Nógrád. 1964. május (20. évfolyam. 68-93. szám)
1964-05-17 / 81. szám
Sajkát c4nxtm emlékkiállítása Balassagyarmaton a Pa- Lása annak a ténynek, hogy lóc Múzeumban Oelmac- a pártosság és a modera- heff Anna a -Nemzeti Ga- ség nem egymást kizáró léria osztályvezetője nyitót- tényezők. 4P V* kNOGRAD VASÁRNAPI MELLÉKLETE Elkészült esz ünnepi könyvhét megyei programja------- Négy írómvendéget kapunk a nyitó ünnepségekre —— A z idei könyvhét szervezése több vonatkozásban eltér a korábbi évek hagyományos módszereitől. Már előkészületeit hosszas vita előzte meg a rendezés mikéntjét illetően. Több éven át megfigyelhettük ugyanis, hogy bár a könyvhetek alkalmával nagyobb számban keltek el könyvek, mint máskor, a forintban kifejezett forgalom ez időszakban sem emelkedett lényegesen. Ma tehát, amikor szinte az év minden napján biztosított a fokozott érdeklődés és megfelelő választék révén könyvesboltjaink forgalma, nem elsőrendű fontosságú a forgalom növelését célzó kampány munka. Épp ezért az előkészítő bi- /zottság a könyv ünnepének tartalmasabbá, vonzóbbá tételét érezte szükségesnek. Ebben az esztendőben könyvnapí ünnepségeket elsősorban olyan helyeken szerveznek, ahol jól működő irodalmi színpadok, könyvtárak és TIT-csoportok biztosíthatják a rendezvények színvonalát. Ez az elv érvényesül nálunk, Nógrádban is. Négy író-vendége lesz az idén a megyének: Földes Mihály József Attila-díjas, Fekete Gyula József Attila és SZOT-díjas, Solymár József, akinek nevével legutóbb az Űj Gilgames című film egyik alkotójaként találkoztunk, valamint Székely Magda írónő. A vendégek május 23-án érkeznek ^körünkbe s Földes Mihály és Székely Magda a könyvhét salgótarjáni központi megnyitóján, a TIT megyei székházában rendezendő ünnepségen vesznek részt, majd másnap az érsekvadkerti új könyvtár megnyitóján Földes Mihály találkozik az olvasókkal. Kisecsetre, valamint KHT6- Fekete Gyula 23-án Ka- ra látogat el. Május 30-án rancslapujtőre, 24-én Mát- Solymár a tervek szennt ranovakra, Székely Magda még a Salgótarjáni Acél- 24-én Nagylócra, Solymár árugyár és Balassagyar- József pedig 23-án és 24-én mat vendége lesz. KÓPIÁS SÁNDOR. Azt mondod . . „ Á2!t mondod, hogy nélküled is ugyanígy folyna minden a medrében, s a csobogó fény a halk éjszakával akkor is így változna szépen. Azt mondod, nincs szükség reád, Nem számít, több vagy kevesebb eggyel, ha nem lennél, a gyár épp ilyen vidáman kurjantana reggel. Azt mondod, szürke ember vagy, s mint egy hétköznap, oly névtelen, ha meghalnál, nem rövidülne meg az egyetemes Erő és Értelem, .. -Azt mondom, láncszem vagy te ás, mint a hétköznap, úgy kell a sorsad, hiszen, mint minden parányi vízcsepp, magadban te is a nagy egészet hordod. ta meg Sugár Andor munkásfestő emlékkiállítását. Az emléklkiáilítás megnyitásán a művész, húga: Dé- si Hubert Istvánná is részt- vett ■ — Bátyám »ár gyerekkorában is szívesen raj- zolgatott, de szegénységünk miatt lehetetlen volt taníttatása. Apánk vörös katona volt, emiatt Andort a gimnáziumból is eltanácsolták, így ötvösmesterséget tanult egy ezüstműves műhelyben. Amikor a mesterségben felszabadult, nem tudott elhelyezkedni, de beiratkozott Wolkmann Artur esti iskolájába, ahol művészeti képzésben részesült. Mivel Magyarországon nem kapott munkát, Milánóba ment, ahol a napi ezüstkovács munkája mellett rézikaxcolással foglalkozott. 1937-ben hazatért, itthon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1939 nyarán az önök megyéjében Hollókőre látogatott el. ahol igen szép tájképeket festett, bár a háborút Hordozó nyár igen rossz hatással volt rá. 1942-ben a Szocialista Művészcsoportnak volt egy kiállítása ..Szabadság és Nép” címmel. melyet a rendőrség bezárt és a kiállító művészeket elhurcolta. A kiállítás rendezője Oelmacher Anna művészettörténész veszi át a szót. :— Sugár Andor kiállított képeire különösen a Szicíliában eltöltött idő nyomja rá bélyegét. Az 1939-es év nyarán Hollókőn igen nyugtalan grafikákon és festményeken fogalmazta meg a háború 1 borzalmait Művészete és élete mintegy igazoA májusi eseménynaptárban szerényen húzódik meg egy évforduló: „Gu-; lyás Pál költő, irodálom- történész. Meghalt húsz éve”. Hogy szaporodnak a személyes kapcsolatú ha- lottaim! Azok, akiknek az Emlékezés egy elfeledett költőre Él bennem egy verstöredék, még a kamaszkor] élményanyagból. Egy debreceni kalendárium lapjain olvastam: „Förtelmes megalkuvás Kavarint körül Gulyás Pál. Igazad van, já Gulyás: Ránk itt biztos rothadás vár.” újságírás mesterségében valamiképp a közelébe kerültem. .. Költőként élni akkor az alföldi civisfőváros közönyében csakugyan nem biztatott mással. Versimádó, versfaragó diákként olvastam első kötetét, a Testvérgályákat, néhol drámaian komor filozófiá- jú dalait., Pályakezdő újságírö-sü- völvénynek, kiváltképp, ha ő maga is múzsákkal társalkodó, nagy tisztesség rangos irodalmárnál kopogtatni ,akinek Móricz Zsigmond, Németh László, Kodolányi a barátai. 1 Első feladataim egyike volt ez a soha meg nem jelent riport. Az izgalom olyan mérhetetlen fokú váltólázában, hogy a beszélgetésnek szinte egyetlen értelmes feljegyzése sem maradt meg füzetemben. Azóta sem éreztem ilyen tanácstalanságot elvégzendő feladat előtt s azóta sem volt .részem nagyobb megkönnyebbülésben, hogy megoldódott a Gulyás Pál — támasztotta gondom. Tudni kell, hogy az a lap, amelyet szolgáltam, Gulyásék irodalmi körét nem túlságosan dédelgette. Most is épp csak fanyalogva engedett, hogy szót adjunk a költőnek, a közismert „balosokkal” tartónak. Kitérülni előle, elkerülni mégsem lehetett, amikor a város azidőben minden számottevő, sőt számba is alig vehető iró- költő emberét sorozatunkba vettük. Engedett a kormánypárti újság — de nem engedett a hovatartozására akkor már különösen sokat adó költő. Néhány nappal beszélgetésünk után udvarias, ám nagyon határozott, félreérthetetlen levélben vont demarkációs vonalat személye és a lap közé. Kérte: a politikai helyzet pillanatnyi állásában tekintsem semmisnek az interjút. A zárósorok azonban szíves invitálással nyitottak utat otthonába, úgy mint fiatal költőtársának, mivel az interjú ürügyén első zsengéim kinyomtatott gyűjteményével, f Fekete gályák című füzetemmel is eléje merészkedtem s már újabb kötetem tervéről is szóltam. Második találkozásunk jóval fesztelenebbnek tűnik, Legalábbis- így, az idő több, mint húsz éves távlatában, — Tudja, szerkesztő ur —' kaptam díszes titulusnak — bent volt nálam ma Németh László. (Németh akkor a Debrecen melletti Boeskai-kertben nem egészen láthatatlanul adom. Olvastam a Fekete gályákat és egy kicsit első saját kötetemet a Testvérgályákat idézte eszembe. Tessék tehát az ajánlás. Most itt van előttem a régi-régi sárgulta érett második versfüzetem, a Vallomás mollban kéziratos darabja. A címlap belső oldalán Gulyás Pál fekete tintájával: „Fekete gályák” (Barna Tibor fiatal költötá vsamnak verskötete alá) Te is gályán induls Hogy nincs a tergere A testvérgálya elme és ott maradsz majd a víz óriási tömbjéb egyedül hánykolód a mélység mérföldes Ki ment meg majd Ki után kiáltsz esde Kinek ajánlod fel sz összetört kelyhét? — lent fekszik, nyomjá Nagy halak surranna tátognak, a tenger s lehellete ömlik szájú az egész tenger az ö S ők hallgatnak. Űsz meredt szemmel a lé fekete gályaként. S feketévé válik a Na z? Nem látod, n barátod? rül egyedül en va, lent ingája . .. a tengeren? kelve, íved Krisztus is már k a vizek, k fölötte, ötét kba. vékl : nak meredtek, t alatt, vérükben p. (1941. X. 21. Reggel. Debreceni) Gulyás Pál élt) Említettem a verseit, A mindent elöntő szenyhogy köszöntőt írok az ön új kötetéhez. Nem helyeselte. hogy kezdő poétának ajánlót adok, úgymond, szinte láthatatlanul bizonyos értelemben fémjeinyes fasizmus éveit éltük akkor... De hisz erről beszél az egész vers. Még valamit lexikálisán talán. Hogy ki volt ő a zést de tudja, úgy vélem, korban: Debreceni költő irodalomtörténész. Egy osztályba járt Szabó Lőrineeei Bölcsészdoktori oklevéllel hányódott, végleges állást az Iparostanone ísko Iában kapott Diák korátó az irodalomnak élt. Veresei üdvözölte a Tanácsköz társaságot A debrecer Ady Társaság alapító tae ja, irodalmi osztályána irányítója, majd ügyvez? tő elnöke volt Az úgyv vezett népi írók mozgalm hoz csatlakozott, csoport] kon belül az egyik leger detibb színt képvisel Az ő szerkesztésében ind1 meg a Válasz. Egyéniség bői adódóan vonzódott mítoszok, a világirodai' mély, ősi rétegei felé, Kalevaláról új kőztpda formáló tanulmányt u Rövid filozófiai dalokk; lépett föl, későbbi vers szokatlan, sejtelmes tája! ra visznek, ahol nővén; "luapuTui ta ;uoq iezseXus Erős valöságérzékű s me rész képzeletű szatírával e a lényeg titkait kutató Iá tomásaival mindinkább az emberek világa felé fordul, először meg nem alkuvó művészi igénye fordítja szembe a Horthy-kor álnagyságaival és a Nyugat színvonalas, de akkoriban kevés igazán újat hozó költészetével. A háború közeledtén kiszélesedik kritikája s kemény szavakkal ostorozza a társadalmat, bár maga sem mentes a kor téveszméitől Egészségét felörlik a német megszállás izgalmai, akkor hal meg, amikor már közeledik a korszak, amely munkásságát méltó fénybe emelhetné. h. K i /
