Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-26 / 88. szám

1964. május 26. kedd nógrAd 5 Írásbeli megrovás HETVEN dolgozó hall­gatta végig miként feletke- zett meg magáról két munkásember, akik vélt igazukat hangoztatva, ön- bíráskodásra vetemedtek. A tárgyalás megkezdése előtt a műhely dolgozói csoportokba verődve be­széltek a dologról. Ilyen előzmények után feszült figyelem és érdek­lődés kísérte H. S. szavait: H.I. hozzámjött és azt mondta: — Hagyjam el a fúrógépet, menjek a másik­hoz dolgozni. Nem telje­sítettem kérését, mire ő ki­kapcsolta a gépet. Erre én azt válaszoltam: ne szó­rakozzon velem, majd újra megindítottam a gépet. Erre ő a földre söpörte a kész alkatrészeket. Mérges lettem, s eldobtam a kala­pácsot. ö nekemugrott, sértegetett, ellökött a gép­től, majd a visszahozott kalapáccsal hadonászni kezdett, eléje nyúltam, hogy elvegyem tőle mire ő többször megütött. Ekkor megfogtuk egymás gallér­ját En dolgozni és nem verekedni jöttem az üzembe... Halk moraj futott végig a termen, majd a társa­dalmi bíróság elnöke H. It. szólította vallomás tételre. nagyfúrógép az én felügye­letemre van bízva. A nagyfokú érdeklődést a két fél nyilatkozata to­vább fokozta. Vajon ki a hibás? Erre vártak választ a hallgatók. És a szemtanúk beszél­tek. Cs. L. tagadja, hogy H. S.-t megütötték. S. T. sem látott ütést. J. M. pe­dig így tanúskodik: H. I. akkor lökte mellbe H. S.-t, amikor az feléje indult... Most már a hallgatóság is megmozdult. Elsőnek Sz. N. kért szót: mindketten hibát követtek el. Az előb­binek át kellett volna adni, az utóbbinak pedig nem lett volna szabad leállítani a gépet, — hangoztatta. A KŐVETKEZŐ felszó­laló K. J. Véleménye nagy­jából megegyezik az előtte szólóéval. Csupán annyit fűz hozzá: ha jobban be­csülnék és tisztelnék egy­mást, ilyesmi nem for­dulna elő. A társadalmi bíróság ve­zetőjének kérdései és a hallgatók válaszai, tarkít­ják, élénkítik még ezt az érdekes munkatanácsko­zást .amelynek során ki­derül az is, hogy mindket­ten ideges természetűek. De más tanulságot is le­szűr a társadalmi bíróság. Hibás a műhely vezetősé­döntött, hogy mindkettőjü­ket írásbeli megrovásban részesíti. Az i télétben megnyu­godtak a jelenlévők pedig sokat tanultak. Venesz Károly — Kértem, hogy .adja át ge is, mert nem közölte a a nagyfúrógépet, mivel a harminc kilogrammos szíj- tárcsát nem lehet a kisgé­pen megdolgozni. Megta­gadta. Ezután leállítottam a gépet, majd kivettem be­lőle a fúrófejet. Kollégám ezután a gép húzókarját lerántotta, majd felém for­dult. Meg akart fogni. Én a kezemben lévő kalapács­csal feléje ütöttem. Végül ezt mondja: a dolgozókkal, hogy melyik gépet, mikor és ki veheti igénybe. Kérte a jelenlé­vő gazdasági vezetőket, hogy ezt a problémát meg­határozott időn belül old­ják meg, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. A MUNKÁSBIRÓSÁG latolgatva a tényeket az elhangzott vallomásokat, a hallgatók véleményét, úgy Több mint 300 juh kerül olló aló Karancsságon A GA—70-96 „beugrik” — Mégiscsak borzasztó, harmincunkból hármat vett fel csak. Most mi, lesz velünk — háborog a pa­rasztnéni. — Tegnap operálták a feleségem — panaszkodik az őszhajú férfi — biztos nagyon vár. Most/hogy ju­tok el hozzá?