Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-17 / 107. szám

2 NÓGRÁD 1964. június 17. szerda Tanácskozik a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa A Lengyel Egyesült lett Á délelőtti ülésen tíz ke az ország legjelentő­Munkáspárt IV. kongresz- küldött szólalt fel, köztük sebb iparvidéke. Ez adja szusa kedden délelőtt Var- Edward Giérek, a LEMP az acél- és kőszéntermelés sóban a Kultúra és Tudó- KB tagja, a Központi Bi- zömét. A pártnak a vaj­mány Palotájában folytat- zottság titkára, a katowi- daságban 213 000 tagja van. ta tanácskozásait. Megkez- cei vajdaság gazdaságfej­dődött a vita a Központi lesztési problémáit ismer- " kongresszus folytatja Bizottság beszámolója fe- tette. Katowice és környé- munkáját. A fajüldözők és a tőkés államok érdeke azonos Fedorenko felszólalása a Biztonsági Tanácsban A Délafrikai Köztársaság kormánya fajüldöző politi­káját elitélő vitában Fedo­renko, a szovjet küldöttség vezetője kijelentette: a szóvirágok, a kivizsgálások, a tanulmányozások és újabb szakértők bekapcso­lódásának ideje lejárt. Olyan hatékony intéz­kedéseket kell hozni a Délafrikai Köztársaság ellen, amelyek megál­lítják a fajüldözőket bűnös politikájukban. A szovjet küldöttség megjegyezte: az apartheid bizottság a különböző je­lentésekben, valamint az afrikai-ázsiai küldöttek fel­szólalásaikban rámutattak arra, hogy a dél-afrikai re­zsim már régen nem foly­tathatná politikáját, ha rém támaszkodna egy sor kapitalista hatalom, első­sorban Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország Nyugat-Német- ország, Japán, Hollandia és Belgium, gazdasági, po­litikai és katonai segítsé­gére. Cinikusak és képmutatók azok, akik egyrészből az apartheid politika elítélésé­re szavaznak, másrészről pedig elégedetten számol­gatják az apartheid poli­tikájából származó anyagi hasznot. Fedorenko rámutatott, hjigy a külföldi mono­Oprusi helyzetkép Washington Johnson amerikai elnök hétfőn este bejelentette, hogy Papendreu görög mi­niszterelnök június 24-én az Egyesült Államókba ér­kezik. Papandreu kétnapos tárgyalásokat folytat majd az amerikai kormány veze­tő tagjaival a ciprusi kér­désről. Jól értesült was­hingtoni körök szerint Inö- 'nü török miniszterelnök, aki június 21-én kezdi meg washingtoni tárgyalásait, még Papandreu érkezése előtt elutazik az Egyesült Államokból. Ankara Inönü török miniszterel­nök a parlament hétfői zárt ülésén három és fél­órás beszédben foglalko­zott a ciprusi helyzettel majd kérte, hogy a képvi­selők szavazzanak bizalmat kormányának a ciprusi kérdésben követett' politi­kával kapcsolatban. Nicosia Ciprus szigetén kisebb lövöldözésekre került sor a sziget nyugati részén fek­vő Paphosz vidékén,. vala­mint Nicosia egyik külvá­rosában és a Kyrania hegy­ségben. Sebesülésekről nem érkezett jelentés. polistákat és a délafri­kai fajüldözőket közös anyagi érdekek fűzik egymáshoz. A vitában ugyancsak fel­Támadását a gazdasági és kereskedelmi szank­ciókra összpontosította. Azt állította, hogy a Dél­afrikai Köztársaságban ki­szólaló Patrick Dean angol alakult helyzet nem fenye- küldött semmi kétséget a nemzetközi békét és sem hagyott afelől, hogy a biztonságot, és bírálta az fajüldözők .6 partnerei nem hajlandók megtételére vonatkozó ja- álláspontjaik módosítására, vaslatát. A Szovjetuniót a béke a szocializmus ügyének szolgálata vezeti A Pravda vezércikke Hruscsov skandináviai látogatásáról A Pravda keddi száma nak következetes megváló- vezércikket, közöl abból az sítása nyilvánul meg — alkalomból, hogy Hruscsov folytatja a vezércikk. — Ez a Skandináv-államokban a politika újra meg újra teendő látogatása során meggyőzi az emberek milli- Dániába érkezik. óit arról, hogy a Szovjet­. . uniót mindig és minden-­A vezércikk megállapít- a népek létfontosságú ja, a szovjet kormányfő érdekei, a béke és' a 'szóci- külföldi látogatásainak alizmus ügyének szolgálata mindig az a célja, hogy vezeti. megteremtsék a különböző Befejezésül a Pravda társadalmi rendszerű álla- megállapítja, hogy Hrus- mok békés együttélését hir- csovnak a Skandináv-álla- d'etö lenini élvek diadala- mokban teendő látogatása nak feltételeit, erősítsék a újabb békeút. A szovjet kölcsönös megértést, a jó- dolgozókat őszinte öröm­szomszédi kapcsolatokat, a me] tölti el, hogy e láto- kölcsönösen előnyös gatás révén kilátások nyíl­együttműködést. Hruscsov nak a Szovjetunió és a minden egyes külföldi Iá- Skandináv-államok népei togatását konkrét lépések közötti barátság és együtt­követik, amelyeknek célja működés további erősíté- a népek boldogulásának sére. Ez egyaránt érdeke a előmozdítása, a béke meg- szovjet, a dán, a svéd és szilárdítása — írja a Prav- a norvég népnek, da, majd így folytatja: -­A Skandináv-államok n<. ~---------------------------------------­pei elősegítik a békeharc nemes ügyét, ezeknek az országoknak a közvélemé­nye széles körben támogat­ja a békés együttélés el­veit. Számos nemzetközi kérdésben a Skandináv-ál­lamok vezetői a realizmus ésszerű álláspontjára he­lyezkednek. Az észak-euró­pai béke fenntartása szem­pontjából pozitív szerepet játszik Svédország semle- gességi politikája. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Dánia és Norvégia kijelentette: nem engedi meg, hogy terüle­tén idegen csapatokat és nukleáris fegyvereket he­lyezzenek el.-Dánia a NA­TO többoldalú atomhadere­jének megteremtésére irá­nyuló s a békét veszélyez­tető . tervekben való , rész­vételt is elutasította. A vezércikk rámutat ar­ra, hogy a szovjet nép nagyrabecsüli .a Skandi- háv-áll.amok . népeihez, fű­ződő baráti,-és jószomszédi kapcsolatait. A Szovjetuniónak a Skandináv-államokhoz fű­ződő viszonyában a szovjet állam lenini kül politika já­fisszefognak Goldwater ellenfelei Az amerikai választási harcokról szóló hírügynök­ségi jelentésekből kitűnik, hogy a Köztársasági Párt­ban egyre ádázabb harc dúl az elnökjelölésért. A párt mérsékeltebb politi­kusai szervezkednek Gold­water szélsőjobboldali sze­nátor „megállítására,,. En­nek a szervezkedésnek a legjelentősebb ténye, hogy Rockefeller New York-i kormányzó — aki koráb­ban maga is pályázott a Köztársasági Párt elnök­jelöltségére —, hétfőn nyi­latkozatban jelentette be, minden támogatást megad a Goldwater ellen fellépő Scranton pensylvániai kor­mányzónak, állást foglal hivatalos jelöléséért. A New York-i kormány­zó nem kifogásolja, ha a Köztársasági Párt elnökje- íölő kongresszusán az őt támogató küldöttek az első fordulóban Scrantont ajándékozzák meg voksuk- kal. Ez elegendő lehet ah­hoz, hogy Goldwater ne kapja meg a szükséges 655 küldött-szavazatot. A Köztársasági Párt liberális szárnyának kép­viselői örömmel üdvözöl­ték Rockefeller bejelenté­sét és kifejezték vélemé­nyüket, hogy Scranton esélyei alaposan megnőttek. Ismeretes, hogy a Köz- társasági Párt elnökjelölő kongresszusán az elnökje­lölt megválasztásához ab­szolút többség, azaz 655 küldöttszavazat szüksé­ges. Goldwater szenátor meglehetősen közel került ennek a 655 szavazatnak a .megkaparintásához, mert már 618 szavazata van és bízik benne, hogy meg­szerzi Texas állam 58 kül­döttszavazatát is, tehát jóval többet, mint ameny- nyi egyáltalán szükséges. Scrantonnak 125 szavaza­ta van, de ha a Rocke­fellert és Cabot Lodge-ot támogató küldöttek (127, illetve 46 delegátus) is mellé állnak, máris 298 szavazatot tudhat magáé­nak. Scrantonnak a választá­si harcba történt „berob- banása,, alaposan felborít­hatja az erőviszonyokat Két bonni minisztérium a revanspolitika szolgálatában Rusk — Laoi^rol Rusk amerikai külügy- tudott felhozni a kormány miniszter hétfőn tájékoz- laoszi és dél-vietnami po- tatást adott a szenátus litikájának igazolására, külügyi bizottságának zárt ülésén a délkeiet-ázsia helyzetről. Rusk maga a külügyi bizottság ülése után nem volt hajlandó nyilatkozni az újságíróknak az ameri­kaiak laoszi repüléseiről, azt azonban elismerte, hogy az amerikai gyárt­mányú, de laoszi pilóták által vezetett repülőgépek „igen tevékenyek,,. A hírügynökségek jelen­tései szerint Rusk a bi­zottság ülésén azt állítot­ta, hogy a kormány nem ■tanulmányoz'' olyan ter­vet, amely szerint a dél­vietnami háborút kiter­jesztenék Észak-Vietnamra is. Az ülés után Morse szenátor, az Egyesült’ Ál­lamok délkelet-ázsiai po­litikájának ismert bírálója kijelentette, hogy Rusk* egyetlen ésszerű, érvet semi Walter Ulbricht, a Né­met Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának el­nöke még az elmúlt év vé­gén nyilatkozatot adott a nyugatnémet Stern című hetilap munkatársának. A tudósító kérdéseire vála­szolva részletesen kifejtet­te, hogy a két német állam közeledésének legfőbb aka­dálya a bonni kormány ki­fejezetten nyílt revans-po- litikája. Miben nyilatkozik ez meg? Mindenekelőtt a fegyverkezés fokozásában. A nyugatnémet kormány évi' költségvetésének több mint egyharmada, körűibe lül 19 milliárd márka had­ügyi kiadásokra megy el. Bonn hatalmas méretekben iparkodik növelni katonai haderejét, hogy a monopol- kapitalizmus uralmát ki­terjessze az NDK-ra is. Bonn nem ismeri el a má­sodik világháború után ki­alakult német határokat, nem ismeri el az NDK. lé­tezését és politikai koncep­cióiában a háború előtti 1937-es, vagyis a hitleri Németország határainak visszaállítására törekszik. Ebben határozható meg a német kérdés rendezésének és az európai béke megte­remtésének a legfőbb aka­dálya. Valóban, a Német Szö­vetségi Köztársaság a vi­lág egyetlen állama, amely nem egy, de két miniszté­riumot is fenntart, hogy hódító céljait megközelítse: az össznémetügyi miniszté­riumot (Ministerium für Gesamtdeutsche Fragen) és az áttelepítésügyi miniszté­riumot (Ministerium für Vertriebene). E két minisz­térium mindazon nyugat­német szervezet, egyesület, intézet, mozgalom és sajtó csúcsszerve, amely napról napra, kidolgozott terv alapián, egyre masszívabb akadályokat gördít a né­met kérdés békés, tárffva- lások útján való megoldása elé. A bonni kormány hiva­talos közlönye (Bulletin des Presse- und Informations­amtes der Bundesregierung) 1963. március 1-i. számában közzétette, pontokba foglal­va, az említett intézet által kidolgozott politika tézi­seit. Magáévá tette tehát az abban foglalt célkitűzé­seket. Magáévá is kelleti tennie, hiszen a göttíngai munkaközösség az összné­metügyi minisztérium ha­táskörében működik. Mind­HALASZHAJÓ A DELKOREAI VIZEKEN (Szűr-Szabó József rajza) járt a második tézis így hangzik: „Az alkotmány által használt területi fogalom.'. .Németország’ magába fog­lalja a nemzetközi jog ér­telmében kialakult állam­határokat. Ez a terület az 1937. december 31-én fenn- állt Németország." Vagyis a hitleri Német­ország. A harmadik tézis ugyanis kimondja, hogy' a „birodalom” összeomlása és a katonai kapituláció „nem jogalap” a határok megvál­toztatására. A hatodik té­zis az Odera—Nelsse határ­vonal elismerése ellen, iz­gat. A tizenegyedik a ná­cik háborús bűntetteit men­tegeti és „erkölcsi” érvek­kel követel „német egysé­get”, ami alatt természete­sen az NDK bekebelezését értik. A két minisztérium egyébként a kővetkező szervezeteket tömöríti ügy­osztályaiba, a göttíngai ideológiai központon kívül: az áttelepültek szövetségét (Bund der Vertiríebenen), amely 50 kisebb revansista szervezetnek az összefogó­ja; az úgynevezett Lands- mannschaftokát, az egy vi­dékről áttelepültek 29 szer­vezetét; a revansista ifiú- sági szövetség tikét: a „ke­let-európai kut-’tintézete- ket” és társaságokat; a re­vansista sajtót és részben ide sorolhatjuk a szubver- zív, a felforgató tevékeny­ségre alakult intézeteket. Ez a két minisztérium mér magában külön nagy hatalom a bonni kormány­ban és 14 éven át hangadó­ja volt Adenauer külpoliti­kájának. Az idős kancellár gondoskodott, hogy szélie­métől Erhard se szabadul­hasson. A két minisztériu­mon kívül még egy súlyos örökséget hagyott utódjá­ra: az úgynevezett koordi­náló bizottságot (Koordi­nierungsausschuss), ame­lyet 1963 elején alakított meg. Ez tulajdonképpen a „második kormány” Bonn­ban, feladata az, hogy a bonni kormány külpoliti­kájának a „folyamatossá­gát’ biztosítsa, vagyis a két minisztériumon kívül, de azzal szorosan együtt­működve. napirenden tart­sa a revans -politikát. Tag­jai között ott vannak az említett szervezetek fő képviselői, Oberländer ugyanúgy, mint a másik náci volt miniszter: Krü- oer, benne van e bizottság­ban a volt össznémetügyi miniszter, B arzel, azután a volt és a jelenlegi had­ügyminiszter, Strauss és von Hassel, meg von Bren­tano és Krone, szóval min­denki, akiket a nemzetközi sajtó már csak két szóval jellemez: „bonni ultrák” Éppen ezért senkit nem le­pett meg. hogy amikor Erhard Adenauer örökébe lépett, e bizottság egyik tagja kijelentette: „Határo­zottan tárgyaltunk Erhard- dal és kemény kormány- nyilatkozatot kértünk tőle. Nem árultunk zsákbamacs­kát, nyíltan megmondtuk külpolitikai követelésein­ket. Erhard mindezt elfo- g a d ta. A folyamatosság, amin) látjuk, biztosítva van. Vámos Imre

Next

/
Thumbnails
Contents