Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-20 / 83. szám
1964. ssiájus 20. szard* ■w^Fo'-is 3“íj Ä munkásokkal együtt Az üzemi demokrácia fórumáról Jól esik kimondani: egyre több helyütt tartják meg a bizalmiak és bizalmi csoportok értekezleteit ahol a dolgozókat tájékoztatják a termelési tanácskozások időpontjáról és napirendjéről. A helyiiparban három-négy nappal előbb, a bányaüzemeknél, építőipari vállalatoknál és másutt már a műszaki konferenciákon döntik el a megbeszélések időpontját, amelyet 10-12 nappal előbb közölnek a dolgozókkal. Kis egységenkénf A termelési tanácskozásokat — a kisebb létszámú vállalatok kivételével — ez év első negyedévében mindenütt kisegysé- genként tartották meg. Ennék következtében a megbeszélések jobban Sikerültek mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezeken a rendezvényeken megyei szinten átlagosan a dolgozók 70-75 százaléka jelenik meg, ami 10 százalékkal magasabb az elmúlt évnél, A bányaüzemeknél 328- an szóltak hozzá. ebből 335-en termelést segítő javaslatokat közöltek, Az Acélárugyárban a dolgozók 75 százaléka jeleíit meg, 262-en szóltak hozzá, 192-en tettek hasznos észrevételt. Az Öblösüveggyárban a dolgozók 80 százaléka vett részt a termelési tanácskozásokon. 147- en kapcsolódtak a vitába, melyből 48 értékes javaslat született, A helyiipari vállalatoknál is eredményesek voltak a kisegy- seges tanácskozások A bútorgyártó, a vasipari javító és kézműipari vállaltaknál a dolgozók 70-75 százaléka jelent m/g, ami lényegesen magasabb a múlt évinél. Az értékes javaslatokat a vállalatok intézkedési terveibe építették be. Emelte a tanácskozások színvonalát az is, hogy a vezetők közül többen resztvettek a megbeszéléseken. Vonatkozik ez az építőipari vállalatra, a szénbányászati trösztre, a megyei tanács illetékes osztályaira, a különböző szakszervezeti megyebizottságokra és az SZMT képviselőire. Segített a tanácskozások ja- •vitásában az SZMT-nek, és a NEB-nek közös munkája, mely a termelési tanácskozásokkal kapcsolatos feladatokat vizsgálta. A vizsgálatot végző csoportok népi (ellenőrei és szakszervezeti aktívái is jelen voltak a tanácskozásokon, ahol segítséget adtak a gazdasági és szakszervezeti vezetésnek. Van mit tenni A fejlődés ellenére még nem elég alapos a tanácskozások megszervezése, előkészítése és lebonyolítása, nehézkes a javaslat nyilvántartása és hasznosítása. A vállalatok nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek a ta- náokozásokban rejlenek. Többek között nem elég célratörően tárják a dolgozók elé a megoldásra váró problémákat. Ezért a hozzászólások egyes helyeken csak a szűk munkahelyi hiányosságokra, panaszokra korlátozódnak, amelyeket más formában is el lehetne intézni. Változtatni úgy lehet, ha az üzemek és a szakszervezeti bizottságok vezetői a termelési tanácskozások előadóit megfelelően irányítják. A tanácskozások időpontjának megválasztásán is sok múlik. Például a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében az egyik nap a reggeli időben tartják meg a tanácskozást, a másik nap pedig a hozzászó- , lásokat. A mizserfai bányaüzemnél a munkaidő után egy-ikét órával kezdik el a megbeszélést. Ez nem jó módszer, tehát nem éri el igazi célját —, n munkások érdeklődésének felkeltését. Ennek tudható be az is, hogy több üzemben a dolgozók nem kapcsolódnak Ije a tervjavaslatok kialakításába, A vezetők is csak a végrehajtáshoz kérnek segítséget. Érvényes ez a megállapítás a műszaki intézkedési tervek újítási feladatterveik kidolgozására is. Ezekhez sokszor a legilletékesebbek, a műszakiak véleményét sem kérik ki. Ezek után nem csodálkozhatunk azon. hogy a dolgozók termelési tanácskozásokon tett javaslatainak nyilvántartása, intézése bonyolult módon történik. Ezt tetézik azzal, hogy az előírt kéthetes határidőn belül nem válaszolnak a javaslatokra. Ez jórészt a jegyzőkönyvek felületes vezetéséből adódik. De vannak olyan üzemek is, ahol nem rögzítik a munkások termelésre vonatkozó javaslatait (Tűzhelygyár, Tanácsi Építőipar.) Mindezekért a mulasztásokért sem az elmúlt évben, sem az első negyedévben nem vontak felelősségre senkit. A