Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-24 / 113. szám
1984. Június 24. szerda NÖGRAD 5 Hollókőn nem lehet meglepetés Aratás előtti beszélgetés a tanácselnökkel TV-közvetítés csillagsugáron Vételzavarok — Jobb a kékesi — Ne a kontárokkal Hollókő magaslaton települt község, de két magasabb csúcs, két vár köze ékelődik. Az egyik, a kisebbik vár a Szatmári béke óta romokban hever, a második, a szövetekezet gazdasági majorja még mindig épül, de az a nagyobbik az erősebbik vár. A jelenlegi romvár védelmét ép korában a hódító "örök huszonnégy harcosára bízta, a tsz „vámépe” riszont száznegyven dolgos agot számlál. Jelkép egy ácsit tehát, hogy a szövetkezet majorja úgy magaso- lik a hétszázéves község fölé, mint egy erődítmény. Asszonyok a gáton A hollókői Petőfi Tsz- ben, mint az egri vár történetében, ugyancsak az asszonyok helytállása, bátor segítsége fokozza az erőt. Majorban, szántóföldön, kapálásban és szénabetakarításban egyaránt helytállnak. S, bizonyára helyt fognak állani a férfiak oldalán az aratásban is, amelyre az előkészületet nagy előrelátással, jó- előre megtették. Amikor mégis a tanácsházára megyek, hogy Kovács Pál vb-elnöktől érdeklődjem az aratási és cséplési felkészülés üteme után, akkor elsősorban az a kíváncsiság vezet, hogy vajon milyen mértékben sikerült az egész falu ügyévé tenni az aratás és cséplés gyors, veszteségmentes végrehajtását. Az elnök mindenben tájékozott és így egészen biztos a dolgában. A tájékoztatás kedvéért éppen a mezőgazdasági állandó bizottsági ülés jegyzőkönyvének gépelését hagyta félbe. — Tegnap este mégegy- szer, újból megtárgyaltuk az aratást, és a betakarítást — mondja. — Szeretnénk, ha minden úgy menne, mint a karikacsapás. Nem akarjuk, hogy meglepetés érjen bennünket, mint tavaly, amikor learattuk ugyan a termést, de egy része a keresztekben ment tönkre ... — Mit tesznek ennek érdekében? Aratáshoz, esépléshez férfi kell A tanácselnök félretolja az írógépet, mintegy jelezve,- hogy ez nem kétperces téma, meg hogy ehhez úgyis elő kell venni az iratokat, kimutatásokat. — A legnagyobb gond — mondja — minden évben: a megfelelő lésztám biztosítása. Hiába, az aratás és a cséplés olyan munka, amelyhez férfi is kell, nem bízható egyedül az asszonyokra. Márpedig férfiakban nem bővelkedik a téesz. Negyven férfi tagot tartunk nyilván, de ezek nagyobbára a majorban, a iószágok mellett, vagy a fogatokon kaptak állandó munkát. Kevés a férfi. Tavaly is az okozta a bajt. Hiába kértük ki az üzemekből a férfiakat, mert a cséplés időszakában beállott az esős idő, s mire aratni lehetett, az ipari munkásoknak már letelt a szabadságuk. Lehetett volna csépelni, de nem volt kivel. Ezért gondoltunk most a legtöbbet a Kézi munkákhoz szükséges munkaerő megszervezésére . .. — Hogyan védekeznek a „meglepetések” ellen? — Először is számvetést csináltunk. Beosztottuk az asszonytagokat az általuk végezhető munkákra s utána megszámoltuk, mennyi férfira lenne még szükség. Ezek után a családtagok körében elkezdtük az aratópárok toborzását. Hetvenhat holdon terveztünk kézikaszálást és jelenleg már 86 hold kaszálására írták alá a vállalási lapokat. Segítenek a rimáé iák — És a cséplés? — Azzal sem lesz baj. A cséplőmunkacsapatok tagjai is leszerződtek. Két cséplőgép dolgozik majd a községben. Az egyikhez a faluból adjuk a kiszolgáló személyzetet, a másik munkacsapatot pedig Rimócról kértük kölcsön, ahol a mezőgazdaság sokkal jobban áll emberanyaggal. Minthogy 406 hold aratásához és betakarításához rendelkezünk. a