Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-25 / 114. szám

2 NÖ G'R A D 1964- június 25. csütörtök Elszórt lövöldözések Cipruson Inőnü kitérő válasza — Makariosz bejelentése Inönü török miniszter- elnök és Johnson ameri­kai elnök washingtoni megbeszéléseiről kedden közös közleményt adtak ki, amely szerint a két államférfi rész­letes eszmecserét foly­tatott á ciprusi prob­lémákról és egybe­hangzóan begállapítot- tá, hogy sürgősen meg­állapodásra kell jutni a tartós megoldás cél­jából. Inönü a tárgyalások után újságíróknak arra a kérdésére: vajon találko­zik-e Washingtonban Pa­Üzenetváltás Laoszban Víentianéban szerdán közzétették Souvanna Phou- j&a. miniszterelnök és Szu- tanuvong miniszterelnök- helyettes üzenetét. Szufa­vezetője tárgyalja meg né­zeteltéréseit és jelölj^ k:l | azt a laoszi delegációt, amely hazáját képviselné egy nemzetközi értekezle­ten. A Reuter jelentése szerint Souvanna Phouma egyetértett a miniszterel­nökhelyettessel abban, hogy szükség van a három irányzat vezetőinek csúcs­értekezletére, visszautasí­totta azonban Szufanu- vongnak azt az indítványát, hogy mielőtt ezt az érte­kezletet esetleg Luag Pra- bangban a királyi székhe­lyen megrendeznénk, de- militarizálják a jobbolda- miak kezén lévő várost. A miniszterelnök Szufanu- vongnak azt a kiegészítő iavaslatát is elutasította, hogy amennyiben Luang Prabang demilitarízálása leküzdehtetlen nehézségek­pandreu görög miniszter­elnökkel? .— azt válaszol­ta, hogy közte és az ame­rikai elnök között nem került szóba egy ilyen ta­lálkozás lehetősége. Nikosiai tudósítás sze­rint Makariosz ciprusi el­nök bejelentette, hogy Grivasz tábornok. körülbe­lül egy hete Cipruson tar­tózkodik, de ottlétét azért nem hozták nyilvánosság­ra, mert a tábornok, a sziget jelenlegi helyzete mi­att, el akarta kerülni, hogy a ciprusi görögök tüntetéseket szervezze­nek a tiszteletére. be ütközne, mert túl hosz- szú i4őt.venne igénybe, az értekezletet a hazafias erők ellenőrzése alatt lé­vő • Hueng Khoungban Az FBI, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda jelentést tett az elnöki hi­vatalnak arról, hogy a Mis­sissippi állambeli Philadel­phiában megtalálták egy kék színű gépkocsi kiégett roncsát. Az egyik főútvonal tói 3Q méternyire felfede­zett elhagyott autóval há­rom fiatalember utazott, akik a polgárjogokért küz­dő négerek mozgalmát tá­mogatták. Egy helyi bíró­ság mindhármukat pénz- büntetés kiszabása Után bocsátotta szabadon vasár­nap. Azóta nincs hír ró­A nap folyamán Cipru­son elszórt lövöldözések voltak, halálos áldozatok­ról nem érkezett jelentés. Az ENSZ közlése sze­rint Nagy-Britannia és Svédország hivatalosan bejelentette, hogy kontin­genseit továbbra is az ENSZ rendelkezésére bo­csátja Cipruson. A kongói hazafias erők a jelentések szerint szilár­dan tartják magukat Al- bertville-ben, Észak-Katan- ga fővárosában. A tarto­mány közigazgatása a for­radalmi erők kezében van. Albertville-ben az élet mindinkább visszatér a rendes kerékvágásba, az Észak-Katanga-i fővárosban létesített kongói bank ismét megkezdte működését és a vasútvonalakon is megindult a forgalom. luk. Johnson elnök kedden magához kérette Robert Kennedy igazságügy mi­nisztert és munkatársait, továbbá a CIA, a Közpon­ti Hírszerző Ügynökség volt igazgatóját és megbe­szélést folytatott velük. Ezt követően a Fehér Ház kö­zölte. hogy Dallest a három fiatalember sorsának ki­vizsgálására az elnök Mis­sissippibe küldte az aggasz­tó esemény miatt. Robert Kennedy igazságügy mi­niszter is elhalasztotta uta­zását Nyugat-Németország- ba és Lengyelországba. Tito Varsóban Gomulka. a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára és Zavadzki, a Lengyel Államtanács elnö­kének meghívására Jo- szip Broz Tito, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hiva­talos látogatásra Lengyel- országba érkezik. A szerdán reggel meg­jelent Trybuna Ludu első oldalon közli a lap és a lengyel televízió munkatár­sainak Titóval készített in­terjúját. Az Albertville-ben maradt európaiaknak nem esett bántódásuk — írja a AFP. A Pravda szemleírója megemlékezik Kongó füg- getlenséégnek 4. évfordu­lójáról. Hangsúlyozza, hogy a fiatal afrikai állam je­lenleg igen nehéz idő­ket él. Az országban. kialakult feszült helyzetért az im­perialista hatalmakat és az új gyarmatosítókat ter­heli a felelősség. A szövetségi hatóságok élnek as gyanúval, hogy a három fiatal eltűnéséért a Mississippi állam fajvédői a felelősek, de nem adták fel a reményt, hogy a fi­atalok még; épségben elő­kerülnek. A színesbőrű népek hala­dásáért küzdő országos szö­vetség' évi közgyűlésén, kedden egyhangú határozat született, amelynek értel­mében az igazságügy mi­nisztérium és a Fehér Ház szomszédságában tömeg­tüntetéseket szerveznek. nuvong javasolta, hogy a három politikai iráhyzat tartsák meg. A „rejtély" még tart Dulles vizsgálja az aggasztó eseményt Kongói helyzetjelentés Választási előkészületek Amerikában Miután a GOP (republi­kánus párt) elnökjelöltsé­géért folyó küzdelemben a szélsőségesen demagóg, faj­gyűlölő és háborúpárti Goldwater már 694 elektor­szavazatot megszerzett, sorompóba lépett Bili Scranton is. Neki ugyan eb­ben a pillanatban csupán 138 szavazata van, de azt reméli, hogy Rockefeller 105 szavazatával, Cabot- Lodge 45 szavazatával, Nixon 8 szavazatával, az ha még elhódít tőle néhány szavazatot. Miért ébredt fel a GOP irányítható lelkiismerete? Miért próbálnak meg min­dent a GOP mérsékeltebb elemei mindent Goldwater ellenében? Azért, mert Goldwater elnökjelöltségét biztos választási bukás elő­jelének tekintik Johnson- nal szemben. Féltik saját pozícióikat. Felismerték, hogy a GOP, ha Goldwa- den politikai tisztességnek. el nem kötelezettek 219 sza- — lépés ama reakció felé, vazatával és a függőben amelyet már nem sok vá- lévö 99 szavazattal — ősz- laszt el a fasizmustól, szesen 614 szavazattal — „Lincoln pártjának” ez az megállapíthatja Goldwater útja pedig megcsúfolása jobboldali diadalmenetét, lenne — mondják — mm- ter „színeire mázolják át” den politikai tisztességnek. Robbanás Xen Yorkban Egy óra leforgása alatt két robbanás okozta sze­rencsétlenség történt New Yorkban a szerdára virra­dó éjjelen. Egy manhattani kaszárnya pinceraktárá­ban történt az első robba­nás. Eddig kideríthetetlen okokból nagymennyiségű hadianyag repült a levegő­be. A másik szerencsét­lenségnek félmillió szem­tanúja volt a Hudson fo­lyón. Egy hajóról reklám tűzijátékot rendezett az egyik new yorki áruház. Két ember életét vesz­tette és többen megsebe­sültek. Áz amerikai mérleg serpenyői enfben. ahonnan a gazdasági világ-kon­ferencia küldöttei már el­utaztak — a nagy nem­zetközi tárgyalást valósá­gos „gazdasági boxmeccs” váltotta fel. Ámérkőzésaz Egyesült Államok és szö­vetségesei. de mindenek­előtt Amerika és a Kö­zös Piac országai között folyik. És a „nagydíj”, amelyet mindig megcsil­logtatnak a csatába indu­ló amerikai küldöttség szeme előtt: az Egyesült Államok fizetési mérlegé­nek immár hagyományos hiánya. Honnan ered ez a hiány és miért kell megszünte­téséhez gazdasági boxmecs- cset vívnia az Egyesült Államok Európa legerő­sebb tőkés országaival? Az Egyesült Államok köztudomás s2erint a vi­lág legerősebb tőkés or­szága. Költségvetése mutat bizonyos hiányokat, ezeket azonban nem veszik tra­gikusan. A Kennedy halá­la után benyújtott első Johnson-költségvetés pél­dául majdnem 5 milliárdos hiányt tervezett — s köz­ben azzal büszkélkedett, hogy az utolsó Kennedy- költségvetés még 10 i^iil- liárdos hiánnyal számolt. A költségvetésben termé- - szetesen a hadügyi kiadá­sok falják fel a legna­gyobb összegeket: a hiva­talos hadügyi költségvetés az összesen 98 milliárd dolláros kiadásból mint­egy 60 milliárdot. emészt fel. A költségvetésnél lénye­gesen jobban idegesíti az amerikai gazdaságpolitika irányítóit a fizetési mér­leg hiánya. A költségvetés­től eltérően itt' ugyanis nemesak a különböző had­ügyi kiadások, vagv a kül­földi kölcsönök játszanak szerepet,, hanem a fizeté­si mérleg a külkereskede­lem adatait is tartalmazza. Más szóval: a költségvetés­sel ellentétben a fizetési mérleg nemcsak az Égye- sült Államok belső gazda­sági háztartásának kulisza- titkait tárja fel, hanem vall az USA és a külvilág gazdasági viszonyáról is. os. az amerikai fize­tési mérleg helyze­te évek óta 2—3 milliárd dolláros hiányt mutat. En­nek a hiánynak a követ­kezménye, hogy esztendők óta szivárog ki az arany az Egyesült Államokból, csökken az amerikai arany- készlet és bonyolultabbá válik a dollár nemzetközi pénzügyi helyzete. A fize­tési mérleg hiányának „felboncolása” .. ugyancsak esztendők óta ugyanarra az érdekes eredményre ve­zetett. A lényeg az, hogy az amerikai külkereskedel­mi mérleg aktív, tehát, a kivitel felülmúlja a beho­zatalt. A mérleget nem a külkereskedelem, hanem a mértéktelen külföldi kato­nai kiadások, az előbb em­lített 60 millió dollár kül­földön elköltött része huz­za le a hiány, 'a deficit irányába! Másszóval: az -amerikai fizetési mérleg hiányán rendkívül egyszerűen le­hetne segíteni: csak a kül­földi katonai kiadásokat kellene csökkenteni. Erre azonban politikai okokból eddig egyik washingtoni kormány sem mutatkozott hajlamosnak. E helyett a másik módszert választot­ták. Kijelentették, hogy külkereskedelmi ..rohamot” kell indítani. El kell érni hogy a külkereskedelmi mérleg olyan nagyszabá­sú feleslegeket mutasson amely a külföldi katonai kiadások magas szinten tartása ellenére is fede­zi a fizetési mérleg defi­citjét. A módszer, ameiy- lyel az Egyesült Államok ezt el akarja érni, az álta­lános vámcsökkentés az USA és NyUgat-Európa, mindenekelőtt a Közös Pi­ac tagállamai között. Az általános vámcsökkentés- nők ezt a tervét még Ken­nedy elnöksége alatt elfo­gadták. S az elnök felha­talmazást kapott egész áru­csoportok vámjának' leszál­lítására. Magyarán szólva: ennek a tervnek a célja az vfelt, hogy a viszonylag alacsonyabb nyugat-euró­pai vámtételeket és a ma­gasabb amerikai vámokat azonos arányban szállítsák le, megnyitva ezzel az ame­rikai áruk beözönlése előtt a nyugat-európai pi­acokat! Washington termé­szetesen tudta, hogy Nyu- gat-Európa heves ellenál­lást tanúsít majd és aligha lesz hajlandó együltében lenyelni’ a tengerentúli „export-roham” keserű pi­ruláit. Ezért eleve több „menetben” akarták ada­golni a gyógyszert, s a né­hai elnökről ezeket „Ken- nedy-menetnek” nevezték. Az első Kennedy-menet ta­valy nem hozott ered­ményt, s abban állapodtak meg, hogy a „boxmeccset” 1964 nyarán tovább foly­tatják Genf ben. Az amerikai export nö­veléséért folytatott küz­delem fő frontvonala te­hát Washington és Nyu- gat-Európa között húzó­dik. A legutóbbi időben azonban néhány jel arra mutat, hogy a fizetési mérleg deficitjének csök­kentésében érdekelt Egye­sült Államok a szocialista országokkal folytatott ke­reskedelemnek is a koráb­binál nagyobb fontosságot tulajdonítanak. Ez a ke­reskedelem mennyiségére nézve nem jelentős: az Egyesült Államok és a Szovjetunió árucsere-for­galmának utóbbi ötéves átlaga például nem éri el az Egyesült Államok és Belgium forgalmának ötr éves átlagát sem. Ez a vi­lág két legnagyobb ipari­gazdasági hatalmáról lé­vén szó, világosan jelzi, hogy a megkülönböztetés, a diszkrimináció, az em­bargo imperialista politi­kája milyen károkat oko­zott a második világhábo­rú utáni években a világ­kereskedelemnek. kelet-nyugati keres­kedelem iránt ta­núsított amerikai érdeklő­dés egyelőre meglehető­sen kétértelmű. A genfi világkereskedelmi konfe­rencián például az ameri­kai küldöttség visszautasí­totta mindazokat a kez­deményezéseket, amelyek teljesen megszüntették volna a különböző megkü­lönböztetéseket. így me­reven állást foglaltak az ellen, hogy a szocialista országokkal szemben köl­csönösen „a legnagyobb kedvezmény elvét alkal­mazzák”. Egy másik figyelemre méltó jellemvonása áz amerikai magatartásnak az, hogy. hajlékonyabb ke- reskedelmpolitikai maga­tartással politikai előnyö­ket próbál szerezni. Így például egyes szocialista országoknak saját elkép­zelése szerint szeretné „adagolni” az embargó lis­ták • felülvizsgálását — ab­ban a reményben, hogy. ezzel „fellazíthatja” a szo­cialista országok gazdasá­gi összefogását. végső következtetés, az, hogy a fizetési mérleg deficitje: és az ez­zel kapcsolatban ■ kibonta­kozott, évek óta erősödő amerikai export-offenzíva egyelőre nem hozott for­dulatot Washingtonnak, a kelet-nyugati kereskede­lem ügyével szemben ta­núsított káros, negatív magatartásában. A nyo­más természetesen erősö­dik. Egyfelől azért, mert a „Kennedy-menet” máso­dik szakasza sem ígér na­gyobb sikereket, mint az első. Másodsorban azért, mert éppen Washington gazdasági ellenfelei, rivá­lisa: a nyugat-európa tő­kés országok következete­sen növelik kereskedelmi forgalmukat a szocialista országokkal. Ez a nyomás -és a fizetési mérleg tűnni nem akaró hiánya előbb- utóbb szükségszerűen ab­ba az irányba szoríthatja az amerikai kereskede­lem-politikát, hogy józa­nabb, alkotóbb módon ve­gye szemügyre a kelet- nyugati kereskedelem le­hetőségeit. —- ie —

Next

/
Thumbnails
Contents