Nógrád. 1964. április (20. évfolyam. 43-67. szám)
1964-04-18 / 57. szám
V Ó ö S .4 V 5 1864 április szombat. Ha szót kapnék a kongresszusán Interjú dr. Zeke Lajossal Dr, Zeke Lajos a balassagyarmati TBC Gondozó Intézet vezetőfőorvosa. Néhány esztendeje, hogy először lelkes aktívaként, majd a vöröskereszt járási vezetőségi tagjaként tevékenykedik a tömegszervezetben. Most küldöttnek jelölték a vöröskereszt holnap kezdődő kongresszusára. — Ha szót kapna — kérdezem — miről számolna be a kongresz- szuson? .— A vöröskereszt feladatai közül a legfontosabbnak az egészségügyi felvilágosító munkát tartom. Ez a -tevékenységünk az egészségügyi munkának jóformán minden területét felölelheti. A falu lakossága szereti az egészségügyi eRőajdásokat, Különösen- népszerűek a jól sikerült kisfilmek. Több tucat ilyen előadást tartottunk ősz óta a járásban. A vöröskereszt hatékonyan támogatja az orvosok gyógyító munkáját is felvilágosító tevékenységével. Ezen túlmenően persze a, természettudományos gondolkodásmód kialakítását is szolgáljuk. De segítjük az egészség- ügyi kultúrálódást és fejlesztjük az emberek ismereteit is. — Véleménye szerint mit tehet a vöröskereszt, a falu egészségügyi fejlesztéséért ? . * — Kevés még az eredmény, itt előre kellene lépni. A feladatokat tudjuk, megvalósítását szorgalmazzuk is. De ez is kapcsolódik az előzőben elmondottakhoz. Az emberek gondolkodásának formálását kell nekünk is támogatnunk. amikor a tsz-ek egészségügyi követelményeinek betartását szorgalmazzuk. Jelentősnek tartom a faluban folyó tisztasági mozgalmat. A mi járásunkban minden házat, középületet, termelőszövetkezetet bekapcsoltunk ebbe. Igaz az a közmondás, hogy a tisztaság fél egészség. De ez még csak az első fele a munkának. Az életmódot is meg kell változtatni, az embernek ápolnia, védenie kell egészségét. Tanácsot, segítséget kell adnunk a szülőknek az ifjúság testi és egészségügyi fejlődéséhez. Az öltözködés tisztaságához. ' célszerűségéhez is hozzá kell szólniok aktivistáinknak, de a helyes napirendhez, az életrendhez is. Az étkezés rendszeressége a kultúrált étkezés is az egészség megőrzésének fontos kelléke. Szóval nagyon sokrétű a mi munkánk, pedig a véradásról még nem is szóltam. — A kongresszuson a világ több országának vöröskeresztes szervezetei is képviseltetik ma- gukat. Högyan látja a a __vöröskereszt szerepét a , népek közötti barátság elmélyítésében? — Véleményem szerint a vöröskereszt a maga tekintélyével és sajátos eszközeivel eredményesen járulhat a béke fenntartásához, A nemzeti vöröskeresztes társaságok baráti kapcsolatainak erősítése, hozzájárulás a népek egészségügyi es szociális körülményeinek felemeléséhez. Az emberiség szellemében nem egy alkalommal segítettek egymáson segély és más formában is a különböző országok népei a vöröskereszt közvetítésével. Továbbra is keresnünk kell a jó módszereket, amelyekkel segíthetünk megteremteni a népek közötti barátság és együttműködés alapját. — Hogyan hasznosítja majd kongersszusi tapasztalatait? — Már elutazásunk előtt megkértek bennünket, küldöttek a vöröskeresztes tagok, hpgy a következő hetekben' ünnepi taggyűléseken számolunk be élményeinkről. A vörös- kereszt szervezeti életének továbbfejlesztésében és az egészségügyi állandó - bizottsággal való együttműködésben egyaránt hasznosítani kívánjuk majd megfigyeléseinket — fejezte be nyilatkozatát dr. Zeke Lajos. ÍJjlaky Mária HOZZÁK - VISZIK Pár perccel ezelőtt vet* címre, hogy mire'sbesötétetek le a gépkocsiról a javí- dik és hazatér a család ott- tásra váró televíziót, rádiót hon legyen a rádió és a te- nem sokkal később pedig a levízió. meggyógyított készülékek- A gépkocsi a Nógrád me- ből szállítottak a megadott gyei Vegyesipari Vállalat Szakmai megbeszélés, Abonyi Antal csoportvezető és Tóth István televíziós műszerész. Mérleg javítók: Kassai László csoportvezető a Rarancs szállónak szánt kijavított tneriegek minőségét ellenőrzi, Rakcmczai László tőle tanulta ezt a mesterséget. Buna István gépkocsikisér ő átveszi az újabb utasítást adó papírt Szalai Tibor műszaki ügyintézőtől. A gépkocsit Klement István vezeti. tulajdona. Hivásra házhoz megy és a kérésnek megfelelően hozza vagy vizsi a kért elektroakusztikai berendezést, vagy a háztartási kisgépeket. Az előbbieken kívül 17 szolgáltatást biztosítanak Salgótarján város és a környező községek dolgozóinak. Tavaly 9045 gépet- készüléket gyógyítottak ideg. Ebből 3Ó05 volt a televízió, 1357 a rádió, 2236 az irodagép 946 háztartási kisgép — porszívó, mosógép, padlókefélő, hűtőgép — 523 személy, — 237 tehergépkocsi és 501 motorkerékpár. Az igények azonban tovább nőnek. Kielégítésükre a vállalat vezetősége jelentős erőfeszítéseket tesz. A meglévő szolgáltatások bővítése mellett, újak bevezetését tervezi. Budavári Lasziósie szakmunkás és Balogh István villanyszerelő motort tekercsel. (Foto: Koppány) Óhajok és tények L' loíordui, hogy oha- jaink és a tények nem találkoznak. A megye építőiparának kapacitását például két három éven belül a mostani mintegy 260 millió forintról 360—380 millió forint termelési értékűre kell emelni. Ez persze nem óhaj — parancsoló szükségszerűség. Tekintve, hogy a terebélyesedő lakásépítő tevékenységhez egy-két éven belül csatlakozik négy salgótarjáni üzem, az Öblös- üveggyár, a Tűzhelygyár rekonstrukciója, valamint az Acélárugyár új huzalművének és az új Bányagépgyárnak megépítése _ nyilvánvaló, hogy a kapacitás növelése elsősorban a legnagyobb létszámú, gépi berendezésekkel legjobban ellátott, tehát — összehasonlítva más megyei építőpzervezetekkel — legtermelékenyebb, egyben leggazdaságosabban dolgozó Nógrád megyei Építőipari Vállalatra hárul. Elképzelhető, hogy teljesítő- képességét a mostanihoz képest — viszonylag rövid idő leforgása alatt negy- ven-ötven százalékkal is fokoznia kell ahhoz, hogy feladataival megbirkózhas- sék. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának március < 10-i határozatában van egy kitétel, amely meglehetősen sok és heves ellenvéleményt váltott ki az Építőipari Vállalat több vezetőiéből. A mondat így hangzik: „Szükség esetén a megyén kívüli építőipari vállalatoknak időlegesen nagyobb megbízatásokat kell adni.” Miért kapott helyet ez a mondat a határozatbari? Ha közvetve is, de világosan felel erre a határozat egy másik pontja, amely j megállapítja, hogy az épi- . tőipar az utóbbi években ugyan fejlődött, de nem kielégítően. Másképpen szólva; a feladatok gyorsabban növekedtek, mint az építőipar kapacitása. Érthető, ha az Építőipari Vállalat vezetői ellenzik „idegen” vállalatok beengedését a megyébe. L’ nnk ellenére ez az a ^ pont, ahol az óhajok és tények egyenlőre még nem találkoztak. E pillanatban ugyanis nincs biztosíték arra, hogy a vállalat képes lesz kapacitását a kívánt színvonalra emelni. Nem azért, mert erre nincs lehetőség, vagy mert a vállalat műszaki vezetőiben nincsenek ehhez I megfelelő képsségek, ha- • nem azért, mert e lehetőségek — és képességek — kihasználásában gyenge, következetlen még a műszaki gárda. Persze ez az állítás leegyszerűsíti a helyzetet. Sántít már csak azért is, mert általánosít, holott a vállalat műszaki gárdájának van egy olyan erősödő magva, amely harcol a műszaki-technológiai tes- pedés ellen, de lényeges ’lőrehaladását akadályozza egy sor ma még erejét meghaladó körülmény. De a követelmények teljesítő-. <e szempontjából végeredményben ez is egyre megy: a követelményeket teljesíteni kell. S ha az építőipari vallalat riem jó szemmel neza. hogy a megyében akar budapesti, ateár más megyei építőipari vállalat esetleg megbízást kap, akkor az ellenérvek meddő felsorolása helyett tegyen meg mindent kapacitásának megfelelő fejlesaté- séért. Építőipari berkekben még mindig sokat keseregnek például a munkaerő- hiányon. Fölösleges, Azon változtatni aligha tudnak:. Ellenben végre úgy kéne megszervezni a munkát, úgy csoportosítani és üzemeltetni a gépeket, úgy biztosítani az anyagot, hogy a meglévő dolgozók termelhessenek a munkanap elejétől a végéig. Attól félnek a Nógrádi megyei Építőipari Vállalat vezetői, hogy idegen vállalatok esetleg több munkabér, jobb munkakörülmények kecsegtetésével elcsábítják tőlük a megyei munkaerőt. Holott inkább arról kéne gondoskodni: hogy megfelelően ösztönző bérezési és premizálási rendszert és a mainál jobb. „civilizáltabb” munkakörülményeket biztosítsanak: a vállalat minden dolgozójának. Ebben w milliós tartalékok rejlenek, IV agyon egészséges az) a türelmetlenseg. amellyel egy minap rendezett tanácskozáson néhány műszaki vezető a középméretű salakblokk alkalmazását keveselte: félre a középblokkal — mondták ~, jöjjön a nagyblokk és a panell. Kísérletezni sem .kell vele. mások már Irikí- sérletezték és évek óta alkalmazzák. Egészséges ez a türelmetlenség, de követ- . kezetlen és meddő Évek óta sürgetjük az építés szerelőipari jellegűvé tételét, itt. Nógrád megyeben Ha egy lépést sikerül is előbbre tenni, a következő évben hármat, négyet, hátrálunk. Hiába sürgeti ugyanis egy-egy ember az előregyártott elemek alkalmazását, ha a beruházó és kivitelező ma is kész a másikról leszedni a kereszt-izet. S mert ez aldatlan viszony miatt a tervezők is néha oly messzire kerülnek Tarjántól, mintha legalábbis valami más világrészen forgatnák a ceru - zát, késő az eszmeié®: a kórház fele ' előregyártóit elemekből keszűK, a főtéri tizenhármas már teljesen abból — de az idén me* gint monolitikus vasbeton - szerkezetet emelnek a Pécskő utcai lakásépítők s ugyancsak monolitikus szerkezetű lesz a gimnázium. az irodaház, téglából épülnek a Rokkant-telem lakóépületek . . . Mert a beruházók és kivitelezők baráti, elvtársi megbeszélések helyett gyakran még mindig döntőbírósági tárgyaláson „oldják” meg a megyei építés problémáit, ... F) -séretes, hogy a nóg- rádi építők önerejükből szeretnék megoldani a megyei építőipari feladatokat. Ezért nem látnák szívesen, ha máshonnan való vállalat kapna nálunk megbízást. Nos. érvelni ellene — már tudnak. De e* nem lese elegendő A szavak utón tettek következzenek. Mért az ohajok csak tettekkel válthatók valóra. Csizmadia OUm