szükséges gépkapacitással, nyugodtan megismételhetem: meglepetéstől nem tartunk. — Hol és hogyan csépelnek? Kinéz az ablakon és tekintete a házak fölött a tsz- major korszerű, nagy gazdasági épületeit kutatja. — Lesz egy szérűnk a központi majorban, előreláthatólag mindent itt csépelünk majd. A cséplést a tavalyival ellentétben nem szekerekről, hanem asztag- ból végezzük. Ösztönző premizálás — Okozott-e különösebb nehézséget a kéziaratás és a cséplőcsapatok megszervezése? — Természetesen az ilyen munka csak akkor lehet eredményes, ha személyesen beszélgetünk a téesz-taggal, családtaggal, ipari munkással. Ezenkívül különösebb fáradságunkba nem került az aratópárok és az egy eséplőcsapat kiállítása. Megkönnyítette helyzetünket, hogy még a tavasz idején, a . tervtárgyaló közgyűlés alkalmával elfogadta a tagság az aratási és cséplési premizálás nálunk legösztönzőbb módszerét: téesz-tag vagy ipari munkás egyformán száz kiló természetbeni prémiumot kap egy hold dőlt gabona levágása után, álló gabona után pedig nyolcvan kiló a prémium. De természetbeni prémiumban részesülnek a cséplők és az aratással, csépléssel kapcsolatos, járulékos munkákat végző tsz-tagok is. Hollókőn tehát körültekintően felkészültek a kenyérnek való betakarítására s az különösen megnyugtató, hogy a tanácselnök is teljesen tájékozott a legkisebb részletkérdésben is, mintha legalábbis tsz-me- zőgazdász lenne. Viszont csak így lehet az aratás az, aminek lennie kell: társadalmi ügy ... Lakos György — MAGÁNAK TETSZIK a norvég tv monoszkópja? —Hogyne. Csak nem focimeccs közvetítése közben. . 1 A beszélgetés nem két Karin thy-kedvelő halandzsázó között hangzott el; a Karancs presszójában hallottuk, ahová a maholnap megszokottá váló délutáni zápor elől szaladtunk be. A diskurzusra felfigyelt Bocskai Zoltán, az MHS megyei rádióklubjának vezetője is. — Ez sajnos velejárója a nyárnak, — sóhajtott. — A múltkor a kecskeméti színházi , közvetítést egy francia sanzonéit, váratlan beugrása zavarta meg. — Mi okozza nyáridőben a tv-vétel zavarait? — Az északi félgömbön, ahol mi is élünk, a Nap nyári sugárzása nemcsak a meleg fokozásában érezteti hatását. A mágneses hatás következtében egyes légrétegek ionizálódnak, azaz: vezetővé válnak. A tv-adók sugárzása — képletesen szólva — felpattan ezeknek az ionizált léé- rétegeknek hátára, s oda is eljut, ahol nem látják szívesen. Ha az ilyen beszökött tv-sugárzás eléggé erős, kiszoríthatja a képernyőről azt az adóállomást, melyre a készüléket beállították. A zavarokat olykor meteorrajok idézik elő, melyek szintén ionizálják a levegőt. — Ügy tudjuk, a tv- közvetítésre használt sugarak hullámhosszát nemzetközi egyezmények szabályozzák. Miként lehet mégis, hogy az említett jelenségek gyakran élvezhetetlenné teszik a vételt? AZ EGYEZMÉNYEK csak arról beszélnek, hogy milyen hullámhossz-határokon belül dolgozhatnak egy-egy ország tv-adói; az egyes adók hullámhosszát azonban konkrétan nem határozzák meg. Ezért lehetséges, hogy két, hullámhosszban csekély eltérésű adó egymástól csekély távolságban sugározza műsorát. Könnyű belátni, hogy minél kisebb a két hullámhossz különbség, annál köny- nyebben bekövetkezik a zavar. —■ Milyen módszerrel lehet megelőzni azt? — Legfontosabb a helyi adottságoknak megfelelő csatorna és antenna kiválasztása. Nem értem például, hogy számos salgótarjáni tv-tulajdonos miért ragaszkodik a pesti adóhoz, holott a kékesi Tarjánban és környékén sokkal jobb vételt biztosít. — Nem mindenki tv- szakértő, mint Bocskai elvtárs ... Honnan