Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-24 / 113. szám

5 NÓGRAn 1964. június 24. szerda A t Nem volt elveszett labda SIÍTC -Bp. Spartakus 3:0 Vasárnap a kora délu­táni órákban került sor a női röplabda NB Il-es találkozóra Salgótarján­ban, ahol a Bányász csa­pat tagjai biztos győzel­met aratlak. A kezdés is igen jól sikerült. Az első játszmát 15:6-ra nyerték a hazaiak. A második játsz­mában még nagyobb volt az SBTC fölénye. Ezt a játszmát 15:l-re nyerte a tarjáni együttes. A har­madik játszmában ismét biztosan nyertek a hazaiak, hasonlóan az elsőhöz, 15:6 arányban, s így a találkozó végeredménye 3:0 lett az SBTC javára. Takács Zoltán, a tarjá- niak szakosztályvezetője a mérkőzés után így nyilat­kozott: — A találkozó előtt nem is reméltem, hogy a 3. he­lyen álló Spartakus együt­tesét ilyen biztosan és fö­lényesen győzik le a lányok. Igaz, két tartalékkal jöt­tek hozzánk a vendégek, de ennek ellenére is szo­ros eredményt vártam. A mieink végre nyugodtan, magabiztosan játszottak, s így győzelmük nem lehet kétséges. A csapat minden egyes tagja végre azt nyújtotta, amire képes. Most nem ismertek elve­szett labdát. Szinte lehe­tetlennek tűnő labdákért is elszántan ugrottak, s újra játékba hozták. Azt is lehet mondani, hogy még a szerencse is mel­léjük szegődött. így csak annak meglepetés a fölé­nyes győzelmünk, aki nem látta a mérkőzést. Végig az élbolyban — Jó volt a hajrá Holtversenyben a negyedik helyen BEAC—Bgy. Dózsa 1:1 (0:0) Az utolsó mérkőzésére jól felkészült a már előző­leg négy idegenbeli mér­kőzésen veretlen gyarmati együttes, amely Budapesten a következő összeállításban játszott. Szuhánszki — Pa­ulus, Erdélyi, Sutyák — Józsik, Kalcsó — Nagy, Kiss, Ózsvári, Sárközi, Jó­nás. Edző: Kövi Jenő. (Ve­zette: Hídvégi). Az első percekben nagy erővel támodott a hazai együttes. Három szögletrú­gás után 'á 10. perctől kezd­ve jutott csak szóhoz a gyarmati Dózsa. Ekkor Jó­nás beadását hárította Nagy elől a hazaiak kapu­sa. A 20. percben Paulus megsérült és húsz perces ápolás után csak jobbszé­len statisztált. Szünet után ismét a Dózsa kezdemé­nyezett többet. A 64. perc­ben Paulus maradék ere­jét összeszedve kapura tört, de lövését a hazaiak hát­védje csak kézzel tudta hárítani. A megítélt bün­tetőt Kalcsó értékesítette. A gól után a vendégcsa­pat védekezésre rendezke­dett be. A 82. percben egy szabadrúgásból nagy kava­rodás történt a Dózsa ka­puja előtt és Molnár II., a hazaiak jobbösszekötője közelről a hálóba vágta a labdát. A mérkőzés utol­só percében egy jó Dózsa támadás végén Nagy lőtt a hálóba, de Hídvégi játék­vezető les címén nem Ítél­te meg a gólt. Jó: Nagy Erdélyi, Kalcsó és Szu­hánszki. Mecser nyerte az Esti Hírlap kupát A Népstadiont sem ke­rülte el a kiadós zápor, és így a verseny kezdetére a futópályán állt a víz. Egy órás eltolódással kezdődött a verseny és a 10 ezer méteres síkfutás már csaknem teljes sötét­ségben került sorra 20 óra előtt néhány perccel. A párás időben, a fel­ázott talajon tehát jó időt nem várhattunk, csupán jó taktikai versenyt. A versenyen több neves külföldi (szovjet és jugo­szláv) versenyző között in­dult Sütő is, aki az elmúlt évben nyerte az Esti Hír­lapnak a 10 ezer méte­res versenyre felajánlott vándordíját. De ott volt Mecser Bajos is, aki az idei versenyeken igen jól szerepelt, többek között megnyerte a párizsi L’Hu- manifé versenyét. A tarjáni fiatalember a párizsi verseny után szinte egyik percről a másikra az érdeklődés középpontjába került, a világ valamennyi nagy lapja terjedelmesen beszámolt a versenyről. A szombat esti verseny előtt a szakemberek véle­ménye is az volt, hogy itt csak egy esélyes van és az: Mecser. Néhány perccel az indu­lás előtt Mecser egy kicsit ideges volt, mert mint mondotta, nem jó esélyes­nek lenni, de azért ígérte, megpróbálja a legjobb tu­dása szerint, hátha sike­rül. .. Csengetés után az első ka­nyarban Mecser fokozato­san erősített és a célegye­nesben már tíz méterrel el­húzott Sütő mellett, majd a közönség nagy hangorkán­ja közepette 29:31,8 mp-es nagyszerű idővel elsőként szakította át a célszalagot. Ezzel megnyerte az Esti Hírlap kupát és a 10 ezer méteres bajnokságot. A má­sodik helyen Sütő (Bp. Va­sas), míg a harmadikon Orentas (szovjet) végzett. Az Esti Hírlap tiszteletdí­ját, a díszes kupát Lantos László, az Esti Hírlap szer­kesztőbizottságának tagja adta át, majd Németh Im­re, egykori olimpiai bajnok nyújtotta át a szalagos baj­noki