Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-20 / 110. szám
1964. június 20. szombat. NÖ08Ä0 5 A félév vége előtt as építőipar Aratás előtti beszélgetés Csökkent a termelékenységi mutató Jól és gyorsan — Ahol a gép nem bírja Takarmányprémium Mint azt annak idejen közöltük, a Nógrád megy® Építőipari Vállalat teljesítette első negyedéves tervét. A teljesítmény értékét fokozta, hogy az építők az év legnehezebb szakában érték el. A téli hónapokban már hosszú esztendők óta nem sikerült, annyit végezniük, amennyit tervük előirt. A beépített, forintösszeget illetően pedig a több, mint harmincöt millió túlszárnyal minden eddigi eredményt. A folytatás nem sikerült Sajnos, azonban _ a folytatás már nem egészen méltó az első negyedévhez. A vállalat tervosztályának tájékoztatása szerint, az év első öt hónapjának összesített eredménye 69 607 ezer forint, a tervezett 72 400 ezer forinttal szemben. Az elmaradás felülmúlja a két és félmillió forintot. Ahhoz, hogy a vállalat adósságát pótolja, júniusban mintegv huszonegymillió forint beépítését kellene biztosítani. termelékenysége köztudomásúan igen magas. A tényleges okok A legtöbb objektumon befejező, szakipari műveleteket yégeznek, amelynek technológiája a hagyományos módszereket követi. Ez a magyarázat azonban, véleményünk szerint kevés. Az elmaradáshoz és ezzel együtt a termelékenység csökkenéséhez feltétlenül hozzájárult az is, hogy a földmunkák gépesítése, valamint a gépi vakolás és meszelés távolról sem éri el a tervezett arányt. A viszonylag szervezettebb építkezéseket pedig gyakran anyagok, szerelvégadására. Az egyhónapos nagyjavítást 13 malomban felhasználták a kapacitás nyék késedelmes érkezése vetette vissza. Rendkívül rontja a vállalat eredményességét a vidéki építkezések szer- \-ezetlensége. Jellemző, hogy míg Salgótarjánban az egy munkásra jutó termelési érték eléri a 10— 16 ezer forintot, a vidéki , építkezéseken alig érik el a 10 ezret. Részben hibásak A szervezetlenségért és az alacsony termelékenységért csak részben hibásak a munkák helyi vezetői, illetve dolgozói, hiszen itt még gyakrabban fordul elő az anyag, alkatrész és szerelvényhiány és munkagépekkel sincsenek megfelelően felszerelve. készen áll az új gabona fogadására, őrlésére. Az idén tavasszal három község tsz-tagjai egy termelőszövetkezetben kezd tek hozzá a munkához. Kicsit nehezen indultak neki a közös munkának, ami érthető is, hiszen nem olyan könnyű megszokni az egyesüléssel bekövetkezett új helyzetet. A nehéz kezdet ellenére Bokoron, Cserhátszentivánban és Kutasón egyre erőteljesebben bontakozik ki a Cserhátvölgye Tsz munkája. Mihalik János elnöknek ts könnyebb már a dolga, mint a kezdet-kezdetén. A tavaszi vetéseket időben és jól elvégezték. A kapásnövényeket is maradéktalanul elvállalták megmunkálásra a tagok, és a növényápolást határidőre befejezik. A rétek kaszálásával egy kicsit megkéstek, azért a vezetőség elhatározta, hogy prémiumot tűz ki a rétek gyorsabb lekaszálása érdekében. A kaszálást munkaegységre végzik, s minden munkaegységre még 5 kilogramm szénát adnak a tagoknak célprémiumként. A nagyobb gondot mégis az aratás jelenti az összevont termelőszövetkezetben is. Az elnök és Nagy Elek agronómus állandóan azon töri a fejét: hogyan lehetne a legjobban megoldani a gyors és jó aratást. — összesen 660 holdon kell aratnunk a három község határában — tájékoztat az elnök. — Ha a tagsághoz és a meglévő gépekhez viszonyítjuk, ez nem sok. De ha a területet nézzük, már nehezebb a helyzet, mert lehet, hogy számításaink nem válnak be és többet kell kézzel aratni, mint amennyit tervezünk. ( — Mennyit terveztek kézzel aratni a 660 holdból? — kérdezzük. — Számításaink szerint a 44 hold rozsot csak kézzel aratjuk. Ezenkívül