Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-22 / 85. szám
1964 május 22. péntek NÖGRÁD 3 TÍZSZERES ÉLÜZE91 Adalékok egy évtized történetéhez Néhány héttel ezelőtt, a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságát tizedszer tüntették ki az élüzem címmel, A hivatalos jelentések arról számoltak be, hogy 2 millió 792 ezer íorint volt a tervük és ők 3 millió 338 ezer forintra teljesítették. Bármilyen sokat mondóak is ezek a számok, még sem mondanak el mindent. Az alapok A gazdasag alapjait akkor rakták le, amikor jó tíz évvel ezelőtt Faragó Gusztáv, az agronómus felkereste a tanyákon, falvakban tenyérnyi földekkel bíbelődő volt zselléreket, és hívta őket egy új gazdaságot teremteni. Azt mondja Cserven György a párttitikár; sosem fogja elfelejtem, hogy kétholdnyi juttatott földjével birkózott, amikor az agronó- mus nála járt örült a földnek, hiszen évtizedekig a földesurat hizlalta verejtékével, az okos szóra mégis letette a kapát. Két hold, nyolc hold, még tizenkét hold sem föld. Legalább is a biztonság megteremtésére nem. Meg azután mivel művelje a volt zsellér a földet? Kapával és ásóval? Elszegődött az állami gazdasághoz Aztán jött a másik, a harmadik, a negyedik: egyre emelkedett á számuk. Ekkor alapozták meg a tízszeres élüzemet, ök, a volt cselédek, a kisemberek, akiknek a fold az életet jelentette. Am? a földnek Benedek Pál, az éluzerr igazgatója elmondja, hogy az utóbbi években de még annyit jelent, hogy felszínre fordítják a föld minden hasznos tartalékát, mert úgy tanulták meg, hogy a föld akkor fizet, ha megkapja azt a művelést, amely neki jár. Hosz- szabban tartó munka, de jó munka. Az alagiak forgolódtak körülöttük, nézték őket aztán egyiknek elfogyott a türelme és rájuk szólt. — Erre tí ráfizettek. Lassan haladtok és nem kerestek. Ami becsület dolga Li piaiék először nem értették. Azok aztán megmutatták, hogyan értik a dpl- got. Gépeikkel csak „kaparták” a földet. így gyorsabban nőtt, szaporodott a megszántott terület. Liptai arra csak annyit mondott: — Számunkra ez becsületbeli kérdés 7- és szántottak tovább, ahogyan őket erre megtanították. Innen nem tudhatja az ember, hogy mit hoznak ki a földből az alagiak, de annyi bizonyos, hogy a nógrádi földeken csak becsületes munka hozhat eredményt, — A mi földjeink szeszélyesek — magyarázza az Igazgató. — Egyik helyen zsíros, a másikon tiszta agyag, a harmadikon meg kő, a negyediken meg akár a sivatagi homok. Sokan abban a téves hiedelemben vann ak, hogy a gazdaságnak minden földje olyan, mint a Szécsény felé vezető út mentén. Nézzék csak meg milyen Tá- bon. vagy a szalma teres: oldalban' Valamelyik délután Kaposvári István a lánctalpasával azért kényszerült a javítóba, mert a köves hegyoldal ezt a rettentő erejű gépet is ^szét- rázta. ban fel van írva évről-évre az átlagtermés. Kenyé-r gabonából 15,83 takarmánygabonából 13,42, kukoricából 24,8 másza termett tavaly holdanként. Ezért a termésért Nógrád- ban a jó irányítás mellett is nagyon meg kell dolhiggye senki, hogy a kiváló eredményeket egy korszerűen felszerelt gazdaság érte el. Smmivel sem különb a felszerelésük mint más gazdaságnak. Oravecz Janos tíz év óta egyazon . Zetorral jár. Csakhogy van szive. Ha eiMinésítik a teheneket az állatorvos jelöltek gozni. Még a jolmenő tsz tagja is úgy nyilatkozott: „Ha elérjük azt, amit a szécsényi tangazdaság elér. hátra tolhatjuk a sapkánkat,” Nagy a tekintélye a gazdaságiak, amit