Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)

1964-05-19 / 82. szám

M8t május Í9. kedd fr^eaís 3 Vizsgára készülnek Interjú a tanbánya vesetőívei l\emcsak Deák Pál ugye Százhefcvermyok vájárje- iöltet nevelnek a nagybá- tonyi intézetben. Közülük az Idén 65 fiatal kerül szakmukásvizsgára. Mit vár fiaitól Kuti Ká­roly, a Rákóczá-telepi tan­bánya vezetője? — erre kértünk választ. — Az itt dolgozó 26 harmadéves vájárjelölt munkájával elégedettek vagyunk — válaszéi. Az osztályátlag gyakorlatból négyes, ami nagyon jónak mondható. A vájártanulók országos versenyén Orosz­lányban, is jó helyezést ér­tek él — Milyen tematika sze­rint foglalkoznak a vájár­tanulókkal? — Lehetőségeink bizto­sítottak, hogy a három év alatt a vájár mesterség minden apró részletét tö­kéletesen elsajátítsák a fi­atalok. A fejtéseken pél­dául teljes a gépesítés, ugyanis csoportos kamra- fejtéseink vannak. Mire azonban valaki a fejtés­re kerül, végig kell járnia a többi munkahelyeket. Megismerni minden mun­kafázist, feltárást, elővájást a különböző biztosítási mó­dokat Egyébként nemcsak fa, hanem acélbiztosítás is van a fejtésekben — vá­laszolt Kuli elvtárs. — Valamennyi harmad­A bolgár mezőgazdaság kemizálása Bulgária az egy terület­egységre jutó műtrágyafel- lasználás tekintetében utolérte Olaszországot és Franciaországot. Az utóbbi évek folyamán az egy hek­tár megművelt területre jutó évi átlagos műtrágya­felhasználás 140-150 kilo­grammot tett ki. Az ország 1965-ben már l 600.000 tonna műtrágyát Eog gyártani. „Nem láttuk a fától az jrdőt” — így jellemezte i pártmunka elmaradását, i pártáiét egyoldalú pan­gását a minap az érsek­vadkerti egységes falusi pártszervezet titkára, Szarvas Imre elvtárs, aki egyben a helybeli terme­lőszövetkezet párttitkára is. A Balassagyarmati Já­rási Pártbizottság végre­hajtó bizottsága előtt hangzottak el ezek a sza­vak, amely — nagyon he­lyesen — megvizsgálta és megtárgyalta a járás leg­nagyobb községében mű­ködő három pártszervezet tevékenységét, a párttag­ság és a pártmunka haté­konyságát a község közös­ségi életére, az ottani me­zőgazdasági nagyüzem alakulására. Megállapítot­ták, hogy Érsekvadkert, e 4200 lakosú község jó irányban halad, a terme­lőszövetkezet gazdasági megalapozása aránylag gyorsan, nagyobb zökkenők nélkül ment végbe, ezért eredményei is kielégítőek. A pozitív kép mellett azon­ban lényeges hibák is vannak, mert a pártszer­vezetek politikai tevékeny­égé nem tartott lépést az általános fejlődéssel, a ■ártvezetőségek céltudatos­sága hiányzik, a pártmun­éues a tanbányában dol­gozik? — Nem. Vannak üze­meknél is szép számmal, de vizsgázni ők is itt fog­nak. A tapasztalat az — és ez a jövőre vonatkoz­tatva figyelemre méltó —, hogy az üzemekben nehe­zebb pontosan, tematika szerint biztosítani a gya­korlati oktatást. Célszerűbb lenne, ha az utolsó évesek itt a tanbányában dolgoz­hatnának — mondotta és ez megszívlelendő javaslat. — Milyen a szakoktatói gárda felkészültsége? — Jó, főleg gyakorlati munkában. Több technikus ka módszerei nem érik el a szükséges színvonalat. Mi az a „fa" tulajdon­képpen, ami az érsekvad­kerti párttitkár szerint ed­dig zavarta a látást? Azt mondja, hogy a „megszi­lárdítás”, de ez alatt ő csu­pán a szűk értelembe vett gazdasági, anyagi alapozást érti. Hogy