Nógrád. 1964. június (20. évfolyam. 94-118. szám)
1964-06-16 / 106. szám
<5 NÖGRÄD 1964. június 1«. kedd KÜLÖNCÖK AZ UTCÁN Mielőtt szó esne róluk, meg kellene állapítani; ki a különc? A szalmakalap és a tél meséjét mindenki jól ismeri, s azt hiszem velem együtt sokan nevettek már a rengő idomokkal megáldott asszonyságok feszülő- halásznadrágján, az ifjú emberek különféle szakál- lain, az átlagtól elütő tu- pír-csodákon. A különc tehát tüntet — akarja, hogy észrevegyék s ezt sikerül is mindig elérnie. A különcködésnek azonban ezek a megnyilvánulásai valójában ártalmatlan apróságok, van viszont egy csodabogár, mi elöl hiába fordítjuk el a fejünket, csukjuk be a szemünket, nem tudunk védekezni. A. közvélemény DDT porával szemben teljesen immunisak. Ezek az utcai rádiósok. Gondfeledten ballagnak — másznak az utcán, s ü sportról, a luxemburgi iazzig a szentmisén át a kamarazenéig tőlük mindent hallhatunk. Talán a hordozható tv lesz még az egyedüli a rádió mellett amelyért sokan élnek, halnak — vagy dühöngenek és szitkozódnak. Hová lettek a csendes sétányok, a diszkrét hallgatag parkok? Rádió bömböl egész nap az utcán, várótermekben, sorompó előtt mozijegyért sorbanáílva, a zakatoló vonaton... Ügy látszik a technika korában némelyek furcsa következtetésre jutnak. Az egyetem az évek szellemi. akkumulációja gondolják,, úgy sincs mindig az arcra írva. 1800 forint, illetve egy retikülként hordozott táskarádió a széles nyilvánosság előtt is híven példázza: itt halad Különc Benő, kultúrrajongó. Csodáljátok őket emberek! — gulyás — A KÖZVÉLEMÉNY hitelesített megfigyelése a mi társadalmunkban, hogy gyakran azok' lármáznak leghangosabban, azok hivatkoznak törvényre, jogokra, demokráciára és humanizmusra, akik legkevésbé élnek és cselekszenek ezek szellemében. A napokban például egy középkorú nő verte fel a szerkesztőség reggeli csendjét és igazságtevésért kiáltott. Lobogtatta kezében az újságot, s nem éppen válogatott jelzőkkel tisztelt meg bennünket, mert elkövettük vele szemben azt a apintatlanságot”, hogy közzétettük a bírói Ítéletet, melyben őt közveszélyes munkakerülésért és közönséges lopásért jó egynéhány hónapra elmarasztalták. így aztán tudomást szereztek múltjáról a vállalatnál is, ahová a bírósági eljárástól való ijedelmében sebtiben elhelyezkedett, s mo6t kezébe nyomták a munkakönyvét. „Micsoda dolog ez? — verte az asztalt. Jogom van a munkához, a becsületes élethez! Én szakítani akarok a korábbi életemmel! Vállalják ihajd a felelősséget, ha újra lopni kezdek? Valamiből mégiscsak meg kell élnem!” S mikor erre a szólavinára azt feleltük, hogy a becsületes, tisztességes élethez korábban is joga lett volna meg sem hökkent.. A világ legtermészetesebb dolgának vetcAz átni^ as kertben. Film az első orosz forradalom kezdetéről Ä törvényességről és további megerősítéséről Megyénk főügyészének nyilatkozata A leningrádi filmstúdióban megkezdték a „Véres vasárnap” című dokumentumfilm forgatását. Ez a film fogja a mozivásznon először visszaadni azt az igazi légkört, amelyben 1905 január 9-én vasárnap a cári csapatok Pétervárott tüntető munkásokra lőttek. A dokumentumfilm alapja negyven fénykép lesz, amelyeket nemrég az archívumokban találtak. E felvételek a munkáslakta városszéleken, a gyárakban és a város központjában készülték azon a napon, amikor a munkások és családtagjaik, összesen több mint 140 000 ember, Ga- pon pópa kezdeményezésére elindultak a Téli Palota felé, hogy petícióval járuljanak II. Miklóshoz. A törvényesség — röviden megfogalmazva —: a törvények, rendelétek, jogszabályok megtartásának kötelezettsége. Dr Szabó Istvánnal, megyénk főügyészével beszélgetünk ezekről. — Mi a törvénysértések forrása? — A szándékos bűncselekményeket nem számítva, kettő: az ál-nagyvonalúság, mely szerint a törvényesség gátolja a rugalmas vezetést; valamint a jogszabályok nem ismerése. Az előbbiekhez tartoznak azok, akik erélyesen ellenzik a kötbérezést, megfeledkezve arról, hogy a dolgozók munkaszeretete, politikai éleslátása mellett a határidők megtartása, a minőség érdekében ma még nem nélkülözhetünk egyes kényszerítő eszközöket. A jogszabályok hiányos ismeretével az élet minden területén találkozunk. — Mén ne áMmrArmzgatásban is? — Igen. Problémák merülnek fel a lakáskiutalásoknál. melyekre sok jogszabály vonatkozkik; az éoítési engedélyek megadásánál. részben a Beruházási Kódex terjedelmes volta miatt. A kisajátítási elvárásoknál leggvako- ribb törvénvsértes. hozv határozat meghozatala nélkül látnak munkához a kiszemelt területen. A tanácsi szervek nem ritkán elmulasztják, hogy arra rászolgáló dolgozóikat felelősségre vonják, és kártérítésre kötelezzék. Pedig az említett kormány- határozat szerint minden törvénysértést fel kell deríteni, elkövetőjét pedig — a cselekemény súlyával, társadalmi veszélyességével arányosan — felelősségre kell vonni. A felelősségre vonás skálája roppant széles. A szóbeli figyelmeztetésnél kezdődik, s a bíróság által kiszabható legsúlyosabb büntetésig terjedhet. Szocialista jog- és társadalmi rendünk követelménye, hogy a felelősségrevonás vagy büntetés nevelő jellegű legyen. — Munkaügyekben tapasztalható-e törvény- sértés? — Üzemeknél, vállalatoknál nem túl gyakran. Jogorvoslatról számos esetben a Nógrád megyei Területi Egyeztető Bizottság gondoskodik. Határozatainak döntő hányada helytálló. — Szeretnénk szocialista mezőaazdasáol nagyüzemeinkről is hallani. — A gépállomásoknál, állami gazdaságoknál munkaügyekben körülbelül az a helyzet, mint a vállalatoknál, üzemeknél. Más vonatkozásban okoznak ellenben gondot az ügyészségnek a termelőszövetkezetek. A termelési szerződések megszegésére gondolok itt olyantájt, mikor a szabadpiaci ár magasabb a szerződöttnél. A hatáskör túllépése, a termelőszövetkezeti demokrácia megsértése már annál gyakoribb. — Pedig a jogszabály pontosan meghatározza, mely esetekben dönthet az elnök, melyekben a vezetőség és melyekben a közgyűlés. Többször tapasztaltuk, hogy a közgyűlés helyett a vezetőség, a vezetőség helyett az elnök döntött. Az ellenőrző bizottságok működését szintén nemritkán akadályozza törvénysértő magatartás. Noha a vizsgálat idejére az ellenőrző bizottság tagjai részére munkaegységei kell jóváírni, akadt elnök, aki nem csak ez ellen tiltakozott, de az ellen is, hogy az ellenőrző bizottság munkaidőben ténykedjék. — .4 szövetkezeti feoyelmi bizottságok tevékenységében mtvteikozik-e fogyatékosság? — Inkább túlkapás; noha ezek többsége lelkiismeretesen vizsgálja az elébe kerülő ügyeket. Törvénysértő azonban, ha a fegyelmi bizottság javaslat helyett határozatot hoz. Az ügy súlyától függően határozat- hozatalra csak a vezetőség, illetve a közgyűlés jogosult. Mind a fegyelmi, mind az ellenőrző bizottságok munkáját eredméHivatkozás és kötelessé te, hogy őt, a megtévedt bárányt, jogainál, a társadalom emberségénél és segítőkészségénél fogva meg kell védeni az elbocsátástól. Bűntudat, megbánás helyett követelt. Egy szót sem szólt viszont arról, hogy munkahelyén elhallgatta a bírósági eljárást, félrevezette a munkaadót, s olyan helyre került dolgozni, ahol a megbízhatóság, a becsület még a legkisebb munkakörben is elengedhetetlen. Ugyan hol tanulta meg ennyire a szocializmus emberiességéről szóló tételeket? Bizonyára abban az „iskolában”, amelyekben az a lakásűzér, aki évekkel ezelőtt szétszórta a családját, jó pénzen átjátszotta a lakást másnak, s most a lakástörvényt lobogtatva, hivatkozik kiskorú gyermekeire, felesége betegségére, kis fizetésére, mindenre, csak arra nem, hogy az áruba bocsátott lakásért szerzett summát elitta, elszórakozta, gyer- rekeit pedig évekre az állam nyakába vetette. Neki is „joga” van négy gyereke és kezeVnunkája után tisztességes otthonra! Ez különben igaz. De vajon a társadalom ütötte el ettől a jogtól? MEGBÍRÁLTÁK és leváltottak egy munkahelyi vezetőt nemrégiben, mert goromba, embertelen volt a beosztottjaival, kénye- kedve szerint helyezgette és váltogatta őket. A gyűlésen ez az ember a humanizmusra apellált, legyenek vele türelmesebbek, adjanak időt a bizonyításra, mert az emberségesebb, mint máról-holnapra leváltani valakit. Ez a megállapítás természetesen igaz. A felháborító csak az, hogy sok éven át még sem jutott eszébe. Saját sorsának kellett ahhoz kockára kerülni, hogy emlékezni tudjon a rég megtanult leckére. LEHETNE SOROLNI a példákat, hiszen nagyon sok ilyen prófétája van a jognak és az emberségnek. Különösen akkor, ha a személyes érdek játssza a prímet. Ilyenkor rátalálnak az emberek a megfelelő paragrafusra, amely enyhít és magyaráz é6 feloldoz. Másokkal szemben nem jut eszükbe mindez. De nemcsak ez — a jog, az emberség, a demokrácia másik oldala sem. Ezeket a fogalmakat „szólóban” fogják fel. nem ügy. mint amelyek párban járnak. Talán közhely, de. mégis illik rá emlékeztetni .az esetek kapcsán. hogy a jog fedezete, garanciája a szocialista társadalomban a kötelesség a demokráciáé a fegyelem; a megértés a szigorúság. Az egyik erősíti a másikat. Még a mesében sincs olyan társadalom, amely csak jogokat ismer. Olyan emberek viszont a valóságban is vannak, akik a kötelességnek szívesen fordítanak hátat. Megtanulják, hogy mi jár, s követelik azt úton-útfélén, mások jogainak rovására. Azt hiszem, kézenfekvő következtetés, hogy például a munkához való jog éppen a munka kötelességének gyakorlásából születik meg. Abból, hogy milliók dolgoztak és dolgoznak új munkalehetőségek megteremtéséért. Az erkölcsi érzék teljesen híján van, aki évekig él bűnös módon, lopásból, csalásból, s egyszerre azzal az igénnyel lép fel, amikor már ezt az életformát egyébként sem folytathatja, hogy : meg akar javulni, s neki ehhez ilyen meg olyan munkalehetőségre van szüksége. Noha a meg- javulásnak alapvető feltétele, hogy dolgozzék, mégsem indokolatlan a kérdés: tett-e azért valamit, hogy az a lehetőség megszülessen? És az említett lakásigénylő? Helyére tett három téglát is a nagy munkalázban? Amíg mások a kelő nappal kezdték rakni a falat, fésülni a kendert, fejni a tehenet, ő söntéspultnál könyökölt, fél- decizett az eltékozolt lakás árából. S az ilyen embereknek most nemcsak jogok, hanem extra-jogok kellenének! Mindenkit megelőzve tessék neki lehetőséget adni, hogy dolgos polgárok lehessenek, hogy fedél legyen a fejük felett, hogy hibáik, társadalom elleni vétkességük ellenére se érje őket semmi hátrány! Ilyen' igényeikre minden jóérzésű ember fejet ráz. Mert a munka társadalmában csak az követelhet, aki tesz valamit a közös asztalra. Semmilyen türelem nem végtelen, semmilyen megbocsátás nem örök. Az mindig a megváltozott embernek szól,, s a változás mértékének függvénye. A bizalom előleg, amely addig jár, amíg derék munkával és jogaihoz meg kötelességeihez illő életformával pontosan törleszti részleteit, az akinek szól. JÓLLEHET, jogrendszerünk nem különböztet meg ilyen és olyan embereket, a társadalom átlagpolgáraira méri a jogokat és a kötelességeket, a demokráciát és a fegyelmet, az előbbiek gyakorlására és idézésére csak olyanok hivatkozhatnak meggyőződéssel, akik az utóbbiakkal is rendben vannak. Sz, Simon István nyesebbé lehetne tenni, ha a járási vfc-k mezőgazda- dasági osztályai a tsz-ek- nek több jogi segítséget adnának. — A föügtrészsén nem cm vén regisztrálja aet eredményeket, de dolao- zilk is értük. Munká jában elsődlegesen milyen tényezők segítik? — Tévedhetetlen iránytű számunkra a párt elvi irányítása. Biztos alapunk a törvények ismerete. Megbízható fegyvertársunk minden állampolgár, aki nyílt szívvel közli velünk észrevételeit. A velük való együttműködés éppoly foltos számunkra, mint a törvényeket alkalmazó államhatalmi, államigazgatC- si szervekkel, tömeg- és társadalmi szervezetekkel. Munkánk elsősorban a törvénysértések. bke- cselekmények megelőzésére irányul. Ügy hiszem, a törvényességről éppúgy elmondhatjuk, mind a tudományról: a tömegek kincseként termelő erővé válik, — fejezte be tájékoztatóját dr. Szabó István főügyész. Boct-'xó Zaliís
