Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-19 / 66-67. szám

lett megteremtem mind- ami már áll. S ami az városból eddig megvaló- t, nem kevés. Az, ami 1950- í Maconkátó1 nyugatra, a »útvonal mentén elkezdő­it, sziszifuszi munka volt. hatalmas erőt-txítés ered- nyeire jogosan büszkék, olyan ez az új város, mint fejlődő kamasz: évről év­kinövi a ruháját. Erről ■eg a szó a tanácsi szobá- i. Nézzünk csak néhány got: V faluban levő és a szoros- :aki öreg iskolák szűkös­ének feloldására a bánya- •osban 24 tantermes álta- os iskola és gimnázium iilt, de a 24 terem máris /és. Az iskolának nappali ozaton 1200, estin pedig 500 ■üli tanulója van. Négy esz- deje nyílt meg a bátonyiak leiskolája, községi költség­használtsága szintén maximá­lis. Gond, gond, gond. S a lakáskérdés?.. Több­száz kielégítetlen igénylőt tar­tanak számon s egyelőre mindössze 30 lakás vár át­adásra. — Milyen gátjai vannak a lakásépítkezésnek? — kérdem a tanács elnökét. — Amikor a nagybátonyi szocialista város alapjainak lerakásához láttunk, sajnos, sok meggondolatlanság tör­tént. Az elkövetett hibák in­dokolt óvatosságot kívánnak. A harmadik ötéves terv ide­jéig ezer lakás építése van tervben, de a megvalósítás attól függ, tudunk-e vizet biz­tosítani. Igen, a fejlődés leg­erősebb gátja a víz s a sú­lyos probléma a felsőbb szer­veket is foglalkoztatja. Ha ezt a kérdést sikerül meg­nyugtatóan megoldani, akkor mi érdemleges eredményt nem érezhettünk. Annyira nem, hogy végülis' a pártnak a szakszervezetnek és az üze­mi bizottságnak kellett bele­nyúlnia a dologba. Tizenegy-' tagú társadalmi vezetőséget. választottak, a kultúráiét gaz-, dája az üzemi pártbizottság és a szakszervezet lett, a ■*- -joKat lítu logialköZhunk ezzel a kérdéssel, mert az em­berekben kétségtelenül igen nagy a vonzódás a kulturá- lódás iránt. Ez mutatkozik a szépen tevékenykedő falusi, vagy a szorospataki művelő­dési otthon látogatottságában és abban is hogy ezer felé közelít lassan — illetve nem is lassan — a televízió tulaj­donosok száma. Kenyér, gáz, garázs, tűzifa, gyógyászat A vendéglátó ipar még korántsem bír lépést tartani a lamos fejlődéssel. A falu 3-as számú italboltja is korsze- len, barátságtalan hodály. Nagyon ráférne egy alapos változás A nagy fejlődés elé vetőd­nek kisebb-nagyobb görön­gyök még az élet számos te­rületén. Azt mondják a bátonyiak, hogy kereskedelmi hálózatuk­ra igazán nem lehet különö­sebb panaszuk. Talán a hús kivételével, élelmi- és ipar­cikkekben kifogástalan az el­látás. Esetleg . .. időnként a kenyér még. A kenyérellátás­ban van néha fennakadás. Hogy mi az oka? Kérdez­zük meg a fontos üzem ve­zetőjét, Vágvölgyi Istvánt: — Az ellátás zökkenőit az okozza, hogy az AKÖV néha nem tud a szerződéses idő­ben kocsit biztosítani. Mi köt- bérezünk ugyan minden eset­ben, ez azonban a kenyér késlekedéséért kevés vigasz a fogyasztóknak. Az is jogos panasza Bátony- nak. hogy a palackos gáz biz­tosítása rossz. Mintegy 300 nalack rendszeres cseréjét kellene megoldani, de erre a feladatra a MÁV tranzit szolgálata úgy látszik, alkal­matlan. mert az embereknek gyakran Salgótariánban kell nalackot cserélniük. A köz­ségi tanács már in«ads>nl is fclgiánlott cserehelvnek az illetékesek azonban eddig semmit sem tettek a Kiste- renyét és Mátramindszentet ugyancsak érintő ügyben. örvendetesen szaporodik a motorok és magánautók szá­ma a környéken. Komoly gonddá kezd ezzel" nőni a garázs kérdése, de méginkább problémát jelent, ha egy mo­tor, vagy autótulajdonos ben­zinje ^fogytán van, Pásztóig, vagy Tarjánig mehet hajtó­anyagért, mert nincs közelebb benzinkút. S megint egy más, amiben gondoskodni kell a bátonyi- akról: A lakosok túlnyomó zöme illetmény szénnel fűt, de hol vegyen hozzá tűzifát? A TÜZÉP csak szénnel ad. Mit tesz tehát az élelmes? Lopja, hordja az értékes bá­nyaanyagot. Hát nem tehetne mégis va­lamit a TÜZÉP, vagy az Er­dészet? A orvös-egészségügyi ellá­tás rengeteget javult az utol­só évtizedben. Három körzeti rendelő, két fogszakorvos és mentőállomás van Bátonyban. de a szükséglet már többet kívánna. Általános kérés a szakrendelés szélesítése, kü­lönösen a belgyógyász, gver- tnek- és nőgyógyász szakor­vosokat köszöntenék szívesen. szuvtsegfe Van, nagyon , nos mesterség az övé. A paraszti termelés Az 1960, évi népszámlálás statisztikája ezt mondja Nagy- bátonyról: Népesség száma: 6932. Keresők száma mező- gazdaságban: 175. Bármennyire is az ipar ad­ja itt a kenyeret, nem be­szélhetünk erről a mindjob­ban várossá növő közösség­ről azok nélkül, akik a me­zőgazdaságban munkálják a jövőt. 1960 első hónapjában jött létre a Petőfi Termelőszö­vetkezet s az eltelt három év során, — ha sok nehézség közepette is — ha mindig lépett előbbre valamit. A kö­zösségben ma 116 tagot szám­lálnak, kétharmados többség­ben nőket. Ha megkérdezzük mi a fő jövedelem a szövet­kezetben, az állattenyésztést említik, meg a kertészetet. Igen, ebben van az erejük, két év eredményei tükrözik. Az állattenyésztésben s , a 30 Előkészületek a mészégetés- hez. Farkas Simon rakja a hatalmas kőboglyát, amelyből két nap múlva már értékes anyaga lesz az építkezőknek Derékszögben hajlik el az út. De csak a múlt nyomorúsá­gától. Különben az élet ere a falún át a bányavárosig pöfögő kisvasút: és együtt lük­tet általa az egész fejlődő kö­zösség, amely összességében alkotja azt a fogalmat, hogy: Nagybátony. Barna Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents