Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-25 / 114. szám
1964. június 25. csütörtök N Ó G E A D 5 Elég volt az értekezlet! Az egyik járási tanácson nagy munkában találtuk a mezőgazdasági osztály- vezetőt: beszámolót készített a járás aratási felkészüléséről. Elmondotta, hogy mára ez a munkája, mert másnap egy előadást kell elkészítenie a héten tartandó tsz-elnöki értekezletre, harmadnap pedig újabb jelentést készít a megye kérésére, amelyben más szempontok szerint ugyancsak az aratási felkészülésről kell majd beszámolnia. Arra kértük, hogy mondja el: mikorra várják az aratás megkezdését a járásban és melyik községben pendül meg először a kasza, indul munkába az aratógép vagy a | kombájn. Hosszas tépelő- . dés után bemondott egy j községnevet és meghatározta a napot, amikor abban a községben megkezdik az aratást. Néhány perc múlva már a megnevezett községbén jártunk, ahol viszont közölték, hogy még legalább egy hétig nem is gondolhatnak az aratásra a sok esőzés miatt. Viszont a járás egy másik községében. az árpatáblában csodálkozva fedeztük fel a rendrearatót, amely már második napja vágta az árpát. Minthogy a tsz,! amelyben az aratás már tartott, a gyenge szövetkezetek közé sorolható és a járásban minden gyengén gazdálkodó tsz-t a járási szervek egy-egy munkatársa patronál, megérdeklődtük: ki patronálja a szövetkezetét? Kiderült, hogy éppen a mezőgazdasági osztályvezető vállalt védnökséget felette. Ezek után szinte kínálkozik, hogy nyilvánosan megrójuk a mezőgazda- sági osztályvezetőt, akinek még arról sincs fogalma, ami az általa szemmeltar- tott és irányított szövetkezetben történik. Mi mégsem őt tesszük egyedül felelőssé, hanem a felelősség súlyát azokra hárítjuk, akik az aratási felkészülés megvitatását az utolsó pillanatra hagyták, s akik nem akarják tudomásul venni a megyei operatív bizottságnak azt a határozatát, hogy most már vessenek véget az önagyonülésezéseknek és hagyják < munkahelyükön, feladatkörükben dolgozni a szakembereket. A járási mezőgazdasági osztályvezető nyilvánvalóan szívesebben töltené idejét a községekben, a földeken, a határban, minthogy szobájába gu- bódzva aktákat, jelentéseket, beszámolókat és beszédvázlatokat gyártson. Ha pedig erre lehetőséget adnának, akkor nem fordulhatna elő, hogy ne tudja a fej, hogy mi történik a láb előtt. Éppen ideje tehát, hogy érvényt szerezzünk az értelmes iránymutatásnak és végét vessük az ülésez- getéseknek. Se a járási szakelőadókat, sem a tsz-el- nököket és tsz-agronómu- sokat ne zaklassák olyan összejövetelekkel, ahol a sok beszéd éppen abban akadályozza meg őket, aminek az előmozdítása végett egybegyűltek. Tehát az aratás gyakorlati megszervezésében, a munkák okos, szakszerű irányításában. L. Gy. Aratás előtt Nógrádmarcalon Ötletes megoldás a cséplés gyors elvégzésére A másod vetést sem hanyagolják el Az aratógépek kijavít- lelkiismeretesen és jól — Nem várjuk meg az va. munkára készen a dolgoznak. aratás befejezését, hanem majorudvar közepén pí- Nem ismerem a szóban- amint lehet, hozzáfogunk hennek. A cséplőgép az forgó két embert, Tóth a csépléshez. Hét szérűt egyik szín alatt áll. Ezen Imre szerelőt és Percze alakítunk ki. A cséplés még dolgoznak a szerelők. László traktorost, aki míg megkezdésekor a fogatok Az utolsó simítások az munkája nincs a lánctal- egy részével a két cséppasnak, szerelőként dolgo- lőgéphez szállítunk, egyaratás megkezdése előtt. Kíváncsian ülünk le Ubrankovics Istvánnal, a nógródmarcali termelőszövetkezet elnökével, hogy beszélgessünk az aratásról, cséplésről. Az elnök fölöttébb derűlátó, amin nem is csodálkozik az ember, ha arra gondol, hogy a tavalyi munka értékelése alapján az Aranykalász a megye legjobb termelőszövetkezete. De vajon ehhez méltóan készültek-e fel a nyári munkára?- — Az aratástól, cséplés- től nem tartunk — mondja az elnök mosolyogva. Gép- és késikasza Tetszetős a derűje, a magabiztos hangja. zik. — A kéziaratók kitöl- tötték-e már a vállalási lapokat? Az elnök elcsodálkozik. — Minek ide vállalási lap? Mikor aratni kell 'majd, szólunk a fogato- soknak. Csak huszonötharminc aratópár kell, ennyi meg könnyűszerrel meglesz. Nógrádmarcalon a nyári munkák díjazása a műnkét fogattal pedig asztag- ba hordunk. Mikor elfogy a gabona a tábláról, tovább megyünk a cséplőgépekkel. Ezzel a módszerrel folyamatossá tudjuk tenni a munkát. S mikor már elfogy minden a tarlóról, hozzálátunk az asztagoknak — magyarázza Ubrankovics István. A nógrádmarcaliak abból indulnak ki. hogy a terményt könnyebben behordják zsákban, mint- kékaegységkönyv szerint tör- vében Ezzel a módszierrel ténik. Ezenfelül minden könnyebb a fogatok, von- megszerzett munkaegy- tatók iránvítósa- mozgatáséi egy kilogramm bú- ^ Természetesen zát ad a termelőszövetke- csa,k zet prémiumként. Az itteniek így már. Nem sok ez, de ösz- szességében nem is kevés. nema gabonaszállításra számítanak Nógrádmarca- szokfak^ nie® l°n, hiszen kell fogat a takarmányotoknak és a dohánytöréshez is. Már földben a másodvetés Ügy látszik. minden Persze lesz is miből kifi— Mennyi az aratnivaló zetni. A búzatermő terüterület? let nagyobb részén a nagy— Csaknem négyszáz hozamú Bezosztája 1-et hold. Ebből háromszáz- termesztik. Ez tavaly is harminc holdon géppel, a tizenhat mázsát adott hol- __ tobbm, mintegy hetven dánként. Az idén is meg- alap° megvan az elnök deholdon kernel aratunk. A lesz átlagosan, a magyar Kilátásához. A legapróbb gépi aratast a két sa.,at fajtával együtt a tizenkét részletkérdéseket is figyearatógeppel végezzük. mázsa. ]embe vették az betakarításra ' való felkéHaditerv sz'ilés *orÍ?- 4. t „ ., . A másodvetesre terelőút csepleshez dik a szó. _ ,,,, —. Mi azt már elvetetOsszealhtották a cséplő- tűk idén már van elektromos csapatokat is. Azt is meg- ndk hégesztőkészülékünk, beszélték, hogyan lehetne amellyel a helyszínen ki minél rövidebb idő alatt tudjuk javítani a hibát elcsépelni. Valóságos hajók a szerelőink is, akik ditervet állítottak össze. Sok lesz ez két gépnek — próbálok ellentmondani. — S mi lesz, ha elromlik a gép? — Tavaly még ettől is féltem volna, azonban az mondja az elKözgazdász-felmérés a textiliparban Érdekes vizsgálatot kéz- Az utolsó kitöltött kérdett meg nemrég a Mű- dőívek a napokban érkez. szaki es Természettudományi Egyesület Szövetségé- tek vissza a MTESZ ipari nek ipari osztálya. A tex- osztályához, tilipari vállalatokhoz kérdőíveket küldtek szét. amelyeken arra kértek választ, Ez úgy történt, hogy tíz hold vöröshere kifagvoti s ki kellett szántani. Erre a területre vetették el a szudám füvet és a kölest, amit egyébként a kalászosok utáni másodvetésre terveztek. Igv azután újabb vetőmag után kellett nézniük. Remélik, hogy rövid tenyészidejű kukoricát is kapnak a járástól. Pádár András Termelés és fejlesztés GONDOLNI A JÖVÖRE, GYÁRAINKBAN azt jelenti, hogy a napi termelési gondok megoldása mellett, ne homályosodjék el a távlat, az üzem fejlesztése. Nem lehet különválasztani egyiket a másiktól, mert az egyik nem valósulhat meg a másik nélkül — hangoztatta Jed- licska Gyula, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, a gazdaságvezetőkkel folytatott eszmecseréjében. Valóban, a ma feladatainak jó megoldása, a biztos alap, a még nagyobb lélegzetű tennivaló elvégzésére. De közben látni kell a holnapot is. A megyei pártbizottság határozatának végrehajtása során az utóbbi időben az üzemfejlesztést illetően is jelentős az előrehaladás: nem választják külön a havi, negyedévi termelési feladatokat a fejlesztési elképzelésektől, hanem abba ágyazzak bele. Sőt. egyik-másik gyárunkban, a helyiipari vállalatoknál több változatban is megtalálhatók az üzemfejlesztési tervek. EZEKBŐL KÉPET KAPUNK ARRÖL, hogy a harmadik ötéves tervben továbbra is a koncentráció elve érvényesül. Nő az iparmedence nehézipari vállalatainak termelése, műszaki, technikai színvonala. Nagyobb