Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-25 / 114. szám

)■$' t Egyenletes termelést Gyáraink, üzemeink ve­zetői. munkásai, gyakorlat­ból tudják, hogy milyen nehéz pótolni, akár csak egy napi termeléskiesést, mennyire kölöncként ne­hezedik a munkások vállá­ra az év, vagy a hó eleji adósság. Ezért nem csodál­kozhatunk, ha a termelési tanácskozásokon, szocialis­ta brigádmegbeszéléseken gyakran visszatérő beszéd­téma, az egyenletes terme­lés feltételeinek megterem­tése. Ennek ellenére még a mai napig sem sikerűit alapvető változást elérni. Kisért, a hó és negyedév eleji pangás, illetve a hó és a negyedév végi hajrá. Az év első öt hónapjának termelési tervét nem tel­jesítette a Tűzhelygyár, Síküveggyár, a Felsőpeté­nyi Kőbánya, a Romhányi Cserépkályhagyár, a Nóg- rád megyei Kézműipari Vállalat, a Balassagyarmati Fémtömegcikkipari Válla­lat és még néhány üze­münk. Nem jó a hullámzó mun­katempó, sem' a munkások­nak, sem a műszakiaknak. A hajrában pedig kétsze­res, vagy még ennél is na­gyobb feladatot kell elve­gezni, hogy teljesítve le- gjen a terv. Míg a hó ele­jén a munkások dörömböl­nek a különböző termelési főnökségeknél, az egész napi folyamatos munkáért, addig a hó végén az üzem­részeket elözönlik a mű­szakiak és kérdezősködnek: sikerül-e pótolni az elma­radást, meg tudnak-e bir­kóznia feladatokkal, van-e elég anyag, jók-e a szer­számok, tudnak-e a gépek­kel dolgozni. Az amúgy is ideges lég­kört a kérdezősködés akar­va, vagy akaratlanul to­vább fokozza. S b'zony előfordul, hogy heves szó­váltások tarkítják a hó végi hajrában töltött na­pokat, holott erre, ssmmi, de semmi szükség nincs. Megelőzésének csak egyet­len módja van: biztosíta­ni minden előfeltételt a napi tervek teljesítéséhez Könnyű ezt mondani, de nehéz megtenni — halljuk az illetékesektől, — ami­kor ■ hónapról-hónapra töb­bet kell termelni, kilyukad a kemence oldala, áramszü­net akadályozza a munkát. a kooperációs vállalatok nem küldik időre az al­katrészeket, rossz a szén minősége és így tovább. Senki sem vonja kétség­be. hogy mindezek meg­nehezítik a termelés irá­nyítóinak munkáját. Egyről azonban nem szabad elíe- ledkezniök: mindezeket nem kérhetjük számon a munkásoktól, akik a leg­közvetlenebbül a fizetési borítékon keresztül érzik, hogy jól, vagy rosszul szervezik a termelést, az azzal megbízottak. S ha a munkások jobb előkészí­tést, szervezettebb terme­lés irányítást kémek, azt a lehetőség szerint maxi­málisan biztosítani kell. Gyáraink műszaki és fi­zikai dolgozói, nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy teljesítsék féléves tervüket. Félő, hogy e közben elfe­ledkeznek a harmadik ne­gyedév előkészítéséről, zökkehőmentes indításáról. Ezért úgy gondoljuk, nem árt ha felhívjuk a figyel­met: ne kövessék azt a régi rossz gyakorlatot, hogy a ma eredményeiért, nem gondolnak $. holnap meg- alaoozására. V. K. Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGTEI BIZOTTSÁGA ÉS "A MEG VEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF. 114. SZÄM. ARA: 60 FILLÉR. 1964, JÜNIUS 25. CSÜTÖRTÖK Termelés és fejlesztés ŐIáq tmít az értekezlet! Napjaink könyve A pult túlsó oldalán Iskolákban tartott utóvizsgálatot a NEB Továbbra is a legsürgetőbb feladati a kézi aratók és a cséplőcsapatok szervezése A megyei operatív bizottság ülése Megtartotta szokásos he­ti ülését a megyei mező- gazdasági operatív bizott­ság. Az ülésen, amelyen részt vett Matúz József elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság titkára is, az idő­szerű munkákról Molnár Sándor, a , Megyei Tanács mezőgazdasági osztályve­zetője adott tájékoztatást. Mint elmondotta, az esős hét után továbbra is a növényápolás mielőbbi be­fejezése növeli az aratás­ra készülő tsz-ek gondját, azonkívül megyeszerte, elsősor­ban pedig a rétsági já­rásban a réti széna betakarítását kell meg­gyorsítani. A szövetkezetek egy jelen­tős része a növényápolás­ban és a rétek kaszálásá­ban nem tartotta be az intézkedési tervben meg­szabott határidőket. Ezt követően a balassa­gyarmati járás aratási fel­készüléséről számolt be Poden Gyula, a járási ta­nács mezőgazdasági osz­tályvezetője. A balassa­gyarmati járás területén a viharok következtében sok a megdőlt és kuszáit gabona, a rozs nagy ré­szét ezért csak kézi ka­szával lehet aratni. Azt jelenti ez, hogy a kézi aratók számát növelni kell, mert a kézzel aratható terü­let megkétszereződött. A kézi aratásra a vállalási si lapok kitöltése helyen­ként vontatottan halad és a cséplőcsapatok névsorá­ról is csak három szövet­kezet adott eddig jelentést. A gépállomásokon is létszámproblémával küz­denek, egyelőre csak kom- bájnvezetőket sikerült biz­tosítani ,a kétműszakos üzemeltetés még megoldat­lan. Hasonló gondot okoz a járulékos munkákhoz a megfelelő munkaerő-lét­szám biztosítása. A balassagyarmati já­rásban az aratás szer­vezési gondjait csak tetézi, hogy az aratás egybeesik a málna­idénnyel és a megyében leszerző­dött mintegy száz mázsa málna nagy része a járás szövetkezeteiben terem meg. Az, aratógépeket, kom­bájnokat, cséplőgépeket kijavították, de az alkat­részhiány nagyon megne­hezíti májd a folyamatos üzemeltetést. Az aratási premizálás­nál a tsz-ekben a közgyű­lési határozatokat tartják irányadónak és az opera­tív bizottság iránymutatá­sának megfelelően alkalmazzák azt az el­vet, hogy a természet­beni juttatás dőlt ga­bonánál 100 és álló ga­bonánál nyolcvan kilón felül nem lehet s ilyen mennyiségnél már munkaegységet sem Ír­hatnak jóvá a terme­lőszövetkezetek. A beszámolót követő vi­tában Szomszéd József, a Nógrád megyei Gépál­lomások Igazgatóságának vezetője javasolta, hogy a tsz-ek, gépállomások, ál­lami gazdaságok vizsgál­ják felül a menetirány- terveket és kézi aratókat elsősorban a dőlt és ku­száit gabonákban alkal­mazzanak. Bejelentette, hogy a gépállomásokon elren­delték a szükség sze­rinti vasárnapi műsza­kot. Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke a szükséges kézi munkaerő biztosítása ér­dekében gyakorlatibb se­gítséget követelt a járá­soktól és javasolta, 'nögy a szakembereket, tsz-veze- tőket mentesítsék az időt- rabló értekezletek, jelen­téstételek alól. Wieder Br- nőné, a salgótarjáni ÁFORT kirendeltség ve­zetője közölte, hogy üzem­anyagellátásban előnyö­sebb a helyzet, mint a ta­valyi aratáskor, bár a tsz-ek, gépállomások tá­rolóedények hiányában nem rendelkeznek elegen­dő tartalékkal. Tóth Béla, a Megyei Pártbizottság mezőgazda­sági osztályvezetője sze­mélyes tapasztalatai alap­ján a növényápolás és a szénabetakarítás mielőbbi befejezését sürgette. A Vita után az operatív bizottság új'abb határoza­tokat hozott. Szükséges­nek tartja a gépek elosz­tásának felülvizsgálatát és a gépi erő átcsoportosítá­sát a dőlt és; kuszáit ga­bona miatt. Elrendeli, hogy a mezőgazdasági osztályokat mentesítsék a fölösleges adminisztráció alól. A járási szakembe­rek a végrehajtó bizott­ságnak is csak szóbeli tá­jékoztatást adnak, írásbeli összefoglaló készítésére nem kötelezhetők. Az operatív bizottság jövő heti ülését ugyan­csak Salgótarjánban tart­Párt- és s2sks2erv6TOti v@2etők látogatása Salgótarjánban Szerdán, mégyénkbe látogatott Szurdi István az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A vendéget a megyei pártbizottságon Jakab Sándor, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első .titká­ra fogadta. • A délelőtt *'üyamán Szurdt István elvtárs, Jakab Sándornak, a megyei pártbizottság első titkárának, Jedlicska Gyula városi. Szabó István a járási párt- bizottság . első titkárának és Trizna Jánosnak, a me­gyei pártbizottság ipari ősz táj vezetőjének társasagában az időszerű ipari és távlati iparfejlesztési problémák­ról tárgyaltak. A délutáni órákban a Salgótarjáni Acélárugyár­ba és a Salgótarjáni Síküveggyárba láifgat+ak, ahol eszmecserét folytattak a gyárak vezetőivel, majd megtekintettek néhány üzemrészt. Ugyanezen a napon Brutyó János az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitká ra pedig a megye szerve­zett munkásainak életét irányító vezető testületek képviselőivel folytatott esz mecserét az időszerű ter­melési, mozgalmi és szervezeti kérdésekről. Már készülnek az új iskolaévre A PIÉRT Nagykereske­delmi Vállalat és a papír boltok már javában ké­szülődnek az új iskolai évre. A kiskereskedelmi válla­lat vezetősége az idén va­lamennyi most beiratko­zott elsős kisdiák szülei­hez levelet küld, amelyben üdvözlik őket az ünnepé­lyes alkalomból, feltüntetik a lakásukhoz legközelebb eső papírbolt címét. Az új iskolai év tanszereinek áru­sítását már júliusban meg­kezdik a boltok, hogy a diákok torlódás nélkül vá­sárolhassák meg a szük­séges holmikat. Hruscsov munkások között Göteborgban A szovjet kormányfő szerdai látogatásai Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő és kíséretének tagjai Erlander svéd mi­niszterelnök és mág hiva­talos személyek társaságá­ban szerdán Svédország második legnagyobb váro­sába, az ország nyugati részén fekvő, 400 ezer la­kosú Göteborgba látogat­tak. Ez a város az ország legnagyobb tengeri kikö­tője és egyben második ipari gócpontja is. Hruscsov göteborgi láto­gatása. két hajógyár megte­kintésével kezdődött. Az Arendal gyár Svédország és egyben egész Európa egyik legmodernebb ilyen üzeme; tavaly adták át rendeltetésének. Hruscsov a gyár és a város vezetőinek társasá­gában látogatott el az üzemrészekbe. Megismerke­dett a termelési folyama­tokkal és elismeréssel szólt a látottakról a korszerű szervezésről. A szerelőcsar­nokban megtekintette a kész szekciók összeállítá­sát. A szovjet kormányfő az Axendal gyárból hajón folytatta útját. A hajó fe- i délzetéről ismerkedett meg. Svédország legnagyobb ki­kötőjével. Hajója a. Göta- verken hajógyár mólójánál kötött ki. Ez a több mint százéves üzem sok hajót készít szovjet rendelésre. Hruscsovnak svédorszá­gi látogatása során most volt először alkalma arra, hogy munkások­kal is találkozzék. A gyár több ezer dolgo­zója gyűlt össze a só­lyánál és nagy szeretet­tel köszöntötte a szov­jet kormányfőt. Nagy taps közepette lé­pett Hruscsov a mikrofon­hoz. Kijelentette: örömmel vesz részt az új hajó víz- rebocsátásán. s köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik részt vettek a hajó megépítésében. Hamaro­san szovjet tengerészek kezelésébe kerül az új al­kotás — mondotta, majd szerencsés hajózást, jó utat kívánt a kereskedel­mi flotta új egységének- Hruscsov rámutatott: az új hajó esetében nem csupán adas-vételi kapcso­latról van szó, mivel szov­jet mérnökök is részt vet­tek a hajó tervezésében, s a berendezés egy része szovjet gyártmányú, szov­jet munkások kézimun­kája. Így svéd és szovjet munkások, mérnökök kö­zös műve jut ki először a tengerre, A szovjet miniszterel­nök ezt követően tolmá­csolta a svéd munkások­nak a szovjet munkatár­saik üdvözletét. — Jómagam is munkás vagyok és nagy öröm szá­momra, hogy átadhatom ezt az üdvözletei — mon­dotta, majd hangoztatta, a szovjet emberek nagyrabecsiilik a jö­vőt fürkésző tudósok, a termelést irányító mérnökök, szakembe­rek tevékenységét. Még jobban megbecsülik azonban a munkások munkáját hiszen ők teremtik az anyagi ér­tékeket. A továbbiakban azt mondotta: a világ mipden munkását egybefűzi az a vágy, hogy munkájuk az emberiség javát szolgálja. Ebből fakad az, hogy a dol­gozók mindenütt békét akarnak, békére töreksze­nek. Svédországi látogatásáról szólva Hruscsov hangsú­lyozta: nagy jelentősége van annak ,hogy az állam­férfiak közvetlenül . kap­csolatba lépnek egymással. Ugyanakkor ez a látogatás természetesen nem korlá- tozódhatik csupán a poli­tikusokra. Szükség van arra. hogy a két ország népe köz­vetlenül is megismerje egymást, A szovjet kormányfő megismételte azt a javas­latát, amelyet már Dáni­ában is felvetett, hogy az egyes országok munkás­szervezetei. társadalmi szervei közvetlenül is lép­jenek kapcsolatba egymás­sal. Hruscsovot nagy tapssal búcsúztatták a munkás- gyűlés résztvevői. A szovjet miniszterelnök és kísérete ezután hajóra szállt és folytatta útját a város köz­pontja felé. Miután partra szállt, a régi tőzsde épü­letébe ment, ahol Göteborg városi tanacsa ebédet adott a szovjet kormányfő tiszte­letére.

Next

/
Thumbnails
Contents