Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-27 / 60. szám

t 19Ü3. július 27 Erősödik a gyenge A járási pártbizottságon már napokkal azelőtt invitál­tak: menjünk nézzünk szét néhány községbe, hogyan ér­lel gyümölcsöt a termelőszö­vetkezeti tagok fél esztendős szorgalma. Kisterenye, majd a hegyek védelmiébe húzódó Bede-puszta után Sóshartyán- ban kötöttünk ki. A szövet­kezeti iroda udvarán egy lánctalpas pöfögött. Valamit javított fajta a szerelő, az­tán óriási robajjal tovább in­dult. Pár lépésre az irodától benn a kovácsműhelyben üte­mesen csengett az üllőn a kalapács. KIJÁTSZOTT bizalom A (szövetkezet két észtén-, deje, a sóshartyáni és a kis- hartyáni közösségek egyesü­léséből jött létre. De sem az egyesülés, serp megannyi álla­mi támogatás sem tudta po­zitív oldalra billenteni a szö­vetkezet gazdálkodásának mérlegét. A szövetkezeti ve­zetők szinte évente váltották egymást. Volt már itt a kor­mánykerék tapasztalt gazda­ember, a mezőgazdaságban nagy lehetőségeket sejtő bá­nyász, s ügyész kezébe is. De egyiknek sem sikerült egye­nes kerékvágásba zökkenteni a közös szekerét. Aki sokat tehetett volna, annak nem volt akarása. Másoknál meg hiába volt az igyekezet ha hiányzott a hozzáértés, rá­termettség. — Tudja hány jelölt volt az elnökségre most is hogy Francia elvtárs, a Kistere- nyei Állami Gazdaság igaz­gatója másodállásban elvál­henet mégsem bízhatunk az emberek szeszélyére... Megszüntették tehát az ál­latok soros gondozását, s alapvető változásokat eszkö­zöltek a növénytermesztés­ben is. A szövetkezetben sok a föld, a tag meg kevés. Azok a nagyüzemi tapaszta­latok amelyekkel az állami gazdaság rendelkezik minden bizonnyal javára váltak a kö­zös gazdaságnak. A vegysze­res gyomirtást említem ame­lyet a kisterenyei gazdaság­ban évek óta nagyszerűen al­kalmaznak. s az idén a ku­koricában már több mint hat­száz holdon vegyszer pusz­títja a gyomot, kapa helyett, — Valóban, néhány igazán nagyüzemi tapasztalatot si­került áthoznunk a szövetke­zetbe, de a vegyszerrel nem így állunk, — válaszolta az elnök. Tavaly 40 holdon Di- konirtot szórtak a kukorica­földre. Nem volf Vetőgép a szemenkénti vetésre, s a ku­koricát egyelni kellett, ame­lyért természetesen kevesebb munkaegységet kaptak a' ta­gok mintha kapálták volna. Erre az asszonyok valóságos tüntető felvonulást rendez­tek az irodán: kapálni aka­runk, mondták. Nem a vegyszer, munká­juk megkönnyítése ellen lá­zadoztok. Tudni kell, hogy itt évek óta a háztáji gazdaság egészíti ki a közösből szár­mazó, bizony elég alacsony jövedelmet. Sertéseket szar­vasmarhákat hizlalnak. Va­lamennyi szövetkezeti tag ra­gaszkodik a terményhez, amit a prémium kilátásba helyez az idén. A családi Jalta a vezetést? - kérdezte I művelést honosították meg, a Virág József, "a szövetkezet kapatsnovenyeknel, s ez nagy- párttitkára. — Huszonkettő... szerűen bevallt. t SZILÁRD VEZETÉS. ERŐSÖDŐ KÖZÖSSÉG Persze így, néhány hónap távlatából egyszerű ezt a kö­vetkeztetést levonni. Akkor azért nem ment minden ilyen simán, egyszerűen. A takar­mány betakarítás idején, hogy­hogy nem elterjedt a hír, nem kapják meg az asszo­nyok azt a prémiumot, amit korábban ígértek. Nosza fel kerekedett az asszonycsapat. Az irodán nem találtak sen­kit. Meglátták azonban, hogy a párttitkár a kovácsmű- helyben segédkezik. — Nem dolgozunk tovább! Adják meg amit Ígértek! Me­gint becsapnak bennünket! ■— szórták feléje a haragvó asz- szonyok a szavak villámait. — Menjenek csak vissza a takarmányhoz asszonyok! Minden úgy lesz ahogy ko­rábban megbeszéltük! — csi­tította őket Virág József ahogy, felocsúdott a megle­petésből. j De aznap délután az el­nökkel, s a mezőgazdásszal már együtt magyarázták a ta­karmányt gyűjtő asszonyoknak hogy amit az idén megígér­tek, mindent meg js kapnak a szövetkezeti tagok. Már ha­zafelé indultak amikor Gé- czi Ferencné hangja megál­lította őket: — Aztán jöjjenek ki más­kor is. Nyugodtabban dolgo­zik így az ember... Nemrégiben a járási ta­nács és a Nemzeti Bank munkatársai felmérték a szö­vetkezetben a féléves tervek Néhányan már a terveket vizsgálgatták a szövetkezeti irodán... A bizalmatlanság szövevé­nyes indái tekeredtek az új vezetők köré. S a bizalmat­lanságra meg volt minden okuk a tagoknak. Lamos Má­ria. a szövetkezet könyvelője mindjárt adatokkal is szol­gált: — Csak az elmaradt adóssá­gok tisztázására 180 ezer fo­rintot fizettünk ki a tagok­nak. .. Ennek nagy része földjáradék volt. Adorján Elemérné két esz­tendeje 14 ezer forintot köl­csönzött a szövetkezetnek. Nem akart ráállni, eleinte se­hogy. de a vezetők váltig erő­sítették: — Éppen úgy megfizetjük utána a kamatot, mintha a bankba tartaná. Persze mindez ígéret ma­radt éppen úgy, mint ahogy nem fizették ki annak a sok­sok építőanyagnak, . gerendá­nak, cementnek az árát sem amelyeket az építkezéshez1 kölcsönöztek a termelcjszövet- kezeti tagok. HELYREÁLL A REND A jogos panaszok orvoslá­sa közepette kezdtek az idén rendet teremteni a gazdaság­ban is. — Az állattenyésztés volt a legfontosabb — mondja az igazgató-elnök — mert 70 te­Jobbágyi Építőipari KTSZ felvesz azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt, bérezés termelés arányá­ban, valamint Ép. Ip. tech­nikust, fizetés megegyezés szerint. — Féléves munkájának eredményeit tárgyalja meg szerdai ülésén a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa mel­lért működő nőbizottság. — AZ ELLA- FAJTA új­burgonyát is olcsóbban áru­sítja a MÉK. Az eddigi 2,30 forint helyett most 2 forint­ért kaphatják meg az új bur­gonyát a vevők. Munkamelletti ápolónői tanfolyamat hirdet a Városi Tanács/ VB. Egészségügyi Osztálya Balassagyarmat. Jelentkezhetnek érettségizett lányok 18 _32 évig. A jelentkezéshez csatolni kell önélet­r ajzot, orvosi bizonyítványt iskolai bizonyítványt, munkadói javaslatot, kereseti igazolást, anyakönyvi kivonatot, 2 db. fényképet. Jelentkezni lehet a fenti címen 1963. augusztus 10-ig. • teljesítését, mindent a legna­gyobb rendben találtak. — Mit mondtam, a szak­mailag szilárd vezetés képes kivezetni a közös gazdasá­got a kátyúból, — summázta véleményét Csirke elvtárs. a járási pártbizottság munka­társa. S nem titkolta, itt nem pusztán az elnökre gondol, hanem arra a segítségre ame­lyet az állami gazdaság szak­emberei adnák tavasz óta az Egyesült Erő Termelőszövet­kezetnek. •— Azért nem ők csinálnak mindent — kelt védelmére Kovács Jánosnak, a fiatal me­zőgazdásznak, Francia elv­társ. Az igaz, hogy otthon sokkal többet vállalnak ma­gukra mint eddig, mert az égszínkék igazgatói kocsit a szövetkezeti iroda előtt, hol a gabona tábla ' szélén, hol meg a takarmánybetakarító asszonyoknál látja az ember A táblásítást. a vetéstervet, az állattenyésztés takarmá­nyozási tervét a gazdaság fő­állattenyésztője, főagronómu- sa segítségével készítették. S Kovács János, mezőgaz­dász is gyakran kér ta­nácsot a szakemberektől mit hogyan csináljon, hogy ne járja végig azt a keserves is­kolát, amit elődei. Kár lenne elkiabálni, de minden ^jel arra mutat, hogy az idénf sikerül előbbre lép­nie az Egyesült Erő Terme­lőszövetkezetnek. Erősödött a vezetés, s tervszerű, követ­kezetes munkával, a szövet­kezeti demokrácia érvényesí­tésével sikerült megnyerniük a közös munkára a szövetke-, zeti tagok nagy többségét. Bárcsak a járás minden köz­ségében olyan jó tapasztala­tai lennének. „Az erősebb se­gítse a gyengét mozgalom­nak”, mint a kishartyáni- sóshartyáni Egyesült Erő Ter- melószövekezetében. V, 1-tv Igyekeznek a ósépléssel, hogy meggyorsítsák a szántási Magnót vásároltak Hírt adtunk arról, hogy másfél évvel ezelőtt televízió­val örvendeztették meg egy­mást a ludányhalászi szocális otthon lakói. A napúkban újabb meglepe­tést szereztek: összeadott fo­rintjaikból egy magnót vá­sároltak. Azt tervezik, hogy megörökítik minden ott élő öreg hangját, verseket vesz­nek fel a szalagra és azt le­pergetik az ágyhoz kötött be-* teg öregek szobájában is. Az újabb szórakoztató esz­köz nggy népszerűségnek ör­vend a szociális otthon öreg­jei körében. Több mint 50 vagon gabonát csépeltek el eddig a héhalmi Ej Élet Termelőszövetkezetben. A cséplést előrclátliatólag augusztus 2-án, vagy 3-án befejezik. A talajmunkák gyor­sabb elvégzése érdekében két-három traktor, két műszakban dolgozik állandóan. Tűzoltás — babonával Nagy Kálmán bácsi, a hasz­nost önkéntes tűzoltók szor­galmas szertárosa még most is dohog, meg mosolyog is. Közben tisztogatja, pucolgatja az öreg, kipróbált kézifecs­kendőt. — Hogyne kérem! — veti fel a féjét. — Kj az isten hallott ilyet? Tejet öntenek a fecs­kendőbe ... — méltatlankodik. Mintha a Kánaán követke­zett volna el ebben a kis má\raalji községben. Hétfőn hajnalban ugyanis, .mikor a villámcsapás szerencsétlensé­get okozott és tűzbeborult egy ház, az anyókák feledve a va­sárnapi vendégséget, a reu­mát, , meg isiást. rohanvást igyekeztek a tűzhöz. Szent ég, mi volt ott! Vald­ki elkiáltotta: „Tejet hamar, mert az istennyilát csak hófe­hér tejjel lehet hamuvá szelí­díteni." Nosza, lett erre kap­kodás. A károsult ijedt tehe­ne sem gondolta, hogy egy­szerre hárman is nekiesnek fejni. Aztán innen is, onnan is előkerültek csuprok, sajtá­rok, loccsant az este fejt tej; majd reggel ad a tehén má­sikat! Legfeljebb valamivel kevesebbet lehet eladni. Va­lamelyik önkéntes tűzoltó odakiált a bősz tejeseknek: ,.Inkább bort haztatok volna, a kutyafáját." A mennyei tüzet sikerült gyorsan eloltani, szerencse, hogy a Kövecses-patak a ház alatt folyik el. J P. A. ­Az Üveggyár tánczenészeinek sikere Nagyszabású és igen nagy érdeklődést kiváltó esemény színhelye volt július 20-án és 21-én Békés megyében Gyula városa. Itt rendezték meg eb­ben az esztendőben 18 együt­tes részvételével a művélődé- si otthonok tánczenekari fesz­tiválját. A versenyben Nóg- rád megyét a Salgótarjáni Üveggyár művelődési ottho­nának tánczenekara képvisel­te és kitűnő produkciójával a fesztivál legjobbjának bizo­nyult. Megjelent a „Világtörténet” harmadik kötete Megjelent a Kossuth Könyvki­adó tízkötetes világtörténet so­rozatnak harmadik kötete, amely az egyetemes történetet időszá­mításunk 5. évszázadától a 1€. század végéig tárgyalja. Elemzi a feudális társadalmi rendszer ki­alakulását és sajátos vonásait a Távol-Kelet országaiban, majd Európa, Elő- * és Középázsia te­rületén. Aratási népszokások nyomában Rövidesen befejeződik az faluban. Sok helyen elkészi- aratás, megáünak az arató- tik még ma is az aratási ko- gépek szegre kerülnek újra szőrűt, s a termelöszövetke- a kaszák, s az ügyes kezű zet elnökének nyújtja át a lányok, asszonyok a díszes aratást Persze manapság már olyan divat, mint -húsz-har­minc évvel ezelőtt, vagy még régebben a koszorú készítés, az arató ünnep, az arató bál. elkészítik tagság a munka, az új kenye- koszyrút. rét jelképező szimbólumként, nem Bált már kevesebb helyen rendeznek. Valamikor Karancsságcri, Homokterenyén s a megye más községeiben is nagy vi­Sokat változott az élet, az gaság, eszem-iszom követte aratás, megváltoztak az em­berek is. Sok nehéz munká­tól megszabadítják az embe­reket a i gépek, s ha kaszát még használnak is a sarlós az aratást. örült a paraszt- ember ha sikerült baj nél­kül betakarítani a gabonáját, s ezt az örömet fejezte ki a vigasság, a szilaj tánc, a har­aratást rég elfeledték az új SOf7ó nótaszó. generációk. Eltűntek az élet Egy régi képesújság nyo­1. Munka utón jólesik a pihenés (Felvétel 1931-ből) — mutat a képek sorára, s Kiss Mártenné, ö meghalt porondjáról az uraságok is, mán" kerestük ‘fel ' özvegy aztán fáradtan mondja. — szegény. kalákába sem jár már a falu Kiss Andrásnét, Oláh Lajos- Azóta harminckét év telt el. — Az én lányom volt — népe házról-házra, tábláról néf mpg Gyü’re Andrásnét Harminckét év hosszú idő. szólt közbe az idősebb Gyü- táblára, mert nincsenek már akik jói emlékeznek a ka- Akkoriban tizenhárom hol- re Andrásné. nagybirtokok és pántlika par- rancssági aratóünnepekre. don gazdálkodott élete párja- Megkerestem az Alkotmány Kiss Andrásné, a valamikor val Most ternh?löszövetkezeti Termelőszövetkezet elnökét is, szépséges Demény Mária top. Nlutatom nekt a nalam Bah Sándort, aki figyelme— fényképeket, régi képesújsá- lév° egykori képeket. sen megnézte az 1931-es k cellák. ( Igaz, a régi életforma fel­bomlásával az idő a hagyo­mányokat is kitörli. újabb gokat tesz elém. szokásokkal váltja fel, a mai Ez meg Blaskó Mari. Pes újságot. Karancsságon Akkor még fiatal voltam Oláh l^ajosné. Mellette meg már évek óta nincs arató ün­nep: de másutt sem nagyon Szokás már. Az idősebbek koszorút csinálnak még. d." a fiatalok már nem törtnél: a hagyománnyal. Lesz ‘Itoszc- rü az idén is, amit az araidr befejezésekor adnak át az el­nöknek. ö pedig megvendé­geli az aratókat egy kis ital­lal. A nagyobb ünnep itt is — úgy mint máshol a megyé­ben — augusztus húszadikán, a kenyér ünnepén lesz. Amerre a szem ellát, ké­vék és keresztek sárgállanak. Zúg a kombájn, a cséplőgép. Szorgalmasan dolgoznak a nógrádi emberek,, hogy mi­nél előbb magtárba kerüljön az új élet. Évtizedek zúgtak el az idős emberek felett, akik féltőn őrzik még a vi­seletét. a szokásokat, amelyek megszínesítették a régi éle­tet. Üj szokások azonban még nincsenek, az idősebbek megmaradnak a régieknél a fiatalok pedig még nem ala­kították ki az újakat. Jó lenne legalább a régieket ápolni és meríteni ezekből az újabbak életrehivásához. 2. Befejeződött az aratás, az ünneplőbe öltözött homok- terenyei lányok átadják a úri birtokosnak az aratókoszo­rút (Felvétel 1031-ből) Pádár András

Next

/
Thumbnails
Contents