Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-24 / 113. szám

6 NÖGSÄD 1964. június 24. szerda Kultúr in unka« akadállyal 2500 LAKOS körüli köz- tánccsoportunk ruhakész­ség Bércéi. Nem rendel- letét, színjátszóink színpa- kezünk művelődési házzal, dl kellékeit, hangszereket ami nagymértékben hát- vásárolhatnánk. Fűtőanyag- ráltatja a kulturális mun- ra, világításra pénzünk kát. Van ugyan egy mozi nincsen, iskolatermekben helyiségünk, amelyet kul- folynak a próbák, az isko- túrotthonná lehetne nyíl- la költségvetése terhére. vánítani, de az öltözőhelyi­ség hiánya miatt van gon­dunk. Ha kultúrotthonunk len­ne az említett mozihelyi­ség, állami támogatást is kannánk. Ebből fedeznénk Ha a három helyiség fel­szabadulna, nemcsak az öl­töző, hanem az olvasóte­rem gondja is megoldódna. A téli ismeretterjesztő elő­adásokat is vagy az isko- la osztálytermeiben, vagy Vagy alu§znak,Tagy nem hallják... Az Országos Söripari kony időjárás miatt már Vállalat leküldött közsé- engedik a sört, ezt látjuk günkbe egy vagon sört az állomáson napok óta, még június 13-án. A sört száradnak szét a drága kirakták a pályaudvar hordók. Vajon mit szólna nyílt rakodójára. Sajnos ehhez a nagyfokú mu­a tanács termében kell megtartani. Eze£ a helyisé­gek azonban filmevetítés- sekre sajnos alkalmatla­nok. LELKESEDÉSBEN, aka­rásban itt nincs hiány. Mű­ködik nálunk tánc- és szín játszócsoport, egy leánykó­rus, de a . terv, a vegyes­kórus megszervezése, amelyhez minden személyi feltétel adva van, s ehhez nagy reményt fűzűnk. Szín­játszóink előadták Tabi László: Esküvő c. három- felvonásos vígjátékát, s most egy új darab bemu­tatóját tervezzük. Mind­ezért nagyon sokat fárado­zik Halmi István. Ha eb­ből az energiából csak egy kicsit is átvennének má­sok, már nemcsak járási szinten, feljebb is meg tudnánk mutatni tehetsé­további sorsáról nem gon­doskodott senki. Azóta ve­ri az eső, süti a nap, s hiá­ba várják azt a környező községek italboltjai. A mezőgazdaságban dolgo­zóknak most van a munka dandárja, kinn a határban meleg van, s bizony jól esne a határban dolgozók­nak is ebéd után egy po­hár sör. A helyi földmű­vesszövetkezet és a tanács is már többször telefonált ez ügyben a balassagyarma­ti kirendeltségre, de eddig intézkedés nem történt. A söröshórdók a változé­lasztáshoz a kirendeltség günket! felettes szerve? Á. G. és Tsz dolgozók Magyarnándor Dr Veress Sándor Bércéi Védekezzünk, de hogyan? Sokszor hívta mái fel a figyelmet rádió, sajtó és egyéb tájékoztató arra, hogy védekezzünk a bur­gonya kártevők ellen. A napokban én is ilyen cél­lal indultam körútra a vá­ros és a környező közsé­gek területére, hogy DDT porozószert vásároljak. Sajnos mindenütt az volt a válasz: nincs, kifogyott. A burgonyabogár örül en­nek a legjobban, hisz szabadon végezheti kárté­Köszönet a szomszédoknak társadalmunk anyagi és mű háza sajnos szégyene a erkölcsi gondoskodásának környéknek. Ismerjük a .... , „„„ lakóteleppel kapcsolatos eddigi példáját hosszan áuáspontot tudiuk, hogy sorolhatnánk. Most azon- felszámolását tervbe vették ban az élet árnyoldalait az illetékes hatóságot. Ám addig is szükség- van va­lamilyen megoldásra. Ke- serítően hat munka- és életkörülményeinkre az az eset. amely velünk folyó hó 