Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-27 / 60. szám

—:—s————------NÓGRÁDI NÉPÜJSAC

1963. július 27.

Miért iiütalok ci házéssságrcs?

Illetékesek véleménye a korán kötött házasságról

Valamikor vénlánynak számították azt a nagylányt, akinek 18 éves korára nem kötötték be a fejét. Mielőbb férjhezadni, mondhatnám .eladni a nagylányt, ez ösztökélte a lányos mamáKat.

rnek. Az anya még nem volt elég fejlett

Általában sok a koraszülött, az. utóbbi időben és a legtöbb fiatalon férjhezment anyától született. Én igazán nem tehetek semmit, ha jeSokszor a fiatalt meg sem lentkezik nálam két fiatal,

papírt lobogtatva és arra hivatkozik, három hónapja ismerik már egymást, megvan a papjír is, adjam össze őket. Az A véleményem, sokszor a szülők felelőtlensége is erőszakolja a házasságot. Akad egy-kettő, aki szépen él, de a többségnél nem sikerül a korán kötött házasság. S aggodalmam az utódokért úgy érzem, nem alaptalan. (Nagyon kellene egy törvény, amely szabályozná a házasságkötések időpontját.

kérdezték, nélküle döntöttek, az ő érdekében, • — mondották,' s egyetlen szempont jött csak számításba, növelni „a vagyont. Örökségként maradt még ránk e káros szemlélet- , bői, vannak ma is még lányos mamák, akik lányuk jövőjét úgy vélik megalapozni, ha mielőbb férjhez adják. Pedig a korai házasság káros a testi és szellemi fejlődésre egyaránt, s nem utolsósorban az utódok életegészségét is veszélyezteti. Akadhat elvétve ■ olyan eset. amikor; a férjhezmenés 18 éven adui is előnyére válik a lánynak. De a párválasztás bonyolult dolog és ebben a korban egyáltalán nem ^iz- tos, hogy egy életre. szólóan tud. dönteni a kiskorú. Megképeztük az ügyben legiiie- tékesebbíket; a 'gyámügyest, aki a házassági engedélyt kiadja, az anyakönyvvezetőt, aki a fiatalokat a közös úton elindítja, s a válóperes bírót, aki nem egy esetben pontot tesz 'egy meggondolatlan házasság végére, hogyan vélekedik a kiskorúak házasságáról?

GANTNER JAXOSNÉ gyámügyi előadó:.

— Nagyon egészségtelennek tartom a tizennyolc éven aluliak házasságát. Szinte szenvedés a számomra, hogy megvan kötve a kezem, általában ki kell, hogy adjam az • engedélyt, vagy ha elutasítom, a felsőbb szerv legtöbbször úgyis engedélyezi,- Pedig tudom, gondolkodásmódjuk még felelőtlen, anyagi jólétük megalapozatlan <js ?$ak titka esetben vezet ez tartósan boldog házassághoz. Tudomásom van róla, . hogy készül egy törvény, mely majd szabályozza az engedély kiadását. Tudomásom szerint az új gyámügyi utasítás szerint 16 éven alul csak minisztériumi engedéllyel köthető meg a házasság.

1962. decemberében egy 17 éves nagybátonyi lány házasságát engedélyeztem. 1963? márciusában már különvál- tan éltek és májusban válásra került sor. Szomorúbb mindennél, hogy útban van a gyerek is. De van olyan 22 eves asszony, itt a tarjáni járásban akinek már öt gyermeke van1 ötévi házasságából, s férje most hagyta el. Olyan „élményeim” is vannak, hogy három hónapog 1 belül ugyanaz a lányos mama j a második vőlegel ' • akarta hozzáadni a lányát, miután az elsőt mi elutasítottuk. Meggondolatlanok a gyermekek és felelőtlenek a szülők is égyi-egy . il.ynn esetben. A múlt évben 117 kérelemből

PR. PArP EDIT. válóperes bíró:

Mint válóperes bíró, magam is sokat- foglalkoztam x' fiatalkorúak házasságkötésének problémájával. A törvény szerint a 18. életévét be nem töltött személyt tartjuk fiatalkorúnak. ’ A valóságban azonban fizikum, gondolkodásmód, életfelfogás szempontjából ide számítanám a 20 éven aluliakat is. Volt olyan bontóperem, ahol a feleség 15, a: férj 19 éves volt a házasság megkötésekor és a válóper alkalmával még nem töltötte be 18. évét az asszony. M g gyerekek a . zasfelek, de már egy elrontott házasság van mögöttük. Nem volt meg bennük a felelősség- tudat és önfegyelem. mely alapja egy házasságnak és bár szerették egymást, elrontották egv időre az életükte. s tönkretették házasságukat.

— Vagy a másik eset: 16

éves lány és 20 éves fiú köt házasságot. Két éven belül két gyermek születik. A házasságot a férj házastársi hűségét sértő magatartása miatt felbontjuk,' a két gyerek az anyánál marad, aki még nem alkalmas gyermekek ne^lé- séfe. Most kellene élnie, tanulnia, és szórakoznia és a gyermekek gondozása miatt erre már "nem igen van lehetősége. Gyakori a házasság- kötés fiatal korban és sajnos majdnem olyan gyakori a válás is.

Hogy lehetne ezt megakadályozni? ' Véleményem szerint a gyámhatóságnak csak legritkábban és a legindokoltabb esetben szabadna engedélyt adnia a' fiatalkorúak házasságához. De ilyen esetben is • bizonyos határidőt kellene szabni a bejelentéstől a házasság megkötéséig, illetve a kérelem megadásáig. A törvény — nagyon helyesen — határidőt Jszab a házasság felbontásánál, ■ az1 első tárgyalás után csak 50 nap elmúltával szabad folytatni az eljárást.'Nem lehetne így megszigorítani és határidőhöz kötni a házasságokat, legalábbis a fiatalkorúak ecetében? Valamennyien fogjunk Össze és neveljük rá ' a fiatalokat, hogy a házasság- kötéssel nyugodtan várjanak, nagykorúságuk eléréséig. Tanuljanak. szórakozzanak, művelődjenek és élvezzék fiatalságukat. Készüljenek fel anyagilag és lelkileg is, hogy megfontoltan, felelősségteljesen válasszák majd ki élettársukat, hogy valóban életre szóló kölcsönös szere tétén és megbecsülésen alapuló házasságot köthessenek.

• Ujlaky Mária

(Kinka László felvétele)

Agyához varázsolták a nagyvilágot

De dolgozni szeretne ö is. Ha erezhetné. ,hogy akármilyen kevéssel is, dé hozzájárul a megélhetéshez! Fordítói munkát kér, vagy valaSíjreglehetősen későn, más- fél éves korában kezd járni. A féltő anyai szem azonnal észreveszi, hogy másként . megy mint a többi korabeli gyermek. Valahogy túl , mi másolást, esetleg segíthet bizonytalan, düllöngélö a já- • ne gyengébb tanulókat. S rtij- rása. Sokszor esik. és leg- zolja a betűivel másik nagy többször hanyatvágódva. És kérését, nagyon szeretne egy nem csökkennek a napok mű- televíziót. Ezzel ágyához valósával. inkább szaporodnak', rázsolódpa a nagyvilág, /Szo- ezek cf balesetek. Nem job- morú élete erezhetné ,hogy ban fejlődik, hanem napról- tagja ő is ennek a társada- napra rosszabb lábainak ál- ;omrjaíc

lapota

Elviszik az orvoshoz. Az eredmény nem biztató, de utalja máris kórházba az nr- vos.'Két het&ite ui^zi az anya magatehetetlen fiát a bomba- záporos Budapestre. S egyszer az orvos szeméből kiolvassa a'szomorú valóságot: nincsen segítség, lassan pusztulnak sorvadnak izmai.

szert a háború után új- ■Ls-ra és újra megpróbálkoznak. Juhász Lacikával szemben tehetetlen az orvosiutöb'

seg:

ál.

4áé

bar

Mé

nyszer

monr* hatok r

rerr

i.yel válom

lll-et engedélyeztünk. A leg- domány. Megjár egy pár kór öbb amit tehetek, egy kicsit j házat, s aztán 1954 óta itt ül

_ hívni a ' bürokráci- ; bent, a fehérfalú házban, ül a különböző papírok kiL cíűJc naphosszat, hiszen járni húzni, halasztani az . ni nem tud! és gondolkodik. hogy legyen jdejflfc lob -'Egyetlen vigasza, öröme :az megfontolni a . dolgot, olvasás művelődés. A íégjob- csak aflnyit ! bak közé kerül a József At- bizalommal és ' tila clvdéőmozgalomban. ' S készülő ágyának bilincsei sem teszik , rabbá, sät elkeseredetté sem. ■Életkedvvel veszi - kezébe a szótárt, hogy nyelveket t a- nuljori. Először oroszt, aztán németet. Levelezőpartner címeket kér, s ezzel újabb Szenvedély szépíti életét,'a<jy szovjet fiú és kislány küldi már a, válaszleveleket. ■ A nagyvilágról azonban nemcsak hällani, olvasni is szeretne.

ivrein múlik egy hónap,

’ s népes küldöttség kopogtat az ajtón. Retten hozzák a hatalmas ládát, benne a televíziót, a KISZ bizottság ajándékát. Fodor Pali, a GELKA tarjáni szerelője felteszi az antennát is. Juhász Laci szivében forró örömhullám szaporázza a dobbanásokat. A kamerák segítségével beutazhatja az országot és a nagyvilágot ö is.

ta* a másik kérés, a sok- ^ kai rwoyobb még teljesítetlen. Segítsünk ebben var lamennyien emberek. Hivatalok, művelődési szervek milyen m,unkát tudnának adni ennek a huszonhétévé s 1iu- nak? V. M.

A Nagyember

E k vidéki városkában úgynevezett továbbképző tanfolyam utolsó estje zajlik éppen. A színi és táncbemutatóknak már vége, éppen a kimit tud van soron. Hogy a ki mit tud-ra oktatni kell hivatásos népművelőket, az egy kicsit fura, mert köztudomású, hogy a ki mit tud országa vagyunk és még egy háromhónapos csecsemő is meg tud válaszolni olyan kérdésre, teszem azt huszonkét X, mínusz Y a nyolcadikon, szorozva Z- vel, per hat XY.per két Z, szorozva X plusz Y. szorozva

JOBBÁGY KÁROLY:

gyámügyi utasítást.

P.\r \7$ SANDORVf anvaköny vvezető:

— Nemcsak a fiatalokat adom ossz", a szülé&ndő és meghalt gyermekeket is én anyakönyvezem. így nem egyszer figyelemmel, tudom kisérm egv-egy .fiatal pér családi eseményét. Sajnos szomorú tapasztalataim nak. Ügy vettem knrp: —' tehát 18

van- észre. a éven aluli — házasságkötésnek az utódokra sincs . jó hatása.

— Éup ma anyakönyveztem cév ma születeti apróságot. v' '■■■ ■ házasság gyümölcse a 2 kilogrammos gyér- *

1D Vzrii ~sem mer ötletében Damjkor a ; KISZ Köz- pertj BiSQttságáfyóz címezi levelét. A sorokban benne ég eddig elfotytoít minden keserűsége. Ör a helyhez kötött beteg ,soserp tnnheti át faluja, Szurdokpüspöki küszöbét. Szülei szegények hiszen édes- nvvja nem mozdul lm ‘ mel- lölle. így csak apja dolgozik "á és testvéreire.

HÓ ÉS NAP

Magvető Kiadó 1963. 202 oldal

Jobbágy Károly, megyénk kötetét, is, amellyel hat évi szülötte,; József Attila díjas szünet után 1962-ben jelentke- költőnk, ahhoz a nemzedék- zett ,."Hó és Nap” címmel. A hez tartozik, amelyen alapo- kötet sikerére jellemző, s ez- san kipróbálta szigorát a XX. zel nem sok mai költőnk di- szazad második negyedének csekedhet. hogy ebben az minden vihara és változása, esztendőben második kiadást fíokonszenves költészete eddi- ért meg. Már a kötet címe g; termésének (első verse js kifejezi aZ ellentétek örök 1939-ben jelent meg, önálló összekapcsolódását, a forrósá- köt cl tel 1955-ben Feltámadás, got, amely oly sokszor átjár- 1956-ban Hajnali viadal cím- ja a költőt és azt a jeges köméi jelentkezett) a nép ügye zönyt, f amely néha körül ve- íránti hűség, az emberi hala- szi,\,a fényt, ami rám hull s das önzetlen szolgálata, az a sötétséget, aminek időnkint élet szépségei felé való mo- „eki. kell vágni.” ho kitárulkozás minden rossz- Hovatartozását ebben a kö- “ÜÄugÄ tétben legszebben la „Hajnali .részegség egy józan korban” című . versében mutatja meg,

tészet értelmét veszti — mondja, — ha csak az író szivét melégíti, ha míg azt hiszi, „hogy lángot adott”, mások azt jéghidegnek érzik. „Min-j tíenbői új kell a kor emberének. .. a versből is!”, de a modernség ' nem eredményez^ heti azt, hogy a nép az értetlenség keserűségével vádolhassa a költőt: „belőlem robbant a világra, de nem nekem beszélt.”

i

amikor az ébredő Pest iegy- szerű, munkába induló emberi láttán így ír:

„S most jöttem rá a férfikorba érve,

hogy lassan, lassan bizony

negyven éve,

ezen a földön, hol éltem s

szerettek,

hol annyit vívtam s annyiszor botoltam,

Ars poeticájánitk ezek az ilyen hajnali álmos ismérvei jellemzik legújabb embereknek

\

a vendége voltam.”

A mohó valóságszomj, a szeretet és szépségek keresése, a dolgozókkal való testvériesülés vezetik tollát ha a Salgótarjáni Üveggyárról, vagy utazásai során a mongol pusztaságok végtelenségéről, a pekingi buddhista templomok furcsa csodáiról. Bécs, Linz történelmi emlékeiről, lengyelországi, krakkói látomásairól, Prága szépségeiről, vagy akár saját életének sokféle öröméről, búsító szomorúságairól dalol.

Az emberi sorsok fáradhatatlan kutatója. „Többet akarok tudni én (rólatok, mint mit magatok) őszintén elmondani tudtok” — mondja •

A kritika megállapította, hogy Jobbágy Károly legújabb kötetében a megvalósítás sokszor alul marad a költői szándékkal szemben. Ha ez néhány verse esetében igaz is, az olvasó gyönyörűséggel lapozhatja a kötő'ízléses kiállítású kötetét és várakozással tekinthet pályája további ívére, amely felfelé mutat.

Csukly László

X plusz Y. per Z mínusz Y, az egész a negyediken, mínusz Z, per Y, i mínusz X. aztán feldobják fehér, leesik sárga — mi az? De tény, hogy a játékvezető az oktatói céllal sürög-íorog a sorbaültetett népművelők körül.

Szóval félkörben ülve vagy egy tucat népművelő, és most nagy embereket kell megnevezniük úgy, hogy a sorban következőnek meg kell ismételni egymás után, tévesztés nélkül azokat a neveket is, amelyeket előtte mondtak. Aki a legtovább bírja, az az első. A játékvezető, az indítás előtt még egyszer a lelkűkre köti:

— De igazán nagy emberek legyenek!

Aztán kezdődik a játék. Petőfi,! Arany, Liszt, Radnótk József. Valakinek később Ady is az eszébe jut. De hamarosan a nagy emberek közé jut Ruttkai, Gábor, Honti, meg később Sándor, Tichi, Albert. Göföcs az egész fut- ball-xálogatott, végül Reszegj II. És elérkezett a döntő pillanat: a játékosok kif9gy- nak a nagy emberekből. De nem! Néhány másodperces feszült várakozás után az egyik játékos a zsűriben helyet foglaló osztályvezetőre pillant. Megvan! — csap a homlokára. — Burbulya elvtársi

A játékvezetőnek a szeme sem rebben. Miért is rebbent volna most, ha Részegi II-nél meg sem nyikkant.

A versenyt természetesen az nyerte, akinek az osztályvezető neve az utolsó pillanatban eszébe jutott A díjkiosztás után vetélytársai odamentek gratulálni a győzteshez A jókívánságokból előkandikált jóadag irigység: „A fene egye meg, miért nem nekem jutott előbb az eszembe!”

És vajon nem jogos-e az irigység? Képzeljék csak micsoda jövő vár erre az emberre. aki a főnökét Arany. Petőfi. Göröcs, Tichy és Reszegi II. nevével együtt emlegette a Nagyemberek között.

Cs. G,

/