meglévő állapotok megváltoztatása érdekében a szakszervezeti bizottságok és a pártszervek jelentős erőfeszítéseket lettek és tesznek, de mindez- ideig nem sikerült alapvető változást elérni. Célratörőbben A feladatok nem újak. összegezi a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata. Ennék végrehajtása és megfelelő alkalmazása érdekében a gazdasági és szakszervezeti szerveknek tovább kell tökéletesíteni munkamódszereit, Széles körben kell ismertetni és magyarázni a határozatból adódó feladatokat, jogokat és kötelességeket, A legfontosabb az hogy elérjük: az üzemi demokrácia legfontosabb fóruma a termelési tanácskozás legyen. Ez az előfeltétele annak, hogy fokozódjék a dolgozók munka- kedve, újabb ösztönzési kapjanak a még nagyobb feladatok sikeres elvégzéséhez. Solymosí Imre Nagyobb önállóság, célravezetőbb módszerek Az összevonds tapasztalatai a Zagyvái Bányaüzemben Az MSZMP VIII. kongresszusának határozata kimondja: ,,A munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma az a fő front, amelyben a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik.” E feladatok megvalósítását szolgálta az elmúlt években, a túlságosan szétaprózott vállalatok ésszerű összevonása. A Zagyvái Szénbányák tapasztalatai is bizonyítják, hogy helyes volt ez. A termelés, a termelékenység növekedése, a műszaki fejlesztés színvonalának emelése. az önköltség csökkentése, az előbbre látó, tervezés ,a szén minőségének javulása, a termelési eszközök nagyobb össze, vonása, kapacitásuk jobb kihasználása vált lehetővé. Tavaly 27 fezen tonna szenet adtunk a népgazdaságnak terven felül. Az idén naponta 19 vagon szénnel kell többet termelni. mint egy évvel ezelőtt. A napi, illetve havi tervek teljesítése megkövetelte az előbbrelátó tervezést, a művelésre feltárt szénvagyon növelését. Ma éves tervünk túlteljesítéséhez megfelelő mennyiségű szénvagyonnal rendelkezünk, nincs tehát szükség a kapkodásra. Az összevonás eredményeként Királytáró, a többi aknák segítségét igénybe véve, rendbejött s KÉSZÜL A SZÉNASZÁRÍTÓ Szakszemedet! küldöttségek tapasztalatcseréje Hétfőn a SZOT-ban tapasztalatcserére jöttek ösz- sze a szovjet, a csehszlovák, a lengyel, a jugoszláv, az NDK-beli, a román és a magyar szakszervezeti tanácsok küldöttségei, Megvitatják a szocialista brigádmozgalom tapasztalatait, valamint a baráti országok szakszervezeti tanácsai termelési osztályainak együttműködését. ma egyenletesein teljqgiti napi tervfeladatát. Az előbhre látó tervezés gyümölcse, hogy a sokszor nem várt, termelést gátló akadályokat megfelelő munkaszervezéssel, átcsoportosítással meg tudjuk oldani. Ilyen események voltak az elmúlt negyedévben. A Rónai függőkötélpálya vonókötele három ízben elszakadt januárban, februárban a Székvölgyi légaknai tűz, márciusban a Forgách lejtősaknában a 30 méteres beomlás. Ennek ellenére bízunk abban, hogy ezt a negyedévet még jobb eredménynyel zárhatjuk. A lermelékenyseg is kedvezően alakult. Az idén 101,6 százalékra teljesít«: * tült az összüzemi teljesü- mény tervet a tavalyi 93.« százalékkal szemben. Ehhez hozájárult, hogy a tröszt műszaki osztályának ■segítségével elavult gépparkunk egy részét, felújítottuk, újakkal bővítettük. Fejlődést jelentenek a „KÓTA”-féle felrakok, szállító szalagok, kaparok, csúzdák. s nem utolsó sorban új korszerű páncélkaparók. Az új és a meglévő gépek kapacitásának jobb kihasználásával megkönnyítjük a nehéz fizikai munkát. Ma már a tavalyi első negyedévi 52 000 tonnával szemben 102 000 tonna szenet raktunk fel géppel az első negyedévben. Javulás van a gazdaságosságban is. Az idén az első negyedévben öt es fél forinttal olcsóbban termeltünk szenet, mint tavai».'. Az első negyedévben 102.2 százalékra teljesítettük árbevételi tervünket a tavalyi 95.8 százalékkal szemben, ami több mint 1.2 millió forint túlteljesítést jelent. Ezt eredményezte a szén minőségének javulása. Bernard Rezső banya üzemvezet 5 KISBÄGYON hosszú múltra visszatekintő kisközség. A határ egy részét a Sziráki Állami Gazdaság haszonsítja, nagyobb felét pedig a Petőfi Tsz tagsága dolgozza meg. A község fölött, fennsíkszerű helyen magasodik a tsz-major nagy gazdasági épületeivel, irodájával, műhelyeivel. Kicsi a község és még Nógrád megyei viszonylatban is kicsi termelőszövetkezete, amelynek összes területe alig haladja meg a kilencszáz holdat, szántóföldje pedig még a nyolcszáz holdat sem éri el. A nyilvántartott 135 tsz-tag közül mintegy 80—90 az olyan, aki rendszeresen végez munkát a közös gazdaságban. Kimagaslóan szép gazdasági eredményekkel nem dicsekedhetnek tagjai, viszont nagyszerű sikernek számít az is, hogy ezen a kis területen sikerült a közepes eredményt állandósítani és a gazdaság fokozatos erősödését, a jövedelem céltudatos emelését biztosítani. A vezetés és a tsz-tagok számara egyaránt megnyugtató az a bizonyosság. KISBÁGYONI JEGYZETEK hogy az egy "munkaegységre jutó jövedelemnek meg kell haladnia a harminc forintot, ha csak valamilyen rendkívüli csapás nem éri a gazdaságot. A kisbágyoni szövetkezet vezetőségének erejét és jó munkáját az eredmények igazolják. Jákfalvi Mátyás, a szövetkezet elnöke biztos kézzel, megfontoltan és határozottan irányít. Nehéz a dolga, mert hosszabb ideje agronómusa íincs a szövetkezetnek, így a szakmai gond és az emberek dolga egyaránt őreá hárul. Kedvvel és hozzáértéssel végzi munkáját. Olyan, mint a láthatatlan karmester, ahol nincsen ott, azon a munkahelyen is zökkenők nélkül halad a munka. Vezetőség és tagság között ilyenformán kiváló az összhang, nem véletlen, hogy eddig még egyetlen munkamenet sem szenvedett halasztást. A répa- egyelést már (a későbben vetett hét hold kivételével) mindenütt elvégezték. Ra- pídtox gépükkel százhat- van hold kalászos területet vegy szereztek és húsz hold kukoricát kezeltek Hungazinnal, azonkívül Béren, Egyházasdengelegen a lermelős zö vetkezeteknek még mintegy 180 holdon elvégezték a vegyszerezést. Az elsőnek kaszált lucerna már állványokon száradt, mert a kisbágyoni tsz-ben természetesnek veszik, hasznosnak tartják az új módszerek alkalmazását. A szövetkezetben sikerült jól megválasztani az ösztönző jövedelemelosztási formát is. A Nádudvari módszert alkalmazzák, mert rájöttek, hogy mind a tsz, mind a tagság érdekeinek ez felel meg legjobban. Keresik a traktorosok premizálásának helyes módszerét is. Egyelőre azzal kísérleteznek, hogy a fontosabb gépi munkákat a teljesitmény arányában készpénzzel premizálják. Szrena József traktoros szerint jóminőségű munkára ösztönözte a kukoricavetésben dolgozó traktorosokat, hogy minden hold szakszerűen, elvetett kukorica után két forint prémium 'jár. ha a kukorica kelése a gondos munkát igazolja. A KISBÁGYONI | éredmenyek titkai közé tartozik az is, hogy a szövetkezetben állandó köz- gazdasági számításokat végeznek. Nemcsak a hozamok növelését és a gazdálkodás eredményességét tartják nyilván, hanem ügyelnek az egyes üzemágak közötti összefüggésekre is. A kidbágyoni Petőfi Tsz-ben minden száz holdra tizennyolc számosállat jut és a szövetkezet célkitűzése az állatállomány további növelése és a minőségi csere fokozatos végrehajtása. Az állattenyésztés adta tavaly is a legtöbb jövedelmet és az állattartásból, állathizlalásból az idén is szép bevételre számítanak. Gondosan vigyáznak azonban arra. hogy az állatok eltartásához a szétesés az ablaktakarmányt maguk termeljék meg, mert egy esztendőben már ráfizettek arra, hogy sertés- es marhahizlalási tervüket nem alkalmazták a rendelkezésükre álló takarmánymennyiséghez. Ilyen veszély azóta nem érheti a szövetkezetét, mert féltőn vigyáznak a megfelelő arányokra. A harmincegy hí- sómarhána és az idei át adásra tervezett 150 hizott-i sertésnek a takarmánya egész éven át biztosítva lesz. Az egysege®, altalános' gazdasági követelményeknek megfelelően szabályozzák a különböző növény félék arányát is és igyekeznek kevesebb növényfajtából nagyobb terméshozamokat elérni. JÓ ÜTŐN HALADNAK a kisbágyoni tsz-tagok. A fogyatékosságokat is figyelik munkájukban, hogy a hibákat mielőbb megszüntessék. Nem határoznak semmi felől elhamarkodottan, mert magukénak tudják szövetkezetüket s ez a kis gazdaság megfontolt, szorgalmas munkájuk révén csaknem száz családnak biztosít kiegyensúlyozott életet, nyugodt megélhetést . Lakos Gyérgy 4/
