a feladatot még akkor is, ha megfelelő segítség nem áll az állatorvos rendelkezésé­re. így történt ez a berke­nyéi termelőszövetkezetben is. A termékenyítést végző szakembereknek egy idős major-őr igyekezett a se­gítségére lenni, de nem versenyvállalások, ezt kö­vetően pedig a műszaki in­tézkedési tervek. Ennek következtében az idén job­ban sikerült biztosítani a versenyzés előfeltételeit, mint az előző esztendők­ben. — Míg régebben az egyéni versenyzők közül 30-35 százaléka tett válla­lást, addig ma a munká­sok 60 százaléka fárado­zik egyéni felajánlásának valóraváltásán. — Az eddigi tapasztala­tok alapján azt mondha­tom, hogy azok a vállala­tok, mellyek teljesítették első féléves tervüket, azok a felajánlások időarányos részét is teljesítették. — Milyen új vo­nások, elképzelések, kezdeményezések jellemzik a jelenlegi helyzetet? — Ebben az időszak­ban erőteljesebben kibonta­kozott a szocialista címért folyó brigádmozgalom. A múlt évben 40 brigád 396 tagja tűzte célul az előbb említett cím megszerzését. Közülük hárman nyerték el. Ez évben 48 brigád 560 tagja jelentette be részvé­telét a versenyformában. Az első félévi eredmények alapján 8 brigádot tartot­tak érdemesnek a szocialis­ta cím viselésére. — A termelési feladatok megoldásán kívül a vetél­kedők 30 százaléka az álta­lános és középiskola elvég­zését, továbbá 30 százalé­ka pedig szakmai tudásá­nak bővítését Ígérte. A Nógrád megyei Víz és Csa­tornamű Vállalatnál ötve- nen, a Nógrád megyei Kéz­— Rúd kell ide bányám, meg akarat, nem forint. — A fából készült kalo­da erre a célra tökéletesen megfelel. Azt igazán össze­üthetnénk, hiszen van hoz­zá faanyag. Sajnos több más tsz-ben is hasonlóak a körülmé­nyek és ugyan úgy véle­kednek, mint a berkenyét­ek. Nem tudják rászánni magukat egy kaloda össze­állítására, noha házilag el­készíthető. Ennek az olcsó és bevált eszköznek az al­kalmazásával, eredménye­sebb lenne a munka és sok bosszúságból kímélnék meg magukat a szövetke­zeti emberek is. — gáz! — műipari Vállalatnál pedig harmincketten kérték szak­mai levizsgáztatásukat. De jelentős azoknak a száma akik a munkásakadémia keretében általános politi­kai és szakmai kérdések­ről hallgatnak előadásokat. — A szocialista brigádok nevéhez fűződik az orvos és dolgozók, az írók és dol­gozók találkozásainak meg­rendezése is. — Melyek a soron- lévő feladatok. hol kell a tempót gyor­sítani? í — Megyebizottságunk a tapasztalatok birtokában az eddiginél sokkal követke­zetesebben szorgalmazza a vállalaton belül és az azo­nos jellegű üzemek közti tapasztalatcserét. Ami még gondot okoz az a verseny értékelése és nyilvánossá­gának biztosítása. Van olyan vállalatunk, ahol e te­kintetben is határozott fej­lődésről beszélhetünk. Ezek közé tartozik a Salgótar­jáni Patyolat, a Nógrád megyei Vegyesipari és Szolgálaté Vállalat, ahol a munkások naponta érte­sülnek arról, hogy előző nap milyen eredményt ér­tek el. Rendszeresen érté­kelik a felajánlásokat a Nógrád megyei Kézmű­ipari Vállalatnál is. Szeré­nánk. ha ezek a jó mód­szerek közkinccsé válnának, mert csak ennek birtoká­ban lehetséees tovább nö­velni a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ezt példázza az alábbi is. 1963-ban 14 dolgozó kapott kiváló dolgozó oklevelet. 3 pedig jelvényt, 1964-ben mái1 74 fő vette át. a ki­váló dolgozó oklevelet és a jelvényt — fejezte be nyilatkozatát Dächer Béla. V. K. MIND NAGYOBB ütem­ben halad az ar~tás Nóg- rádban. A gépállomások a megyében félszáz kom­bájnt és 110 aratógépet foglalkoztatnak. Napról napra kapcsolnak be újabb gépeket a munkába. A fal­vak határában az őszi ár­pa után aratásra ,'.r;tt a búza is. Az Érsekvadkerti Gépja­vító Állomás egy tucat kombájnt, nyolc aratógé­pet és öt rendvágót vetett be a kenyércsatába. Mert embert próbáló kemény csata az aratás akkor is. ha génekkel vívjuk. A gé­pek többsége már a búzát aratja. Az eddig le takarí­tott gabona területe több, mint ezer hold. Kombájnosok nyomában járunk az Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson. Fia­tal, jó kombájnos kereste­tik! KISZ-tag. Erős, ifjú ember, akinek mozgalmi megbízatása: ez aratás. Ezekben a hetekben a for­ró gabonatáblákon zúgnak a gépek, a kombájnok, aratógépek nyergében szá­mos ilyen fiatal férfi akad. Nem a pénzen múlik... A szorgos nyári munkák idején is szükség van az ivarzó állatok folyamatos megfigyelésére, terméke­nyítésére. Ezt a munkát a mesterséges termékenyítő állomás szakállatorvosi és inszeminátorai a helyszí­nen végzik. Azaz, hogy vé­geznék, ha nem találkoz­nának elég gyakran „le­küzdhetetlen” akadályok­kal. Kevés az ember ilyenkor a termelőszövetkezetek ma­jorjában. Minden épkéz­boldogultak. Végül is dü­hösen kifakadt az állator­vos. — Ez mégis csak ab­szurdum bácsikám! Mirét nem készítenek egy nyo­morult kalodát? Mire a megszólított, ugyancsak emelkedett hangnemben, válaszolt: — Miért, miért? Mert nincs pénz kalodára. Az állatorvos eképpen zárta le a vitát. Nyilvános idojoslas Az ember egyik kedvenc reggeli szórakozása az, hogy meghallgatja a rádi­óban az időjárásjelentést. Ha a prognózis beválik, mélyen hallgat róla min­denki. Ha azonban nem vá­lik be, akkor megindul a viccelődések áradata a „kétbalkezes” meteorológu­sokról. .. Az időjárás alakulásával kapcsolatos érdeklődés kie­légítése; céljából Balaton- füreden nyilvános mete­orológiai jelzőállomást sze­reltek fel. Ennek az elmés, laikusok által is „használ­ható” készüléknek a segít­ségével mindenki megtud­hatja, milyen idő várható. A készülék nemcsak a pilla­natnyi adatokat közli, — a meleg hőfokát, az adott légnyomást ,stb. — hanem prognózissal is szolgál. Hasznos dolog ez a gépi meteorológus a kirándulók­nak, a nagyobb vízi túrára indulóknak. És ha a gép téved? Nos, nem szabad téved­nie. A gép azért gép, hogy pontos legyen, hogy „gépi­es” megbízhatósággal tel­jesítse a kötelességét. És ha mégis téved? Hát akkor al­kalom nyílik rá, hogy az időjárás alakulásával elé­gedetlen ember nemcsak az élő meteorológusokat — szidja. Becsület könyvesbolt Veszprémben, ahová a balatoni és a bakonyi ki­rándulók nagy tömegei lá­togatnak, eladó nélküli ut­cai könyvárusítót létesítet­tek. A „becsületet” köny­vesboltban főleg a kirán­dulók és üdülők által leg­inkább keresett olcsó könyvtári sorozatot árusít­ják. A város kiránduló­központjában, a vár köze­lében felállított könyváru­sító asztalon mindenki pil­lanatok alatt kiválogathat­ja a kívánt könyvet, az árát pedig a perselybe te­szi. Egyenletesebb termelést a bányákban A szénbányák terme- lés grafikonja na­gyon hullámzó, szinte szá­mok nélkül is le lehet ol­vasni, mikor van negyed­év, vagy hónap eleje. Sőt még azt is, mikor van szombat, vagy éppen fize­tés utáni nap. Ez a hullám­zás pedig káros a népgaz­daságnak. Hogy lehet példá­ul szervezetten, zökkenő- mentesen biztosítani a vas­úti kocsi ellátást, ha nem jön a felszínre az a szénmeny- nyiség, amire számítanak? Egyszer kevés, másszor sok. Hónap elején lassúbb ütem, hónap végén az örökké visszatérő hajrá. Törvényszerű-e ez? Nem. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemei július 9-ig 807 vagon szénnel marad­tak el és hozzátehetjük, az öt bányaüzem közül egyet­len egy sem teljesítette ese­dékes tervét. Mi az oka en­nek? Létszámhiány rá panasz­kodnak csaknem minde­nütt. Sok a beteg, a távol­lévő. Jogos ez az indoklás. Annak ellenére, hogy semmilyen járványról nem beszélhetünk, a tröszt terü­letén a naponta beterve­zett 807 betegműszak he­lyett jóval több esik ki a termelésből. A legkevesebb. 992 elsején volt, és ennél mindig több. Az elmúlt szombaton például 1088 volt a beteg. Ha a kimuta­tásokat végiglapozzuk, szombaton általában min­dig ugrásszerűen megnö­vekszik a beteglétszám. A betegség mellett az egyéb címeken távollévők száma is igen nagy. Na­ponta az összes kieső mű­szak 1791 lehetne a terv szerint A leekevesebb 1925 volt, de előfordult ugyan­csak szombaton, hogy 2305 ember volt távol. A hiányzó létszám a szénfalnál okoz gondot. Ahhoz, hogv a napi tervet teljesíteni lehessen szük­ség lenne a tervezett 3063 bányászra, a szénfalnál, de még ebben a hónapban egyszer sem volt három­ezer sem, sőt szombaton 246 ember hiányzott. Telepíteni, de