Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-20 / 110. szám
2 nögsAd 19&4. június 20. szombat A lengyel pártkong^ressznsi tanácskozásai több mint hetven küldött, köztük párt- és állami vezetők, nhunkások, parasztok, pártmunkások, írók és művészek szólaltak fel eddig a Lengyel Egyesült Munkáspárt N. kongresszusán, amely ötödik napja folytatja tanácskozásait Varsóban a Kultúra és Tudomány Palotájában. A kongresszuson a pénteki ülésen- Eugen iusz Szyr, a minisztertanács elnök- helyettese felszólalásában a gazdasági fejlődést gátló módszerek kiküszöböléséről szólva a többi között megállapította, hogy a tudományos kutatást és a műszaki tervezést meg kell szabadítani a fejlődésüket gátló tényezőktől. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvözletét Zsivko Zsivkov, a Politikai Bizottság tagja tolmácsolta. — a szocialista Lengyelország fontos szerepet játszik a nemzetközi politikában és a békeharcban — mondotta a többi között. — A lengyel kormány békés kezdeményezéseit forrón támogatják az egész világ dolgozó tömegei. ' Mi bolgár kommunisták nagyra értékeljük a Lengyel' Egyesült Munkáspárt hozzájárulását az alkotó marxizmus nézeteinek és a kommunista világmozgalom egységének a védelA Biztonsági Tanács cipíusi vitája Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa csütörtökön ült össze, hogy a ciprusi kérdésről tárgyaljon. Napirenden a Ciprusi Köztársaságnak a török fegyveres intervenció veszélye miatt beadott panasza, valamint U Tharit főtitkárnak a ciprusra küldött ENSZ-érök 1964. április 26-a és június 8-a között kifejtett tevékenységéről szóló jelentés szerepelt. A Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésben U Thant javasolta, hogy a ciprusi ENSZ-haderők megbízatását további 3 hóSzovjet parlamenti küldöttség utazott Indonéziába Pénteken Indonéziába utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Anasztasz Mikojan- nak, a minisztertanács első elnökhelyettesének ve- . zetésével. A szovjet parlamenti küldöttség viszonozza az indonéz parlamenti küldöttségnek 1963 szeptemberében a Szovjetunióban tett látogatását. Amerikai-angol „béketárgyalások“ Hivatalos cáfolatok ellenére is makacsul tartja magát az a hír. hogy „béketárgyalások” folynak Washington és London között a kubai angol autóbusz-ügylet miatt támadt nézeteltérések elsimítására: a Daily Express tudósítójának értesülései szerint a brit. kormány állítólag hajlandó megtiltani, hogy több autóbuszt adjanak el Kubának, ha az Egyesült Államok cserébe támogatja Anglia adeni politikáját. Közölték az angol kormánnyal, hogy Johnson elnök feltétlenül be akarja jelenteni, az elnökválasztás előtt: Anglia csatlakozott a Kuba elleni ostromzárhoz. Johnson úgy érzi ugyanis, hogy diplomáciai győzelemre van szükség dél-vietnami kudarcainak ellensúlyozásáPolitikcrí árukapcsolás Világszerte hatalmas megrökönyödést keltett a bonni kormány ama meglepő elhatározása, hogy a moszkvai balettet kiutasítja a Német Szövetségi Köztársaság területéről. Mit művelt a moszkvai balett az NSZK-ban? Gyönyörű zenére szépséges táncokat mutatott be. Mi célból? Csupán azért, hogy gyönyörködtesse a szépre vágyakozó embert. Mert a szépség — erkölcsi törvény. A szépség — táncban és zenében — különös matéria: jobbá és nemesebbé teszi az embert. A szovjet balett szereplésében még csak politika sem volt. Nem fejezett ki semmiféle diplomáciai tételt vagy szándékot. Egyszerűen, a művészet nemzetközi nyelvén kereste és — óriási sikerei alapján — meg is találta az emberi szív útját az emberi szívnek. Miért hát a döbbenetes retorzió? Bonn azzal indokolja lépését, hogy a szovjet balett nem volt hajlandó fellépni Nyugat-Berlinben. Fura egy indokolás ez. Mi köze Bonnak Nyugat-Ber- linhez? Miért akarja előírni a szovjet balettnek, hogy hol lépjen fel? A titok nyitja alighanem ott van, hogy Bonn — ezúttal igen-igen sanda szándékkal — politikát akart belevinni a művészetbe. Pedig a bonni esztéták mindig azt hirdették, hogy a politika és a művészet két külön pólus. Űgy- Iátszik. a bonni ultráknak — más a véleményük. f. m. nappal hosszabbítsák meg. Az elsőnek felszólaló Eralp török küldött beszédében burkoltan fegyveres intervencióval fenyegetőzött. A Biztonsági Tanács ülésén résztvevő torok küldött azt állította, hogy Törökországnak a Ciprusra vonatkozó garancia-szerződés értelmében bizonyos körülmények között joga van beavatkozni Cipruson és e jogával esetleg élni is fog. Ezután Kiprianu ciprusi külügyminiszter, szólalt fel. Megállapította, hogy török támadás veszélye jelenti a ciprusi kérdés igazi gyökerét. A ciprusi külügyminiszter beszédében rámutatott arra, hogy bizonyos angol körök is részesei a ciprusban folyó felforgató tevékenységnek. Kiprianu felhívta a figyelmet annak a májusban letartóztatott kilenc ciprusi töröknek a vallomására is, akit Lop- dopban toboroztak azzal a céllal, hogy részt vegyen a ciprusi harcokban. A Ciprusi Köztársaság kormányának az a véleménye, hogy el kell hagynia Ciprust minden olyan külföldi haderőnek. amely nem áll az Egyesült Nemzetek parancsnoksága alatt. Elsősorban á török egységeknek kell távozniok a szigetről. hangoztatta a ciprusi külügyminiszter. A ciprusi kormány felkérte a Biztonsági Tanácsot. védje meg az országot a külső támadás fenyegetésétől és nyújtson hathatós segítséget az ország szabadságának és nyugalmának biztosításához. méhez. Ennek különös jelentősége van napjainkban, amikor a Kínai Kommunista Párt vezetősége frak- ciós és bomlasztó tevékenységével éket akar verni a kommunista világmozgalom pártjai közé. Pártunknak csak egy álláspontja lehet, s ez' a határozott és következetes harc álláspontja a marxizmus-lmi- nizmus kiforgatói ellen. A leghatározottabban el- j ítéljük a kínaiak gátlásig- j lan rágalomhadjáratát a | Szovjetunió Kommunista1 Pártja, Lenin nagy pártja,, valamint a marxizmus-le- ninizmus alkotó álláspont- ] ját képviselő összes test- j vérpártok ellen. NoTÍkoT Johnsonnál és Rusknál Csütörtökön a Fehér Házban Johnson elnök kihallgatáson fogadta Novikovot. a Szovjetunió miniszter- elnökhelyettesét, az Egyesült Államokban tartózkodó építő- és energetikai küldöttség vezetőjét. Novikov előzőleg Rusk kül-, ügyminiszterrel találkozott. Elmaradt a nagy riport Érdekes epizóddal kezdődtek Hruscsov és Krag dán miniszterelnök tárgyalásai. A dán miniszterelnök hivatalában a két államférfi először röviden elbeszélgetett az újságírókkal, majd a sajtó képviselőit kitessékelték a teremből. Miután az ajtókat lezárták, Hruscsov és Krag, valamint még egy harmadik férfiú leült a tárgyalóasztalhoz. Az ismeretlen jelenlétén az első pillanatban senki sem csodálkozott. A szovjet küldöttség tagjai azt hitték, hogy az illető Krag tolmácsa, a dánok viszont Hruscsov kísérőjének tartották. Végül azonban valakinek feltűnt az ismeretlen és erre sietve kiküldték a szobából. Mint kitűnt, dán újságíró volt, aki élete nagy riportját szerette volna megírni: „Ott voltam Hruscsov és Krag megbeszélésein,, címmel. Szombaton ül össze a tokiói „csúcsértekezlet" Indonézia. Malaysia és a Fülöp-Szigetek külügyminiszterei értekezletének résztvevői pénteken délelőtt Tokióban újabb megbeszélést tartottak. A rövid tanácskozás után Salvador Lopez. a Fülöp-Szigetek képviselője, újságírók előtt kijelentette, hogy szombaton tartják meg a Malasvia északbor- neói területi igényeivel foglalkozó úgynevezett Csúcsértekezletet, amelyen az indonéz, valamint a fülöpsziseti elnök, továbbá Malaysia miniszterelnöke vesz részt. Ugorj, és megmondom ki vagy! A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Az unatkozó embereket időnként különféle pszichológiai mutatványokkal szórakoztatják Nyugaton. Ártatlannak tűnik a játék, de nem jelentéktelen tartalom bújkál benne. Hajdanában így szóltak: „Mondd meg, ki a barátod és megmondom, ki vagy!” Nos, játék ide, játék oda — nem jellemző az, például Goldwaterre, A Pravda pénteki száma beszámol arról, hogy a Görög Kommunista Párt Központi Bizottsága nemrég plénumot tartott. Egyhangúlag határozatot fogadtak el „Övjuk és erősítsük a kommunista világmozgalom egységet” címmel. Az utóbbi időkben — hangsúlyozza a határozat hibás nézeteik propagandáját fokozva, a Kínai Kommunista Párt vezetői még aktívabb aknamunkához és bomlasztó tevékenységhez láttak. Országunkban is tapasztalható aknamunkájuk és egységbontó tevékenységük. Ez a körülmény további komoly nehézségeket gördít pártunk elé, amely illegális keretek között végzi munkáját. A plénum úgy véli, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom érdekei megkövetelik, a legrövidebb időn belül hívják össze a kommunista és munkáspártok tanácskozását nának fel a saját karrierjük érdekében — szívesen ugranak egy-egy nagyot a fényképész lencséje előtt. Ugranak és — a fordi követelményeknek megfelelően, lehetőleg — mosolyognak. Bemutatjuk, például, az ugró Nixont. Nagyot ugyan nem ugrott, ellenben széttárja a karjait — ártatatlan vagyok kérem — és mosolyog. Raffináltan, akaraterővel, sőt kétségbeesetten, de mosolyog. íme a mosolygó politikus. Hát nem rokonszenves? Ráadásul még ugrani is tud. Talán nem szabad neki? No és Adlai E. Stevenson ? ö ugyan nem USA elnökjelölt, de Washington követe az ENSZ-ben. Képünk tanúbizonysága szerint nagyobbat ugrik Ni- xonnál és eközben Memeli mindkét karját: Hands up! Föl a kezekkel. Elképzelhetetlen olyan texasi akit ez a kifejezés nem hódítana meg: Hands up! És a mosoly? Szintén beszédes. Sugárzik belőle valami, amit nehéz a nevén hogy a John Birch társaság a jóbarátja? Aztán így vélekedtek: „Mosolyogj, és megmondom ki vé,/!” Ha például munkáért jelentkezett egy zordarcú munka- nélküli Fordéknál — nem vették fel. „Lerítt arcáról, hogy nem ért egyet a világgal, s nem azok közé tartozik, akik elégedettek a bérviszonyokkal.” Kiadták tehát a jelszót: Keep smiling — azaz: tessék mosolyogni. Mosolyogni mindig, mindenhez — ez a jó alany. Legújabban az érdekli az unatkozó nyugati embert, mi bújkálhat a híres emberek fejében, amikor jellegzetes lárvaarcukkal, megszokott fotó-képükkel a nyilvánosság elé lépnek? Mit éreznek igazában, mire gondolnak valójában, nevezni. Lehet, hogy vonz vele valakiket. Arról nincs adat, hogy ez a vonzás az ENSZ delegátusok körében — mekkora terjedelmű. John J. McClóy is ugrik. Igazán akkor kezdett ugrálni, amikor az USA kinevezte nyugatnémet főbiztosnak. Ugrás közben az egekbe néz — eléggé komoran — nehogy észrevegye. miként válik állammá az államban a Bundeswehr. Jobblábát pedig felemeli. Brigitte Bardot őszintébben ugrik. Kevesebb ruhában és csábító pózban. Hja, ő színésznő. Nagyobb a gyakorlata a —lencse előtti szereplésben. P. M. mit rejtegetnek önmagukban? És ekkor előállt az új elmélet: „Ugorj, és megmondom ki vagy!” Az elmélet kiagyalója szerint soha nem volt és soha nem lesz olyan ember, aki képes lenne elrejteni igazi énjét — amikor ugrik egyet. Persze, nagyot kell ugrani. És miután nincs olyan hóbort, amit a nyugati „nagy emberek” ne karol-