16-án esti órában a vihar alkalmából történt. A házunkat körülhatároló födött-csatorna rendszer rossz, régóta összeomlott állapotban van, lakásunkat kívánjuk megvilágítani. Korszerűen kivilágított szép utcánk, a Bajcsy Zsi­linszky utca 27 és 28 szá­kony munkáját, pedig ne­künk nem lesz közömbös, .. hogy milyen burgonya te- elöntötte a víz. Koszone- rArn _,id tünket fejezzük ki azok­nak a szomszédoknak. Kérjük az illetékeseket, akik gyors segítségükkel hogy a jövőre vonatkozóan megmentették otthonun- időben készüljenek fel kát a súlyosabb károktól. DDT-ből is, és megrende- Segélykiáltásunk náluk léseiknél körültekintőbb meghallgatásra talált. A munkát végezzenek, hogy jövőre való tekintettel te- bármikor megfelelő kész- gyének valamit az illeté- let álljon rendelkezésre. kés hatóságok is. T. L. Tóth Gyula Salgótarján Salgótarján Vlagyimir Tocsilin: ÍGY LESZ AZ EMBER SOKOLDALÚ A zt mondják a szülői értekezleten: — Kedves szülők! Ez az oktatási év is, mint min­dig sok sikertelenséggel terhes. Az, ®mi az iskolá­ban nekünk nein sikerül, meg kell otthon csinálni. Kérem, segítsék hozzá gyermekeinket, hogy na­gyobb szakmai 'jártasságra tegyenek szert. Iskolánk munkára nevelő arculatá­nak napról-napra kell kia­lakulnia. Jelenleg j főnökö­ket keresünk... S valóban, egy hónap múlva az én kisfiam, Bor­ka már eljutott odáig, hogy belefűzött a tűbe egy kilométernyi cérnát és mű­vészi gondossággal stoppol­ni kezdett valamit. „Meg­találták a főnököt. ..” — gondoltam én. Másnap gon­dosan össze szaggattam a nadrágomat és odaadtam Borkának. — Varrá meg! Ve ügye­sen! — Apu, majdnem elfelej­tettem megmondani neked. Csak először akarták, min­denki tanuljon, dolgozzon a varrógépen, de most már csupán a lányoknak oktat­ják a varrást. Mi viszont ácsok-asztalosok leszünk. Ezért aztán balta, fűrész, szekerce kell nekem. — Mire? — Tudod, nálunk kerek asztal van és ez nem di­vatos. Most a keskeny, szögletes asztal a divat. Adj nekem, fűrészt, csak egy percre. .. A szomszédhoz futottam A fiam egy óra alatt át­fűrészelte az asztalt, én pedig csiszolgattcm utána, A hét végére csak az ma­radt hátra, hogy négyszög­letűre csináljuk az asztalt. Borka már a küszöbről ki­abálta; — Anyuka! Holnapután ellenőrzést kapunk! Tojás­rántotta krumplival! Hidd el... — Borka, mi lesz az asz­tallal? — Betesszük a konyhá­ba! Mások lesznek az ácsok-asztalosok. Minket szakácsnak képeznek ki! A rántottétól úgy össze­ragadt a fogunk-szánk, mintha csirizt ettünk vol­na. A krumplit csak nehe­zen tudtuk letuszkolni a torkunkon. Kétségbeesve vártuk az ellenőrzés vég­eredményét. Felesleges volt az izga­lom. Másnap ezzel állt elő Borka: — Nem leszünk szaká­csok! A. villanyszerelőkre nagyobb szükség van. Új főnököt kaptunk... Borkát érdekelte az elektrotechnika. Kivéste a Jogi tanácsadó ^ A társadalmi munkások baleseti ellátása Itt a nyári építőtáborok ideje, ezért ismertetjük a társadalmi munkát végzők baleseti ellátását. Az érvényes nyugdíjsza­bályok szerint a községfej­lesztési és a községi beru­házási tervek keretében, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség szerve­zetei által vállalt fizikai munkát, vagy ezzel szoro­san összefüggő irányító, el­lenőrző, illetőleg ügyviteli munkát társadalmi munka­ként