fizetni tudjanak a tagoknak a téeszben. hogy a termelési terveket teljesítsék, hogy minden munkabíró paraszt fegyel­mezetten dolgozzon. Így torzulhatott el a pártmun­ka annyira, hogy a párt­taggyűléseken és vezetősé­gi üléseken egyáltalán nem oda való kérdéseket tűztek napirendre. Például az egyik villanyszerelő mun­kahelyének meghatározá­sáról, a csibe nevelők mun­kaegységének megállapítá­sáról. a csibenevelők mun- szemléletnek a következ­ménye, hogy két éven ke­resztül „nem értek rá” foglalkozni a pártépítéssel s 1962 óta „hagyományo­san” csak harmincán vesz­nek részt a szervezet poli­tikai oktatáson a 77 párt­tag közül és Érsekavdker- ten a világnézeti felvilá­kellene azonban, hogy el­méletben még többet ad­hassunk. Ezt úgy is igyek­szünk elősegíteni, hogy he­tenként egyszer intézeten belül szakmai továbbkép­zést rendezünk a részük­re — válaszol. Az utolsóéves vájár ta­nulók teljesítményétől füg­gően megkapják a felnőtt kereset 60 százalékát a tel­jes ellátás mellett, ami el­éri az 1300-1400 forintot is havonta. Akik pedig szakmunkás vizsgát tesz­nek, nem kell gondolkod­niuk, hová kerülnek, va- 1 amen ny inek *6 ztos itattak már helyet. jatosan lehet értelmezni. Ez a téves nézet vezetett oda, hogy a pártonkivüli aktívacsoport 1962-ben tör­tént megalakítása óta sem­mi nemű tevékenységet nem fejtett ki ez a má­sutt nagyon jól bevált transzmisszió s így sem a párthatározatoknak, sem a dolgozó tömegek vélemé­nyének, javaslatainak nincs közvetítője. Ide tartozik még az is, hogy bár mint­egy ötszáz termelőszövet­kezeti nődolgozó és sok fi­atal van a gazdaságban, a tömegszervezetek sommá­san a községi területi párt- szervezet „reszortjába" utalta az egységes falusi pártvezetés. A téves és rossz párt- irányítási módszerek el­lentmondásos helyzeteket teremtenek a község poli­tikai, állami és gazdasági vezetőinek munkájában. Gyakran lényeges kérdé­sekben is véleménykülönb­ség van köztük s vitáik néha szepiélyeskedéssé, makacssággá fajulnak, ami akadályozza a gyorsabb előrehaladást. Nyilvánvaló hogy a termelőszövetkezet Bizony a kedvező termé­szeti adottságodnak erősen híján van Balassagyarmat határa. Megállunk a kerté­szet közepén, s körülöttünk homoktenger nyújtózik, ameddig a szem ellát. Ha lépni próbál az ember, be­lesüpped a homokba. Deák Pál, a Palóc Föld Termelő- szövetkezet mezőgazdásza azt mondja ilyen termé­ketlen talajra hullanak az ő elképzelései is. Azoknak itt a termelőszövetkezetben senki sem vesz’i hasznát. A felhő nem akar eloszlani A diplomája még egé­szen friss. Nincs egy fél esztendeje, hogy végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A fiatal mér­nök első útja a megyei mezőgazdasági osztályra vezetett. Megyei ösztöndíj­jal tanult, tudta számíta­nak munkájára. A jobbá­gyi, a csécsei és a balassa­gyarmati termelőszövetke­zetek között választhatott. Egyikben sem volt szak­képzett mezőgazdász. Valamennyi között a legnehezebb hely, Balas­sagyarmat mellett döntött. Igaz, a gazdaság nem zár­ta tavaly mérleghiánnyal az esztendőt, de a vezetés és a munkaszervezés hibái­ból keletkezett gondok fel­hője csak nem akart osz­tani a szövetkezeti tagok feje fölül. Döntés születik Január első napjaiban kopogtattak Borcsánszki István járási állattenyész­tővel, a Palóc Föld Terme­lőszövetkezet irodájának ajtaján. — Hogyne, jöjjön csak... Szükség van itt a gazda­ságban a szakemberre. De ugye beláthatja, én egye­dül ebben nem dönthetek, — emelte védekezőén ma­ga elé kezeit Völgyi Pál, a termelőszövetkezet elnöke. — A vezetőség határozatá­ról majd értesítjük — vezetői nem a gazdasági feladatok részkérdéseibe való beavatkozást várják a pártszervezettől, sőt az lyesmi ellen fel is lépnek, hanem a termelési fela­datokra történő mozgósí­tást, a célkitűzések széles­körű megértését igénylik. Nyilvánvaló, hogy ugyan­akkor a gazdasági és ál­lami vezetők sem hagyhat­ják magára a pártszerveze­teket, nem helyes, ha kí­vülről, vagy felülről né­zik a rossz vágányon való csetlést-botlást. A jó po­litikai légkör megteremté­se, az emberek tudatának formálása közös feladat és közös érdek is. E tekintet­ben a régóta meglévő és részben már felsorolt hi­bák megszüntetéséhez jó­val előbb segítséget nyújt­hattak volna mind a ta­nács, mind a termelőszö­vetkezet vezetői. A megnyugvás, a kezde­ti eredményeken való süt- 'vérezés veszélyes dolog Amit nehéz, áldozatos munkával lépés rőt-lépés r® építettek fel az érsekvad­kerti elvtársak elismerést érdemel. De gondoljanak arra, hogy kedvezőbb pn mondta még búcsúzóul a fiatalembernek. A vezetőség döntött és nemsokára a közgyűlés is. Ez is, az is mellette fog­lalt állást. Deák Pál ezek után joggal várhatta, mint mezőgazdász vesz részt a közös gazdaság irányításá­ban. Képességeit, az egye­temen tanultakkal az egész közösség javára gyümöl- csöztetheti. Igyekezel és nem is volt egészen járat­lan a nagyüzemi szervezés­ben, irányításban. Jó isko­la volt a Sziráki Állami Gazdaság, ahol gyakorló­idejét töltötte. Csaknem teljes önállóságot kapott. Elemében érezte magát, hi­szen azt csinálta a gyakor­latban, amit esztendőkön át az egyetemen tanult. Határozat, amit nem vesznek komolyan A termelőszövetkezetben azonban már az első na­pokban mellbe ütötte a ke­serű felismerés: az elnök csak papolt a szakember munkájának fontosságáról. Mert a gyakorlatban egé­szen másképpen történik minden. Hiába döntött a közgyűlés, hogy addig is míg Deák Pál megismer­kedik a termelőszövetke­zettel, egyenlő félként dol­goznak Csillag Ferenccel, aki a szakirányítást vég­zi a termelőszövetkezetben. Csillag korábban elnök, majd brigádvezető volt. Jó gazda mint mindig. Az ilyen nagy gazdaság szak­mai irányítása azonban meghaladja erejét. A határozatot azonban a szövetkezet vezetői már kezdetben sem vették ko­molyan. Az ember sokszor egészen apró dolgokból is meg tudja Ítélni igénylik-e, számítanak-e munkájára. Deák Pál már az első na­pokban a rend, a szerve­zett munka szószólójaként lépett fel. Javasolta, be­széljék meg esténként a másnapi tennivalókat. Hi­szen az elmúlt ősz keserű tanulság volt, hová vezet a szervezetlenség. munkával mennyivel töb­bet, mennyivel kevesebb erővel értek volna el. A szocialista építés sokolda­lúsága, az emberek jólé­tének szervezett gyors megteremtése nem tűr pi­henést, nem engedi meg az egyoldalúságot és nem teszi meg nem történtté a mulasztásokat. A felelős­ség, a munka is megosz­tott, közös, ezért a jó mód­szerek megválasztására, alkalmazására. tervszerű­ségre is együttesen kell törekedniök a vezetőknek. Érsekvadikerten ennyi negatív vonás mellett sem alapvetőek a hibák. Az el­vek ismerete, gyakorlati alkalmazásuk fontosságá­nak tudata egységes. A gazdasági és a személyi előfeltételek is kedvezőek ahhoz, hogy a súrlódások megszüntetésével, a teen­dők ésszerű elosztásával, a módszerek megválogatásá- val — s nem kevésbé a nagy kollektíva bevonásá­val, a tömegek nagyobb megbecsülésével, teljes bi­zalmuk megnyerésevei az egész lakosság javára meg­felelő szerepet kapjon a pártmunka, fellendüljön a pártélet a községben Kondoros! János — Nem lehet ez+ megcsi­nálni — zárkózott el mé­gis a javaslat elől Csillag Ferenc. — Honnan tudjam én azt mennyi ember jön munkába holnap. S ilyen fogadtatásra ta­lált szinte valamennyi el­gondolása. Mellőzték, ahol csak lehetett. Mert az ugye még sincs rendjén, hogy a legszorgosabb munkák ide­jén Deák Pál, a szövetke­zet mezőgazdásza valame­lyik traktorost, vagy foga- tost állít meg reggelenként, hogy megtudja mit is kell csinálnia aznap. Akkc,r az­tán nyakába vette a tágas határt. Valamennyi mun­kahelyet persze nem tudott meglátogatni egy-egy -nap, mert a motorkerékpárt, amellyel korábban az előd­je járt, hiaba kérte, nem adták. Két lába a paripája ma is, s azok bizony délutá­nonként már nehezen en­gedelmeskednek, de azért legtöbbször meglátogatja Nyirjesen az állattenyész­tőket. Török Jánossal, a brigádvezetővel megértik egymást. Megbeszélik az állatok takarmányozását, s azt, mit tegyenek az állat- betegségek megelőzésére. Az állattenyésztő telepről aztán már csak egy ugrás a Fresóék dohánytermesz­tés! brigádja. Csaknem 800 ezer forintot terveztek do­hányból az idén. Érdemes vele törődni. A kört. az Ipoly-menti kertészetben zárja. Maier Jenő brigád­vezető próbál ilyenkor tel­ket önteni a csüggedt fia­talember t­Verekedj a jogért!? — Mert te is hibás vagy . . . Téged nem az el­nök, meg a Csillag foga­dott fel... A közgyűlés állt ki melletted. Ha nem megy szépszóval, verededj erősebben — mondogatja neki. Először mégis arra gon­dolt, elmegy a szövetkezet­ből. Az ipar most sem vonzza, pedig azt mondja, ott nagyobb a becsülete a mérnök embernek. Olvan szövetkezetben akar meg­telepedni, ahol elgondolá­sai nem hullanak vissza szárnyszegetten a homokba, ahol nem bábáskodnak szinte minden lépése fölött. Ságújfalut emlegette, ahol az elnök két kézzel kapna utána. Az egész közösség ügye Aztán mégis úgy döntőt?. Balassagyarmaton marad. A napokban már sikerült megfelelő lakáshoz is jut­nia. Igaz, mindössze egy szobáról van szó, havi 150- ért, amelyben télen fűteni sem lehet. De egyenlőre ez is jobb megoldás a régi­nél. Ami a termelőszövetke­zetet illeti, a helyzet még semmit sem változott. Ja­vaslatai, elgondolásai még mindig a konokság falába ütköznek, amellyel egyedül képtelen lesz megbirkózni. Segíteni kell nekik, ejz ed­diginél többet és gyorsab­ban. hogy valóban bevált­hassa azokat a reményeket amelyeket a termelőszövet­kezeti tagok, a járási ta­nács, a járási pártbizottság munkájához fűztek. Hiszen ez az egész aem pusztán Deák Pál ügye. A Palóc Föld Termelőszövet­kezet tagjainak közös érde­ke. Vineze 'laévtené A feszültségezö gép mellett dolgozik Merczel Erzsé­bet, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati tele­pén. HELYES MÓDSZEREKKEL gosí Ló munkát is „csak sa­litikai helyzetben, jó párt­

Next

/
Thumbnails
Contents