mintegy nyolcvan holdon akarunk még kézzel aratni. A tsz vezetői tudják, hová lehet gépet küldeni. Ezen a vidéken kombájn nem él meg, csak az araÁ malmok várják az új gabonát A malmok többsége fel- befejeződött, a 196-ból 150 készült az új gabona foA vállalat termelékenységi mutatószáma is fokozatos csökkenésről árulkodik. Ha az első. negyedévet száz százaléknak vesszük, a termelékenység áprilisban már 4,7, májusban pedig 7,1 százalékkal csökkent A tervosztály az elmaradás és a termelékenység csökkenésének legfőbb magyarázatát abban látja, hogy jelenleg igen kevés a szerkezeti munka, amelynek bővítésére is. Ennek nyomán többek között a békéscsabai és a hódmezővásárhelyi malom 20-20 tonnával, a kaposvári 13 tonnával, a Tótkomlósi 10 tonnával több gabonát tud naponta feldolgozni. A 13 vidéki malom pótolja ugyanis majd a január 1- én leálló fővárosi „Gizella” malom munkáját. A szokásos évi karbantartás a malmok többségében már Akik a második kaszálásról, magfogásról megfeledkeztek A várakozásnak meg-. Sok tsz-ben a saját nöfelelően elég szép termést kaszáltak pillangósokból a termelőszövetkezetekben. A legtöbb helyen időben, .jó minőségben sikeíült a kaszálás. A betakarítással azonban sok tsz még késlekedik. Márpedig ez a késlekedés nagyon . káros. Ugyanis ahol még tarlón van a takarmány, akár' renden, akár ágason, ott nem tudják időben elvégezni a tarlóporozást. Ez pedig rendkívül fontos a második kaszálásból tervezett magfogás érdekében. A termelőszövetkezetek előzetesen; ugyan bejelentették a Növényvédő Állomásnak a tarlóporozás iránti igényüket, azonban arra már kevés gondot fordítanak, hogy az állomás gépei optimális időben . elvégezhessék a munkát. A tolmácsi tsz- hez például háromszor mentek el a növényvédők» hogy beporozzák a tarlót, azonban mind a háromszor eredménytelenül tértek vissza. A tol- mácsíak sem takarították be a pillangósokat a területről. De ugyanígy jártak Terényben, Szúpatakon és más községekben is. vényvédő gépekkel végzik el ezt a munkát. Sajnos nagyon szakszerűtlenül. Úgy látszik, Tereskén, Érsekvadkerten, Romhányban, Szurdokpüspökin, Ecsegen és Keszegen nem tudják, hogy a porozást kora hajnalban és az esti órákban kell végezni. A napközben történő porozásnak nem lesz megfelelő a hatása, a felszálló légáramlatok más növényekre és a hasznos rovarokra sodorják a porozószert, amiből sok kár származik. Nem kell különösebb számítást végezni ahhoz, hogy lássuk, mennyi kár származik a szakszerűtlenül, vagy egyáltalán el nem végzett tarlóporzás- ból. Azok a termelőszövetkezetek, ahol elmulasztják ezt a fontos tennivalót, veszélyeztetik a második, kaszálásból remélt magfogást is. Sokkal kevesebb pillangós magra számíthatnak ott, ahol nemtörődöm módon kezelik az aprómagvak betakarítását, illetve a későbbi takarmányhozamokat befolyásoló szakmai tennivalókat. Az érsekvadkerti gépállomáson az egyik gépszínt munkásszállásé alakítják át. (Koppány felv.) CSÖRÖG a telefon, Ben- czés Béla, a Nógrái Szén- bányászati Tröszt Szolgáltató Üzemének igazgatója, Polhuber Gyula bácsit keresi: — Szorospatakra ment —, hallatszik a válasz. — Hatvan éves korában is úgy futott föl a 35 méteres' kémény vaslétráján, mint a nyúl. Amolyan ezermester féle ember. Ha éjszaka álmából felkölte- nék. gondolkodás nélkül sorolná, hol, milyen vezeték, vagy szivattyú található az üzemben. Karbantartó lakatos és tűzoltóparancsnok volt. Már nyugdíjban volt, amikor csaltam vissza. Nem jött. Azt mondta: jólesik a pihenés. Egyszercsak hallom ám, hogy a tanácsnál segédkezik —, emlékszik, a közelmúltra az igazgató. Amikor búcsút vett a kollégáktól, barátoktól, ismerősöktől, szívet melengető érzéssel lépett ki a vállalat kapuján: * fiai, Gyula a nagyobbik, aki JMjjutkáj