Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-20 / 110. szám

2 nögsAd 19&4. június 20. szombat A lengyel pártkong^ressznsi tanácskozásai több mint hetven kül­dött, köztük párt- és álla­mi vezetők, nhunkások, pa­rasztok, pártmunkások, írók és művészek szólaltak fel eddig a Lengyel Egyesült Munkáspárt N. kongresszu­sán, amely ötödik napja folytatja tanácskozásait Varsóban a Kultúra és Tu­domány Palotájában. A kongresszuson a pénte­ki ülésen- Eugen iusz Szyr, a minisztertanács elnök- helyettese felszólalásában a gazdasági fejlődést gátló módszerek kiküszöbölésé­ről szólva a többi között megállapította, hogy a tudományos kutatást és a műszaki tervezést meg kell szabadítani a fejlődésüket gátló té­nyezőktől. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak üdvözletét Zsivko Zsivkov, a Politikai Bizott­ság tagja tolmácsolta. — a szocialista Len­gyelország fontos sze­repet játszik a nem­zetközi politikában és a békeharcban — mondotta a többi között. — A lengyel kormány bé­kés kezdeményezéseit for­rón támogatják az egész világ dolgozó tömegei. ' Mi bolgár kommunisták nagyra értékeljük a Len­gyel' Egyesült Munkáspárt hozzájárulását az alkotó marxizmus nézeteinek és a kommunista világmozga­lom egységének a védel­A Biztonsági Tanács cipíusi vitája Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa csütör­tökön ült össze, hogy a ciprusi kérdésről tárgyal­jon. Napirenden a Ciprusi Köztársaságnak a török fegyveres intervenció ve­szélye miatt beadott pana­sza, valamint U Tharit fő­titkárnak a ciprusra kül­dött ENSZ-érök 1964. ápri­lis 26-a és június 8-a kö­zött kifejtett tevékenységé­ről szóló jelentés szere­pelt. A Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésben U Thant javasolta, hogy a ciprusi ENSZ-haderők megbízatását további 3 hó­Szovjet parlamenti küldöttség utazott Indonéziába Pénteken Indonéziába utazott a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldött­sége Anasztasz Mikojan- nak, a minisztertanács el­ső elnökhelyettesének ve- . zetésével. A szovjet parlamenti küldöttség viszonozza az indonéz parlamenti kül­döttségnek 1963 szeptem­berében a Szovjetunióban tett látogatását. Amerikai-angol „béketárgyalások“ Hivatalos cáfolatok el­lenére is makacsul tartja magát az a hír. hogy „bé­ketárgyalások” folynak Washington és London kö­zött a kubai angol autó­busz-ügylet miatt támadt nézeteltérések elsimításá­ra: a Daily Express tudósí­tójának értesülései szerint a brit. kormány állítólag hajlandó megtiltani, hogy több autóbuszt adjanak el Kubának, ha az Egyesült Államok cserébe támogat­ja Anglia adeni politiká­ját. Közölték az angol kormánnyal, hogy Johnson elnök feltétlenül be akar­ja jelenteni, az elnökvá­lasztás előtt: Anglia csatla­kozott a Kuba elleni ost­romzárhoz. Johnson úgy érzi ugyanis, hogy diplo­máciai győzelemre van szükség dél-vietnami ku­darcainak ellensúlyozásá­Politikcrí árukapcsolás Világszerte hatalmas megrökönyödést keltett a bonni kormány ama meg­lepő elhatározása, hogy a moszkvai balettet kiutasít­ja a Német Szövetségi Köztársaság területéről. Mit művelt a moszkvai balett az NSZK-ban? Gyönyörű zenére szépsé­ges táncokat mutatott be. Mi célból? Csupán azért, hogy gyönyörködtesse a szépre vágyakozó embert. Mert a szépség — erkölcsi törvény. A szépség — táncban és zenében — kü­lönös matéria: jobbá és nemesebbé teszi az embert. A szovjet balett szereplé­sében még csak politika sem volt. Nem fejezett ki semmiféle diplomáciai té­telt vagy szándékot. Egy­szerűen, a művészet nem­zetközi nyelvén kereste és — óriási sikerei alapján — meg is találta az emberi szív útját az emberi szívnek. Miért hát a döbbenetes retorzió? Bonn azzal indokolja lé­pését, hogy a szovjet ba­lett nem volt hajlandó fellépni Nyugat-Berlinben. Fura egy indokolás ez. Mi köze Bonnak Nyugat-Ber- linhez? Miért akarja előír­ni a szovjet balettnek, hogy hol lépjen fel? A titok nyitja alighanem ott van, hogy Bonn — ezúttal igen-igen sanda szándékkal — politikát akart belevinni a művé­szetbe. Pedig a bonni esz­téták mindig azt hirdették, hogy a politika és a művé­szet két külön pólus. Űgy- Iátszik. a bonni ultráknak — más a véleményük. f. m. nappal hosszabbítsák meg. Az elsőnek felszólaló Eralp török küldött beszé­dében burkoltan fegyveres intervencióval fenyegető­zött. A Biztonsági Tanács ülésén résztvevő torok kül­dött azt állította, hogy Törökországnak a Ciprusra vonatkozó garancia-szer­ződés értelmében bizonyos körülmények között joga van beavatkozni Cipruson és e jogával esetleg élni is fog. Ezután Kiprianu ciprusi külügyminiszter, szólalt fel. Megállapította, hogy török támadás veszélye jelenti a ciprusi kérdés igazi gyöke­rét. A ciprusi külügyminisz­ter beszédében rámutatott arra, hogy bizonyos angol körök is részesei a ciprus­ban folyó felforgató tevé­kenységnek. Kiprianu fel­hívta a figyelmet annak a májusban letartóztatott ki­lenc ciprusi töröknek a vallomására is, akit Lop- dopban toboroztak azzal a céllal, hogy részt vegyen a ciprusi harcokban. A Ciprusi Köztársaság kormányának az a vélemé­nye, hogy el kell hagynia Ciprust minden olyan kül­földi haderőnek. amely nem áll az Egyesült Nem­zetek parancsnoksága alatt. Elsősorban á török egysé­geknek kell távozniok a szigetről. hangoztatta a ciprusi külügyminiszter. A ciprusi kormány fel­kérte a Biztonsági Taná­csot. védje meg az országot a külső támadás fenyegeté­sétől és nyújtson hathatós segítséget az ország sza­badságának és nyugalmá­nak biztosításához. méhez. Ennek különös je­lentősége van napjainkban, amikor a Kínai Kommu­nista Párt vezetősége frak- ciós és bomlasztó tevé­kenységével éket akar verni a kommunista vi­lágmozgalom pártjai közé. Pártunknak csak egy álláspontja lehet, s ez' a határozott és követ­kezetes harc álláspont­ja a marxizmus-lmi- nizmus kiforgatói el­len. A leghatározottabban el- j ítéljük a kínaiak gátlásig- j lan rágalomhadjáratát a | Szovjetunió Kommunista1 Pártja, Lenin nagy pártja,, valamint a marxizmus-le- ninizmus alkotó álláspont- ] ját képviselő összes test- j vérpártok ellen. NoTÍkoT Johnsonnál és Rusknál Csütörtökön a Fehér Ház­ban Johnson elnök kihall­gatáson fogadta Novikovot. a Szovjetunió miniszter- elnökhelyettesét, az Egye­sült Államokban tartózko­dó építő- és energetikai küldöttség vezetőjét. No­vikov előzőleg Rusk kül-, ügyminiszterrel találkozott. Elmaradt a nagy riport Érdekes epizóddal kezdődtek Hruscsov és Krag dán miniszterel­nök tárgyalásai. A dán miniszterel­nök hivatalában a két államférfi először rö­viden elbeszélgetett az újságírókkal, majd a sajtó képviselőit kites­sékelték a teremből. Miután az ajtókat le­zárták, Hruscsov és Krag, valamint még egy harmadik férfiú leült a tárgyalóasztal­hoz. Az ismeretlen jelen­létén az első pillanat­ban senki sem csodál­kozott. A szovjet kül­döttség tagjai azt hit­ték, hogy az illető Krag tolmácsa, a dá­nok viszont Hruscsov kísérőjének tartották. Végül azonban vala­kinek feltűnt az is­meretlen és erre siet­ve kiküldték a szobá­ból. Mint kitűnt, dán újságíró volt, aki éle­te nagy riportját sze­rette volna megírni: „Ott voltam Hruscsov és Krag megbeszélé­sein,, címmel. Szombaton ül össze a tokiói „csúcsértekezlet" Indonézia. Malaysia és a Fülöp-Szigetek külügymi­niszterei értekezletének résztvevői pénteken dél­előtt Tokióban újabb meg­beszélést tartottak. A rövid tanácskozás után Salvador Lopez. a Fülöp-Szigetek képviselője, újságírók előtt kijelentet­te, hogy szombaton tartják meg a Malasvia északbor- neói területi igényeivel foglalkozó úgynevezett Csúcsértekezletet, amelyen az indonéz, valamint a fülöpsziseti elnök, továb­bá Malaysia miniszterel­nöke vesz részt. Ugorj, és megmondom ki vagy! A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Az unatkozó embereket időnként különféle pszicho­lógiai mutatványokkal szórakoztatják Nyugaton. Ártatlannak tűnik a já­ték, de nem jelentéktelen tartalom bújkál benne. Hajdanában így szóltak: „Mondd meg, ki a bará­tod és megmondom, ki vagy!” Nos, játék ide, já­ték oda — nem jellemző az, például Goldwaterre, A Pravda pénteki szá­ma beszámol arról, hogy a Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága nem­rég plénumot tartott. Egy­hangúlag határozatot fo­gadtak el „Övjuk és erő­sítsük a kommunista vi­lágmozgalom egységet” címmel. Az utóbbi időkben — hangsúlyozza a határozat hibás nézeteik propagan­dáját fokozva, a Kínai Kommunista Párt vezetői még aktívabb aknamun­kához és bomlasztó tevé­kenységhez láttak. Országunkban is tapasz­talható aknamunkájuk és egységbontó tevékenysé­gük. Ez a körülmény to­vábbi komoly nehézsége­ket gördít pártunk elé, amely illegális keretek kö­zött végzi munkáját. A plénum úgy véli, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom érdekei megkö­vetelik, a legrövidebb időn belül hívják össze a kom­munista és munkáspártok tanácskozását nának fel a saját karrier­jük érdekében — szíve­sen ugranak egy-egy na­gyot a fényképész lencsé­je előtt. Ugranak és — a fordi követelményeknek megfelelően, lehetőleg — mosolyognak. Bemutatjuk, például, az ugró Nixont. Nagyot ugyan nem ugrott, ellenben széttárja a kar­jait — ártatatlan vagyok kérem — és mosolyog. Raffináltan, akaraterővel, sőt kétségbeesetten, de mo­solyog. íme a mosolygó po­litikus. Hát nem rokon­szenves? Ráadásul még ug­rani is tud. Talán nem szabad neki? No és Adlai E. Steven­son ? ö ugyan nem USA elnökjelölt, de Washington követe az ENSZ-ben. Ké­pünk tanúbizonysága sze­rint nagyobbat ugrik Ni- xonnál és eközben Memeli mindkét karját: Hands up! Föl a kezekkel. Elképzel­hetetlen olyan texasi akit ez a kifejezés nem hódí­tana meg: Hands up! És a mosoly? Szintén beszé­des. Sugárzik belőle vala­mi, amit nehéz a nevén hogy a John Birch társa­ság a jóbarátja? Aztán így vélekedtek: „Mosolyogj, és megmondom ki vé,/!” Ha például munkáért jelentke­zett egy zordarcú munka- nélküli Fordéknál — nem vették fel. „Lerítt arcáról, hogy nem ért egyet a vi­lággal, s nem azok közé tartozik, akik elégedettek a bérviszonyokkal.” Kiad­ták tehát a jelszót: Keep smiling — azaz: tessék mo­solyogni. Mosolyogni min­dig, mindenhez — ez a jó alany. Legújabban az érdekli az unatkozó nyugati embert, mi bújkálhat a híres em­berek fejében, amikor jel­legzetes lárvaarcukkal, megszokott fotó-képükkel a nyilvánosság elé lépnek? Mit éreznek igazában, mi­re gondolnak valójában, nevezni. Lehet, hogy vonz vele valakiket. Arról nincs adat, hogy ez a vonzás az ENSZ delegátusok körében — mekkora terjedelmű. John J. McClóy is ugrik. Igazán akkor kezdett ug­rálni, amikor az USA ki­nevezte nyugatnémet fő­biztosnak. Ugrás közben az egekbe néz — eléggé ko­moran — nehogy észreve­gye. miként válik állammá az államban a Bundeswehr. Jobblábát pedig felemeli. Brigitte Bardot őszintéb­ben ugrik. Kevesebb ruhá­ban és csábító pózban. Hja, ő színésznő. Nagyobb a gyakorlata a —lencse előtti szereplésben. P. M. mit rejtegetnek önmaguk­ban? És ekkor előállt az új elmélet: „Ugorj, és megmondom ki vagy!” Az elmélet kiagyalója szerint soha nem volt és soha nem lesz olyan ember, aki ké­pes lenne elrejteni igazi énjét — amikor ugrik egyet. Persze, nagyot kell ugrani. És miután nincs olyan hóbort, amit a nyugati „nagy emberek” ne karol-

Next

/
Thumbnails
Contents