ütemű fejlődés előtt áll a Salgótarjáni Acélárugyár. Rekonstrukció során újjászületik a Tűzhelygyár, az Öblös- üveggyár. Több mint 109 millió forintos költséggel felépül az új Bányagép- gvár. Mindezeknek megvalósítása során nemcsak gazdaságosabbá válik a ter- mélőmunka de kultúrál- tabb körülmények! ifcözé kerülnek az új. és megfiatalodott üzemek régi és új munkásai is./ A megváltozott körülmények lehetőséget teremtenek ;rra. hogy a hagyományos cikkek termelésének nagyobb üteme mellett a minőség is javuljon. Különösen fontos ez az Acélhogy közgazdászi, vagy gazdasági képesítést igénylő munkakörben hány dolgozót foglalkoztatnak, ezeknek mi a végzettségük ás a nyelvtudásuk, menynyi a szakmai gyakorlatuk és milyen a kor szerinti megosztásuk. Az - Utóbbi kérdésre érkező válaszok alapján segítséget szeretnének nyújtani abban, hogy a következő években a beiskoláztatást nagyobb mértékben a valódi szükséglethez lehessen igazítani. A vizsgálat kiterjed annak a megállapítására is. hogy ugyanakkor viszont hány közgazdász vagv gazdasági szakképesítéssel rendelkező dolgozót foglalkoztatnak a vállalatok más, ilyen végzettséget nem igénylő munkakörben. Ez a vizsgálat, amely az első országos felmérés eey egész inarág közgazdászokkal. illetve gazdasági szakemberekkel való ellátottságának. egyúttal példát és mintát is akar adni a későbbiekben más iparágak területén lebonyolítandó hasonló vizsgálatok számára. PESTI KÉPESLAP Épül a vár árugyárhan, a két üvegkárban, ahol a termékek jórészét exportálják. A korszerű termelő berendezések pedig az igényesebb, újabb termékek előállításához is nagy segítséget nyújtanak. Másként jelentkezik az igény- és lehetőség helyi - ipari vállalatainknál. Ezért a tervek elsősorban üzem- bővítéseket és korszerűsítéseket írnak elő. Ennek megfelelően alakítják ki a gyártmánycsaládokat, amelyeknél figyelembe veszik a nők foglalkoztatottságánál jelentkező adottságo- got. Ennél a munkánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ipar szerkezeti megvátozásánál bekövetkezett előnyös helyeztet, s azt, hogy a gazdasági bizottság határozata alapjan, nemcsak a nvéziparban, hanem a könnyűiparban is hozzá kezdenek vidéken, az ipari bázisok kialakításához. Ha sikerül ilyen tekintetben is előbbre lepnünk, akkor nemcsak újabb munkaalkalmakat teremtünk, hanem újabb lehetőségeket a korszerűbb munkaigényes gyártmányok skálájának bővítéséhez. Sajnos e tekintetben a meglévő lista nem mutat nagy változatosságot. Valóban, öt évre előre pontosan felmérni az igényeket nehéz, mert a műszaki- technikai színvonal az egész világon gyorsan változik, ezzel együtt a külföldi megrendelők és a belsp Piac szükséglete is. AMI A BELFÖLDI KÍVÁNSÁGOT illeti harmadik ötéves tervünk lehetővé teszi, hogy egyes gyártmányoknál ne csak meny- nyiségben, hanem választékban is — jól tervezzünk. Ha nem is egészen pontosan, de • nagy vonalakban ismerjük a szocialista országok igényeit; milyen termékből, cikkből, gyártmányból mikorra és menynyit kérnek. Mindez azt bizonyítja, hogy lehet előre új gyártmányokat is tervezni. Mégis azt tapasztaljuk, hogy jelenleg több gondot fordítanák a hagyományos cikkek tovább gyártásának előkészítésére és keveset foglalkoznak az újak kialakításával. Vannak üzemeink, ahol hónapról-hónapra gondot okoz a terv teljesítése. Kutatva ennek okait, a valóban fennálló objektív nehézségek ellenére, megtalálhatjuk azokat a nehézségeket, amelyek többek között utalnak arra. hogy a napi feladatok megoldása mellett nem mérték fel eléggé alaposan a jövő igényeit, s ennek megfelelően nem készültek fel a megnövekedett új tennivalók sikeres elvégzésére. HOGY EZ A JÖVŐBEN NE ÍGY LEGYEN, a napi temelés} feladatok megoldásával teremtsünk jó alapot, a mindent jó szám- bavevő gyárfejlesztési munkához. Ha ezt tesszük, akkor kevesebb lesz a zökkenő, gazdaságosabb a termelés, sok új cikkel öregbítjük az iparmedence dolgozóírtak hírnevét. Venesz Károly