[Menjek taxi­val, az legalább egy szá­zas. Sok ez a nyugdíjas­nak! — Csináljon valamit, az isten szerelmére — fordul a forgalmistához a gyerekes anya. Hát nem szórakozásból utazik az ember. Szügyiek vagyunk, egy órakor iskolába kell menni a kislánynak. De hogy jutunk addig oda? És így tovább, háborog- tak, perlekedtek Szécsény- ben az utasok. A forgal­mista eltűnik a haragos zsivajból. Nemsokára fel­berreg egy motor és a megállóhoz kanyarodik a GA 70—96 rendszámú au­tóbusz. Az utasok alig hisz­nek szemüknek, miközben egymásba könyökölve to­lakodnak felfelé á lép­csőn. A vezető kilép a so- főrfülkéböl. és udvariasan kérdi, ki hová utazik és adja a jegyet. így megy ez minden megállónál. Fel­szálló mindenütt akad. A GA 70—96 nem beüteme­zett pótkocsi volt. Csak éppen negyed egyig vára­Ki a felelős ? Két új létesítmény, sok hibával A SALGÖTARJÄNI rögzítés is tönkremegy. A Acélárugyár fejlesztésére vállalat munkaügyi osztá­jelentős beruházási össze­get. fordítanak. A fejlesz­tés eredményeképpen a vállalat hidegen hengerelt szalagacél termelése évi 35 ezer tonnával emelke­dett. A beruházási létesít­mények egyrésze azonban nem felel meg a program­ban előírt követelmények­nek. A beruházások elő­készítése nem kellő gon lya a hibák kijavításáig a daru azonnali beállítását kérte, a balesetevszély miatt. A hideghengerműi rako­dótérnél e hibák oka, hogy a beruházás nem volt meg­felelően előkészítve — a kezdés előtt nem végeztek megfelelő talajmechanikai vizsgálatot — és ezt a hiá­a gyári tóból biztosítják. Ennek vize — mivel évek óta nem tisztították — iszapos és így nem alkal­mas gépek hűtésére, köny- nyen dugulást, üzemzavart okozhat. A víztároló ügye döntőbizottság elé került. A hibák okát szakértőkkel vizsgáltatták meg. dossággal történt. A kivite- n5ros kivitelezés követte, lenéznél is sok hibát kö- A 3000 KÖBMÉTERES vetett el az ÉM Nográd VÍ2tároló tervezését 1952- megy« Állami Építőipari ben kezdték a vál,lalat hű_ Ma megkezdték a gyapjú­nyírást a karancssági Alkot­mány Termelőszövetkezet Bede-pusztai juhászatában. A termelőszövetkezet juh­állományát évek óta, így most is a lucfalvai terme­lőszövetkezet nyíró brigád­ja szabadítja meg tízezre­ket érő bundájától. A 12-13 emberből álló brigád most 303 juhot vesz olló alá. A szövetkezet szakemberei 3,4 kiló gyap­jút várnak egy egy állat­tól. De a jelek azt mutat­ják! hogy az igen jó tulaj­donságokkal rendelkező Merinó juhállománynál nemcsak 20 dekával ha­ladja meg a tavalyit a mintegy 140.700 forintot terveztek a juhtenyésztés­ből. A tervezett jövedelem elérésére minden lehetősé­gük megvan. Nemcsak a gyapjú, a szaporulat is több volt a tervezettnél. így jól járnak a juhá­szok is. Hornyán József ta­valy 650 munkaegységet szerzett. Ahogy számolja, ennek az idén sem igen lesz híja. A termelőszövet­kezet vezetősége azonban még ezen felül prémium­mal ösztönzi gondosabb munkára a juhászokat. A közgyűlés által jóváhagyott javaslatnak megfelelően, minden egészségesen vá­gyapjúhozam egy-egy bír- lasztott bárány után 10 fo­kánál, hanem legalább 60- 80 deka lesz a különbség, így az értékesítéséből ter­vezett bevétel minden bi­zonnyal több lesz 60 ezer forintnál. A termelőszövetkezetben rintot kap a juhász. De őket illeti meg a gyapjú és a báránytej értékesítési árának két százaléka is. A tej árának négy százaléka tovább növeli a juhászok megérdemelt jövedelmét. A mezőgazdaság gépesítése Romániában Romániában 1964. elején . 76 ezer traktor dolgozott az 1963 évi 4.049-el szem­ben. A traktoros vezetőgé- kep száma 67.000, a kom­bájnok száma 34.000 volt 1964. elején. Jelenleg az ál­lami gazdaságokban 80 Vállalat. A hideghengermű rako­dótere a beérkezett mele­gen hengerelt szalagacéü- tekercsek tárolására épült egy 2160 négyzetméteres, részben fedett területen. A vagonokból az abroncso­kat daru segítségével sze­dik ki és gúlában tárol­ják. A rakodótér építése 29 hónapig tartott és 12,5 millió forintba került. A műszaki átadás-átvétel 1963 augusztus 17-én. az üzembehelyezés október 10-én történt meg. tővízellátásának sára. 1956-ban Nógrád megyei Építőipari Vállalat a tervek elavult­sága miatt új tervdoku­mentációk szolgáltatására hívta fel a Salgótarjáni Acélárugyárat és kérte, hogy előregyártott elemek­ből építsék a víztárolót. Az É. M. Mélyépítési Ter­vező Vállalat a kívánság­nak megfelelően előre­gyártóit elemekből tervez­te mg a medencét. A szakértői vélemény szerint a medence használ­hatatlanságának elsődle­ges oka a tervezettnél ala­csonyabb feszítő erő, a másodlagos ók az, hogy a beton szilárdsága és tö­mörsége nem kielégítő. Az biztosító- Építőipari Anyagvizsgáló az É. M. Kutató Intézet véleménye szerint a felhasznált EKIT- kitt minősége is kifogásol­ható, mert a szokottnál lá- gyabb. A víztároló gyébként egy külső és egy belső körala- kú, előregyártott elemek­ből összeállított vasbeton gyűrűből áll. Az alaplemez , , ,, . , . ^ vasbeton gyűrűk csat­terhelest meg nem értek lakozásánál EKIT-kitt tö­A létesítmény haszná­lata során kitűnt, hogy a rakodótér padlózata süly- lyed, bár a megengedett A döntőbizottság hatá­rozata szeimt az Építő­ipari Vállalat köteles a víz­tároló medence kijavítását 1964 július 27-ig befejez­ni és átadni. A tervező vállalat technológiai uta­sítása szerint a feszítéshez új patentírozott acélhuza­lokat kell használni. A vakolat elkészítése után a fenéklemezhez való csat­lakozásnál — a lezárás ér­dekében — EKIT-kittet kell felhordani. el. A süllyedés több helyen A döntőbizottság a hi- . mítés szolgál a vízzárás bák miatt egyedül a kivi­a 300 millimétert is meg- biztosítására. Építését 1961 telezőt marasztalta el. Vé­júniusában kezdték, befe- leményünk szerint ha jezését eredetileg 1962 no- kisebb mértékben, de fele­haladja. Az előregyártott elemek összekapcsolásánál több helyen olyan repedés keletkezett, hogy keresz­tül lehet látni rajta. A RAKODÖTÉRI daru­pálya nagymértékben de­vember végére tervezték, lős a tervező is, mivel majd a határidőt több al- e§yes munkaelőírásokat kálómmal módosították, de nem dolgozott ki elég a vállalat nem tudta a lé- részletesen, tesítményt a tervezett idő- A VÍZTÁROLÓ kijaví­kozási ideje lett volna a formálódott, nincs biztosít- re átadni és ezért 307 ezer tása rendkívül sürgős, mert faluban és ezalatt. ..beug- ! va a daru balesetmentes forint büntető kamatot fennáll a veszélv hosv rótt”, mint egy jó színész, j .................................................- -------- .... lu&y h a valakit helyettesíteni kell. Gyarmaton mindenki célhoz ért. kiürült a kocsi. Az azonban nem jutott senkinek az eszébe, hogy azt mondja, köszönöm. Hát én megköszönöm! U. M. a daru üzemeltetése. A darupálya kellett fizetnie, nagymértékben kileng és a hegesztéseknél törések ■ mutatkoznak. Eennáll a veszélye, hogy további üzemelés esetén a vasbetonoszlopokhoz való nagymérvű iszaplerakódás A víztárolót még mindig a gyár egész vízcső rend­nem lehet üzembe helyez- szerében dugulást okozhat ni, mert a vizet átengedi, ez ^e^esen megbéníthat- szivárog. A késés rendkí- "’a gyér termelését, vül hátrányos, mert a Dr. Pazonyi Béláné hűtővízellátást továbbra is beruházási főelőadó hektár. A szövetkezetekben 1959-ben 270 hektár szán­tóföldre jutott egy traktor. A gépállomások gépállo­mánya 1955—1962-ig há­romszorosára, az általuk végzett munka mennyisége 6,75-szörösére. a gépek ki­hektár jut egy traktorra, a1 használására pedig 46,6 szá- mezőgazdasági termelőszö- zalékról 80,2 százalékra vetkezetek ben pedig 157 emelkedett. A várószobában és a rendelőn keresztül vezet bennünket a lakásba La­katos Géza vizsgázott fo­gász. Amint leülünk felesle­gessé válik a kérdezőskö- dés, anélkül is szívesen beszél munkájáról — Még mindig nagy a felvilágosulatlanság itt Magyarnándorban — mondja. — Sokan, ha fáj a foguk, még mindig nem a fogászt keresik fel, ha­nem tömjént, sósborszeszt. szalicilt, fokhagymát, bor­sot tesznek rá. Ezek nem­csak, hogy nem használ­nak, hanem fájdalmat, sőt gennyedést is okoznak. Na­gyon rontja a kicsik fo­gát a sokszor még négy^öt éves korban is használt cukros cumi. Sajnos még a műveltebbek körében is elterjedt tévhit, hogy míg feil van dagadva az arcuk nem szabad fogat húzni. Ez nem így van: sürgősen el kell távolítani a szuvas fogat mert a gyulladás feljebb húzódhat az agy felé és súlyos bajt okoz­hat. — Világosságot akartam hozni a faluba, azért jöt­tem ide Pestről — beszél tovább. Falusi arcképek: A FOGORVOS És következik a szomorú statisztika: — Magyarnán­dorban az országos átlag 85 százalékával szemben 95 százalékban pusztítja a nem csügged. Nemrég ír­ta be naplójába a nyolc­ezredik fogat, amelyet az itt töltött három év alatt kezelt és, hogy a követke­szuvasodás az iskolásgyer­mekek fogait. Az óvodá­soknál még nagyobb: 35 százalék a különbség. Valóban furcsa adatok ezek. De Lakatos Géza ző években kevesebb Je­gyen a kihúzásra ítélt tó­gák száma, azért küzd, ta­nul tovább az egyetemen, s azért adja át a tanulta­kat a falu népének, meg tanítja a gyermekeket a helyes fogápolásra, a kis baj kezelésével a nagyobb megelőzésére. — A feleségem is velem dolgozik — mondja —, s hogy még többet segíthes­sen, asszisztensképző tan­folyamra jár. Sok munka áll még előttünk, s hosszú az út, míg a körzet minden la­kosa megszabadul a rég kuruzslóktól rájuk maradt babonáktól és megérti, hogy csak az orvos az, aki rendbe tudja hozni beteg fogaikat. Hosszú az út, de a Lakatos házaspár győzi erővel, türelemmel. Friss kedvet ad nekik a hivatás szeretete s egyszerű örö­meik: a maguk ápolta gyü­mölcsös, a sajátkezűleg épített úszómedence, a te­levízió, a kényelmes ott­hon. Legnagyobb erőforrásuk mégis az eredmény, ami munkájuk nyomán a sze­mük előtt bontakozik ki: egyre többen fordulnak hozzájuk az eddig rettegett fúró és fogó mögött meg­látva a segítő kezet, amelynek minden mozdu­lata az ő egészségüket szolgálja. Kemény Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents