Nógrádi Népújság. 1963. december (19. évfolyam. 97-105. szám)

1963-12-21 / 102. szám

I NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. december *1. Szovjet-algériai tárgyalások Moszkvában Hruscsov és Ben Álla pohárköszöntője Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány csütörtökön villásreggelit adott a Hadzs Ben Álla ve­zette algériai párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére. A villásreggelin Nyiki'.a Hrus­csov és Hadzs Ben Álla po­hárköszöntőt mondott. Hruscsov egyebek között a következőket mondotta: — Nagy megelégedéssel állapi­juk meg, hogy országaink gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai aktívan fejlődnek. ennek a barátságnak konkrét két tanulmányozni fogják az megnyilvánulását a nemzeti algériai pár;- és kormanykül­felszabadulásért folytatott döttség szovjetunióbeli tar­hosszú harc idején, amikor Algéria legjobbjainak százez­rei áldozták életüket a gyar­mati rabság megszüntetéséért. Szocializál üst akarunk Ben Alia rámuta­tózkodása idején.'’ A beszélgetés során megvi­tatták mindkét államot ér­deklő időszerű nemzetközi problémákat is. A felek meg­elégedésüket fejezték ki a Szovjetunió Kommunista Pártja és az Algériai Nemzeti Felszabadulási Front közötti baráti kapcsolatok felett és Hadzs tott: — A győztes algériai kinyilvánították e kapcsolatok forradalom az ország sajá.os- fejlesztésére és megerősitésé- ságainak figyelembevételével re iránvuló készségüket. Hűen Lenin örökéhez A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hopv a szovjet em­berek. hűen Lenin örökéhez, mindig testvéri szolidaritás érzelmét nyilvánították ki al­gériai barátaik iránt és min­dent megtettek, hogy diadal­maskodjék Algéria népének igazságos ügye. a Szovjetunió és a baráti szocialista népek tapasz­talatainak felhasználásá­val az igazi szocializmust akarja felépíteni a fiigget- len Algériában. Az algériai forradalom szi­lárdan elhatározta, nem ri­Nemzetközi kötelessé­günknek tartjuk azoknak a népeknek a támogatá­sát. amelyek nemzeti fel­szabadító harcot folytat­nak az imperializmus, a kolonializmus és a neo- kolonializmus uralma el­len. ad vissza semmilyen áldozat­tól annak érdekében. hogy elősegítse a testvéri afrikai népek felszabadulását — han­goz.atta. — Biztos, hogy p, Szovjetunió mindenkor b. ti. önzetlen és sokoldalú se­gítsége}; nyújt az algériai po­litika alapvető céljainak meg­valósításához. Nyikita Hruscsov kérte az algériai küldöttséget „tolmá­csolja forró testvéri üdvözle­tét a Ben Bella elnök vezet­te hős algériai népnek’’ és új, nagy sikereket kívánt Algé­riának a szabadságért és füg* pe:len5é<íért. a társadalmi fejlődésért vívott neniés har­cában. A Szovjetunióban bocsátották Kozmosz 24-et Csütörtökön a Szovjetunió- nak az egyenlítő síkjával ’óé­ban pályára bocsátói ták a zárt szöge 65 fok. Kozmosz 24. mesterséges hol- A tudományos mérőberen­dat., A mesterséges holdon dezéseken kívül a mestersé- tudományos berendezést he- ges bolygón elhelyezett még lyeztek el. amely az 1962. egy 19,995 megahertz írek- március 16-i TASZSZ-közle- vencián működő rádióadót, a ményben meghatározott prog- pályaelemek pontos mérését ramnak megfelelően folytat- biztosító rádiórendszer és rá­ja a kozmikus térség tanul- diótelemetrikus berendezést a mányozását. szerzett adatok és a tudo­A mesterséges hold adatai mányos berendezés m ereset- a következők: kezdeti kerin- nek továbbítása céljából. gési idő: 90,5 perc. a Föld- A mw’erséges holdon eihe­től való legnagyobb távolság lyffiett berendezés normálisan (apqgeum) 408 kilóméter legkisebb távolság (perigeum) mi tóközpont feldolgozza 211 kilóméter: a pályasíkjá- értesüléseket. dolgozik. A koordinációs szá­az í ja hh Icfctartözíatás Texasbaa Daliásból jelenti az MTI: egyetemi hallgatót, az arling- A rendőrség a Texas állam- toni oí*vi*tom ritáiríát t toni egyetem diákját, beli Fort Worthban letartóz- A Dallas Times-Herald cik- tatott egy Russell Wens ke szerint az arlingtoni egve- McLarry nevű esti tagozatos tem egyik történész szakos hallgatója ugyanis, kollégái Hruscsov meggyőződését fe­jezte ki, hogy Algéria népe leküzd i azokat a nem cse­kély nehézségeket, amelyéket a külső és belső reakció tá­maszt azon óhajában, hogy Algéria népe mondjon le a forradalmi átalakulásokról és különböző ürügyekkel’ vissza lehessen állítani az elnyo­mók uralmát. A szovjet kor­mányfő végezetül reményét fejezte ki, hogy Algéria né­pe további eredményeket, ér el a szocialista elveken ala­puló új élet építésében. Hadzs Ben Álla. az algériai párt- és kormányküldöttség vezetője pohárköszöntőjében kijelentette: — Szívből kö­Kösös közlemény Nyikita Hruscsov fogadta Hadzs Bel Álla vezet, e ;.i gériai párt- és kormánykül­döttséget. A fogadásról a alábbi hivatalos köziemén- jelent meg: szónjük a szívélyes, és hará-.. ti fogadtatást.’ ' ' f Hadzs Ben Álla a továb­biakban elmondotta, hogv az algériaiak sohgsem felejtik el „Figyelmesen tanulmányoz) ták a szovjet-algériai testvé­ri kapcsolatok továbbfejlesz­tésének kérdéseit gazdasági politikai és kulturális téren. A felek megelégedéssel álla­pítják meg. hogy megvan az óhaj s a lehe.őség a baráti együttműködés erősítésére és fejiesztésére az egyenjogúság, a függetlenség és a szuvere- n}täß_.tjsz±£la ben tartására, az -egymás' ‘'belügyidbe 'Váló be nem avatkozás elvei alapján. MePál!»pod*ak. hogy az ezzel konkrétan összefüggő kérdése­Caracas: Katonai őrizet melle tt szavaztak a venezuelai vá­lasztók (Telefoto: MTI Külföldi Képszolgálat) vallomása szerint, november 21-én — egy nappal Kennedy meggyilkolása előtt — elmon­dotta társainak; le tudná lőni ogy irodai ablakból a városba . .őszülő elnököt. A diák erről többször beszélt, és John Ken- nedyt végül is pontosan úgy ölték meg, ahogy az egyetemi hallgató elképzelte. Egy Mark Lane nevű New Vork-i ügyvéd tízezer szavas iratot állított össze, amely azt bizonyítja, hogy a Kennedy- m erény lettel vádolt Lee Har­vey Oswald ártatlan. A nyo­mozó hatóságok mindeddig az ellentétes feltételezésből in­dultak ki. A New York-i jo­gász most Oswald védőügy­védjének szerepében lépett fel és nagy munkával össze­állított „védő beszédét” meg­küldte Earl Warrennek, az Egyesült Államok főbírójának. Valóságos „védelmi pénz­alapot” gyűjt össze egyébként Jack Ruby dallasi bártulajdo- nos családja és baráti kőié. Pénz kell.^az országos hírű ideggyógyászok konzíliumára is, akiktől azt várják, hogy „idegrohamnak” minősítsék Ruby tettét. Költségvetés — es béke A világ legnagyobb hatal­mainak költségvetése sohasem pusztán pénzügyi — hanem mindig elsőrendű nemzetközi politikai esemény. A megfigyelők előre vár­ták, hogy a szovjet gazdaság fejlesztésére előirányzott ki­adások aránya növekedni fog, s art is, hogy a legmodernebb iparágak kapják a legöbbet. A vegyipar fejlesztésére elő­irányzott összegek például az 1964-es esztendőben tízszer olyan gyorsan nőnek — mint a népgazdaság egészének költ­ségvetési számai. A legna­gyobb feltűnést minden eset­re a katonai költségvetés csök­kentése keltette: mindössze 14,6 százaléka a hadi-kiadás a költségvetésnek — ebben az esztendőben még 16,1 százalék volt. Stratégiai és politikai szempontból egyaránt sok mindent mond ez a csökken­tés. Mindenekelőtt katonai szempontból art, hogy a szov­jet haderők magasrendű tech­nikai és készültségi foka elér­te az abszolút színvonalat, amely maradéktalanul szava­tolja a Szovjetunió és az egész szocialista tábor bizton­ságát: — az alapfeladat ma már a szovjet fegyveres erők „lépés tartásának” biztosítása a technikai és tudományos fejlődéssel. De emellett a hadügyi ki­adások csökkentése rendkívüli jelentőségű békegesztus, amely jó hatással lesz a nemzetközi kapcsolatok további alakulá­sára. Nem szabad ugyanis el­felejteni, hogy a katonai ki­adások mérséklése különleges nemzetközi helyzetben tör­tént. | A szovjet hadügyi költ­ségvetés csökkentése így a nemzetközi politika szem­pontjából mindenekelőtt azt jelenti, hogy a Szovjetunió ereje tudatában a maga ak­tív békepolitikájával befolyá­solja ezt a belső küzdelmet, s olyan helyzetet teremt, amely megnehezíti az agresz- szió hirdetőinek manővereit, ugyanakkor pedig szélesebb lehetőségeket teremt ama. fe­lelős. politikái erők számára, amelyek nyugaton eljutottak a politikai valóság józanabb felismeiéséhez. Gömöri (Endre Imiben nincs békés egymás meliett élés írta: Darvasi István Az 1963-as esztendőt úgy könyvelhetjük el, mint a nemzetközi feszültség bizonyos mértékű enyhülésének évé . Ez az enyhülés a korábbi évek feszültségeihez és sú­lyos válságaihoz képest ál­lott be, ,,de semmi esetre sem hozta magával a hideghábo­rú teljes megszűnését, vagy a háború elkerülésének ab­szolút bizonyosságát. Minda­mellett tény, hogy a nemzet­közi élet évről évre világo­sabban bizonyítja a kommu­nista ' és munkáspártok 1957 és 1960-as moszkvai nyilatko­zatának az a megállapítá­sát, hogy a háború nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen többé. Vitathataian, hogy mindinkább valósággá válik a különböző társadalmi rend­szerű országok békés , egy­más mellett élésének a •szoci­alista országok által hirde­tett és folytatott lenini poli­tikája. A szocialista orszá­gok további fejlődése, sza­kadatlan erősödése a béke és a leszerelés mellett felso­rakozó kormányok és nének gyarapodása 1 előbb-útóbb magával hozza maid a békés egymás mellett élés politiká-1 iának teljes győzelmét. Ehhez természetesen hosszú harc­böző társadalmi rendszerű or­szágok kapcsolatait. Normali- zálótüak, normalizálódnak és magasabb szintre emelkednek a szocialista és kapitalista országok diplomáciai kapcso­latai, bővül közöttük a ke­reskedelem sűrűbbé válik az emberek, a politikusok és a magánemberek érintkezése, ide-oda utazása. A kommunista és munkás­pártok természetesen harci céljuknak tartják a szocializ­mus világméretű győzelmét, e győzelmet a két társadalmi rendszer békés versenyével akarják kivívni’«. A békés egymás mellett élés politiká­ja tehát a nemzetközi mére­tekben vívott osztályharc fő formája és célja az, hogy a szocializmus végső győzelmé­nek békés kivívása érdekében rákényszerítse a kapitalista országokra a békés versen­gést. Mindez nem változtat korunk fő ellentétén, a kapi­talizmus és a szocializmus el­lentétén. vezetők, akik belátják, hogy a háború kockázatos, sőt ele­ve kilátástalan számukra, ter­mészetesen nem a szocialis­ta országok békés egymás mellett élési politikáját és az azzal járó békés versenyt fo­gadják el a háború alternatí­vájaként, hanem pusztán a háborúnélküliség állapotát, a fegyveres harc végleges, vagy időleges kiiktatását. ra van szükség és e harcban elkerülehetetlenek lesznek a feszültebb, kritikusabb idősza­kok. A békés egymás mellett élés politikájának sikereivel együttjáró eddigi enyhülés is lényegesen javította a külön­Ma már a vezető kapitalista országok kormánypolitikusai között is vannak hívei a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának. Őszinte és botcsi­nálta hívei. Az utóbbiak azért fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját, mert a tények hatása alatt kijó­zanodtak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát arról szó, hogy belenyugod­tak volna a szocializmus ed­digi győzelmeibe, vagy plá­ne. tovább terjedésébe. Azok a burzsoá politikai Úgy hisszük, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen a burzsoázia jólfelfogott ér­dekeinek értelmesebb képvi­selői jutottak arra a következ­tetésre, hogy el kell fogadni a békés egymás mellett élés politikáját és ha el kell fo­gadni,' akkor egyúttal új ki­finomult módszereket kell ke­resni a szocializmus elleni aktív harcra. A burzsoázia érdekeinek ezen okosabb vé­delmezői dolgozták ki a szo­cialista országok elleni harc céljából az úgynevezett felia- zítási politikát. Ennek a lé­nyege, hogy a jobb diplomá­ciai kapcsolatokat, a keres­kedelmi, a sűrűbbé vált érintkezést kihasználva oly irányban kell befolyásolni a szocialista országok közvéle­ményét. hogy zavart, kétke­dést, elégedetlenséget váltsa­nak ki' és ezzel szűkítsék a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak, kormányainak, társadalmi rendszerének tömegbázisát, fokozatosan „felpuhítsák a ta­lajt” ellenforradalmi megmoz­dulások számára. A fellazítási politika fő módszere az ideológiai harc helyesebben az ideológiai kár­tevés. Azért, nem nevezhető ideológiai harcnak, mert az, amit terjeszt, nem egyéb, mint az osztályelnyomás, a tő­kés kizsákmányolás, a gyar­matosítás eszmeisége és az e talajon sarjadt erkölcsi fel­fogás. Kártevésnek nevezhe­tő ezért is, meg azért is, mert lábbal tiporja a békés egymás mellett élés politiká­jának elidegeníthetetlen kö­vetelményeit: a népek önren­delkezési jogát és a beiü- gyekbe való be nem avatko­zást. Kar te vés azért is. mert a burzsoázia, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Álla­mok és néhány vezető nyu­gat-európai ország burzsoázi­ája csak dollárok százmilliói­ban kifejezhető összegeket fordít ■ úgynevezett lélektani hadviselésre, azaz a szocialis­ta országok társadalmi rend­jének nem fegyveres úton va­ló íelforgatására. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok évente több mint fél- milliárd dollárt költ külföldi propagandára. A legnagyobb amerikai propaganda ügynök­ség. az USIA összesen U ezer embert foglalkoztat, évi 150 milliót költ el és világszerte körülbelül 230 tájékoztatási központtal rendelkezik, össze­sen 79 lapja és folyóirata áll a kommunizmus elleni küz­delem szolgálatában, emellett sok országban fedőnevek és helyi lakosok neve alatt, tart kezében lapot. Kezében van az Amerika Hangja néven mű­ködő rádióhálózat, amelynek külföldön 57 rádióállomása van és ezek közül a legtöbb a szocialista országokkal ha­táros államokban. A rádió­hálózat naponta 80 órán át 37 nyelven sugároz adásokat és ebből 36 órán át egyene­sen a szocialista országok szá­mára. A nem állami ameri­kai propagandaszervek közé tartozik az úgynevezett Sza­bad Európa Bizottság és an­nak rádióhálózata, a Szabad Európa Rádió. Az Amerikai Egyesült Államok szervezett meg egész sor nemzetközi antikommunis- ta szervezetet: így például „A népek antiboísevista blokkját”, „Az ázsiai népfek antikommunista ligáját”, és „A kontinens védelmének amerikaközi konföderációját” Működnek antikommunista szervezetek kulturális, vagy emberbaráti szervként is, így például az úgynevezett Erkölcsi . új raíegv vérzés szervezete, amelynek feladata a hívők megdolgozása, „A kultúra szabadságáért küzdő kongresszus" amely az értel­miség körében fejti ki anti­kommunista tevékenységét és még számos más intézmény és szervezet. A kommunizmus elleni ideo­lógiai harcnak hatalmas mód­szertana és irodalma van. Az utóbbi időben különösen sok tanulmány jelenik meg Nyu­gaton erről a témáról. Meg­írják. hogy fel kell venni az ideológiai harcot a veszélye­sen terjedő szocialista esz­mékkel szemben. Ki akarják terjeszteni a békés egymás mellett élés politikáját az ideológia területére is, mond­ván, hogy a békés egymás mellett élés csak akkor való­ságos, ha az ideológiák is bé­késen élnek egymás mellett. Megírják, hogy a kultúrcse- rét, turizmust, az érintkezést antikommunista, burzsoá pro­pagandára kell felhasználni. Az elhunyt Kennedy elnök­nek jelenleg igazságügymi- niszterként működő Robert nevű öccse mondotta egy olyan szemináriumon, amely a külföldre utazó amerikai diákok úti programjának ki­dolgozásával foglalkozott: ..Ha nem tudnak Amerika mellett agitálni, akkor legjobb ha itt­hon maradnak”. A békés egymás mellett élés politikáját tehát akkor fogjuk fel helyesen, ha lát­juk. hogy minél inkább ural­kodóvá válik ez a pilitika, annál inkább nő az ideoló­giai terület fontossága. Ahol nem a fegyverek érvelnek, ott növekvő szerep jut az egyéb érveknek: a gazdaság, és az ideológia érveinek. Az ideológiában tehát^ nemcsak nincs békés egymás mellett élés. hanem most minden ko­rábbinál nagyobb szerepet kap az ideológiai harc. A burzsoázia csak csern- pészúton tqdja terjeszteni esz­méit és legfeljebb a szocialis­ta országok embereinek gon­dolkodásában még fellelhető burzsoá csökevényekre tud tá­maszkodni. Ezért is kell har­colnunk a népünk gondolko­dásában élő burzsoá marad­ványok ellen. A szocialista or­szágok eszméinek nem kelle­nek csempészutak, mert a marxizmus—leninizmus az egész nemzetközi proletariá­tus, minden ország összes el­nyomottjának, kizsákmányolt- jának ideológiája. Ha az im­perialisták félnek eredménye­inktől, annál ékesebb bizony­sága az eszméink igazságá­nak. Társadalmi rendszerünk fölényben van, mert fölény­ben van az ideológiánk. A világban történt változások, a szocializmus hódító útja, a kapitalista országok és a gyar­matok tömegeinek öntudatra ébredése, forradaimasodása, a szocialista országok ered­ményei messzi d (viszik, hatá­rokat nem isi arve minden­hová eljuttatják a marxizmus —leninizmus igazságát. jjte m

Next

/
Thumbnails
Contents