végzők üzemi baleset esetén általában ugyan­olyan baleseti ellátásra jo­gosultak, mint a munkavi­szony alatt üzemi balesetet szenvedett dolgozók. így, amíg az említett társadalmi munkát végző személy az üzemi baleset miatt munkaképtelen, idő­beli korlátozás, és térítés nélkül jogosult a betegségi biztosítás szolgáltatásaira (gyógykezelésre, gyógyszer­re, kórházi ápolásra, táp­pénzre stb.). A táppénz — segélyezés befejezése után amennyiben a baleset kö­vetkeztében 15 százalékot meghaladó, de 67 százalé­kot el nem érő munkaké­pesség-csökkenés marad vissza — baleseti járadé­kot, 66 százaléknál maga­sabb munkaképesség-csök­kenés esetén pedig baleseti rokkantsági nyugdíjat álla­pítanak meg. Az említett társadalmi munka végzése közben bekövetkezett balesetről a társadalmi munkát végző tanácsi szerv, illetőleg a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség illetékes szerve a baleset megtörténtétől szá­mított 24 órán belül 3 pél­dányban jegyzőkönyvet kö­teles felvenni] A jegyző­könyv a sérült személyi adatait, pontos lakcímét, a baleset részletes leírását, a tanúk nevét és lakcímét stb. tartalmazza. A jegyző­könyv első példányát meg­küldik a sérült lakóhelye szerint illetékes SZTK al­központ (kirendeltséghez) — a MÁV dolgozói és nyugdíjasai által elszenve­dett üzemi baleset esetén a MÁV-nak a nyugdíj meg­állapításra illetékes igazga­tási szervéhez —, a máso­dik példányát átadják a sé­rültnek (hozzátartozójá­nak), a harmadik példány pedig a társadalmi munkát végeztető szervnél maradj A jegyzőkönyv második példányának átadásával egyidejűleg a társadalmi munkát végeztető szerv a sérültet (hozzátartozóját) tájékoztatja arról, hogy az elszenvedett baleset alap­ján milyen szolgáltatásokra jogosult. A baleseti ellátást egyébként a jegyzőkönyv felmutatásával kell a sé­rült lakhelye szerint illeté­kes SZTK alközpontnál — a MÁV dolgozói és nyug­díjasai esetében a MÁV- nak a nyugdíj megállapítá­sára illetékes igazgatási szervénél — igényelni. A táppénzt és a baleseti járadékot, illetve a balese­ti rokkantsági nyugdíjat havi 800 forint munkabér­átlag alapulvételével álla­pítják meg. A munkavi­szonyban álló, társadalmi munkát végző személy bal­eseti járadékát, illetve bal­eseti rokkantsági nyugdíját a balesetet megelőző egy év alatt a munkaviszonya keretében elért keresetének az átlaga alapján állapít­ják meg, ha számára ez a kedvezőbb. Ha a munkaviszony alap­ján nyugellátásban része­sülő dolgozó szenved az említett társadalmi munka során - üzemi balesetet és emiatt munkaképességének csökkenése a 25 százalékot meghaladja, nyugdíját a baleseti járadék 50 százalé­kával egészítik ki. Az a nyugdíjas, akinek a mun­kaképesség-csökkenése — a társadalmi munka során elszenvedett baleset követ­keztében — a 66 százalékot meghaladja, a baleseti rok­kantsági nyugdíj megálla­pítása helyett az eddigi nyugdijának kiegészítését kérheti a 66 százalékos munkaképesség-csökkenés­nek megfelelő baleseti já­radék 50 százalékával. Előnyős a fiatalok számára Nyilatkozik a sorozó és a sorozott — Miért született ez a törvényerejű rendelet? Részleges sorozás volt Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton. A törvényerejű rendelet értelmében idén először soroznak tizennyolc éves