Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-18 / 108. szám
1964. június 18. csütörtök. N06S.4S 5 / A legerősebb kötelék Gondolatoka Patyolat munkájáról SZÉF A RARANCS VIDÉKE, kiváltképpen ilyenkor nyáron. Szívesen he- veredik az akácosok árnyékába az ember. Már akit nem szólít ebben a nagy dologidőben a kukorica vagy a burgonyaföldre a munka. Bozó Gyuri bácsi mindenesetre megteheti, mert neki sokszor éppen ez a dolga. A> tanyától nem messze, ahol a merer deken szökkenő két hegygerinc egyszerre szelídül lankává, legelnek a szövetkezet tehenei. Bozó Gyuri bácsi meg tehenész, immár tíz esztendeje a ka- rancslapujtői termelőszövetkezetben. Hajtani . kezdtek a kutyák, valami nincs rendién az éllatokkal. Az öreg Bozó botját hívja segítségül, amíg feláll, s odaszól a tehenészetben tanuló gyereknek: — Hej, Jancsi, te! Igazítsd ki oda az oldalba a teheneket, ne deleljenek... S ahogy látja, hogy a legényke felszökken és fut a tehenek után, leheveredik újra az árnyékba. Tulajdonképpen földet soha nem tudott magáénak. Cselédember volt, nyughatatlan vérű, makacsul ragaszkodott a gondolathoz, hogy többre vigye apjánál. Mert való igaz, iszonyú volt abban az időben a szegény ember sorsa. Földet bérelt Mocsári Sándortól, az uraságtól. Majd negyven, magyar holdat. A birtok körülölelte a Bu- bonyik tanyát, k, valami kilenc hold bemerészkedett egészen a faluszéli malomig. Az első esztendő keserves volt, majdnem semmiért dolgozott. — Éhen veszik a Bubo- nyikon Bozó Gyuri —, súgtak össze a háta mögött a falubeliek. NEM ENGEDETT. ösz- szeszorított fogakkal, makacsul kezdte újra a következő évet. S a vállalkozás, a harmadik esztendőben sikerrel járt. Csak gabonája másfél-két vagonnal termett, ai istállóban négy tehene, öt lova volt. Legalább harminc sertést számolt. S ha a 250 birka szétterült a legelőn, jóval nagyobbnak mutatta magát a nyáj, mint valóban volt. S a gazdaság egyre terebélyesedett A falubeliek álmélkodtak, aztán elkezdődött a szóbeszéd, sza- pulrd kezdték. Kuláknak, burzsujnak mondták. Cselédeket nem tartott. Ott volt a négy fiú, jutott belőlük mindegyik állathoz. Kapálás idején ugyan napszámosokat fogadott. Feléért, harmadáért, megdolgozták. a földet. Ha bejött az ősz, először mindig a napszámosoknak vitte haza a járandóságot. Csak azután hordta be a magáét. Frici, a kutya nyugtalankodik, idegent érez a közelben. Sovány kis ember, a mezőőr ballag haza a löl- dekről. Bozó felkel, az állatok után néz, Most jó, mert van fű elég, legelhetnek. Nem kell egész nap nyelvelni utánuk. Bár ha a tavaszon, amikor a bokrokat, töviseket irtották, mindjárt el is égetik a gazt, nem hagyják szét a legelőn, nem vész annyi fű kárba. A tövisek alól bizony ki nem szedi a tehén. Mindig szerette a rendet. Még amikor egyénileg dolgozott is —, a földosztáskor földet kapott a faluban —, már az udvara elárulta a jó gazdát. Hét évig vezetőségi tag volt. A szövetkezetben sem hagyta szótlanul a rendetlenséget. Sosem szerette azt, aki hanyag volt, csak tessék lássák dolgozott. Társát is, aki a hízóba fogott állatokat gondozza, ezért csipkedi szavaival: — Medvének, annak jó volnál, nem az állatok mellé. .. Itt nem lehet aludni, a munkát nem csinálja még helyetted senki. Fodor László arca ilyenkor elkomorul, s úgy mondja: — Könnyű annak, aki itt a szövetkezetben is milliomos. .. mini otthon — Ssokmunkóshiány Csak sxúrópróha Való igaz, nem panaszkodhat Bozó György. Reggel még három előtt kel, s régen lenyugodott már a nap, hogy pihenni tér. De nem hiába fárad. Tavaly is 666 munkaegységet szerzett. Azelőtt nyolcszáznál is több munkaegysége volt, de most két hónapig az ágyat nyomta. Keresett így is szépen. A szövetkezetben negyven forintot ért tavaly egy munkaegység, de a tehenészek a prémiummal együtt csaknem hatvan forintot kerestek egységenként. Ez testvérek között is majd 38 ezer forint. De nem sajnálja tőle egyetlen szövetkezeti tag sem, aki igazán a szövetkezet erősítéséért fáradozik. Munkájáért tisztelik a faluban, s a tehenészet dolgában a szövetkezet vezetői is sokszor hozzá fordulnak tanácsért. Most intézik éppen nyugdíj-ügyét az SZTK- nál. A napokban kapta az értesítést, a lehető leggyorsabban küldje be a szükséges iratokat. Túl van már a hetvenen, ideje pihenni. De eddig úgy volt vele: maradt, mert szükség volt rá a szövetkezetben. Meg azután azt tartotta, hadd teljék ki a tiz- esztendő. Persze azért a faluban akadnak, akik csodálkoznak: no lám, a hajdani ku- lák nyugdíjat kap a szövetkezettől! Az előítéletek sok emberben még mindig megvannak. Bozó Györgyöt a legerősebb kötelék, tíz esztendős munkája köti a szövetkezethez, meg az öreg napjaí__ amelyeket nyugodtan tölt el. délre jAr, az Állatok az akácosba húzódnak a hőség elől. Bozó György víz után kutat, hogy szomjukat oltsák. A hegyek felöl könnyű szél kerekedik. Vlncze Istvánná Ha a megyei Patyolat Vallalat növekedő jelentőségét, szerepét akarnák kijelölni a többi, szolgáltató jellegű ipari vállalat között, talán elegehdő volna egy nagyon kifejező adatot felidézni: 1964-ben egy fél esztendő alatt csaknem annyit végzett ez az üzem, mint amennyi tavalyi, egész évre szóló terve volt. Ennek ellenére a vállalat évről-évre növekedő feladatai nem abszolút kifejezői egyszersmind a Patyolat népszerűségének, sőt, ami több, munkája minőségének. Mert az igaz, hogy a felvevőhelyeken lévő panaszkönyvben van bőven dicséret, elismerés is, de akad ott jócskán bírálat. Sőt, akár oda sem kell figyelni nagyon, s észrevehetjük, még több az olyan észrevétel, amely soha sem kerül be a panaszkönyvbe. Kár volna tudomást nem venni az ilyen megjegyzésekről, csak azért, mert írásos nyoma nincs. Kár volna, mert a vállalat vezetői igy soha nem kerülnének szembe azokkal az okokkal, ame-, lyek a Patyolat elleni bizonyosfokú bizalmatlanságot kiváltották. „Fehér foltok" Természetesen nem általános bizalmatlanságról van szó. De vállalat szolgáltató tevékenységében — az általános és vitathatat- ! lan fejlődésen belül — | vannak még ..feher foltok,,. Azaz, hogy azok a foltok éppenséggel nem is olyan fehérek. Például nagyon érdekes a végére járni, hogy az ágyneműk, finomabb fehérneműk gondos kezelésében miért nem, bíznak a háziasszonyok. S ha csak nem muszáj, nem is viszik a vállalathoz. Kenderesi elvtárs. a vállalat igazgatója először két ■ tényezőre utal. Az egyik: gyakran rozsdás a víz, amely megfesti a fehérneműt, a másik, a „tömegmunka,, természetéből adódik. így példálódzik: „Mint ahogyan az étteremben sem lehet olyan az étel, mint amilyent az aszony otthon elkészít.. .„ A rozsdás víz szenyező hatására könnyen találna orvosságot a vállalat vezetője: évek óta kéri, adjanak lehetőséget számára egy száz köbméteres víztároló megépítéséhez. Ez biztonságot is nyújtana az üzemnek, egyben ülepítené is a hordalékanyagokat. Kétszázezer forintba kerülne: nincs rá pénz. Persze a fehérnemű nemcsak szürkül, ha rozsdás a víz. Bizonyítják ezt az Országos Helyiipari Kutatóintézet yl .igálatai. Úgynevezett próbacsikot — molinó vászon darabkát — egymás után ötvenszer kellett munkába venni. Az ötvenedik mosás után kiderült, hogy a vászon hamu- tartalma nőtt — a visszamaradó vegyszerek miatt —, szakítószilárdsága csökkent, s ami a fő: a vászon fehér színe sárgás szürke árnyalatúra sötétedett, súlya növekedett, és zsíros tapintású. Hasonló tünetekkel a háziasszonyok is találkoztak — szétterítve otthon a Patyolatban frissen mosott lepedőt. Csak nem az ötvenedik, de néha már a harmadik, negyedik mosatás után. Jobb lehetne, ha,.. A „tömegmunka,, lenne az oka? Nem. inkább a rossz .minőségű „tömeg- munka?,, Erre aztán kiderül, hogy nem jó a vállalat vízlágyító berendezése. A hálózati víz 22 úgynevezett. német keménységi fokú. A berendezésnek ezt 3-4 NK fokúra kéne csökkentenie. Jelenlegi állapotában csak 18 fokra képes a víz keménységét csökkenteni. Világos, hogy a vegyszerek kémhatása így nem érvényesülhet megfelelően. A vízlágyító berendezés felújítása szerepel a műszaki intézkedési tervben, pénz is van rá csak egyelőre kivitelező nincs. Mi van még, amivel a minőséget javíthatnánk? Kevés a szakmunkás. Szak- ismeréteket ősztől tanfolyamokon szeretnék gyarapíta- tani. De alighanem baj lehet a technológiai fegyelemmel is. És az ellenőrzés is lehetne rendszeresebb, szigorúbb. Ami a munkásökat anyagilag érdekeltebbé tenné: a minőségi bérezés bevezetésére az igazgató szerint egyelőre nincs lehetőség. Most viszont egyetlen eszköz áll rendelkezésre: ha a csoportvezető, vagy a művezető rosszul kezelt, vagy mosott ruhadarabot talál az ellenőrzés során, visszaadja a „tettesnek,,. A javítást díjtalanul kell elvégeznie, de selejt- kár térítés nincs. És a selejt, amely nem itt, hanem csak a megrendelő otthonában bukkan elő? Hiszen az ellenőrzés szúró-próba- szerú, mert az üzemben önálló MEO nincs. A csoportvezető és a művezető pedig elsősorban mégis a mennyiségi terv teljesítésében érdekelt. A hasonlat Csoda hát, ha a fehérnemű nemcsak szürkül de néha itt-ott piszkos, ujjnyomok is felfedezhetők rajta? íme a minőségi kiíogá- soknas tehat mégiscsak határozottabb okai vannak, mint a homályos és felfoghatatlan „tömegmunka,,. Olyan okok. amelyeknek minőségrontó hatása műszaki intézkedésekkel, meg több gondosságai csökkentztő, meg is szüntethető. Gergely Sándorné szereli a parányi repülő-modell Uji-Vrokät Tőarminwzex mhűxitíix cxjplilsmixféc A budapesti FOK KTSZ gyárt egy másfél, két és dig elküldött mintadara- egvik igen fontos telepét fél köbcentis méretekben bókkal meg voltak eléged- hozták létre itt salgótar- tulajdonképpen csak most ve a vásárlók. Az év fo- jánban 1963 őszén. kezdte el az igazi terme- , , , .. .. , . lést. A salgótarjáni üzem- toman harmincezer daraAz uj üzem, amely mi- egySég kitűnő minőségű hot készítenek el a kül- niatűr repülőmotorokat terméket készít és az ed- földi megrendelésre. Tetszetős műanyag fóliában kerülnek szállításra az üzem termékei (Koppánv felvételei) Visszatérve az igazgató hasonlatára, egyik másik éttermet ma mar úgy emlegetik vendégei: érdemes ott ebédelni, mert úgy főznek, hogy otthon sem különben. Ha a Patyolat dolgozói, vezetői igazán akarják, mondják ezt még róluk is: érdemes ott mosatni, mert olyan szépen dolgoznak, hogy otthon sem szebben ... Cs. G. üj bányatámalkatrésze!i az Acélárugyárban Már hosszabb idő óta készítenek alkatrészeket a különböző típusú acél bá- nyatámokhoz a Salgótarjáni Acélárugyárban. Nem régen a Bányászati Kutató Intézet egyik szabadalmának a megvalósítását kapták feladatul. Nyolcféle alkatrészt kell kikísérletezniük rövid idő alatt. A napokban már a nyomóék és a forgattyús kar kísérleteit befejezték, és a kovácsoló gyáregység megkezdheti a sorozat- gyártást. A többi alkatrészek előállítási kísérleteit is megkezdték. I