a volt cselédek, kocsisok, béresek, bognárok és kovácsok vívtak ki. Csakhogy a földbirtokosok szolgálatában valóban cselédek voltak, itt meg Dolgozik a javító brigád, hogy a gépek készen álljanak a soronkövetkező feladatokra azelőtt sem volt rá példa, hogy a gazdaság szolgálatában álló embereket mulasztásért, fegyelemsértésért meg kellett volna büntetni. E'ícsérni kitüntetni annál többet. Liptai Béla traktoros néhányad magával az Alagi Állami Gazdaságban volt szántani. Megszorultak az alagiak és kölcsönkérték őket, mert Szécsényben korán végeztek a munkával Az Alagi Állami Gazdaságban azután „hazai módon” hozzáláttak a szántáshoz. Ez Cserven Györggyel javítgatták mintegy másfél órán át. Izzadtak bele, hogy mielőbb elkészüljön, mert arra a napra a gépnek még feladata volt és a föld művelésében nem lehet egy óra kiesés sem. A gazdaság példája Benedek elvtársnak, az igazgatónak szépen sorjátanult mesterei lettek a föld megművelésének. A már említett Kaposvári István a lánctalpas vezetője, néhány éve még juhász volt. Letette a botot, mert tanulni akart. Butkai József, Oravecz József, Barna István, mikor a gazdaságba kerültek, csak zsákolni tudtak, meg lovat hajtani. Ma kitüntetett traktorvezetők. Ilyen emberek dolgoznak a tízszeres élüzemben. S ne romlik a gép kijavitj. még akkor is, ha a szabadideje megy rá. — Ez jelente nekem a kenyeret — magyarázza nagyon egyszerűen. Emberek és emberek Sem a javító műhely sem bognár műhely nine modem gépekkel felszerel ve. De dolgoznak azzal ami van. és jól, mert ígi kívánja meg a becsület. Munkaszerető. szorgalmas emberek ezek a gaz dasagbeliek. Dolgozzana, akár a földeken, akár ; javítóműhelyben, akár ~ 1 tehenészetben, vagy a ser téstenyésztésben. Megér demlik az elismerést. Nen szolgai módon dolgozó em berek. Ha valami ninc< rendben, azt sem hagy. jak szó nélkül. — Tessék csak meghall gatni, hogy vitáznak, mer a fürdőt, az öltözőt mé| nem nyitották meg nekik! Vagy a mesterei mennyit hadakoznak, hogy a tanulók nevelése utár járó jogos illetményt megkapják! Hadakoznak, vitatkoznak, miközben e munkát elvégzik és ez s vita egy újabb és ujabt lökést ad a fejlődésnek — mondja Benedek Pál. így lett tizedszer élű- iem a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum Tangazdasaga. És ha valaki arra jár. látja a szemet gyönyörködtető szép táblákat, ezekre az emberekre gondoljon, az ő művük. A volt zselléreké, akik az igazi gazdái voltak mindig a földnek. B. Gy. Olcsó beruházás; jó munkaszervezés Tudományos vizsgálatok megyénk szénbányászatában EGY ÉVVEL ezelőtt az átszervezés alkalmával létrehozták a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél is az üzemgazdasági csoportot. Feladata, hogy segítse a gazdasági szervéé zést, elemzéseket végezzen. Az elmúlt egy év alatt eredményes volt a csoport munkája. Nemcsak az egyes kirívó jelenségek gyors felülvizsgálatát végezte, hanem hosszabb időre szóló elemzéseket is ké- I szített. Vizsgálta a legfőbb gazdasági mutatókat, új, ed- , dig nem használt módszer szerint elemezte a tröszt - kapacitás kihasználását. A ■ kiszállítási, szellőztetési és '■ osztályzói kapacitást olyan szempontból, hogy a 20 éves távlati terv igényelnek megfelelnek-e. Megállapították, hol lesz szükség bővítésre és mikor. Az elmúlt öt év adatai alapján megvizsgálták a tröszt fúrási, kutatási tevékenységének gazdaságosságát is. A bánya szállítási módok Összehasonlító költségvizsgálata igen jelentős. Ez a kányási mozdony, a tordasi végtelenkötél és a Pálhegy III, aknai gumiszalag szállítására terjed. Az eltérő körülmények és adatgyűjtési lehetőségek értékes tapasztalatokat nyújtottak, amit a későbbiekben hasznosítanak. A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél foglalkoztak a munkásszállítás gazdasági kihasználásával is. A munkásszállítási költség évente mintegy 23-24 millió formtot jelent. A tudományos számításokból megállapították, hogy helyesebb elosztás esetén a . költségekből mintegy 6-12: százalék megtakarítást lehetne elérni. Uj módszert dolgoztak ki a közvetlen költségek munkahelyenkénti és műveletenként! megállapítására. A kányási aknánál folytak a kísérletek, az új jövesztési, biztosítási, rakodási, valamint szállítási eljárások bevezetésével kapcsolatban, hegy azoknak milyen gazdasági kihasználásuk van. Az adatgyűjtés nagyon sok rejtett tartalékra, hiányosságra mutatott rá. Az általuk kidolgozott új módszer elősegíti a magasabb színvonalú gazdasági vezetést. Az üzemgazdasagi csoport nagyon sok segítséget adott a tavaly elkészült húszéves távlati tervhez is, különböző számításokkal, elemzésekkel. Részletesen vizsgálták, hogy milyen gazdasági eredménnyel jár, ha a Margit- és Királytárók termelését egy úton szállítják a külszínre az oszta- lyozóra. Az elemzések bebizonyították, hogy a földalatti koncentráció célszerű. A hosszú külszíni szállítással évente mintegy fél millió forint költséget lehet megtakarítani. Az osztályzó árbevétele is körülbelül ennyivel növek szik. A vízválasztói oszt lyoaó napi üzemidején' csökkentése háromharma ról kétharmadra, újai egy millió forint költsé megtakarítást eredményez AZ ÜZEMGAZDASÁGI csoport munkájából csak néhányat említettünk. Ebből is látható, hogy hasznos volt a létrehozása. Jelenleg is több témával foglalkoznak. Folyamatban van a vékony telepek határértékének a kidolgozása. A tröszt területén ugyanis több helyep van vitas széntelep, hogy érdemes-e vagy nem hozzáfogni a lefejtéséhez. Az ügyvitel gépesítés megszervezésével. A csoport feladata egyre szaporodik. Öt ember foglalkozik a különbé zó gazdasági kérdésekké és hozzátehetjük erednv nyesen. B. 3. A BNV új vendégei Nigéria, Tanganyika, Etiópia, Egyesült Arab Köztársaság, Indonézia — négy afrikai és egy távolkeleti állam — idén elsőízben vesznek részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Nevük emlékezetbe idézi azokat a küzdelmeket, amelyeket ezeknek a2 államoknak népei a közelmúlt években folytattak függetlenségükért, s ez fo- koza kiállításuk iránt érdeklődésünket. Nigériából tíz tagú delegáció érkezett a vásárra Hon. Zanna Bukar Dipch- arima ipari és kereskedelemügyi miniszter vezetésével. A Nemzetek Csarnokában 120 négyzetméter területen mutatja be Nigéria termékeit. Tanganyika delegációja- nák élén M. Mhotu kereskedelmi államtitkár áll. Ennek az afrikai államnak a kiállítása sem szűkölködik érdekességekben. Az Egyesült Arab Köztársaság külön pavilonban az árucikkek széles skáláját állítja ki. Légkondicionáló berendezések, hűtőgépek. tv és rádiókészülékek, mosógépek, butángáz- fűtésű vízmelegítő készülékek és kerékpárok érdemelnek elsősorban említést. A városligeti tó partján indonéz karakterű pavilon áll ez a Visma Ría, a Vidámság háza. A pavilonban minden este 6 és 8 óra közt az. indonéz nagy- követség tart árubemutatót. A BNV-n első ízben résztvevő országok kiállítását nagy érdeklődés fogadja. P. Gy.
