Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-19 / 82. szám

1984. május 19 kedd NOGRAD 9 Száznyolcvan fokos fordulat Ecsegen MAJDNEM EGY évvel ezelőtt Ecsegen a robba­násig feszült az emberek indulata. Minden felborult a termelőszövetkezetben. A vezetőség kiengedte kezé­ből a gyeplőt, amelyet egyébként sem tartott erős kézzel. Elnézték a soroza­tos lopásokat, a nemtörő­döm munkát. Az emberek elvesztették a bizalmukat, immel-ámmal tettek-vet- tek. Ezek után érthető, hogy mérleghiánnyal zárta a termelőszövetkezet az 1962-es évet. S végül 1963. májusában az ecsegi Béké­ben teljessé vált a zűrza­var. Miklós Sándor akkoriban a pásztói járási tanács me­zőgazdasági osztályán dol­gozott. Miklós a járási fő­állattenyésztő szakértelmé­ről és nagy nyugalmáról volt nevezetes. Jól ismer­te az ecsegi termelőszö- vetkezt gondjait, de őt is ismerték az ecsegiek. Azt is tudták, hogy röviddel azelőtt került újra Pász­tora, Tenkről, ahol orszá­gosan elismert eredmé­nyekre vezette a termelő­szövetkezetet. A józanabb ecsegiek látták, hogy a ter­melőszövetkezetben kiala­kult állapot tarthatatlan, a vezetőség nem tudja meg­oldani a bajokat, gondol­tak nagyot és felkérték el­nöknek Miklós Sándort, ö pedig vállalta. NAGY FABA vágta a fejszéjét az igaz, de mint a jó favágó, először körül­nézte a fát, kitapogatta, hogyan is lehetne minél kevesebb erővel jó ered­ményt elérni. Mikor végig nézte az új portát, még az edzett szákember is el- komorodott. Akkora ha­nyagsággal találta szemben magát, amely nagyon sok mást meghátrálásra készte­tett volna. De nem így Miklós Sándort! Majdnem egy év telt el azóta. Sokan mondták an­nak idején: „Ecsegre kár erőt pazarolni, nem fog si­kerülni!” Az elnök azon­ban állta a szavát. Az irodán találom meg. Alig váltunk szót, máris a határba hív. A község szélén fekvő földeken haragoszöld ten­gerként hullámzik a szárba kapaszkodó gabona. Az egyik domboldalon itt-ott asszonyok hajladoznak. — Babot ültetnek a ház­táji kukorica közé. — Távolabb egy Szuper- Zetor ballag. De ez nem is kifejezés. Mászik. Kö­zelebb érve látom, palánta­ültetőt vontat. Paradicsom­palánták kókadoznak a morzsalékosra eldolgozott földekben. Eső kellene en­nek sürgősen. — Öntözni sajnos nem tudunk. Jövőre már a pa­tak közelében alakítom ki a kertészetet — jegyzi meg az elnök. JÚK A TÁVOLABBI elgondolásai, hiszen ide- érkezésének első per­cétől foglalkoztatja a községet átszelő Szuha-pa- tak hasznosításának kérdé­se. Ahhoz azonban, hogy a Szuhát munkára fogják, pénz kell. Erre még most nem jut Ecsegen. így az idén csak 20 hold para­dicsomot, 10 hold vörös­hagymát és két és fél hol­don — kísérletképpen — fokhagymát ültettek az ecsegiek. Egy sereg asszony épper. a hagymát kapálja. Meg­állnak egy-két percre be­szélgetni az elnökkel. Va­lamelyikük megjegyzi: — Haja! Nem fog a ka­pa, mert sajnálja a gazda a reszelőt. Miklós Sándor magához hívja a brigádvezetőt. — Csonka bácsi! Hol vannak a reszelők? Azon­nal hozassa kJ és ossza szét! Megszólítom a hosszú sor szélén álló asszonyt, s megkérdezem, mennyit keres naponta. — Egy-másf-ál munkaegy­séget. A megszólított Banos Ferencné azt is elmondja, hogy nagy kedvvel dolgoz­nak. Naponta negyven-hat­van forintot kapnak a munkájuk után. Tavaly és korábban jó volt ha tíz forint jutott. Olyan öröm­mel jelentkeznek munkára az asszonyok, hogy lassan munkaerő fölösleg lesz Ecsegen. A hagymát fiatal gyü­mölcsfák közé ültették. Egyik másik szépen hajt, sok azonban kiszáradt. En­nek az almásnak a törté­nete a korábbi termelő­szövetkezeti vezetést jel­képezi. Csaknem három­ezer darab almacsemetét kaptak az ecsegiek. Rosz- szúl tárolták, megfagytak. Erre felmelegítették és el­ültették a csemetéket. Elő­ször kiszáradt ezer, majd újabb hétszáz darab... A majorig van idő be­szélgetni. — Látja milyen szorgal­masan dolgoznak — mond­ja az elnök. — Minden a legnagyobb rendben halad. Pedig tavaly június elseién ötszáz hold kapálni valóból még tíz hold sem volt megkapálva. A második félévben azonban bekövetkezett az, amire sokcin nem számí­tottak. Ezt úgy mondják megfordult a kocka. — őszintén beszéltem a tagokkal, Ígértem is, de amit megígértem megtar­tottam — fűzi htovább az emlékezés fonalát. EZ VALÓBAN így volt. Az emberek hitték és megfogadták a szavát. Az eredmények számokban ki­fejezve: 1 négyszázezer fo­rint terven felüi jövedelem a növénytermesztésben. Az állattenyésztés is hozott a tervezetten felül egy ne­gyedmillió forint nyeresé­get Hol van az a szenny és piszok, amelyből csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett kitisztogatni tavaly az állatokat? Az állatgon­dozók kicserélésével látott hozzá a rendcsináláshoz. Az állattenyésztés kialakí­tásában — mert Ecsegen csak állattartás volt — se­gítőtársra talált, dr. Radá- kovics Miklós körállator­vos személyében. A csont és bőr állatok feljavul­tak. Tavaly az év vége fe­lé már jól előkészített hí­zott szarvasmarhákat, ser­téseket értékesítettek. A központi major szé­pen fejlődik. Rövidesen át­adják az újonnan épült 32 vagonos magtárt. A bujáki Zöldmező Termelőszövet­kezet építőbrigádja már egy újabb tehénistálló fa­lait rakja. Ez a brigád ké­szíti a hideglevegős széna­szárítót is. AZ ISTÁLLÓKBAN. sertésólakban példás a rend és tisztaság. Jólesik a szemnek látni a jó húsban levő teheneket. Meg is jegyzi az elnök. — Ezek a tehenek száz­ötven kilóval nehezebbek, mint tavaly. Másfél mázsa! Mennyi gondoskodást, lelkiismere­tességet követel a felhíz- lalása! S nemkülönben ele­gendő és jóminőségű sze­mes- és szálastakarmányt. Ebből viszont van elegen­dő. Kukorica és lucerna is. A napokban kezdték el a lucerna első kaszálását, de egy kazal tavalyról is megmaradt. A takarmány­tartalékok bőségesen ele­gendők, a csaknem 230 szarvasmarhának, 315 ser­tésnek, 430 juhnak, 11 pár lónak s az 5 260 tyúknak és csirkének. — Gondoskodtunk a ta­vaszi, nyári takarmányo­zásról is. Már vágják a rozst, lesz elegendő csala- mádé, cukorcirok, silóku­korica. Több mint százhet­ven holdon termelünk lu­cernát, százhúsz holdon meg vörösherét. A szemes takarmányok közül száz- nyolvan holdon vetettünk kukoricát. Takarmány lesz itt, csak az állat kevés, mert többet nem tudunk elhelyezni — magyarázza az elnök némi bosszúság­gal. Az állatállomány már valóban kinőtte a majort. Nincs elegendő épület. Kénytelenek szükségmeg-' oldásokhoz folyamodni, ré­gi, rossz istállókat is fel­használni. Ezekben pedig csak. nagy erőfeszítéssel le­het állattenyésztést megva­lósítani. A nem hivatalos határ­szemle teljés sikerrel járt. Ecsegen sok minden meg­változott. A dolgok mene­te egy félév alatt 180 fo­kos fordulatot vett. Mik­lós Sándor így jellemzi a tavalyi és az idei évet: — Tavaly talpraálltunk. az idén már elindultunk. Ha az eredmények okát keresi a kíváncsiskodó mindenekelőtt a határozot- sággal párlosujó szakértel­men alapuló vezetéssel ta­lálja szembe magát. Emel­lé lehet számítani a nád­udvari premizálási rend­szert, az emberek bizal­mát és a lelkes munkát, amely végső soron szülője az eredményeknek. Ecse­gen egy félév alatt „ledol­goztatta” az új vezetőség az 1962-es háromszázezres mérleghiányt., ráadásul ugyanekkora tartalékokkal kezdték ezt az évet. Meg­szilárdult a termelőszövet­kezet vagyoni helyzete, s jelentősen emelkedett az egy tagra jutó jövedelem is. Az 1962-es zárszámadás­kor ez 6 729 forint volt, ami 1963-ban 9115 forint­ra növekedett. Ilyen ered­ményt senki sem várt. AZ ECSEGIEK biztosan haladnak tovább a gazda­gabb termelőszövtekezét, a nagyobb egyéni jövedel­mezőség eléréséért. Miklós Sándor azt szeretné elér­ni. hogy egy hidegebb, szárazabb időjárás se kényszeríthesse térdre a termelőszövetkezetet. Több állatot szeretne, hogy bő­ségesen trágyázhasson, jobb talajmunkát, saját gépekkel; rendezett és tervszerű vetésforgót. Ad­dig még hosszú az . út. De megrövidíti ezt a tag-; ság összefogása és akarása. Padár András Eredményes első félév a Cser Sut ti Erdőgazdaságban A napokban értékelték az első féléves termelő munka eredményeit a Cserháti Erdőgazdaságban. Az erdőgazdaság dolgozói — gi-Xg sntojRuu ‘{oi- x Joq -oi^o — uaqAajaj gsja ze 49 300 köbméter fát termel­tek ki az éves tervfeladat­nak több mint a felét. A termelés üteme arányos és az ipari fa kihozatal és a választék aránya kedve­ző. Tervszerűen történik az értékesítési terv teljesítése is. Rönkből és bányászati faanyagokból túlteljesítet­ték a féléves tervet, csu­pán a tűzifa értékesítésé­vel maradtak el. Arányo­san teljesítette az erdőgaz­daság a fagyártmányok ké­szítési tervét is. Az erre az üzemágra tervezett ter­melési értéknek valamivel több mint a felét teljesítet­ték. Az elkövetkező hóna­pok jobb eredményeinek elérése érdekében tovább fejlesztik az erdészetekben a fagyártmány termelési üzemágat. Korszerűsítik a gyártmány készítő üzeme­ket, és a famegmunkáló gépeket modern porelszívó berendezésekkel látják el. • Az erdőművelési tevé­kenységet károsan befolyá­solta a korai tél és a ké­sőn kezdődő tavasz. Ez nagyon megnehezítette az idény jellegű munkák el­végzését. Az időjárástól függetlenül a maggyűjtési tervet maradéktalanul vég­rehajtották. Sikerült az el­ső félévben földbe tenni több mint hárommillió fe- nyőcsemetét, 1,6 millió lombcsemetének most fo­lyik az iskolázása. Az őszi Idényben csaknem 300 heky táron újított k fel, illetve telepítettek erdőt. Ez alatta marad a féléves tervelő­irányzatnak. A Cserháti Erdőgazda­ságban már hozzáláttak az erdő ápolási munkáihoz, amelyek a legnagyobb erő­feszítést követelik a dol­gozóktól. Ezenkívül a má­sodik félévre m radt a fá­sítások nagyobb része Is. Az erdőgazdaság féléves mérlege azonban a sok ne­hézség ellenére is kedvező Szép nyereséggel zárta a gazd-ság az első félévet. A féléves eredmény azon­ban nem teljes, mert a csemete termelési és erdő­művelési ágazatok terme’é- si értékét csak az év vé­gén lehet pontosan megál­lapítani. cA tujnhha etói'qű esöoíz. ellen A salgótarjáni Rákóczi úton esős időben jobban megázik a balsorsú járó­kelő, mint — mondjuk — a Pécskő ormán. A ma­gyarázat roppant egyszerű: a hegycsúcson nincs hi­bás ereszcsatorna, melyből a tetőn összeszaladt szeny- nyes lé a gyalogos nyaká­ba csorogna. A városi tanács pb 117,1962. sz. határozatával arra kötelezte az Ingatlan- kezelő Vállalatot, hogy a gondjaira bízott épületek ereszcsatornáit javíttassa ki. Ez, mind a vállalatnál elmondták, a határozat kézhezvétele után rövide­sen megtörtént. Az emlí­tett határozat nem terjedt ki a kereskedelmi vállala­tok és magánszemélyek tulajdonában álló épüle­tekre, — azokra, melyek jórészén még ma is hiá­nyos csatorna csúfoskodik. Javasoljuk, hogy a vá­rosi tanács-vb építési és közlekedési osztálya — mint erre jogosult szak- igazgatási szerv — kötelez­ze az utóbb említett tulaj­donosokat az épületek ereszcsatornáinak mielőbbi rendbehozatalára. Jól halad a sertésfelvásárlás Nemrég került sor a ser­tésfelvásárlási tervek telje­sítésének negyedéves érté­kelésére. A megyének 1964. I. félévében 10 000 darab hikottsertést kell felvásá­rolni. A negyedévben en­nek 45,2 százalékát vásá­rolták fel. Tehát 4524 da­rabot. Ha ezt a mennyisé­get összehasonlítjuk az el­múlt év azonos időszaká­val, megállapíthatjuk, az idén 335 darabbal több ser­tést -vásároltak fel, mint az elmúlt évben. Ez évben kedvezően alakult a felvá­sárolt sertések átlagsúlya is, mert az elmúlt évihez viszonyítva 2,9 kilogram­mal magasabb. Az átlag­súly emelkedése azt ered­ményezte, hogy ez év első negyedévében Nógrád me­gye 6,2 vagonnal több ser­téshúst adott a népgazda­ságnak, mint az előző év első negyedévében. A sertésfelvásárlást je­lentősen elősegítette, hogy a termelőszövetkezetek an­nak ellenére, hogy több helyen takarmányhiánnyal küzdenek, igyekeznek, hogy a szerződésben vállalt hiz­lalásnak eleget tegyenek. Nádúifaluban és Homokte- renyén a termelőszövetke­zetek csövesen darált ku­koricát etetnek a sertések­kel, de már azt is szűkö­sen, mert a készletük kifo­gyóban van. TárjánImii láttuk A salgótarjáni Tanács- köztársaság téren hosszabb ideje kihasználatlanul szo- morkodó hirdető tábla „ál­láshoz jutott”. A BM Nóg­rád megyei Rendőrfőkapi­tányságának közlekedés- rendészeti osztálya közle- kezési híradót készített be- ~'e. Jó fotók, tarka tájé­koztatók, rövid mondatok teszik tanulságossá, érde­kessé az összeállítást. He­lyeseljük, hogy lényegesen több a szabályos közleke­dést ismertető szöveg és kép, mint az elrettentő. A közlekedésrendészeti osztály a híradó anyagát havonta kívánja cserélni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents