Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-19 / 82. szám
4 NOGRAD 1964. május 19. kedd r I FÁN TEREM? Megjegyzés a szólásmondásokról * * * cSztnrok fa filmek a e cu t n esi (e sMin álmt KOSARAT kap? No igen, de ez csak egy szólás. Tehát kosár nélkül kap kosarat? A Komárom megyei Kocs községben a század elején még divatban volt, hogy valóban lyukas kosarat hajított a neki nem tetsző, elutasított kérő után a lány. A mai legényembereknek mánkönnyebb. Nem kell számolni efféle veszélyekkel. A kosárdobás régirégi szokását ma már csak ez a szólás őrzi, mint ahogyan a régebbi korok legtöbb, s túlnyomórészt feledésbe merült szokásra is legfeljebb, ha egy-egy elfelejtett szólásmondás emlékeztet. Miből,' hogyan alakultak ki. mi fán teremnek ezek a szólások? . A kosárdobás szokásának története például a középkorba nyúlik vissza, amikor még a hajdani várkisasszonyok kosarakkal könnyítették meg a hozzájuk érkező, de nem a vár kapuján át bejutó udvarló lovagok dolgát. Szokás volt, hogy a hódoló lovagot maga a várkisasz- szony húzta fel magához egy kosárban, így■ a kosár a szerelem elfogadásának jelképévé vált. Persze a szerelem elutasítását szintén kosárral fejezték ki. „Félek, nehogy az kosárból kidőlnék..— írta Balassi Bálint. A szokáshoz ugyanis az is hozzátartozott, hogy a várkisasszony a neki nem tetsző udvarlónak szándékosan rossz kosarat küldött, amelynek egyik oldala, vagy az alja rendszerint fossz volt, s körülbelül a fele útnál, ég és föld között lebegve szakadt ki. KÉSŐBB szállt csak le a főúri pzokás a nép közé, s a lányok az utóbbi időben már csak az elutasított udvarlót „ajándékozták'’ meg kosárral. A szokásból aztán szólás lett, s ma már egyáltalában nem gondolunk minderre a szólás használata közben. Használjuk ezeket a szólásokat? Igen. S a többieket is. Tudjuk, mit jelent bakot lőni, ebek har- mincadjára jutni, rossz fát tenni a tűzre, egy füst alatt elintézni több dolgot, vagy éppen faképnél hagyni valakit. A mindennapi beszédben gyakran használt nagyobb nyelvi egységek ezek, a nyelv paneljei, előregyártóit elemei, ha szabad ezt a kifejezést használnunk. Nagyrészük eredeti . művelődéstörténeti vonatkozásokat rejt, külön-külön története van a bennük rejtőzködő elhomályosult nyelvi képeknek. Számos szólásmondásunk keletkeA győri Kazinczy Ferenc leánygimnáziumban kezdte meg működését az ország első 4 + 2-es egészség- ügyi szakközépiskolája. A kezdeményezés egyelőre kísérleti jellegű, az a körülmény indokolta létrehozását, hogy szükség van jól szakképzett és megfelelő általános műveltséggel rendelkező emberekre, akik az orvosnak segítő társai lesznek. Az alapelvek szerint a cél az, hogy ezen szakiskolából olyan érettségizett egészségügyi dolgozók kerüljenek ki, akiket szakmai műveltségük, társadalmi szemléletük és hivatás- szeretetük alkalmassá tesz arra, hogy az etika és humanizmus szellemében munkálkodjanak a betegségek megelőzésében és gyógyításában. zeit adomából is, kiszakadva a közszájon forgó történetből. BARÖTI Szabó Dávid A magyarság virága címet adta a múlt század elején megjelent kifejezésgyűjteményének. Szólásmondásaink valóban virágok, alkalmazásuk színesebbé, élénkebbé teszi stílusunkat, s egy részük éppen a bennük élő elhomályosult nyelvi képen keresztül képzeletünket is felgyújtja. Használjuk szólás-virágainkat mindennapi beszédünkben, díszítsük mondatainkat ezekkel a virágokkal, de ne erőltessük őket. Zsúfolásuk fabatkát sem ér, sőt árt a nyelvnek. A képzési idő négy év. A szakgyakorlati foglalkozásokat két éven át, egy I demonstrációs teremben végzik. Szerepel a tanrendben rendelőintézeti és kórtermi gyakorlati oktatás is. A tanulók az érettségivel egyidejűleg rendelőintézeti, bőr, nemibeteg gondozói, tüdőbeteg, onkológiai és idegbeteg gondozói, asszisztensi, valamim üzemápolónői munkakör ellátására képesítő végzettséget is nyernek. E kis ismertetőt azzal a céllal irtuk, hogy felvessünk egy gondolatot, nem is javaslatot. Nem lehetne- e ezt Nógrád megye valamelyik középiskolájában kísérletképpen bevezetni? A LÁTVÁNYOS külsőségek és a közepes filmek jellemezték az idei cannesi fesztivál első „félidejét”. A színhely valóban impozáns. A Földközi tenger partján, a pálmafákkal szegélyezett Boulevard de la Croiset- te-n, méregdrága szállodák sorában emelkedik a Fesztiválok Palotája minden igényt kielégítő mozitermével, iroda- és klubbhe- lyiségeivel. A palota lépcsőjét vörös szőnyeg borítja. Itt mennek fel az esti előadásokra az előkelő vendégek. Itt vonulnak be a sztárok, a fesztivál kedvencei a rendőrkordon védelmében a fényképészek, íilmoperatő- rök kameráinak pergőtüze alatt. Körülöttük a lépcső alján, a kapu előtt, az utcán bámészkodó kíváncsi tömeg. A sztárokat bámulni, lépteiket, tetteiket lesni — hagyomány a cannesi fesztiválon. A lapok naponta közlik a legfrissebb szenzációkat. Azt, hogy Jean Marais feltűnt néhány órára, majd elhagyta a várost. Megjelent es egy napig itt tartózkodott Sophia Loren, Jean Paul Belmondo elvesztette a pénztárcáját, Anthony Quinn borotválatlanul jelent meg, mert új filmjéhez szakállt növeszt. A fesztivál, legalábbis első felében alig nyújtott igazi nagy élményt. A megnyitó gálaestén versenyen kívül A római birodalom bukása című amerikai szuperprodukciót vetítették Sophia Loren főszereplésével és személyes megjelenése mellett. A film így sem aratott sikert, mint ahogy Belmondo személyes varázsa sem tudta megmenteni a franciák első versenyfilmjét a megérdemelt rossz kritikától. A VÉLEMÉNYEK egyébként megoszlottak. A látogatásról, akárcsak szinte valamennyi filmről. Ilyen széleskörű nemzetközi közönség körében ez érthető, így oszlottak meg a vélemények a rendkívül tehetséges és fiatal kora ellenére sok vihart látott francia zeneszerző, Francois Truffaut új filmje, a Sin» bőr körül is. Első látszatra nem több szokványos szerelmi háromszögtörténetnél. A mindennapi drá- j mát azonban szokatlan szemszögből mutatja meg, ‘ leleplezi a titkos kapcsolat | erkölcsi zsákutcáját, a búj- ; kálást, hazudozást, amely i megöli a szerelmet A SZOCIALISTA orszá- ■ gok filmművészete jelen- ; tős helyet foglalt el a fesz- : tivál félideiének ranglistá- ; ján. Elsősorban Jaromil Ji- ' rés csehszlovák rendező ; Első kiáltás című szép és hangulatos filmjéről kell ' megemlékezni. Egy diák- : lány és egy fiatal munkás ' szerelméről és házasságé- j Dr. Veress Sándor Tóth Elemér Az első 4 plusz 2-es egészségügyi szakközépiskola FILMFESZTIVÁL 1964. CANNES: Ranódy László, a „Pacsirta” rendezője a film főszereplőivel, Tolnai Klárival és Nagy Annával ■ PINTER - SZABÓ r:KÜLWÖSi/AbAflAT 73. — Készítsék elő az adást) — utasította az ezredes a rádiósparancsnokot. — írja! A B. 26-osnak! Azonnal tájékoztatást kérünk, meddig jutott el Fecske! Ha nem tud semmit megmondani, s harminc percen belül nem jelentkezik, Fecske nem repül többé!... A bőröndök tartalmát eltüntetni ! A rádióskapitány a code- csoporthoz sietett, hogy azonnal tegyék át az üzenetet a különleges kulcscsal. Az ezredes és a két kapitány széket kerestek maguknak, s leültek. A helyszínen akarták megvárni, mit válaszol a B. 26-os. A rádiósteremben nagy volt a sürgés-forgás, dolgozott az apparátus. Ilyenkor éjszakánként sok ügynök adott jelzést, és sokai} kaptak újabb utasításokat. A Fecske-akció azonban pillanatnyilag túlnőtt minden mást, mert azt személyesen Brondell ezredes és két tanácsadója irányította. Telt az idő, de a válasz még nem érkezett meg. Brondell a karórájára pillantott. ötven percet várnak. Felállt. — Mehetünk! Fecske nem repül többé! Várunk holnapig, s meglátjuk, milyen sikerrel dolgozik a B. 26-os.. . A forrásbarlang mélyén ládikákon ült három nyomozótiszt és Pálos őrnagy. Elmúlt hajnali három óra. Odakint lassan pirkadt már, de a barlangban most is vaksötétség uralkodott. Nem láíták egymást, csak körülbelül sejtették, ki hol ül. Istvánfi százados lába mellett halkan megcsörrent a telefonkészülék. A százados felvette a kagylót. — Igen... Itt vagyunk... Semmi7 Miért... Várjanak egy kicsit... — Páloshoz fordult: — Azt mondják, hogy a B. 26-os nem jelentkezett újra. Nem tudták venni az utasítást... Minden létező hullámsávra ráálltak, de nem tudták elcsípni ... Mit csináljanak? — Figyeljenek’ tovább — szólt Pálos. — Adja csak ide azt a telefont. . . Halló! El ne mozduljanak a készülék mellől! Figyeljenek tovább. Vége! Pálos visszaült a ládikó- ra. — Meg kell tudnunk, hogy milyen utasítás érkezik kintről. Ezen dől el minden. Attól tartok, hogy a B. 26-os most bebújik a kuckójába, s hosszú ideig semmi nyomot nem hagy maga után ... Egyszerűen nem mozdul — magyarázta. — Szerintem a leányt sürgősen el kellene küldeni a szállóból — mondta Istvánfi. — Attól tartok, hogy Sipos az ő életét sem kíméli, ha menekülnie kell. Ha ott van a leány, sokkal nehezebb a dolgunk . . . — Valóban ,.. Gondolom, Ferenczi százados is nagyon féltheti. S igaza is van. A leánynak az életébe kerülhet ez a „szerelem”. Reggel feltétlenül beszélek vele! Ismét csend lett. Valami mocorgott a barlang mélyén, bogár vagy vipera. Istvánfi felemelte a lábát. Félt a kígyóktól. Reggel hat óráig vártak, amikor a telefon ismét felberregett. Pálos kapott a kagyló után. — Nos? Halljam... Igen ... Igen ... Azonnal fejtsék meg, várok... — mondta kissé izgatottan, majd a többiekhez fordult: — Vették az adás végét. Két mondat lehet az egész, most fejtik ... Ugyanazzal a code-dal jött, mint a korábbiak... Csend lett. A barlang mélyébe beszűrődött a friss, reggeli madárdal. Néhány perc múlva a vonal túlsó végén megszólalt egy hang: — őrnagy elvtárs, olvasom a szöveget: „Fecske nem repül többé. A bőröndök tartalmát eltüntetni.” Ennyi. — Köszönöm. Maradjon a vonalban! Pálos közölte a három rendőrtiszttel a hírt. — Ez várható volt. Sípost elteszik láb alól. Úgy látszik, hogy a szakaszvezető nem tudta értesíteni a B. 26-ost a letartóztatás körülményeiről. Pálos nem láthatta a többiek arcát, s olyan érzése támadt, mintha a süket falaknak beszélne. Pedig mindhárom nyomozó olyan éberen figyelt, mintha az életük függött volna tőle, hogy megértenek-e minden szót. — Mozgósítani kell még embereket. De hogyan? — töprengett, mintegy magának beszélve az őrnagy. — Már reggel van ... De, nem jöhetnek... Halló! — szólt ismét a telefonba. — Be- leznay őrnagy vezetésével azonnal indítsanak útnak egy helikoptert. Legyenek vele rádiókapcsolatban. Valahol itt a közelben, a hegyek között szálljon le, hogy szükség esetén azonnal a szállóhoz röpíthesse az embereket. Lehet, hogy körül kell majd kerítenünk a Palota-szállót. Poláris lámpa, jelzőrakéta legyen. Mindenkit automata puskával szereljenek fel. Két- napi hideg élelemmel lássák el őket. Fél órán belül induljanak ... Végeztem. Az őrnagy letette a kagylót. (folytatjuk.j ,i ról szól: az ő életüknek : 9 egy napját mutatja be a (■ film. A férfi, mint televí- ' \ zió szerelő, házról házra ■ |j jár, miközben nemcsak a 1 f fiatal házaspár előéletének ' | mozzanatai villannak fel a ' 0 vásznon, de a mai Csehszlo- ? vákia életéről is valamelyes társadalmi kereszt- ; 1 metszetet kapunk. Látjuk • a fiatalasszonyt is szülés : < előtt a kórházban, vajúdá- ( ’ sának nehéz óráit, gyerme- 1 I ’ ke megszületéséig, az anyagi boldogságnak addig a . pillanatáig, amikor látja ; és hallja újszülött gyerme- . két. A film rendkívül vonzó alkotás. VÉGÜL, de nem utolsó- • sorban magunkról: akárhogy alakul is a helyzet, a ' Pacsirtával nem vallottunk ; szégyent, megtapsolták, ( megértették, sokat gratuláltak. Igaz a kritikák a íj film hibáit is szóvátették. IA magyar művészeket, \ Tolnay Klárit, Nagy An- | i nát és a film rendezőjét l Ranódy Lászlót szívélyesen ‘ fogadták. Gyakran fényké- \ pezték őket Cannes-ban. A X filmtől függetlenül is nap- if ról-napra ' tapasztaltuk: ér- X deklödnek irántunk. Film- Sjeinkre és életünkre egy- V aránt kíváncsiak az embe- |rek. S ez a tapasztalát X nem rossz érzés. V. A. ,
