Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-17 / 107. szám

/ 1964. június 17. szerda N Ó G R A D «.A szövetkezeti építkezés ihíii Líuea-széke** Késik a terv-dokumentáció — Jól dolgozik a járási építőbrigád — Jobb anyagellátást TÍZMILLIÓ forint az az ca-széke, Egyiknek sem ké- terv szerint készítettek el összeg amelyet új létesít- szült még el a teljes terv- öt szénaszáiítót. Gerebics mények építésére, meglévő dokumentációja, anélkül János kőműves, Lőrinc épületek átalakítására kor- pedig építeni nem lehet. Ignác és Kiss János ács- szerűsítésére fordítanak az brigádjának érdeme, hogy De a tervekkel a dohány­a hosszú huzavona után idén a balassagyarmati iá- , rás termelőszövetkezetei, pajtáknál, a hideglevegos a szárítók mégiscsak elké­Az építkezések előkészítő- szénaszárítonal is _ bajok szültek a Uikarmánybeta- sét még tavaly elkezdték, v, , Tizenöt dohanypaj- kaJ-ítas idejére, s a járási 'építőbrigád ve- tanaik máig sem készült ei zetői, valamint az építke- a végleges költségvetése, és SZERVEZETTEBB, gyor- zés előkészítésével megbí- hiányzik a szellőzők eine- «abb munkára van szuk­zott szerv, a beruházási lyezési terve is. Nem ment száílások, 3 d^háííy pajták, minden a rendjén a nyolc gépszínek még az idén el­hideglevegős szárítóval készüljenek valamennyi sem, amelyet most a takar- termelőszövetkezetnél, A iroda, még tavaly augusz­tusban megegyeztek: de­cember végéig valamennyi # # Zi létesítmény teljes tervdo- mánybetakarítás idejére járási tanács mezőgazda- kumentációját elkészítik. készítettek a járás közös sági osztályának intézkedé- Az ígéretet azonban nem gazdaságaiban. A széna- se szükséges, hogy vala- váltották valóra. A cser- szárítók elkészítésének ha- mennyi létesítmény terv- hátsurányi Szabadság Tér- tárideje május 15-e volt, dokumentációja a lehető mélőszövetkezet hatvan fé- de végleges tervdokumen- leggyorsabban elkészüljön, rőhelyes borjúnevelője, a tációhoz csak május 26-án A termelőszövetkezetek gépszín, a beroedi Vörös jutottak a termelőszövetke- pedig úgy szervezzék meg Csillag Termelőszovetke- zetek. Ugyanis a korábban a munkát, hogy anyaghi- zetben az agronómus ,lakás, kiadott megyei terveiket ány, vagy szállítás miatt Nógrádmarcalbam a gép- Időközben módosították, s egyetlen építkezésen sem szín úgy készül mint a Lu- a Heves megyei ajánlott álljon a munka. Csökken az elmaradás a Balassagyarmati Bútorgyárnál A BALASSAGYARMATI kát a kereskedelem, a je- A második félévben egy Bútorgyár az év elején na- lenleg gyártott kombinált- millió forint értékkel na­gyon sok gonddal küzdött, szekrényből. gyobb a tervelőirányzatuk, Akadozott a szállítás, nagy EBBEN AZ évben eddig de a feltételek is jobbak, volt az anyaghiány, az ősz- 1138 darabot készítettek el. tehát biztosított a nagyobb szes tartalékokat felélték. Az éves terv 3000 darab, tervteljesítés feltétele is. A készáru tervet így is si­került teljesíteniük, de ,. termelés ütemessége hiány­zott, kevés volt a félkész- árü. Az első negyedévet csak 87,2 százalékos terv- teljesítéssel zárták. Azóta megjavult az anyagellátás, napról-napra csökken az elmaradás. Június elején időarányosan már csak 2 százalék hiányzott a terv- teljesítésből, ami azt jelen­ti, hogy a félév végére tel­jesen törlesztik az elmara­dást. A bútorgyárnál a létszám nem biztosított. Jelenleg nyolc asztalossal kevesebb dolgozik, mint amennyi a terv szerint lehetne. Hogy mégis törleszteni tudnak, az elsősorban a műszaki fejlesztésnek köszönhető, ami igen jelentős ebben az üzemben. MUNKÁBA állítottak egy új polituro zógépet, amivel a termelékenységet ‘jelentősen növelték. Álta­lában a műszaki fejlesztés fő iránya a kisgépesítés. Asztali fúrógépeket, csa­varhúzókat, kis körfűrészt, kicsiny miniatűr gyalugé­pet helyeztek üzembe. A présből kikerült, leragasz­tott furnér lemezek körül- vágását is egy célgéppel végzik ma már. Az új kis­gépek jelentős termelé­kenység növekedést ered­ményeztek. A Balassagyarmati Bú­torgyár egyprofilú üzem Már hat éve gyártják a „Balassagyarmat” ' kombi- náltszekrényeket. Sokszor visszatérő gond, hogy eset­leg telítettség lesz a pia­con és mást kell gyártani­uk. Gondoltak is erre és új profil kialakításával is foglalkoznak. A faipari tervezővel ké­szíttetnek tervet, azonban az előjelek szerint, még jö­vőre is leköti kapacitásu­Termelékeny ebben9 gazdaságosabban A műszaki fejlesztés távlatai a nógrádi szénmedencében A Nógrádi Szénbányá- mok legjobban igazolják a ezéirt a kamraíejtésnél szati Tröszt távlati terve- koncentrációra való törek- ugyancsak korszerűbb, ben, jelentőségéhez mérten, vést. Cél, hogy a kifogyó- pásztaf ejtések kialakítása igen nagy súlyt kapott a ban lévő kiskapacitású ak- Is szerepel a fejlesztési műszaki fejlesztés. Bár a nákat kevesebb, de nagy tervben, termelés csökkenő tenden- kapacitású üzemek váltsák A korszerű fejtési mó- ciát mutat, azonban a tér- fel. Ezek egy része már dók alkalmazásával termé- melékenységet jelentősen felfejlesztés alatt van. A szetesen csökken az elővá- növelik, az önköltséget pe- Kisteleki-lejtősakna napi jási igény is. Jelenleg még dig csökkentik. Ezek a cé- 80. Tiríbes 70, Szeptember a termelés 26 százaléka lók szabják meg a műsza- 6 akna napi 100 vagonos elővá.jáskor terül a fel­ki fejlesztés irányát is. A kapacitású lesz. A re- színre. Ez az arány 20 szá- legutóbbi műszaki fejlesz- konstrukcióval Kányás tér- zalékrfa csökken maid. Ez tési ankét egyik fő téma- melése megduplázódik, el- a 6 százalékos csökkenés köre éppen ez a távlati éri majd a 180 vagont. Ka- tonnánként 2,46 forint terv volt. talin- és Csurgó-aknák 100 megtakarítást, jelent az ön­v?gonos üzemekké fejlőd- költségben. Srderr.es még A termelés koncentráció- nek ját, a technológia korsze­rűsítése, a jövesztés, szál­lítás fokozott gépesítése, a korszerűen biztosított bá­nyavágatok arányának a növelése, a műszaki fej Gazdaságos művelés tei a nógrádi szénmedencé­ben. egy összehasonlítást tenni úey is. hogv 1980-ig 11 R kilométer hovrí vágnti a1 kevesebbet kell kihajts«' és a nvitvatart-rdó váaat- hossz is 20.2 kilométer-e" A korszerű fejtésmódok csökken. — a jelenlegi lesztés le.^ont^bb ferule- foko20tt alkalmazása élért- arányokat v*« fedhetetlen. A nógrádi me- —, ami úíabh 1.2 dencében ma még a legei- kos örkoltségmagtakaritást terjedtebb bányaművelési eredményez. Koncentrált termelés módszer a lcamrafeités. Ennek aránya a jelenlegi iy a i A nógrádi bányákra jel- 70 százalékról fokozatosan TVOrsz6ru DlZTOSITa» lemző még ma is a szét- lecsökken 30 százalékra. A műsz?kl teneMWt szórtság. Tíz évvel ezelőtt Helyette viszont a kórsáé- másik ; femtos például még 41 aknaüzem- rubb. gazdaságosabb front- ™nm-riencénkben , f6ité_ ben termeltek. Az egy ak- fejtést mófszf't honosv- ^ korszerű w,toIt,4sa „ nára eső napi átlagtermés ják meg. A frontfejtések tólr,nieTltes fe1tési bomio­25 vagon volt. A tervek homlokhossza a Jelenlegi 29 kok ^ a!an1a szerint jövőre már csak 28 százalékos aranvrol 46 sza- a g^y^ftá'nek aknát üzemeltetnek, napi za’ékra növekszik, sm azt A 41 vpgonos átlatermeléssel. ’«lenti, hogy a lehetőségek- , . , . . Az aknák száma évről-év- hez mérten mindenütt re csökken, s 1980-ban mar frontművelést alkalmaz- higz ?z elkövetve^,- jó ot a széntermelés 11 aknára nak. A bányaviszonvok vi- a ^ c-r-í­összpontosul, napi 73 vaeo- Mont ezt nem teszik min- ■,aj,5/k.r,i,i a m’v'mä. nos átlaggal. Ezek a szá- denütt lehetővé. (Lit Alig váltunk néhány szót kákon majdnem évtizeddel mine holdat pedig tavaly Az átvevőhelyet az eper­Kapás Józseffel, a dré- ezelőtt ültették el az első ősszel telepítettek. föld szélén készítették el. gelypalánki Szondi György szamócapalántákat. Apró — A tavalyi termés Már messziről megcsap/a Termelőszövetkezet elnö- parcellákon, kezdetleges olyan jól sikerült, hogy orrunkat a kellemes illat, kével, - máris keresik. A módszerrel termeltek, már az is terem — újsá- Két mérlegen sem győ­SZÖVOSZ-ból érkeztek Ahogyan növekedett a hoz- golta örömmel a főkönyve- zik az átvételt. Az egyik megtekinteni a szamóca záértés, úgy növekedett a lő. Közben a> pénzt szá- mérleg mellett Németh átvételét. Az elnök elsiet jövedelmük is. Az emberek mólja, amit az átvételhez Lajos őrködik a pontosság- a vendégekkel, mi pedig rájöttek az epertermesztés visz ki. Ugyanis hajnal óta ra a külföldre „utazó,, Korcsok Ferenc főkönyve- fortélyaira, s megszerették szedik az epret. gyümölcs minősegére, lővel folytatjuk a beszél- a jól jövedemezo gyümöl- — Legalább huszonöt Az átvevőhely egyik getést a drégelypalánki csőt. vagonnal leszedünk, de le- félreeső sarkában a szálli­szamócakultúráról. Jelenleg nyolcvan hol- hét, hogy harminc lesz. Ez tásra kész, eperrel teli lá­A híres drégelyi vár tö- dón terem az eper. Ebből a tavalyi termésnek hat- dahalmok mellett ketten eppen 70 «zá’sl^Vrs _____ V növelni a kor§r»r"°« «-'toH fejtés'*1'" 3 rá n vé+ P1 P TI j V és Naevfoé+onv bár»v:$,v»'='n T3CTr^f5 Jri o V zj b' 7J r^í+ott fp i ^ é­CT-jffvfrp« $ má" iaiYipírf-j 1 l-n 1 m ?> "*v*'*+ •y-fooi’+n janvper<*>V innbb. Irpf vaernAt­V’C'A-r'iÄ+-ii>»r»ö-V 1'/Tó+T»anm73brvr» a +a + c» Vostro* birírsnlit^j« 1 *a forvbP'H rnr* 7 A mazása is. vén, az Ipolyra futó lan- tizenötöt 1962-ben, har- nyolcszorosa. Az idén megvalósították a földíeper-táblák esőztető öntözését is Az öntözés­nek is köszönhetik, hogy ök küldték az első szállítmány export-epret Nyugat- Németországba. A földi eperből mintegy négymilli ó forintos bevételre számi- f • tanak. ülnek egy asztalnál. Zsám- bokreczki Albin pénztáros és Pál Mária diáklány, aki a szünidőben a termelőszö­vetkezetben segédkezik. — Mennyi pénzt fizettek ki a tagoknak a mai na­pon? — Eddig több mint százezer forintot — vála­szol a pénztáros. — Számí­tásaink szerint százhúsz­ezer forint lesz. — Ki kapta a legtöb­bet? — Skerlecz István, 1250 forintot. Sokan kaptak ezer forint felett és nyolc, kilencszáz forintot. A szorgalom most busásan megtérül. A főkönyvelő megmutat­ja a közelebbi parcellákat. Nagyszerű termés várható. A drégelypalánkiak az elkövetkező három év alatt 250 holdra akarják növel­ni az eper termő területét. Szeretnének többet expor­tálni és még többet juttat­ni a hazai piacokra is. Mi­lyen jó lenne, ha több jut­na a salgótarjáni, balassa­gyarmati piacra is! Pádár András Köve!ni a gépesítést A termelékenység növe­lésének az egyik le^qnto- sabb eszköze a munkahelvi gépesítés. A nehéz bánvs- vi szón vök miatt a mű»Z”v; fejlesztésnek ez a fontos területe sajnos, eléggé el­maradott.. Több kísérletet folytattak már különféle iövesztó gé­nekkel. azonban eddig ke­vés sikerrel. Jelenleg a széngyalu és a maróhen- eer gazdaságos alkalmaz­hatóságát keresik. A mű­szaki fejlesztési terv is el­sősorban a rárobbantásos jövesztés arányának a nö­velését határozza meg. A rakodás gépesítése már sokkal nagyobb arányú lesz. Tavaly az Összterme­lés 34 százalékát rakták fel géppel. Ezt az arányt 7« százalékra akarják növel­ni. ami azt jelenti, hogy szinte valamennyi fejtési munkahelyen gépek rakod­nak maid A Nógrádi Szénbányá­sza ti Tröszt távlati, mű­szaki fejlesztés: terve ie*m sok témát ölel fel. Reális, hisz gondos felmérésekre alapozták. Uedó Jfáaos I

Next

/
Thumbnails
Contents