Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-20 / 83. szám

4 i\ Ó G R A o 1964. május 20. szerda Színházi ülik: Egy marék boldogság SZÍNHÁZI Salgótarjáni csoport bennünket, A mű, bohózatként kí­vígjáték. Ezt bizonyítja a muzsika is, operettzene est volt a sé a ma embere előtt s ban. Rokonszerves, bizton- Acélárugyár mutatják meg, milyen ságos mozgású Katalin Művelődési Házában. Egy gyarlóságaik miatt kellett szerelmesét formáló Illés tehetséges öntevékeny az általuk képviselt osztá- Pál. Számos pillanata van, szórakoztatott lyoknak eltűnni történél- amikor szinte a hivatásos műnk színpadjáról. színjátszás mércéjéig jut. A PETŐFI színjátszó Piroska, az eleven nyelvű nálta magát a színlapon, együttes gondos előkészü- eleven eS,zű szobalány, de pontatlan ez a műfaji letek után Csics György és »rubecz Éva temperamen- kategória mert Fejér 1st- Vertich József szellemes ^os’.. 'ferbő Játékában ván: Egy marék boldogsá- fordulatos rendezésében kelt eletre, az egeszseges oa több ennél: szatirikus mutatta be a darabot. A ^ -lángot,■ tag««et komikusok parádés vetel- oiieiessegei, a gyaKoriaiias amelyet az kedőjében kétségtelenül realitást Szőke László Jós- klasszikus Bnlyós László viszi el a ka inasa képviselte igen mesterétől: Jacques Offen- pálmát. Alkati adottságán Jól. bachtól kölcsönzött a túl benső figuraformáló A zenekart Krajcsi La- darab. A gúnyoros, csúfon- készsége a szenilis arisz- jós vezényelte biztonságo- dáros, nyelvet öltögetően tokrácia kacagtató tükör- san, a színpaddal mindvé- merés’z, a soha nem érzel- képe. Remekelt egy de- gig teljes egységben, gős mégis erős líraiságú mu- generált birtokoscsemete „ ^. zsikus neve tiszteletre kö- megmintázásával Heiser telezi a színpadi „köny- Kálmán, tetszett az üzle- < nyűműfaj” mai librettistéit ties, de szemforgatóan | és Fejér István sem vált kenetes Poczek atya meg- tiszteletlenné az offen- személyesítője Szíremen bachi igényesség iránt. Az, Rudolf, a pénzzsák Zsizsik amit az Egv marék boldog- Bertalant formáló Kapás Ságban nyújt, egy társa- János- Ebben a.íó1 kariki- dalmi kor ragyogóan mu- rozott kompániában Amb- latságos persziflázsa. Fel- róz Ilona affektált prüdé- vonulnak szemünk előtt az riája mesterkéltnek hat, üzleties ájtatosság, az String bárónő szalon-ne- enerválódó birtokos arisz- veltsége, tartásban, hang- tokrácia, a tőke bástyáit ban egyaránt elsikkad, építő ipar panoptikum fi- Az uborkafára kapaszko- gurái, de már beleszólnak dó Kuffer harangöntő tö- mellettíik az eseményekbe rekvését ugyan világosan a szegény polgárság, az fogalmazza meg, a min- cgyszerű népréteg fiai is. den re elszánt pénzéhség- lgy persze nagyon vulgá- nek is markáns kifejezését risan hat az Egy marék adja, de a karikatúra boldogság alakjait össze- élénk ( színeibe indokolat- gezni, de a szellemes cse- lanul komor foltokat ke- lekményben a szerző szán- ver­déka: a határozott ítélke- BENSŐSÉGES líraiságá- zés korántsem ilyen nyer- val nyerte meg tetszésün- sen jelentkezik. A figurák két Eisler Mária. Kifeje­lj maguk korszerűtlensé- ző eszközei salangmentesen -ükkel válnak nevetséges- egyszerűen Katalin alakjá­Áz új tanterv második üteme Az oktatási reform vég- ehajtásának újabb fontos llomása lesz az 1964-1965- >s oktatási év: szeptember- ől megkezdődik az általá- ios iskolai új tanterv beve- e lésének második üteme. Az első négy osztályban, ;ehát az alsótagozaton telje­sen áttérnek az iskolák az uj tanterv szerinti oktatás­ra és az új tankönyvek hasznáratára. Az 5. osztá­lyokban minden tantárgy­ból — oroszból, földrajz­ból, számtan-mértanból, ének-zenéből — áttérnek az új tanterv alapján tör­ténő oktatásra, s egyide­jűleg a tárgyak között he­lyet kap a történelem is. Károlyi Mihály válogatott írásai „A nép barátai még a becsületes embernek tar- értse. És küzd a magyar szegénységbe is követték tóttá — „tudtam, hogy azt népért, a.ielynek problé- népüket.” 1945 februárjá- védi, amit igaznak hisz és máit egyre világosabban ban, egykori harcostársé- azt támadja, amit nem tud látja. Nem volt 1920 és ra, Fényes Lászlóra emlé- magáévá tenni” — életében 1946 között olyan becsü- kezve írta le e mondatot halálában kiállott mellet- letes és emberséges ügy, Károlyi Mihály. Megrendí- te. Az ideológiai határo- amely mellé ne állott vol­té portrét festett a bátor zottságot, „az igazság ki- na oda áldozatot vállalva, publicistáról, aki emigrá- mondásá”-t mindig fontos- Azok az üzenetek, ame- ciós nyomorúságban töltőt- nak tartotta a Kál-Kápol- lyeket a II. világháború te élete felét, mert nem na-i hatalmas birtok urá- alatt a magyar népnek akart kiegyezni Horthy ból forradalmár lett Ká- küldött, több vonatkozás- rendszerével. És ugyan- rolyi, de — mint azt már ban ma is aktuálisak, ebben az emlékbeszédben 1946 májusában, az őt ün­azt is elmondotta az első neplő magyar Nemzetgyű- ,”a Karolyi Mihálynak e Magyar Népköztársaság el- lésben kifejtette: „.. .Sze- kötetek anyagából (s nem nöke, hogy nem egyszer retnék egyesíteni minden utolsósorban özvegyének a ideológiai vitája is volt embert, hiszen közös ér- elején szereplő vallo- Fényessel. Károlyira talán dekről van szó: mi az rnasabol) élénk sugárzó az volt a legjellemzőbb, atombomba ellen akarunk diákját tekintjük, nem tu- hogy soha, sehol nem védekezni és az atombom- szabadulni a gondo­hallgatta el, ha valamit ha pártiak éllen akarunk lattól, hogy Károlyi btzo • mint- felsorakozni, tehát e te- nVos tokig megelevenedett . PPC ’ kintetben nem ismerhetünk Jofcaa-hős. De csak bizo­baratai. De mert Fényest osztályt, sem vallást, ny°s fokig! Élete valóban _____________________________semmit, egy érdek van: romantikus — ő maga is m egmenteni az emberisé- »fantasztikus mese”-nek get és ezt az országot is. nevezi azt — de Ka­És meg fogjuk menteni, ro^yf Mihály végülis éppen akármilyen erővel állunk azért lett azza, aki lett, is szemben.” (II. kötet 263. mert gondolkodása még­olyai ) szabadult mindenfajta ro­srn* ‘r‘r- SFS&r -Hlssr»t tét, amely Károlyf Mihály ™et <rlete ut®lsó 1920 és 1946 között írt ^ ler cikkeinek, beszédeinek és ole' Hluziotlan szenvede- leveleinek bőséges váloga- Problé­gatását tartalmazza. Egy hűség jellemez­jellem regényét és egy * “ keadve- T korszaik legényét. Belgrád- ™ ~ a ban és Berlinben, Párizs- ^ éMt A Gondoíatn« ban és Londonban Moszk- ^l^ent Válogatott Irá- vában és Newyorkban tű- 5015 e^lyiti tiszteletűnket ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGIN Orosz Erika IV.-es gimnazista a magyar tételen dol­gozik. ndk fel az emigrációban a legújabbkori magyar kényszeritett Károlyi Mi- történelem egyik nagy hály. Az egykori földesúr alakja Károlyi Mihály küzd a maga és családja iránt, megélhetéséért. Küzd a bo­nyolult korral, hogy meg- — L t.— Tjizenkétezer no tanult az idén megyénkben Évről évre művelődési terv alapján működik köz­re a nőtanács abban, hogy minél több lány és asszony vegyen részt valamilyen oktatási formában. Az 1961-62-es oktatási évben még csak ötezer lány és asszony tanult, a következő évben 6000-re nőtt a számuk, az idei ok­tatási évben pedig 12496-an pi nt Ék - szabó : U*T rv KÜLÖNÖS VAbAÍIAT — Hallották . .. Délelőtt még lejövök . .. Ha valami baj van, Liszkait küldöm. Most körülnézek odafenn... Az őrnagy megkereste a ' sötétben sétabotját, aztán elbúcsúzott. — Ha hír érkezik újabb adásról, tegyék ki a meg­beszélt jelet... Pálos -kibotorkált a bar­lang szájához, megállt egy pillanatra és kilesett. Egy lélek sem mutatkozott a közelben. Kilépett az arányló napsugárba, s meg kellett dörzsölnie a szemét, annyira elvakította a fény. Komótosan leereszkedett az útra, és sikerült úgy bejutnia a hallba, hogy senkivel sem találkozott. Pálos egyenesen a folyo­sóról nyíló fürdőszobához ment. Kettőt koppintott az ajtón, aztán hármat szá­molt magában, és ismét kopogott kettőt. A fürdő­74. szoba ajtaja kinyíll. A fő­hadnagy karikás szemmel nézett a parancsnokára. — Volt valami? — kér­dezte Pálos, miután ma­gukra zárták az ajtót. — Semmi. .. Illetve egész éjjel a rádióval vacakolt. Valószínűleg elromlott, mert dolgozott rajta. Pálos elvette Liszkaitól a kis lehallgató készüléket. Két gumicsövét bedugta a fülébe, aztán a gumipárnás szerkezetet a falhoz ta­pasztotta. Csak egy vékony rabicfal választotta el Si­pos szobájától. Semmi zajt nem hallott. — Nyilván alszik — súg­ta oda a főhadnagynak. — Igen, már körülbelül két órája csend van ... — Maradjon itt és fi­gyeljen. Ha Sipos felkel, jöjjön ki a folyosóra ... De ha fél hétig nem éb­redne, akkor is hagyja el a fürdőszobái, mert jönnek a vendégek... Én beme­gyek Évához... A főhadnagy kérdőn né­zett Pálosra. — Igen, bemegyek. Ezt a leányt sürgősen el kell innen tüntetni. — Őrnagy elvtárs, mond­hatok valamit? — Rajta. — Őrnagy elvtárs, én azt hiszem, hogy így nem tud­juk elkapni a B. 26-ost. Le kellene tartóztatni ezt az ügynököt. — Szó sincs róla . . . Leg­alábbis egyelőre... Nos, figyeljen csak tovább ... Tartsa nyitva a szemét, mert Sípost el akarják ten­ni láb alól! Liszkai várt, hogy többet is mond neki, őrnagy kisurrant a sóra. Éva szobájához Ismét körülnézett, Pálos de az folyo­ment. majd anélkül, hogy kopogott vol­na, lenyomta a kilincset. Jól számított, az ajtó ki­nyílt. Egy szempillantás alatt bezárta maga mögött. Éva leeresztett kombiné- ban állt a mosdó előtt. Ijedten felsikoltott. — Azonnal takarodjon ki! Pálos mutatóujját tiltón a szájéra helyezte, jelezve, hogy csendet kér. Éva csak most eszmélt fel, hogy kombinéban, meztelen mellekkel áll a hívatlan férfivendég előtt, s mindkét kezét a melle elé kapta. — Csend legyen, kis­lány! Halálosan komoly ügyben jöttem! — Tanár úr, nem gon­dolja, hogy szokatlan az időpont és a hely? — Máris elfordultam, kapjon magára valamit, de nagyon gyorsan. Évát olyan váratlanul érte mindez, hogy szó nél­kül a szekrényhez lépett, és kivette egyik ruháját. — De mit akar tulajdon­képpen? — kérdezte öltöz­ködés közben. — Maga rendes leány! Tudom, hogy' amit most mondani fogok, nem fecse­gi ed senkinek. A legszigo- } rúbb államtitokról van szó! / — suttogta Pálos. — Rövi- den beszélek, mert senki í sem láthatja meg, hogy itt í jártam. (j — Ne tessék már velem * viccelni, tanár úr! — szólt $ kételkedőén Éva. Hangja ( azonban bizonytalanul} csengett, s ez elárulta, hogy tulajdonképpen maga sem tudja, igazat mond-e a zenetanár vagy sem. — Beszéltem a bátyjával, a közeli rakétaegység mű­szaki-vegyvédelmi pa­rancsnokával ... A lány közben már ma­gára rántotta pirospettyes ruháját, de még a villám­zárat is elfelejtette felhúz­ni, anyira elámult a zene­tanár szavain. — Magának, Éva, még ma reggel haza kell men­nie Miskolcra. Sőt, azt is javasolnám, hogy három­négy napra utazzon fel Pestre. Vannak rokonai? — Csak ismerőseim. De miért? Csak nem szakítom félbe az üdülést? — Nem mondhatom meg, hogy miért. Szereti a bátyját? (folytatjuk.' vették kezükbe a könyvet, hallgatták meg a különbö­ző tanfolyamokat. A napokban ötszáz lány és asszony vizsgázik az általános iskola osztályai­ban, 630 vesz részt a kü­lönböző középiskolák évzá­róin. Egyre többen értették meg a szakmunkás képzés jelentőségét, az idén 850-en vettek részt az ilyen okta­tási formákon. Csaknem 1400 háziasszony látogatta a háziasszonyok klubja rendezvényeit, ] 222-en ké­pezték magukat a gaadaasz- szony körön. Minden isko­lában megrendezték a szü­lők iskoláját, itt a nevelés­sel kapcsolatos tudnivaló­kat közel hétezer asszony tette magáévá. Tizenöt he­lyen tartottak ebben a sze­zonban Nők Akadémiáját, ezeken a rendezvényeken 650 nő vett részt. A nő­mozgalom tudatosabb, cél­szerűbb tevékenységét a nőtanácstitkárok tovább­képzésével segítette elő a megyei nőtanács. Ezeken 120 nőtanácstitkár vett részt, hasonlóképpen há­romnapos továbbképzést szerveztek a szülői munka közösségek vezetői részére is, 115-en gyarapították ilyen formában ismeretei­ket. A lezáruló oktatási év értékelésével egyidőben olyan tervek születtek, hogy a következő oktatási évben a tanulásból még kimaradó rétegeket is be­vonják a művelődésbe. A cigánynők részére például a vöröskereszttel közösen egészségügyi előadásokat tartanak majd, s mind töb- büket bevonják a szülők iskolájába is. I

Next

/
Thumbnails
Contents