Nógrádi Népújság. 1963. november (19. évfolyam. 88-96. szám)

1963-11-20 / 93. szám

2 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1963. november 20. Ä megyei pártbizottság Ülésének ITÍzhónqPPql gszocialista szerződés megkötése után « * ■ - m i _ ** második napja (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután arról beszélt . Andó elvtárs, hogy a párt irányí­tás egyre inkább eszmei mód- szerbeni segítésben jut ki­fejezésre. Az utóbbi időben olyan intézkedések történtek, hogy többszáz kommunis­tát küldtek a tömegszer­vezetekbe párlmegbiza- tással; közös tanácskozásokat szer­veztek tanácsi, szakszervezeti, nömozgalmj és ifjúsági veze­tőkkel; összehangolták, egyez­tették a különböző szervek munkaterveií és csökkentet­ték az egy-egy emberre jutó társadalmi munkák túlter­heltségét. — Mindezek eredménye­ként — mondotta — sokat javult a tömegszervezetek és mozgalmak munkája, Nőtt a választott testüle­tek tagjainak aktivitása, az egyes szervezetek tag­létszáma. Egyre szélesebb körű szak­mai és általános műveltséget nyújtó tanfolyamokat, előa­dásodat szerveznek. Minőségileg fejlődött a munkaversenymozgalom az iparban és mezőgazda­ságban egyaránt a szo­cialista brigádok elterje­désével. Ezeken belül már tudatosan keresik az utat, módszert a gazdasági épitómunka leghaté­konyabb segítésére. Andó elvtárs ezután a tö- megszervezétek és mozgalmak pártirányitásában meglévő ne­gatív jelenségekről bfeszélt. Arról, hogy sok helyen a pártszerve­zetek maguk akarják el­végezni a tömegszerveze­tek feladatait is, mec­hanikusan értelmezik a párt irányítást, ezek munkája formális, a szervezeti kérdésekre korlá­tozódik, s ugyanakkor elsik-, kad a tartalmi munka. Má­sutt elhanyagoljak á szük­séges tájékoztatást és a tó-' megszervezetek tevékenységé­ről való tájékozódást. A tö- megszervéztekben és mozgal­makban nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget a párt- csoportoknak. Ez pedig azzal jár, hogy ezeken a helyeken nem jutnak megfelelően ér­vényre a párt határozatai, ta­pogatózás folyik és lélassul a tömegnevelő és felvilágosító munka. A tömegszervezetek vezetésében is találkozni le­het hibákkal. Egyesek még mindig gé­piesen másolják a párt- munka módszereit, nem élnek sajátos helyzetük lehetőségeivel, nem elég­gé önállóak a maguk te­rületén. Az irányítást gyakran körle­velekkel, jelentések kérésével vélik megoldhatónak, ami ar­ra vezet, hogy nem ismerik a tömegek véleményét. Ez a stílus vezet oda, hogy sok a párhuzamosság, az ismétlődés a tömegszervezetek nem tud­ják összehangolni munkáju­kat. — Feladataink ismeretesek — folytatta ezután. — Pár­tunk VIII. kongresszusa vi­lágosan irányt mutatott a tömegszervezetek és mozgal­mak hatékonyságának növe­lésére. Pártunk politikája nem öncélú, a nép érdekeit szolgálja. E szolgálatban fejlődött és nő tovább társadalmunkban a demokratizmus, ami maga­sabb fokú szervezettséget, rendet követel, az egész tár­sadalom összefogását, fegyel­mezett, öntudatos tevékenysé­gét nagy célunk a szocializ­mus teljes felépítésének meg­valósításáért. Pártszervezete­inknek, egész párttagságunk­nak ezen elv alapján kel] megérteni és segíteni a töme­geket összefogó szervezetek, mozgalmak munkáját — fe­jezte be a referátumot An­dó Gyula elvtárs. A vitában Lengyel István elvtárs pártbizottsági tag a nevelés, továbbképzés fontos­ságáról, Marczinek István elvtárs. a Hazafias Népfront megyei titkára a tömegmoz­galom jellegéről és a tönveg- szervezetektöl való különbö­zőségéről, a munkák egyezte­tésének fontosságáról szólott Tóth Károly elvtárs, a Sal­gótarjáni Acélárugyár párt- bizottságának tikára arról, beszélt, hogy a tömegszerve­zetek irányító munkájában új módszereket, differenciáltságot kell alkalmazni, a tömegek megnyerése érdekében. Ká- lovits Géza elvtárs, a KISZ megyei bizottságának megbí­zott titkára az ifjúsági szer­vezet speciális feladatairól, a