érmet. Mecser Lajost, a Salgó­tarjáni BTC versenyzőjét hétfőn délelőtt fogadta Ke­len Béla, az Esti Hírlap főszerkesztője abból az al­kalomból, hogy a lap által kiírt kupát egy évre el­nyerte. Koppány György Mecser Lajos átveszi az Esti Hírlap díszes kupáját Lantos Lászlótól, a lap szerkesztőbizottságának tag­jától Dicséretes döntetlen Szolnoki MÁV—Nogybótonyi B. 1:1 (1:0) Szolnok, 2500 néző, v.: Kelemen. SZOLNOKI MÁV: Borok — Józsa, Abonyi, Kolláth II. — Varga, B. Nagy — Tóth I., Tóth II. Szűcs, So- ós, Dobos I. Edző: Kolláth Ferenc, NAGYBATONY: Bulyov- szki — Sthul, Veres, Ko­vács Z. — Kupcsulik, Tari — Huszár, Kovács F., Szarvas, Nagy, Pintér. Ed­ző: Laczkó Sándor. A bajnokjelölt hazai együttes nagy erővel, lelke­sedéssel támadott a mér­kőzés első félidejében. Csa­tárai igen sok gólhelyze­tet teremtettek, de a báto- nyi védők a legtöbbször jól léptek közbe. Különösen Bulyokszki tisztázott sok­szor reménytelen helyzet­ben is. A hazaiaknak Szűcs révén elért gólja után kö­vetkező szórványos bátonyi ellentámadások ebben a játékrészben még nem jár­tak sikerrel. Szünet után a hazai együttes kissé visszaesett, s a vendégek erősítettek. Teljesen megváltozott a já­ték képe és nagyszerű bá­tonyi támadások futottak a pályán. A 70. percben Ko­vács kiegyenlített. Ezután is a bátonyiak támadtak többet, de helyzeteiket nem tudták gólra váltani. A ha­zaiak erőtlen támadásait sikeresen visszaverte a vendégek védelme. Az egész nagybátonyi csapat játékát dicséret il­leti, a bajnokj elölt együt­tes otthonában elért dön­tetlen eredményért Jó: Varga, Abonyi, Szűcs, UL Bulyovszki (a mezőny leg­jobbja), Tari, Veres és Ko­vács F. NÓGEÁD A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága ás a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőség: Salgótarján, Városi Tanács-köz 2. Telefon: főszerkesztő: 12-94, párt- és tömegszervezeti és kulturális rovat: 14-40, 10-79, ipari rovat: 10-64, mezőgazda- sági rovat: 12-12 (123-as mellék). Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei Lapkiadó V. Felelős kiadó: Vlda Edit. Kiadóhivatal: Salgótarján, Rákóczi út 53. Telefon: 10-29. Index-szám: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V., Salgótarján, Lovász József u. 2. Telefon: 11-92. Felelős vezető': Fila István. 04.204. Terjesza a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij egy hóra: 13,- forint. Sikerült. Igaz, a rajtnál mindjárt nagy helyezkedé­sek voltak. Mecser az él­bolyban helyezkedett el és a nyolcadik kilométerig a hatodik helyen futott. A közönség biztatta, hogy törjön feljebb. Meg is |o- gadta a tanácsot. A nyol­cadik kilométer után Me­cser a negyedik helyre zárkózott fel, majd az utol­só előtti körben Sütővel együtt elszöktek a bolyból és zsinte külön harcot foly­tattak — most már csak ketten — a győzelemért. Durva mérkőzésen vereség Rákoscsabai TK—Zp. Építők 2:0 (0:0) Rákoscsaba, 600 néző. v: Szalon tai. ZP. ÉPÍTŐK: Pintér — öze. Hármasi, Borbás — Budavári, Hoffmann — Lőrincz, Bakó, Tarlósi, Gás­pár, Bozó. Edző: Juhász Gyula. A hazai együttes hatal­mas lendülettel vetette rria- gát küzdelembe. A játék fokozatosan keményebbé vált. A gyengén működő játékvezető képtelen volt megakadályozni a szabály­talanságokat, amelyekben a hazai játékosok ' játszot­ták a főszerepet. Különö­sen a 2. félidőben durvult el a játék. Ekkor Bozót két esetben is leterítették. Előbb a földre került, majd mindkét kezefejét leta­posták a hazai védők. Ké­sőbb Gáspárt ökölcsapás­sal terítették le. ilyen kö­rülmények között született a hazaiak első gólja egy kapu előtti csoportosulás­ból, majd a 72 .percben egy távoli, lövésből. Ezu­tán a mezőnyben folyta­tódott a heves küzdelem, amelyen jó játék nem ala­kulhatott ki. A pályán lé­vő büfében sörrel „hűsült” nézők továbbra is durva­ságokra és újabb rohamok­ra búzdították a hazai csa­patot. Ekkor Hoffmann egy előrevágott labda hárítá­sa közben elragadtatta ma­gát, majd a játékvezétő „Most már valakit kiállí­tok” elhatározással az eset színhelyéhez közeledve va­lóban ki is állította. A 80. percben Gáspár szabadrú­gása jelentett veszélyt, de a hazaiak kapusa hárított. A tartózkodóan játszó pál- falvai együttesben jó tel­jesítményt nyújtó játékos nem volt. Az SBTC, a tavaszi bajnokcsapat, az utolsó mérkő­zésen, a Miskolci VSC ellen: Taliga, Toldi, Veres, László, Sári, Oláh, Horváth, Sándor, Ferencz, Cser­háti és Szojka rváth küzd a labdáért Homovies és Buna őrizete közben

Next

/
Thumbnails
Contents