sejthetné az. egyszerű halandó, melyik csatorna a megfelelő? — Tessék jegyezni! MHS Itt az ideje a lucerna és a vöröshere magkártevői ellen a védekezésnek mert a magkártevők ellen csak az igen korai zöldbimbós állapotban elvégzett, idegmérges porozás eredményes. Különösen a vörösherére vonatkozik ez. Vörösherénél ugyanis akkor kell a porozást elvégezni, amikor az úgynevezett „pálhalevelek” között megjelenik a bimbó. A megkésett védekezés eredménytelen, mert a kártevő tojása, megyei rádiósklub, Salgótarján, Vörös Hadsereg út 66. Annak, aki felbélyegzett válaszborítékot küld, szívesen és díjmentesen adunk szaktanácsot. — Máris köszönjük az érdeklődők nevében! A csíkokat, hullámvonalká- kat el lehet-e kergetni sajátkezűig a képernyőről? — A készülékeken kívül elhelyezett szabályozó gombok segítségével némelyiket lehet. Olykor segít, ha a készüléket egy pillanatra ki-, majd visszakapcsoljuk. A tv biztos halálát eredményezi ellenben a belekontárkodás. Felfoghatatlan, miért próbálnak sokan azzal megtakarítani néhány forintot, hogy szakember helyett fusizóra bízzák készüléküket. — AZ A GYANÜNK. hogy a kontároknak mihamar elszáll a kedvük a fuserálást.ól. Majdnem húsz ilyen egyén ellen indult szabálysértési eljárás. A néhány száz forintos bírságolás híre majdnem a fény sebességével terjed... lárvája már a bimbókon van, így a vegyszer nem pusztítja. Védekzésül zöldbimbós korban a tízszázalékos DDT és a HCH egy-egy arányú keverékéből holdanként 15 kilót porozunk ki! A porozást az esti és éjszakai órákban kell elvégezni. Ezek a szerek a méhekre veszélyesek feltétlenül fontos tehát, hogy a méhészeket még előre, idejében értesítsék. Növényvédelmi tanácsadó Cbqz&vi&muj fi zép hivatás az ag- ^ ronómusé. A mai fejlődő falu küzdelmes életének ő az egyik legfontosabb alakja. Ö a tervek kovácsolója, a jókedv ébresztője, a korszerű szakismeret letéteményese. Ha jól felkészült tennivalóira, ha gazdag képzeletű és meleg szivű ember, széppé, tartalmassá teheti a gondjaira bízott falu életét. Milliárdokat fordítunk a korszerű nagyüzemi gazdaság megteremtésére. Az egész ország figyelme kiséri féltőn fejlődését, városon falun kíváncsian várják a nagy erőfeszítés eredményét. S hogy miképpen gyümölcsözik majd ez a hatalmas áldozat- vállalás? Ez elsősorban a szakemberektől függ. A felelősségtudat, s a hivatás más ezer követelménye bizonyára már a felkészülés éveiben gyakran foglalkoztatja a jövendő agronómust. Tanul, gyűjti a korszerű ismereteket, színes terveket, elképzeléseket forgat a fejében, hogyan fog majd övéi elé állni,' hogyan fogja okos szóval, a szakember magabiztosságával magával ragadni embereit és átformálni a maga kis világát. A fiatalság álmai szép és hasznos álmok, s a mi életünk nagyon alkalmas arra. hogy a színes, változatos, de reális álmokat valóra váltsa. A fiatal mezőgazdász elképc/Lz zelései is mind megvalósulhatnak, ha kitart mellettük, ha erős és határozott ember, ha nem retten vissza a küzdelemtől. Harcolni annak is kell, aki a jót akarja. Igaz, hogy a mai falu új úton jár. A - régi megkötöttségek, az egyhelyben topo- gás, a megkövült maradi- ság már erősen foszlado-l zik, de azért még ott lapul némelyek fejében. Az új élet lépésről lépésre aratja győzelmeit, de sok eldugott kis faluban még keményen meg kell verekednie az agronómusnak, ha korszerűen akar szántani, vetni, ha a tudomány parancsa szerint követeli meg a tőszámot, vagy eteti a jószágot. C okán makacskodnak ^ még a régi mellett: „Az én apám másképp csinálta s mégis neki volt a legszebb búzája és a legjobb lova.,, Ilyen kifakadásokkal még ma is találkozik az újat akaró szakember és elmondják okvetetlenkedőnek és betűrágónak is, ha nem enged. A korszerűség, a tudomány legújabb eredményeinek az alkalmazása ugyanis csak azok számára pofon egyszerű, akik már megismerkedtek vele, ismerik hatását, eredményeit. De az a régi vágású parasztember, aki évente háromszor is verejté- kes kapálással tette zöldellő rengeteggé kukoricáját, nehezen hisz abban, hogy a számára ismeretlen vegyszer nálánál jobban és gyorsabban elvégzi ezt a tengernyi munkát. Mit tudom én, mi lesz abból — mondja jó- néhány újdonsült szövetkezeti gazda is, amikor a vegyszeres gyomirtásról hall. Csoda-e, ha ellenkezik? De csak addig ellenkezik, amíg meg nem győződik az újdónság jó hatásáról. Ha látja,- hogy bevált, elfogadja szívesen. S éppen az a legnagyobb szerep, amely az agronö- musra várhat: elfogadtatni és megszerettetni az újat. Ezt is elérheti a jó szakember, ha megbecsülést szerez önmagának, ha ki tudja vívni, hogy a falu központi alakja legyen. Ha magabiztos szaktudással, helyes emberi magatartással és jó szóval bírja, sok szép eredményt elérhet akár egyik évről a másikra is. T gaz, akad még jó- ■*- néhány dolog, mely ideig-óráig elveheti a hivatását állhatatosan szerető jó szakember kedvét is. Van még olyan tsz. amelyben nem becsülik meg eléggé a jó szakembert. Néhol a konok vaskalaposság, a maradiság is pálcát tör még a nad- rágos ember, a tanult ember felett. S van, ahol lakásgondokkal, otthon- talansággal küszködik a falura került szakember. Sok bajjal, teherrel birkózó szövetkezeteink még nem mindenütt tudnak egyik napról a másikra agronómusHakást biztosítani. De a felsorolt gondok mind előbb-utóbb megoldódnak, ha az ag- ronómus hivatása magaslatán áll. és be tudja bizonyítani, hogy nála nélkül nem teljesednek be a tagság reményei. Szép hivatás az agrenó- musé, de nehéz is nagyon. Ilyenkor tavasszal, de nyáron éá ősszel is ez a pálya nem tűr el sem fáradságot, sem megállást. Ilyenkor niiics nyolcórai munkaidő és nincs tizen- hatőrás pihenés; az az agronómus, aki megreked az íróasztal mellett, eleve csatát vesztett. Az agro- nömus szép hivatása sajátos életformát is követel: állandó tettrekész állapotot, gyors elhatározást, határozott döntést. Más foglalkozásoknál, ha, elront valamit az. ember, később nekiáll és kijavítja. Az agronómus rímre' ilyen szerencsés helyzetben. Ha az ő szénáját szétszórja a vihap, elveri az eső, abból már nem igen lehet jó takarmányt csinálni. Ha a szőlőben nem füstölnek idejében, s a fürtöket /leveszi a fagy, azon sem lehet segíteni. S hányszor kell hajnali 3-kor, 4-kor kelni az agronómusnak. Ellenőrizni a fejést, az etetést, a munkába indulást. Természetesen azzal, hogy 3-kor felkelt, még nem sokat csinált,. Attól még nem megy jobban •'á munka, ha az agronómus is ott álmosko- dik a koránkelők között. Mert a munka tartalma a fontos. Az a fontos, hogy a szakember pirkadattól késő estig céltudatos, tudás hadvezére legven boldogulásért vívott sorozatos ütközeteknek. IÁ a a jól végzett mun- ka jutalmát is talán mindenkinél jobban élvezi az agronómus. Nincs annál nagyobb öröm, mintha az ember napról-napra láthatja erőfeszítései eredményét. S a jó szakember hamar megismeri ezt az érzést. A gondozott határ, a fejlődő állatállomány, a tsz-porta rendje, a felrajzolt tervek sokasága, a gyarapodó jövedelem, s ezzel együtt a tagság növekvő jóléte és elismerése a jó agronómus legszebb dicsérete. Kékesdi Gyula \ I