fiatalok szocializmus építésé­ért érzett felelősségének tet­tekben megnyilvánuló kifeje­zéséről, Szoó Béláné elvtársnő a Vöröskereszt megyei titkára a tömegszervezeti muhka tar­talmi javításának szükséges­ségéről, Bartha Béláné elv­társnő, a Salgótarjáni Járási Nötanács titkára a munka társadalmasítása lehetőségei­nek fokozottabb hasznosítá­sáról, Sándor István elvtárs, megyei SZOT elnök a szakmaközi bizottságok jelen­tőségéről, a szocialista bri­gádmozgalom fejlesztéséről, Seres Valdemárné elvtársnő, a Nötanács megyei titkára a nők tudatformálásáról s eb­ben a termelőszövetkezeti pártszervezetek felelősségéről beszélt. Felszólalt még Illés Gyula elvtárs, a palotási Má­jus 1. Tsz agronómusa és Né­meth László elvtárs, a Sal­gótarjáni Járási Tanács vb. elnökhelyettese. Évenként félmillió forintos önköltségcsökkentés Az özd; Kohászati Üzemek és a Salgótarjáni Acélárugyár is hasznát látja annak a szo­cialista szerződésnek, amely alig tíz hónappal ezelőtt jött létre a két vállalat'között. Is- mertes, hogy a két gyár kö­zött olyan évtizedes kapcsolat áll fenn, .amely évenkénti száz ezer tonnát is meghaladó áruforgalmon alapul. Salgó­tarján alapanyagának mint­egy kétharmad részét Özdról kanja, ugyanakkor csaknem teljes egészében biztosítania kell, az Ózdi Kohászati üze­mek öntvényszükségletét. ! . r ** ' ‘ i Közös program Ennek jegyében szöveaez- ték meg a gazdasági kötele­zettség vállalásokat, amelyek az ütemes anyagszállításra és a minőségi feltételek gondos betartására, a technológiai és ellenőrzési szervek közös meg­beszéléseire, a kutatási prog­ram és a közös problémák el­intézésére. a karbantartó munkák megjavítására, az , üzemzavarok elhárítására, a munkásvédelmi kérdések és a jól bevált munkamódszerek elterjesztésére vonatkozik. Az első értékelést a szer­ződés megkötése utáh hat hó­nappal tartották meg Salgó­tarjánban: Megállapították, hogy ez előnyös volt mind két vállalatnak. azonban szükséges továbbfejleszteni. Azóta újabb eredmények születtek. Özd minden negyed­évben megkapja a salgótarjá­ni anyagrendelések másola­ti példányát, miáltal lehetővé (válik az igények pontosabb és jobb kielégítése. A rúd­acélok „profil tisztítása" ügyében az acélárugyár ve­zetői tárgyaltak a Lenin Ko­hászati Művek vezetőivel és a Vaskohászati Igazgatóság­gal. Ennek eredményeként a vastagabb méretekből mint­egy 3 ezer tonna átkerül majd Diósgyőrbe. Salgótar­jánba pedig fokozódik a ka­rikából húzható anyagok mennyisége. Az első megren­delés 1964-ben várható. Ülést tartott Balassagyarmati Járási Ülést tartott a Balassagyar­mati Járási Tanács. Pelle Já­nos, a végrehajtó bizottságá­nak elnöke tájékoztatta a ta­nácstagokat ! a legutóbbi ta­nácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról. A következő napirendben a községi taná­csok végrehajtó bizottságainak gazdasági, szervező és irányí­tó munkáját értékelték. A be­számolót Seres Kálmán, a vizsgálatot vezető ideiglenes bizottsági; vehetője terjesztette a tanácsülés jelé.- A tanácsta­gok felszólalásaikban sok hasznos javaslatot mondtak el, amely után meghozták a községekre vonatkozó határo­zatokat. A községi tanácsok­nak éves munkatervet kell készíteni, amelyhez kérjenek segítséget az állandó bizott­ságoktól, a Hazafias Népfront Bizottságoktól, a nőtanácstól és a KISZ-.től. Velük is han­golják össze a tanácsülések napirendjét. Fokozott gondot fordítsanak a lakosság egész­ségügyi. szociális és kommu­nális igényeinek kielégítésére. Javítsák a kapcsolatukat a lakossággal;--kérjék" *ki véle­ményüket egy-egy feladat végrehajtásához. A tanácsülés a továbbiak­ban más, közérdekű feladato­kat tárgyalt. Gyors intézkedések A jó együttműködést pél­dázza, hogy a vitás kérdések­ben a vállalatok illetékesei mindenkor megegyeztek. A minőségi ellenőrző szervek között felmerült, el nem in­tézhető ü»»vekben az igazgatói tanácskozások rendszeresen megegyezésre vezettek. Az összehangolt kutatási program alapján sikeres vizs­gálatok folytak á rúdhúzói alapanyagok mélységének meghatározására és megszün­tetésére. Gazdasági számítá­sokat végeztek a rúdacélok 12 méter hosszban történő foga­dására, s az e célra szük|éges daraboló- olló.„sítalakftása- is, folyamatban van. Megszigo­rították a technológiát, a kapcsolóorsók és hüvelyek gyártásánál, melynek követ­PALYAZAT: Mit javasol az olvasó »<»****♦«*« keztében megszűnt a rekla­máció. Az Özdi Kohászati Üzemek részére szállítandó öntvényféleségek minőségé­nek megoldására Salgótarján­ban bevezették a hőálló szi­líciummal ötvözött vasöntvé­nyek gyártását. Beindították az előüreggel öntött hengerek kísérleti előállítását is. A hengereken kívül egyéb önt­vényféleségeknél, elsősorban a hengersort kapcsolószerek­nél alkalmazzák a gömbgra­fikus módszert. A felmérések szerint javult a hengerhuzalok méret-pon­tossága. Míg az élmúlt évek­ben leszállítottak 40—50 szá­zaléka ovális volt, vagy „ki­esett’ a megengedett tűrés­ből. addig a szocialista szer­ződés megkötése óta az előbb említett hiba 8—10 százalékra mérséklődött. A méretek megváltoztatásával a húzásnál növelték a teljesítményeket. Azóta kevesebb a szakadás, javult a húzókő felhasználás, növekedett az üzemidő ki­használás. Ennek következté­ben a normateljesítmények két-három százalékkal emel­kedtek. Kiszámították, hogy a hengerhuzal méret-pontossá­gának növeléséből évenként mintegy fél millió forintos önköltség csökkenés szárma­zik. Baráti légkör A szocialista szerződés bir­tokában a két vállalat politi­kai és gazdasági vezetői kö­zött közvetlenebb, elmélyül­tebb kapcsolat alakult ki. A baráti légkör nemcsak a he­lyes munkamódszerek kölcsö­nös átvételének lehetőségét teremtette meg, de gazdasági előnyökhöz is juttatta a vál­lalatikat ."' ■ Végső soron a - két gyár dolgozóinak, de népgaz­daságunknak is előnyére vá­lik ez az egyre meghittebb, szocialista kapcsolat. Lapilnk, a Nógrádi Nép­újság 1964 márciusától kezd­ve a heti kétszeri megjele­nés helyett naponta jut el elő­fizetőink. olvasóink asztalára. Ez a tény nemcsak a cikkek, közlemények, képek frissessé­gét, számuk növekedését je­lenti, hanem a napilap jelle­géből következő tartalmi gaz­dagodásban is kifejezésre jut. Mindezek figyelembevételével szükségessé válik, hogy la­punk címe jp megfiatalodjék, a jelenleginél hívebben, pon­tosabban fémjelezze célunkat: a párt- és a kormány, vala­I mint a megye dolgozóinak, a lap olvasótáborának felelős­ségteljes szolgálatát. Éppen ezért arra kérjük olvasóinkat: segítsenek a legtalálóbb, leg­alkalmasabb cím megválasz­tásában, s konkrét elgondolá­saikat, címölleteiket nevük és lakhelyük feltüntetésével küldjék meg szerkesztőségünk címére. A legjobb, a lap új neveként elfogadásra ítélt ja­vaslatot — azonos címjavas- iat esetén sorsolással döntünk — jutalmazzuk. A pályázaton bárki több javaslattal vehet részt. Határ­idő november 30. JÖJJÖN PÁSZTORA! JÖJJÖN PÁSZTORA! ELSŐ ÍZBEN KERÜLNEK MEGRENDEZÉSRE MEGYÉNKBEN NOVEMBER 34—30-IG „Mátrai Kereskedelmi Napok” P A S Z T Ö N Keresse fel szaküzleteinket, rendezvényeinket, ahol szívesen fogadjuk és bemutatjuk a magyar ipar leg­szebb és legújabb termékeit. ÁRUSÍTÁS vasárnap is A kiállítások megtekintése és a vásárlások után ven­dégül látjuk a „Nyírfácska” presszóban és a „Mátra” étteremben, ahol kellemesen szórakozhat. Szeretettel várjuk rendezvényeinkre. Pásztó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatósága HÉTEZER KILOMÉTER SZOVJET FÖLDÖN Másnap megérkeztünk Vol- gográdba. Már a város levegője is a történelmet leheli felérne. Hajnali ötkor szállunk part­ra a hajóról. Keletről felde­reng a világosság. A Voiga- parti sétány oszlopsorainak sziluettje int üdvözletét. Bé­kés. barátságos minden. A város húsz évvel ezelőtt 1943-ban üszkös romhalmaz volt. A kétszáznapos csata után a szovjet hősök és a hit­lerista betolakodók csonttá fagyott tetemei hevertek sza­naszét a romváros hajdani utcáin, tétéin. Az újjáépí­tés békés munkája, mindjárt a nagy csata másnapján, még a háború idején vette kez­detét. A Szovjetunió minden részéből komszomolistúk ez­rei siettek a Volga partjára, hogy újjáépítsék romjaiból a hős várost. Az ujáépités mun­kája is harc volt, hosszú bé­kés küzdelem. És sikerült. A szovjet emberek felépítették a Volga parti várost. .Szebb, mint valaha. Nincsenek sötét, szűk ut­cák. egészségtelen lakások. Majdnem minden épület: új palota, központi fűtéses, für­dőszobás lakásokkal. A világ leghosszabb városa A városnak 1959-ben, hat- százezér lakosa volt. száz- húszezerrel több mint 1940- ben. Hossza meghaladja a hetven kilómétert — ez a világ leghosszabban elnyúló. metropolisa. A lakások össz­területe ma kétszer annyi, mint háború előtt. És az építkezés folytatódik. Az újjáépített 125 ipari üzem mellé még huszonötöt emel­tek. Ott ahol a második vi­lágháborúban a németek el­érték a Volgát, létesítették a „Béke erőművét”, amely évente 14 milliárd kilowatt áramot termel. A monumen­tális építkezés költségei nyolc év alatt megtérülnek, s azu­tán a Volga szinte ingyen ad­ja majd a villamosenergiát négyszáz éven át, mert ennyi ideig állják a vizierőmú be­tonfalai a hullámok gigászi rohamait. A számos megannyi üze­mében napi hét órát dolgoz­nak a volgográdiak, a hétéves terv végén pedig áttérnek az ötnapos munkahétre. Ezt min­den további nélkül megtehe­tik, hiszen az üzemekben al­kalmazott egyre nagyobb szá­mú automatagép megkönnyíti és meggyorsítja a munkát. Memento móri... A város különböző pontjain számunkra szokatlan emlék­mű emelkedik: beton tala Hu­zaton egy-egy tanktorony. Az emlékműveket azokon a he­lyeken állították fel. ahol a legközelebb volt egymáshoz a szovjet és német front. S közel a Volga parthoz egy modem lakótelep közepén, örök mementóként romház áll. Kiégett, cötét épület, rob­banó lövedékek ütötte ásító- zó nyílásaival, olyan mint egy szomorú derékbatört felkiál­tójel. Nem lehet szabadulni a szorongató emlékektől, s ke­gyelettel gondolunk azokra a hősökre, akik halált megve­tő bátorsággal küzdöttek vá­rosukért, népükért. A város legkiemelkedőbb pontján, a Mamajev Kurgá- non épül a világ legnagyobb, s a második világháborút ki­fejező emlékmű kompozíció­ja. Kétszáz lépcsőn lehet fel­jutni a Lenin sugárútról az első alakjához. Egy mono- mentális katonaalak magaso­dik ki, tőle feljebb, kétoldalt megformálják a város rom­jait. A romfalakon a hősöket mintázták meg. Faliratok is vannak a falakon: „Haláiom után tekintsetek kommunis­tának”, „Előre menni leheti de hátra érv tapodtat sem”. Élttől feljebb jobbra. A mo­numentális emlékmű a Jövő­ben újabb szoborcsoportoza- tokkal gazdagodik: rövidesen elkészül a köralakú épület is, amelyben a nagy csata drará- máját helyezik el. A domb legmagasabb pont­ján több mint ezer harcos fekszik tömegsírokban. Szót­lanul állunk a márvánnyá! borított sírok előtt, amelye­ken állandóan friss virágok pompáznak. Táguló látóhatár Messzire látni innen. Mö­göttünk emelkedik az égbe a televíziós torony. Ellőttünk a Volga, a Traktorgyár, a Gáz­gyár, házak rengetege, a bé­kés alkotómunkát végző ero­beret: szeretett otthona. A kétszeres hős város lakd? a naoi munka után szabad­idejüket is tartalmasán töl­tik el. Mozik, színházak, kul- túrházak. stadionok sokasá­ga a lakópaloták; között. Ta­nulnak. szórakoznak a békés emberek, akik megnyerték a csatát a fasizmus ellen, és győzelmet aratnak korunk he­roikus gazdasági küzdelmében is. Elérkezett a búcsúzás pil­lanata. Jól látni a1 folyó part­ján húzódó várost a TU T24- es repülőgép ablakából. Még egy utolsó pillantás, szavak­ba nem sűríthető forró üd­vözlet. Egy óra múlva megérke­zünk a szovjet fővárosba, Moszkvába, ahonnan ■ rövide­sen továbbindulunk repülő­géppel haza, Budapestre. (Vége.) Pádár András

Next

/
Thumbnails
Contents