folytatója az j szakmájának, és Béla az esztergályos méltó képviselői a Polhuber névnek. Közülük az idősebb a szivattyú , javító műhelyben dolgozik. Sovány arcú halkszavú, csendes ember. Elsőnek a papát említi, aki ma Szorospatakon a kisebbik testvérnek segít kutat fúrni. Aztán saját életére terelődik a szó. Salgótarjánban kisiparostól tanulta a szakmát. Utána került jelenlegi munkahelyére. Akkor 1940- et írtak. Lakatosra nem volt szükség a vállalatnál, ezért egy évig hegesztőként dolgozott. Közben a szivattyúk javításához szakembert kerestek. A vezetők választása őrá esett. Azóta ezt csinálja. A papával 24 évig dolgozott együtt. Ismerték egymás gondolatát is. Elég volt egy-egy pillantás, egy-egy elharapott szó, tudták, kidinasztla nek mit kell tenni. A szakma kiváló dolgozója és negyvennégy éves. Az élet nagyon megtörte. Nem csoda. Hét évig volt katona és fogságban, aztán elvesztette két gyermekét. Felesége beteges. NEHEZEN szól erről. Egy-egy kurta, igen, vagy nem után hosszú hallgatásba merül. Az öcsé délutános. ezért Pplhúber Gyulától érdeklődöm felőle! — Ö is vasas maradt, eszterga yos — mondja — Az após, Szabó Jani bácsi tanította a szakma fortélyaira. Azt mondják, jó kezű gyerek. Kiváló dolgozó kitünetése van. Amikor Salgótarjánban járt a vil- léghírű űrhajós pilóta, Nyikolájev, akkor szocialista címért küzdő brigádja felvette az ő nevét. — Találkoznak-e munkaidő után ? — Nem. Ök a bánvavátógépek. De sokszor naég: aratógéppel sem lehpt a kalászost levágni, mert dőlt a gabona, vagy a traktorista nem vállalja a veszélyes hegyoldalak le- aratását. — Hogyan szervezték meg a kézi aratást? — A terület nagyságához mérten szervezünk arató- ■ párokat. Mi körülbelül két- két és fél holdat számítunk egy-egy aratópárra. Ezek- szerint hatvan aratópárra lesz szükségünk — magyarázza az elnök. — Mi lesz ha több gabonát kell kézzel aratni? — Nem hiszem — bizakodik az elnök. — De ha mégis így lenne, akkor sem ijedünk meg, mert van rá lehetőség, hogy több aratópárt szervezzünk. Arra is gondoltunk, hogy7 a községekből eljáró üzemi dolgozók segítségét is kérjük, ha úgy alakulna a helyzet. Ä munkaerőviszonyok felmérése azt igazolja, hogy a Cserhátvölgyében különösebb baj nem lehet a kéziaratás megszervezésével. Előre megbeszélték zt is a tagokkal, hogy milyen premizálást kapnak az aratásnál és csép- lésnél. Az áratási és csép- lési munkákban megszerzett minden egyes munkaegység után két-két kilogramm terményt, számolnak el. A terményt azonban nem búzában, hanem takarmányban adják ki. Ezzel elősegítik a háztáji állatállomány takarmányellátását is. — A cséplőcsapatokat hogyan akarják összeállítani? — ügy gondoltuk, hogy három cséplőcsapatot hozunk létre, mert mindhárom községünkben elégsok a csépelnivaló. Minden községben a korábbi években kialakított cséplőcsapatok dolgoznak majd. Ezzel még kevesebb gondunk lesz, mint az aratópárok kialakításával — mondja az elnök s még hozzáteszi — Csak jó cséplőgépeket kapjunk a gépállomástól! Pádár András fosban, én pedig Dózsa-te- lepen lakom. Bélának kocsija is van. Szabadidejében két kislányával meg a feleségével járják az országot. Inkább csak a papa és a mama születésnapján találkoznak. Gyula bácsi pedig hol az egyik, hol a másik fiánál jelenik meg, mindig ott, ahol segíteni kell, vagy ajándékot adni az unokáknak. — Még nem telj« a kép — marasztal az igazgató, amikor ismét szobakénül a Polhuber család. — A vej, Sedlai István is itt dolgozik. A villamos részleg főművezetője és beruházási előadó. Egyetemre készül, ezért jelenleg egy hónapos tanulmányi szabadságon van. RÓLA IS csak jót mondanak. — Ilyen becsületes, munkát szerető emberekből áS a Polhuber család —, »- kától a fülemben az igazgató búcsúszava. Vertese Kár«*»
