Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)

1964-06-16 / 106. szám

1984. június 16. kedd

n 6 g n A v

5

Három brigád

KÉT GAZDASÁG ÉLÉI*

Nem ment magától. Sok beszélgetés, tanácskozás, különböző 1 vélemények összecsapása előzte meg az elhatározást. Végülis a többre, a jobbra való törekvés vágya kerekedett télül a szalagokban dolgozó asszonyok és lányok között, a Nógrád megyei Kézműipari Vállalat salgótarjáni központjában, amikor döntöttek: a szocialista brigád cím mellé még megszerzik az önmeózás jogát. is.

A három brigád mindegyik tagja, komolyan vette szavát, aminek eredményeképpen tavaly ősz óta maguk döntik el: jó, vagy rossz az általuk készített termék. S ők soha sem éltek vissza a bizalommal. Egyszer sem mondták a rosszra, hogy jó, hátha elcsúszik a többi között. A nehéz munkával megszerzett bizalmat naponta a kifogástalan minőségű, ízléses bébi, leányka és bakfis ruhák százaival szilárdítják meg.

Ezért a megrendelők — a női és gyermekruha az Északmagyarországi és a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat — az első negyedévben egyetlen kifogást sem ejtettek a leszállított árukra. !

Gastanek Jánosné szocialista brigádja. A brigád vezetőjét nemrég tüntették ki Kiváló Dolgozó oklevéllel.

A Tóth Istvánné vezette brigádtagok is vetélkednek.

A harmadik brigád. Vezetője Özse Gáborné.

^cjeíjroL

Kiváló minőségű hízottmarhákat exportált Svájcba az ecsegi Béke Termelőszövetkezet. Legutóbb 24 szarvasmarhát szállított el Ecsegről az Allatfor- galmi Vállalat. Az állatok majdnem kivétel nélkül elérték az 520—540 kilogram súlyt. Csupán ezért az egy szállítmányért a termelőszövetkezet majdnem negyedmillió forintot kapott.

Ugyancsak a napokban szállított a tsz. az állatforgalminak 63 darab, átlag 110 kilogram súlyú hízott- sertést is. Pénteken délelőtt pedig leadtak a Gyapjúforgalmi Vállalatnak 8 mázsa gyapjat. Az ecsegi birkák bundája is jó áron kelt el. mert kiválóra minősítették.

Francia Jóxsef vallomása a birodalmáról4Í

Egy alkalommal, mikor I Francia Józsefet, a Kiste- | renyei Állami Gazdaság igazgatóját nem találtam otthon, valaki megjegyezte: „A birodalomban van biztos”! Némi kérdezőskö- dés után kiderült, hogy a kishartyáni-sóshartyáni termelőszövetkezetet titulálják így. Ide jár az igazgató, amikor teheti, ö az elnöke a termelőszövetkezetnek. Másfél éve, mikor a két község népe meghívta elnöknek, cseppet sem volt írígylésreméltó helyzete. Egy nagy területen szétszórt állami gazdasággal járó gondok mellé egy gyenge termelőszövetkezet bajai is a nyakába szakadtak. De vállalta.

Vacsora — papírból

Az igazgató elnökkel találkozunk a termelőszövetkezeti irodán. Vacsorázik. Sietősen, papírból. Mente- getődzik. Egész nap a gazdaságot járta, estefelé szakadt egy kis idő, sietett meglátogatni a termelőszövetkezetet!

Megtörli a bicskát, elteszi.

— Gyerünk a területre! — mondja. —

Telek József gépkocsivezető már indítja a motort. A község szélén húzódó nagy majorba nem megyünk be. A kővölgyi majorba igyekszünk. Az igazgató megjegyzi:

— Ide majd visszajövünk, mert az embereknek nem esne jól, ha szó nélkül elmennék, f

Azután beszélgetünk.

— A tavalyi év megtanított az idővel való gazdálkodásra. A kezdet nagyon nehéz volt, és szokatlan. De mióta megváltozott az en,berek hangulata, az új helyzetnek megfelelően szerveztem a munkát a gazdaságban is...

Erős kéz és 33 forint

i

Kérdezem az eredményekről, de szabadkozik.

— Ezek az eredmények még nagyon kezdetiek. És nem az én érdemem.

Persze az utóbbi már túlzás, még akkor is, ha figyelembevettük, hogy a gazdaságban is és a termelőszövetkezetben is hűséges segítőtársai vannak Hajczinger György főagro- nómus és Kovács Ján^s tsz-agronómus személyében.

A múlt évről csupán ennyit: a gyengeség útvesztőiben bolyongó termelő- szövetkezetben erős „kézzel szervezte meg a munkát, megszilárdította a pénzügyi fegyelmet, elnyerte a tagság szeretetét is. A zárszámadáskor prémiummal együtt 33 forintot fizettek egy munkaegységre, a tagoknak. A tagok azt

mondták, ez igen! Egyesek azonban sugdolóztak: jó, jó, majd meglátjuk jövőre.

— Kalászosaink a rossz időjárás ellenére is eddig még biztatóak. Eső kellene. A kapás növények nyolcvan százalékát őszi mélyszántásba tettük. A művelési munkákat a tagság elvállalta.

A kővölgyi majorban a száradó lucerna illata terjeng. Ágasokon szárad a takarmány. A hideglevegős szárító a nagy majorban működik. A tsz-ben egy szál takarmányt sem szárítanak renden. Százhúsz hold lucerna termése szárúd, s vágják már a lóherét is.

— A termésátlagok nem a legjobbak, de ilyen száraz időben nem lehet csodálkozni. Persze az állatok ne*i maradnak takarmány nélkül, mert biztonsággal termelünk.

...ma ola'ozoít motor

A bizonyítékok az elnök igazát erősítik. Rendszeresen teljesíti, sőt túlteljesíti a tsz a tejtermelési tervet. Az istállóátlag nyolc, a fejési átlag tíz liter. Eves terv. minden tehéntől 2500 liter tej. Ez még nem minden, de már valami.- Francia József különös gondot fordít az ál* lattenyésztésre, amely nagj jelentőségű ezen a vidéken Minőségi állat-Alományl «kar kialakítani éti elegen- dő, változatos takarmányt biztosítani az állatoknak Tavasztól, őszig legelteti!! a szarvasmarhákat. Szál holdon mintalegelőt hoz* nak létre. Itt a kővölgy» hegyoldalakon vízfogj

sáncokat is készítettek hogy a lezúduló víz n« pusztíthassa a legelőt.

Élénk tevékenység

szorgalom jellemző a tér melőszövetkezetre. Minden ember tudja, mit kell tennie. Ez a korábban szét- húzódó, zilált közösség olyan, mint egy olajozott motor. De ebben a motorban nem benzin adja al energiát, a munkához, hanem az emberi akarptorő

Francia József már nyu godtan jelenti ki:

— Nincs olyan már 3 tsz-ben, hogy nem csinálom. ..

Nem is oivan régen méj sokan mondták ezt. Azóts változtak a vélemények

Eíjúcsúzimk

Elbúcsúzunk. Ő vissza- megy a jfőmajorba, meri még nerrt beszélt az emberekkel, s várják. Holnap pedig korán reggel idejön a tsz-be, sö''-’-^ tenniva’óiíc vannak. Ké- szülűdek az aratásra.

P. A.

Tsz-tanácsadó:

Az aprómagft©rmesztés és a korszerű növényvédelem

A LUCERNA és a vöröshere, mint takarmány a szarvasmarhaállomány ellátásában a legnagyobb jelentőséggel bír, termelésük nélkül a szarvasmarhatenyésztés elképzelhetetlen. Ahhoz, hogy az állat- állománynak szükséges takarmánymennyiséget biztosítani tudják a mezőgazdasági nagyüzemek, évente mintegy 6 000 hold lucerna és 9 000 hold vöröshere újratelepítésére volna szükség. Ehhez a területhez 23-24 vagon lucerna és vö- rösheremag kell.

De az aprómagtermesz- tésnek nemcsak az a haszna, hogy biztosítja a pillangós újratelepítésekhez szükséges magmennyiséget. A magtermesztés évről

1960

Vöröshere 201 mázsa

Lucerna 155 mázsa

Ami a lucerna és a vöröshere magtermesztésben a holdankénti hozamokat illeti, igen nagyok a kihasználatlan tartalékok. Lucernából tavaly 51, vörösheréből pedig 39 kiló volt a holdankénti átlagtermés. Azonban a 60—80 kiló holdankénti átlagtermés sem jelenti a maximumot. Ma még az időjáráson kívül számtalan tényező csökkenti a hozamokat. Több éves tapasztalatok bizonyítják, a magtermést csökkentő, tényezők közül a kártevők okozzák a legnagyobb mérvű terméskiesést.

A FELÜLETES szemlélő a kártevőket "-m is látja a piUa-gúatefületen, de tíz- lí^enkét hálócsapásra a roévre jelentős jövedelmet biztosít a közös gazdaságoknak. Nógrád megyében az aprómagtermesztésnek hagyományai vannak. Palotás és Héhalom környékén a termelők bevételének jelentős része a lucer- namagtermesztésből származott régen is. Heren- csényben, Cserhátsurány- ban és a salgótarjáni járás sok községében a vöröshere magtermesztés ad szép jövedelmet. A megye országos viszonylatban is tekintélyes helyet foglal el az aprómagtermesztés- ben. Enn^k bizonyítására álljanak itt a következő számadatok, arrtelyek az államnak átadott aprómag mennyiséget jelölik:

1961 1962 1963

1204 823 668

5107 8 813

varok tömege kerül elő. Az erdeprényes védekezés elengedhetetlen feltétele, hogy megelőzze e kárt, tehát időben történjen. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a pillangós területeket rendszeresen vizsgálják, mert ezek a szendék adnak pontos képet arról, hogy szükség van-e a vegyszeres védekezésre, mikor kell azt elvégezni. A védekezés így válik ésszerűvé, mert nem megy veszendőbe feleslegesen a kiszórt vegyszer.

Sokan azt gondolják, elég ha kimondottan a magot, rügyet. bimbót, virágot, vagy a termést közvetlenül károsító kártevők ellen védekezünk. Az így végrehajtott védekezésnek rendszerint gyenge magtermés az eredménye. Helytelen és káros a védekezést a magkártevők elleni vegyszeres védekezésre leszűkíteni. A lucerna virágját és magját a száron hozza, tehát a szár fejlettsége, egészségi állapota nagyban befolyásolja a virágok kötődését, a magmennyiséget, annak fejlettségét, hiszen az egész növény tápanyagellátását biztosítja. Magtermesztés esetén tehát alapvető fontosságú a lombkártevök elleni védekezés, mert a kártevő rovarok a lombfelület pusztításával eredménytelenné tehetik a termesztést.

Ilyen lombkártevő a lu- cemacsipkéző bogár, a lu- ceroaböde, a lucernabogár amelyek bogár és lárva alakban egyaránt károsítanak. Tömeges elszaporodásuk idején kártételük fakadó herésekben és lucernásokban lehet katasztrofális. A megfogásra meghagyott területen a tarló letnkarítása után az esti órákban végezzünk tarló- porozást. holdanként lő kiló DDT és HCH 10 százalékos porozószerek azonos arányú keverékével. A mag kártevők elleni védekezésnek akkor van az ideje, amikor a lucerna és a v6- röshere zöldbimbós állapotban van. A lucernásokban a IuoorrM»f>o>09tes, bimbógubacs légy-, a lu- cemamagdarárs kártételétől kell megvédeni » termést. A vöiöshc^e területeken az ár-ion tömeges kártételét kell nv-»>4a»>dá- lyozni a védekezéssel akkor, araikor a 'ffefSaher*

még zöldbimbós állapot* ban van.

A MAGTERMŐ területe* ken minden rendelkezést álló eszközzel irtani kell ej arankát. A védekezést akkor kell megkezdeni amikor az aranka foltok má'i kicsik, s a megkötésig feltétlenül be kell fejezni ,1 munkát. Ez azért is fontos, mert a megyei növényvédőállomás és "a magtermeltető vállalat szakemberei a magfogásra kiielölt területeket fölülvizsgálják és aranka fertőzés esetés a magtermesztésnél kizárják. Ez pedig igen nagy vesztesége t jelent a termelő üzemnek.

A lucerna teljes védekezési költségeit számításba véve. a tarlóoorozás és a zöldbimbós porozás esetében sem jelent többet 2*6 forintnál. Ez az összeg már nvolc kiló lucerna, vagy 13 kilós. vöröshere termés- többlet esetén megtérül a szövetkezetnek.

DE A SZAKSZERŰ növényvédelemmel biztonságossá tehetjük az apró- magtermesztést., luceyni és vöroshere holdankénti hozamát a jelenlegi 66-30 kilogrammról 1,5—2 mázsára növelhetjük. Ka a növényvédelmet nem hanyagolják el egyetlen termelőszövetkezetben sem, a magtermő lucerna minden holdja 10 ezer, vörös- herénél pedig 6—7 ezer forint jövedelmet hoz. Ez az összeg épben kéfszere'-« annak, amilyen ijedelmet most jioznak ewk a téri'letek. S a nagyobb ered mér. Jiiez csupán a 1 szükséges, hogy valamennyi közös gazdaságban őlVmok a rövénwédelem adta lehetőségekkel.

TJhlár Lá-orlíi

megyei növénvvédeími , felügyelő