Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-04 / 96. szám

2 NÖQRÁD 1964. június 4. csütörtök India síkraszáll az általános és teljes leszerelésért — Sasztri sajtóértekezlete — /* Lai Bahadur Szasztri miniszterelnök, r Nehru utóda kialakult szituációt. Az in­diai kormány tanulmá­nyozza a Szovjetunió ja­vaslatát a Laoszi problé­ma rendezésének módoza­tairól. Sasztri ésszerűnek nevezte a szovjet javas­latot. A laoszi kérdés — hangoztatta — csupán a tizennégyhatalmi genfi ér­tekezleten oldható meg véglegesen. India, akárcsak Nehru életében síkraszáll az álta­lános és teljes leszerelésért —, jelentette ka a minisz­terelnök. „Nehru halálával súlyos felelősség hárult az egész országra — hangoztatta. Keményen kell munkál­Amerikai-izraeli kodnunk azon, hogy való­ra váltsuk Nehru öröksé­gét”. Sasztri rámutatott: feltétlenül szükség van az ország védelmének -megszi­lárdítására, ugyanakkor hangoztatta, hogy nem ez a legfontosabb feladat. Az országnak új társadalmi rendre van szüksége — mondotta. — Ez azt jelen­ti : nem engedhetjük meg, hogy nagy/ értékek kon­centrálódjanak egyes sze­mélyek kezében. Békés úton végre kell hajtani a gazdasági forradalmat. Sasztri sajtókonferenci­áján nagy figyelmet szen­telt a nemzeti egység prob­lémáinak is. L. P. Sasztri, India újonnan megválasztott mi­niszterelnöke Delhiben kedden sajtóértekezletet tartott. Hangoztatta, hogy az ország ^külpolitikájának alapelve továbbra is az el nem kötelezettség lesz. In­dia baráti kapcsolatokat kíván fenntartani mind­azokkal az országokkal, amelyek barájai-nak mutat­koznak. Ä laoszi helyzetről szól­va Sasztri hangsúlyozta, hogy India a legnagyobb komolysággal figyeli az ott Levi Esfkol izraeli minisz­terelnök Johnson elnökkel folytatott kétnapos tárgya­lásai után kedden Was­hingtonban közös ameri­kai—izraeli közleményt ad­tak ki, amely hangsúlyoz­za, hogy az Egyesült Ál­lamok „a Közel-Kelet va­lamennyi nemzete közti baráti kapcsolatok mellett száll síkra”. Az amerikai politika fontos célját jelenti, hogy e területen béke uralkod­jék és a gazdasági kapcso­latok békésen fejlődjenek. A tárgyalások során John­son elnök közölte az izra­eli miniszterelnökkel, hogy az Egyesült Államok a Közel-Kelet valamennyi országának területi sértet­lenségét és politikai füg­getlenségét kivámja. John­son hangoztatta, hogy az Egyesült Államok elitéi minden agressziót e terü­leten, s elítéli az erőszak­kal való fenyegetőzést is. Az amerikai elnök és az izraeli miniszterelnök a közös közleményben aggo­dalmának ad kifejezést amiatt, hogy fegyverkezé­si célokra használnak fel olyan fontos eszközöket amelyeket a gazdasági élet fejlesztésére lehetne fordí­tani. Az izraéh miniszterel­nök amerikai , látogatása során ellátogat még New York-ba, a Cape Kennedy- ben leyő rakétatámaszpont- ra, Houstonba, Los Ange­lesbe és Chicagóba, majd előreláthatólag a jövő hét csütörtökén utazik haza Iz­raelbe. George Ball Európába utazik George Ball/ amerikai — jelérttette be kedden külügyminiszterhelyettes Reedy, a Fehér Ház szó­június 5-én Párizsba uta- vivője. — Ball június 8- zik, hogy De Gaulle fran- án Londonba látogat, majd cía elnökkel „kölcsönös Genfbe utazik, ahol részt- érdeklődésre