honnan amikor nincs — így mond­ják ezt az aknák vezetői. Ez igaz is. Azért azonban, hogy legyen, tenni is kel­lene valamit. Vannak ma is jól és egyenletesen termelő bá­nyák, mint Forgách-akna, Gyula-bánya, Pálhegy és a külfejtés, ahol túlteljesítik a tervet, ök azonban nem tudják pótolni háromszor annyi bánya elmaradását. A bányászatban nagyon sokszor előfordul nem várt esemény. Gondoljunk csak az első félévi bányatüzek- re, vízre, omlásra, ame­lyek hetekre visszavetették a bánya termelését. Ilyen­kor a többieknek kellett pótolni. Szép példáját ad­ták ennek a Zagyvái Bá- nyüzem aknái már nem is egy esetben, de ki pótoljon most, amikor kevés kivé­tellel valamennyi helyen elmaradtak. A létszámhiánnyal so­^ kát lehet magya­rázni, de nem mindent. Bár az sem olyan dolog, hogy a fegyelem megszilárdítá­sával ne lehetne tenni el­lene. Az elmaradásnak más oka is van. Elsősorban az egészségtelen szemléletből fakadó ok. Ilyenkor nem­csak a fegyelem lazul, ha­nem általában a műszaki feltételek biztosítása sem olyan, mint hónap végén, amikor már csak a min­denáron való tervteljesités- re törekednek. Előfordul szervezetlenség, ürescsille, vagy anyaghiány is gyakran a felügyelettel megbízott műszakiak a ter­melés közvetlen parancsno­kai. Talán még a számon­kérés is felületesebb, mint amikor már körmükre égett a dolog. A bányák adottsága nem egyforma. Jóllehet nagyon sok gondot meg kell olda­ni itt is, ott is és vannak helyek, ahol átmenetileg lehetetlen a tervet teljesí­teni, de hogy egy időben jelentkezzenek ezek a gon­dok, mindenütt — az le­hetetlen. második fél év feladatai nem ki­sebbek, mint amilyenek az első fél évben voltak. Az éves tervet teljesíteni csak az egyenletes termeléssel lehet és nem a roham­munkával. Bodó János Á kis Horváth és a többiek Csatát kell nyerni — „Tízforintos“ tag — A gazdaság lányai és Zsuzsika A névsort böngésszük. Pintér Miklós neve után ez áll207 katasztrális hold. A többiek eredmé­nye is dicséretes. A tizen­két kombájn jól dolgozik a körzetben. Kombájnos KISZ-tag kerestetik. És talált tik! A kis Horváth, azazhogy: Horváth József. — A kis Horváth? — nevet Tóth István, a sze­relőműhely technikusa. — A mi emberünk. EZ ÚGY ÉRTENDŐ, hogy Horváth József tu­lajdonképpen szerelő. A hároméves mezőgazdasági gépszerelő iskolát az idén végezte el. Itt van a mű­helyben, álkatrészt< véte­lez. Eközben beszélgetünk. — Kora? — Tizennyolc év. — Teljesítménye? — Eddig száz hold. Jú­nius 25-én az Érsekvad­kerti Gépjavító Állomáson a kombájnnal én kezdtem a szezont. Mégpedig apró­maggal a dejtári termelő- szövetkezetben. — Jelenleg? — Ugyanott folytatom gabonával. Megkezdtem a búzát. — Aratási terve? — A szezonban 300—350 katasztrális hold. Aztán, de ez már nem ide tarto­zik: egy Pannónia motor- kerékpár. Régi vágyam. — Utolsó kérdés: a kom­bájnon a felelős vezetőnek mi a legnagyobb ellensé­ge? — Sietek: a por. Olyan­kor nagy vízre, fürdések­re kell gondolni. Persze este aztán meg is kell ten­ni. AMIKOR ELVIHARZ1K. zsebében az alkatrésszel, a rozoga Csepelen, azt mond­ja Tóth István és Pintér Miklós, aki két éve még ugyancsak az ifjúsági szer­vezet tagja volt: — Szeretjük a kis Hor- váthot a KISZ-ben, de ő nem igen szereti, ha di­csérik. „Tízforintos" egy­szerű tag vagyok, mondja. Tavaly társadalmi munká­ban istállót épített, egyike volt a legjobb társadalmi munkásoknak. Az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom követelményeit lelkiisme­retesen teljesíti. A József Attila olvasómozgalomban részt vesz, a legtöbbet ol­vasó KISZ-tagok köz$ tar­tozik. Nemrég olvast- Mó­ricz Zsigmond Pillangó­ját. Mondta, hogy ismer állami gazdaságban dolgo­zó leányokat, de azok für­dőszobás, tiszta szállások­ban laknak, nem úgy, mint a könyvben a Zsuzsika Leginkább a szakkönyve­ket szereti. Képezi magát. A GÉPSZÍN ÜRES. Az aratógépek és a kombáj­nok elmentek. Aratni men­tek az emberek is. Az if­júsági szervezetek tagjai az Érsekvadkerti Gépjavító Állomáson, de másutt is a legjobb aratók közé tar­toznak. Tóth Elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents