Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-31 / 93. szám
to N0GRÄB 1964. május 31. vasárnap Egy új tudomány bölcsőjénél Gondolatok az elméleti konferencia után Nem lokálpatriotizmus, nyok kölcsönhatásának forradalom” című előadá- teljesítette nemhogy a tönern szépen épülő megye- vizsgálatára épül. (Koráb- sa, amelyben' azt igyekszik megek számára, de még a székhelyünk szerepének túl- ban figyelmen kívül hagy- bizonyítani, hogy napjaink- szakemberek számára sem becsülése, ha büszke örömöt tűk a tudat-ideológiai vi- ban lényegében két kultúra mond önmagában semmit, érzünk afölött, hogy Salgó- szonyok vizsgálatát!) Ezt a él egymás mellett, mégpe- Érvelésünkben, tapaszla- tarján három napon át egy munkát a magasabb egy- dig a „humán” és a „tér- latok továbbításában az nagyjelentőségű országos ségre törekvés jellemzi, mészettudományos”. A két megindult a tárgyak, em- kultúrát — szerinte — éles VLAGYIMIR SZOSZJVSA: elméleti konferencia színhelye volt, amelyet a Népművelési Intézet szervezett, és amelyen részt vettek az berek, tevékenységek egészében, részeinek egységében és kapcsolatában való határvonal választja el egymástól. Mi marxisták joggal tiltakozunk az efféle ország tizenkilenc megye- vizsgálata. Tehát a szocio- szembeállítás ellen, és még lógia sajátos szintetizáló jogosabb az a hitünk, hogy tudomány. létezik, van, fejlődik az az jének népművelésben érdekelt vezető munkatársai. A decentralizáció elméleti szinten sem újkeletű hazánkban. Több vidéki város volt már színhelye országos jelentőségű tudományos ülésszakoknak s jóllehet, Salgótarján is részesült volna már, ilyen megbecsülésben, ha a Karancs-szálló nem most, hanem évekkel előbb épül meg. Mindez azonban nem kicsinyítheti örömünket, és nem csökkenti annak jelentőségét, hogy a televízió vezető munkatársai éppen itt kerestek választ arra a kérdésre, hogyan tehetnék hatékonyabbá a tv népművelési tevékenységét, és hogy a harmadik nap elemzés a fő és a számadat csak illusztráció. A szociológiai kutatások eddigi tapasztalatai alapján négy embertípust különböztetünk meg. 1. Leköti teljesen a munka. 2. Leköti a munka, de jut ho2. A népművelés-tudomány ugyancsak szintetizáló tudomány és ezáltal kerül éppen szerves összefüggésbe a szociológiával. A népművelés-tudománya ugyanis — amint ezt Hegedűs általános kultúra, amely- bira (kedvtelésre) is ideje, ben nemhogy megfér egy- viszont a hobi nem mene- más mellett, de igényli is külésként, hanem kiegészí- egymást a humán és a tér- tőként jelenkezik. 3. Bele- mészettudományos tájéko- törődik a munkamegosztás zottság. menetébe. 4. Nem szereti munkáját, de keres olyat, amelyben képességeit ki tudja fejteni és fejleszteni tudja. 4. András kifejtette — há- veltség Segíteni az általános műrom alaptudományra, mégpedig a szociológiára, a társadalomiélek tanra és a lélektanra támaszkodik, és segítségül hívja a pedagógiát, amely tudvalévőén szintén szintetizáló tudomány. A népművelés-tudoelsajátításában: szép 'hivatás. Az általános ismeretek megszerzéséhez viszont a szociológia szolgáltatja majd a módszertant, segít a főbb, a jellemzőbb emberi motívumok megtalálásában. A szociológia (a marxista Programmjában mintegy máiny jelenleg a legtöbbet szociológia!) fiatal tudo--- mány, de már az eddigi kutatások is szolgálnak hasznos tapasztalatokkal. tanúi és részesei lehettünk egy új marxista tudomány, a szociológia születésének. 1. mégis a szociológiától várhatja, mert a lélektani kutatásoknál eltolódás mutatkozik a pavlovi fiziológiai vonal irányában, tehát a pszichológiai kutatás főként az életjelenségek, életA szakmai érdeklődés kiszélesedése elindítója lehet egy további művelődéMinthogy az első két nap, vagyis a televízió közreműködésével lezajlott konferencia eseményével már részletesen foglalkozott laműködések mechanizmusát sí folyamatnak. Helyes tevizsgálta, a személyiség fejlődési rugóit viszont mellékesnek tekintette. Mindez nem csökkenti azonban a lélektan jelentőhát a termelőszövetkezeti parasztok, munkások önképzése, jó, ha például az üzemi könyvtárakból szakkönyveket kölcsönöznek ki punk, ezúttal a harmadik ségét a népművelési mun- tanulmányozásra. Több henap tárgyköréhez fűznék néhány megjegyzést. Ezen a napon dr. Hegedűs András, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai csoportjának igazgatója foglalkozott a szociológiai kutatások és a népművelés kapcsolatával, viszonyával. Ez a csoport nemrégiben alakult s vele egyidősnek mondható hazánkban a marxista szociológia tudománya. Ez nem azt jelenti, hogy ennek „a társadalommal foglalkozó tudomány”- nak nálunk nem akadtak művelői. De a szociológia úttörői, jónevű szociográfu- saink nagyrészt a háború előtti években tevékenykedtek, amikor a szociográfia leleplező irodalmat is jelentett és a fehér foltok, exotikumok felfedezésével járt. A háború utáni szociográfiák szerzői nagyrészt a régi nyomdokokon indultak el, csakhogy felfedezéseiket távolbalátó, derűs optikával figyelték, vagy jobb esetben egyéni elképzelések és egyedi módszerek alapján próbáltak marxista módon vizsgálódni. Ebbén az időszakban tevékenységünkre az volt jellemző, hogy mindennemű emberi megnyilvánulást szerettünk a gazdasági viszonyokra visszavezetni s az ..embert” csupán gazdasági és osztályhelyzete alaptan ítéltük meg, sokszor nem is utólag, alapos tanulmányozás után, hanem előre, előítéletek alapján. A csak anyagi-gazdasági kölcsönhatások vizsgálata pedig nem adott teljes és így sokszor helyes képet sem. A marxista szociológiai kutatás most már teljes szintézisre törekszik és a tudat-ideológiai, valamint az anyagi-gazdasági viszokában. lyütt végzett felmérés igazolja azonban, hogy az Egyébként gyakorlatunk- anyagi ösztönzők ma még nem segítik kellőképpen elő a munkások, parasztok szakmai érdeklődését. ból, tapasztalatunkból emlékezhetünk olyan törekvésre ,amelynek célja a sematizált, egyetlen formába öntött személyiség létrehozása volt s ami — ma már valamennyien jól tudjuk — nem sikerülhetett. Hiszen az egyének, mint meghatározott társadalmi rétegek tagjai, sajátos törekvések, magatartás-nör- ' műhely, vagy a tsz-ben, a mák, értékítéletek (nem ritkán előítéletek) hordozói. Az Élet és Tudomány február 19,-i számában Hegedűs András cikke útmutatást adott a vezetőknek, mi kell legyen a feladatuk az egyének, személyiségek irányításában s úgy gondolom, a feladat a népművelésben sem lehet más, mint hogy az egyént: „ ... mint sajátos személyiségeket irányítsa és segítse képességei kifejlesztésében és ezeknek a szocialista társadalom javára történő felhasználásában”. Hogyan tehetnek ennek a szép és nagy feladatnak eleget a népművelési apparátus munkatársai? Ha élenjárnak a társadalmi ismeretek megszerzésében és ben, újságcikkekben nem terjesztésében 3. A konferencián a kultúra terjedésével és terjesztésével kapcsolatosan szóba került az ismert Snow- probléma. Két esztendeje jelent meg nyomtatásban és azóta nagy port vert fel világszerte C. P. Snow angol regényíró „A két kultúra és a tudományos egyszer száraz adathalmaz szerepel, pelig a számok legtöbbször nem fejezik ki a fontosabbat, vagyis azt. hogy mi van a számok mögött. Mit jelent a százalékos emelés, ha nem ismerjük az alapot, amelybő! kiindulunk. (A tsz-gépesí- tés növekedésében például mást-mást jelent a 10 százalékos emelkedés, ha tsz- nek tíz vagy száz gépe volt már.) Az olyan hír. hogy egy vállalat vagy gazdaság hárommilliós tervét négy millió forintra A szociológiai tudománytól azonban mégsem közvetlen, részletekbe menő segítséget kap a népművelő, mert a szociológus soha nem fogja megmondani, hogy a könyvtáros hol, milyen könyvet ajánljon a tsz-tagnak, de módszert ad, amellyel az igény és szükséglet felmérhető. A szociológia új tudomány, egyetemeinken még nincs is szociológus-képzés s így igen nagy a népművelők kutatásainak visszaható jelentősége: eredményeiket és vizsgálati tapasztalataikat a szociológus is hasznosíthatja. Lakos György CJCit (élreiMj't harang...,. Kit félrevert harang hivott rohamra éjjel, ki meg nem torpant, hogyha ágyúzott a gaz, ki előtt vérpipacs hullott a hóba széjjel, örök testvérem az. Mert az hazájáért, forró szívvel szeretve, hű társak oldalán vívott bősz harcokat, vas robbanása közt, vörös zászlót követve, mint hű fia haladt. Ki kalapáccsal vagy hős földalatti tettel hazája üdvéért, s hogy győzzön az igaz, vagy kertben, réten, szép virágok közt esett e örök testvérem az. Mert új világot épít ő, egy szebb jövendőt; hatalmas épület, a csillagokig ér — s abban nem lankad el a hazaszeretet, sőt ezentúl mindig éL Ki láncraverve nyög s bilincsét széjjeltépi, ki felkel térdéről, mert űzi ősi dac, ki semmi önkényt nem tűr, nem hajbókol néM, örök testvérem az. Mert 5 is ott halad, ahol mi egykor küzdve, hogy éppoly messzire juthasson, mint mi most, s ne csapjon égig a gyilkos tűzvészek füstje, a föld ne tűrjön el tűzvészt, csapást, gonoszt. Testvéreim! Aki emberre, népre, földre bilincset verne és parancsot osztogat, ki embervért ajánl fel aranyért — örökre ellenségünk marad. Mert csak sötétet hoz, mert gyűlöli a népet, egész valójából árad e gyűlölet, vele a mi utunk — szabadság, boldog élet — közösen sosem lehet. óh, társaim! Kezünk s nézésünk forrjon össze, mi háborút, véres lidércet nem hagyunk! Bár elválaszt határ, hegy, óceán — örökre mind testvérek vagyunk! (Radó György fordítása) PARASZTLEÁNYKA A munkamegosztás, a részmunkák végzése azzal jár, hogy a dolgozó figyelme fokozottabban irányul a maga szűk munka terű Jetére s előbb-utóbb érdeklődési köre nem lépi túl a tehéhistálló határait. A népművelés elsődleges nagy feladata lehet, hogy odáig szélesítse a munkások, parasztok érdeklődési körét: ne csak szűk munkaterületüket, hanem üzemük, gazdaságuk egészét is lássák. Szokás mondani és leírni, hogy „X. Y. tsz-pa- raszt a szövetkezet gazdájának érzi magát”. De milyen gazda az, aki semmit nem tud a szövetkezeti tulajdonról. Ez egyúttal felveti az egyik legelhanyagoltabb tényező, a tsz-de- mokrácia kérdését is. A szociológiai kutatások eddig tapasztalata, hogy életünk sok területén a számok rabjai lettünk. Statisztikákban, jelentésekCVIadúmr Kővár jeeéméwye)