számot tartó” vesz a világkereskedelmi kérdéseket vitasson meg értekezlet „finisén”. RÉZ-Láz ML ARA A \városban “k kanadai Timmins vá­roska lázban ég. Az utcá­kon táncolnak az emberek, a szállodák, penziók, hote­lek zsúfolásig megteltek hirtelen jött vendégekkel, a gyógyszertárakban verek­szenek az orvosságokért és áz elsősegély-csomagokért, a tőzsdeügynökök irodái­ban csúnya jelenetek zaj­lanak. „Ez az őrület csak a boszorkányégetések és a líncselések tömeghisztériá­jához fogható” — jelentette ki két torontói lélekbúvár. Igen, Timminsben — öt-, Yenöt évvel az aranyláz után — kitört a rézláz. Betáblázott életbiztosítások A kanadaiak egyébként józanéletű, előrelátó embe­rek, állítólag ők kötik a világon a legtöbb életbiz­tosítást. Ezért bizonyára feljegyzik majd a helybeli krónikások, hogy pontosan 1964. április 16-án szaba­dult el Timminsben a „la­vina”. A hirtelen meggaz­dagodásnak ez a szomorú őrülete, amelynek pusztítá­sát ingatlan- és birtokvá­sárlásba ölt takarékbetétek, betáblázott házak, sőt — betáblázott életbiztosítások jelzik. Özönlik a nép a „szerencse-városba”, jön­nek öreg, mér nem egészen egészséges emberek is (ők növelik elsősorban a pati­kák forgalmát), jönnek kis­pénzű kuporgatók, akik olykor egy élet munkáját teszik fel egyetlen tétre. Róluk mondta a torontói tőzsde elnöke, Howard Graham: „Az újonnan jöt­tek nagy részének fel kell készülnie arra, hogy el­veszti a pénzét.. Hr. Bragagnolo bomba üzlete Ügy kezdődött, hogy a Texas Gulf Sulphur társa­ság bejelentette: siker ko­ronázta hosszú évek kuta­tásait — rezet találtak a vidéken. A tartalékokat legkevesebb 25 millió ton­nára becsülik, a kiaknázást rövidesen megkezdik. A réz egyébként nem egyedül fordul elő az ércrétegek­ben : ugyanitt ezüstöt és cinket is találtak. A köz­lemény nyomán 28 dollár­ról — 47-re ugrott a Texas Gulf részvényeinek értéke, a torontói tőzsdén egyetlen napon 30 millió dollárért vásároltak részvényeket: ötször annyit, mint a világ leghíresebb tőzsdéjén, az amerikai Wall Streeten. De azért ne higgyük, hogy a kanadaiak lefőzték az ame­rikaiakat: a Texas Gulf, mint a neve is mutatja, texasi. Amerikai cég, Houstonban van a központ­ja: amerikai zsebbe vándo­rol az a sokmillió kanadai dollár... Közben Timminsben már arról beszélnek, hogy a rézlelőhely tartalékai meg­közelítik a 75 millió ton­nát, értéke pedig mintegy ezermillió dollár lehet. A „rezes” területen fekvő bir­tokok, ingatlanok tulajdo­nosai persze mesébeillő összegeket keresnek a vá­ratlan híren. Ned Bragag­nolo ingatlanügynök pél­dául felfigyelt arra, hogy a Texas Gulf helikopterei rendszeresen végigpásztáz­zák a környéket. Hétezer dollárért megVett néhány telket, amelyet most két­millióért adott tovább. Hátha ott is rezet rejt a föld mélye... Egy időzített bejelentés A Texas Guif csodálatos Laoszt amerikai gépek bombázták Honoluluban végétért az Egeysült Államok délkelet­ázsiai szakértőinek, vala­mint a Csendes-óceáni amerikai fegyvere erők pa­rancsnokainak Rusk ame­rikai külügyminiszter és Mcnamara hadügymniszter részvételével tartott bizal­mas tanácskozása. A tárgyalásról közle­ményt nem adtak ki, jól­tájékozott körök pedig csak annak közlésére szorítkoz­tak, hogy a washingtoni kormány két képviselője ugyan nem terjesztett elő semmiféle tervet a délviet­nami háború kiterjeszté­sére, de — mint mondot­ták —, „a jövő alakulása más kérdés, és a további fejleményeken múlik”. Washingtonban több tá­madás is érte az amerikai kormány délkeletázsiai há­borús terveit. Waynes Morse szenátor szenátusi felszólalásá­ban kijelentette, „a Ho­noluluban összegyűltek előkészítik a háborút Vietnam északi része, majd esetleg Kína el­len”. minit mondotta, Honolulu­ban „majdnem haditanács ült össze”. George Aiken szenátor bejelentette, nem lesz haj­landó támogatni „olyan katonai műveletek tervét, amelyeknek következtében egész Délkelet-Ázsiára ki­terjedhet a háború”. Melvin Laird kongresz- szusi képviselő Johnson el­nök Dél-Vietnamra vonat­kozó megjegyzéseit bírál­ta. Az elnök szándékosan félrevezeti az amerikai né­pet — mondotta —, amikor azt állítja „az Egyesült Ál­lamok kénytelen kivenni részét a veszély elhárítá­sában” Délíkelet-Ázsia tér­ségében. Felhívta a képviselő­ház figyelmét, hogy az amerikai kormány megbízásából már hó­napok óta folyik a Vi­etnam északi részére kiterjesztendő háború tervének kidolgozása. Utalt rá, hogy értesülései Rusk külügyminisztertől származnak, majd követel­te, hogy tájékoztassák megfelelően az amerikai közvéleményt. A laoszi hazafias erők rádióállomása ismertette Szufanuvong, a Laoszi Ha­zafias Front elnökének le­velét a genfi értekezlet két társelnökéhez, amely ada­tokra támaszkodva tiltakozik a Laoszban állomásozó amerikai re­pülőgépeknek a haza­fias erők kezén levő te­rületek ellen végrehaj­tott bombatámadása el­len: a levél felkéri a társelnö­köket, hatékony intézkedé­sekkel fékezzék meg az amerikaiak agresszióját, Az ENSZ-hcxderők ciprusi tartózkodásáról U Thant ENSZ-főtitkár mánya megbízásából egye- fogadte Rosszidesz nagykő- lőre nem hivatalos formá- vetet, Ciprus ENSZ-képvi- ban a főtitkár tudomására selőjét, majd külön-külön hozta: Törökország és Görögor­szág állandó ENSZ-képvi- selőit. Rosszidesz nagykövet a megbeszélés után közölte az ^újságírókkal, hogy kor­leletének története azonban nemcsak ezért tanulságos. A timrmnsi rézláznak van még néhány nem kevésbé csodálatos mellékkörülmé­nye. Így például az, hogy a talajmintákat Kanadából „külföldre” szállították — mint a -New York Herald Tribune szemérmesen írja. Vagyis a Texas Gulfék ha­zai földön vizsgálták meg, mit ér a kanadai földben talált lelet. Minderre pedig történetesen éppen akkor került sor, amikor a híres hányavállajat ottani arany- kitermelése és hazai kén­termelése (erre utal a cég nevében a Sulphur) lassan, de biztosan hanyatlani kez­dett. A londoni Observer meg is írja: „jól időzítet­ték” ezt a timminsi réz­hírt ... De még milyen jól. Gondoljuk csak meg: nem sokkal előtte a kongói réz­bányákból sztrájkot jelen­tettek. A chilei bányákban ugyancsak gyakoriak a sztrájkok. És június 30-án sok amerikai bányaválla­latnál, .rézfelhasználó cég­nél lejárnak a munkabér- sserződések... ÜH»> a ciprusi kormány hozzájárul a szigeten állomásozó ENSZ-had- erők megbízatásának három hónappal tör­ténő meghossza tiltásá­hoz. Mint ismerte«, a Biztonsá­gi Tanács határozata ér­telmében az ENSZ-hadérők háromhónapos ciprusi meg­bízatása június 27-én jár le. ✓ A nagykövet közölte még, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanács a június 16-án vagy 17-én foglalko­zik majd az ENSZ-erők mandátuma meghosszabbí­tásának kérdésével. Ottowa: {/ A Kanadában hivatalos Látogatáson lévő Eamon de Valerj ír köztársasági el­nök keddi sajtóértekezletén hangoztatta, hogy vélemé­nye szerint a ciprusi kér­dést nem lehet a sziget fel­osztása útján megoldani. Az ír kormány egyéb­ként hajlandó a Cip­rusra küldött ír kato­naságot továbbra is az ENSZ rendelkezésre bocsátani, ha a Biztonsági Tanács meghosszabbítan a ciprusi békefenntartó erők megbí­zatását. London: Duncan Sandys, a brit nemzetközösségi ügyek minisztere az angol alsóház keddi ülésén kijelentette, hogy kormánya hajlandó közreműködni a ciprusi ENSZ-erökben, ha azok megbízatását meghosszabí- tanák. / Nyugdíjat — nácinak ? Franz von Papén, Hit­ler egykori alkancellárja, később bécsi, majd anka­rai nagykövete, először 1959-ben kért nyugdíjat. Úgyis, mint katona (1898- tól 1919-ig szolgált a né­met hadseregben) s úgyis, mint politikus, illetve dip­lomata. A bonni külügymi­nisztérium ekkor elutasí­totta kérelmét. A katonai nyugdíjak nem hozzá tar­toznak, úgymond, ami pe­dig Papén úr diplomáciai működését illeti: az nem a szabályszerű külügyi hierarchia gépezetében történt, hanem külön ju­talom volt Papén náci ér­zelmeiért. Azt már Bonn nem tette hozzá: milyen szolgálattal érdemelte ki Papén ezt a jutalmat? ö volt ugyanis a spiritus rectora annak a machiná­ciónak, amely Hitler kezé­re játszotta a hatalmat. Papén nem nyugodott) bele. Újra meg újra elő­állt nyugdíj igényével, s most a Baden-Württem- berg-i bíróság előtt el is érté, hogy havi 660 márka vezérkari őrnagyi nyugdí- zat szavaztak meg neki ésl 1957-re visszamenőleg egy! összegben hatvanezer már­kát. A baden-württemberg-i1 bíróság azonban óvatos1 volt, saját ítéletét nem hagyta jóvá. hanem továb­bította az ügyet egy nyu­gatnémet szövetségi bíró­sághoz. Papén maga is fellebbezett: sérelmesnek találta, hogv visszamenőleg csak 1957-ig kaphat pénzt, holott ő — ki tudja mi­ért? — 1953-tól követeli. Von Papén egyébként jelenleg 84 éves. Militaris­ta és náci múltját illetően soha semmiféle nyilvános bűnbánó nyilatkozatot nem tett. Inkább — nyugdíjat, pénzt követel érte. S vol­taképpen „igaza” van. Annyi volt nácinak folyó­sítanak magas nyugdíjat a bonni államban — mi­ért éppen Papennel kivéte­leznének hátrányosan0! «*) ' //*/'(/ t-r NAGYI//LÁGBÓL Hivatalos közlemény sze­rint a kubai Camaguey! tartományban kémháJóza- tot lepleztek le, amelynek! tagjai az Egyesült Államok megbízásából fejtették ki tevékenységüket. A letar­tóztatott kémek közül hár­mat halálra ttéftíek és ki­végezitek, kettőt pedig bör­tönbüntetésre ítéltek. x " Norvégia északi részében , megkezdődtek a Nord-Ex-1 press elnevezésű NATO hadgyakorlatok, amelyeken Belgiumból, Olaszország­ból, Nagy-Británniából és az Egyesült Államokból 6000 ember vesz részt a norvég hadsereg egységein kimül. Az éseak-tönökorsaíei Eregü bányavárosé»»! „sztrájkra vak) bu.üogetás” címén letartóztattak és bí­róság elé állítottak négy török szakszerveaeti vem tót

Next

/
Thumbnails
Contents