fiatalokat, idén először volt részleges sorozás. A sal­gótarjáni Acélárugyár mű­velődési otthonában Ézsi István alezredessel, a so­rozóbizottság elnökével beszélgettünk: falat, hogy a huzalokat rejtve vezethesse körbe a lakásban. Nappali fénynél is lámpával futkároztam. Még sötétedés előtt meg­vacsoráztunk, nehogy meg kelljen gyújtani a petró­leumlámpát. Az iskola munkára ne­vel; arculata valóban nap­ról-napra alakult ki. A kö­vetkező napokban órás mesternek. fejőgulyásnak, montirozó-esztergályosnak képezték ki, majd tűzsze­rész-kémikust akartak be­lőle faragni. Mi csak tűr­tünk. Hanem amikor Bor- ka szétszedte és újrakötöt­te kedvenc dedikált köny­veimet, kiborultam. Ezt a humoreszket is ágyamban írom. Borka ügyes mozdulatokkal válto­gatja rajtam a borogatást. Nekem is kicserélődtek a főnökeim. Az ideggyógyá­szat vigyáz lelki, épségem­re... (Fordította: ^erencz Győző) — A rendelet nemcsak a társadalom, hanem első­sorban az egyén érdeké­ben született — mondotta. — Egyik oka az volt, hogy létrejöjjön a katonai szol­gálat és az oktatási rend­szer összhangja. Ez vonatkozik a be­vonulási korhatár le­szállítására is. Ma, a rész­leges sorozáson azokat a fiatalokat sorozzuk, akik jövőre felsőfokú intézmé­nyekben folytatják tanul­mányaikat. Tanulmányaik megkezdése előtt, ha fizi­kailag; alkalmasak, ősszel katonai szolgálatra vonul­nak be, s a következő év őszén szerelnek le, még mielőtt az oktatás meg­kezdődik. — Mi az előnye e rendszernek? — E rendszer több szempontból is hasznos Már az összeírás tapasz­talatai is bizonyítják egyik előnyét: lényegesen keve­sebb, szinte elenyésző a szociális probléma. Más­részt: e fiatalok a középis­kolák padjaiból kikerülve, még mielőtt a termelőt munkában elhelyezkedné­nek, vagy felsőfokú iskolái­kat megkezdik, teljesíthe­tik állampolgári kötelezett­ségükét, s az egyetemek­re, főiskolákra már, mint fegyelmezett, közösségi élethez szokott, komoly katonaviselt fiatalemberek kerülnek. Ugyanakkor megszűnik az, hogy egye­sek, főiskolai és egyetemi hallgatók, kimaradnak-, a katonai szolgálatból. Velük természetesen néphadse­regünk is nyer, hisz be­lőlük kerülnek ki a tarta­lékos tisztek a jövőben. Számos fiatalt is meg­kérdeztünk, mik a terveik, s mennyiben módosítja azokat a módosított rende­let. Valamennyien jónak, hasznosnak találják a ren­deletet. Kiss József, a salgótar­jáni Madách gimnázium végzőse az egri tanárkép­ző főiskola kémia, bioló- lógia szakára, Handrád Lajos gimnazista ugyan­csak az egri főiskolára, történelem, földrajz szakra kérte felvételét. Ügy vé­lekednek: nem lesz hiába­való számukra ez az egy év, amelyet a katonai szolgálatban töltenek. A módosított rendelet nekik is kedvez, hisz utána nyu­godtan kezdhetik meg ta­nulmányaikat, érettebb fő­vel. Balogh Géza, a salgó­tarjáni gépipari technikum végzőse, a budapesti mű­szaki egyetemre kérte fel­vételét. Számára különösen hasznos lesz ez az egy év, hisz 1 számos gyakorialti is­meretre is szert tehet majd a honvédség kötelékében. Ugyanis ő valószínűleg a lokátorosokhoz, vagy mű­szakiakhoz kerül. A fegy­vernemekhez való beosztás­nál messzemenően figye­lembe veszik az egynéni adottságokat, , illetve ké­relmeket íc T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents