Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-20 / 58. szám

2 NÖGRÁDT NÉPÚJSÁG 1063. július 20. VIDÁM KÜLPOLITIKA KIVÁNCSI vendbg Bonnban I Be Ganne: Mondja ta rétem mM meaéaét Kennedy? Adenauer: Ne «eélj szám, nem Mj fejem . . .! A MOBEBN ©CTXrVBB Be Gaulle: Ami tűm ae kóma! (Seré Ssdor rajza) llllMéélllléMIUWMa.’AMAWWWIWWWWil A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatása a Szovjetunióban igen jelentős állomás a magyar-szovjet ba­rátság történetében. A tár­gyalások baráti, elvtársi lég­köre világosan fejezi ki, hogy a két ország, a két nép viszo­nya milyen magas szintre emelkedett. Nem érdektelen, hogy az elmúlt héten a nyu­gati sajtó is milyen tág teret szentel a magas szintű meg­beszéléseknek, amelyet a szovjetunióbeli körutazás, majd a tegnapi moszkvai «agygyűlés követett. A nemzetközi élet fontos szakaszba érkezett, hiszen ugyancsak a szovjet főváros­ban megkezdődnek a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek meg­beszélései az atomkisérletek- kel kapcsolatban. Ebben a periódusban a szocialista tá­bor országaira mind nagyobb szerep vár, hiszen az "atom-' csend-« tárgyalások eredmé­nyességük esetén új lehetősé- 1 geket nyújthatnak a nemzet­közi helyzetben. Ilyen körül­mények között még nagyobb a jelentősége a szocialista országok egységének és nézet- azonosságának. Küldöttségünk szeretetteljes baráti fogadta­tásáról számtalan jel tanús­kodott már eddig is. Így pél­dául alig akadt a nyugati saj- í tószervek közül olyan, ame­lyik ne közölte volna részle­tesen Hruscsov üdvözlő beszé­dét. amint a szovjet kormány­fő így fejezett be: "a szovjet emberek mindig kedves ven­dégként fogadják jó barátai­kat. Tiszta szívvel örülünk, i hogy testvéri módon, mint i legmeghittebb barátainkat fo- 1 gadhatjuk Önöket, kedves magyar elvtársak«. A világsajtó továbbra is «agy figyelmet szentel az SZKP Központi Bizottságá­nak a pártszervezetekhez in­Ili történt a külpolitikában? IP%í n gf (Toner Tibor rajra) ■ PPt* Taskent: Kádár János, a magyar küldöttség vezetője és S. Rasi- dov, Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára nyitott kocsiból integet a küldöttséget üdvözlő tömegnek. (MTI Külföldi Képszolgálat) tézett levelének és kommen­tálja azt. Tárnyalások Moszkvában Hoszú évek óta folyik a harc a genfi ENSZ palotában ! az atomkisérletekkel kapcso­latban. A kibontakozás elé gördülő akadályokat minden; esetben az amerikai atompo- j litika állította fel. A Szovjet-,J unió viszont már hosszú idő- ( vei ezelőtt indítványozta a robbantási moratóriumot és az elvi javaslatot gyakorlati cselekedetekkel i s alátámasz­totta. Az Egyesült Államok politikusai a közvélemény nyomására az utóbbi időben szóban nem zárkóztak el a megegyezés lehetőségétől, de állandóan felvetették a föld­alatti robbantásokkal kapcso­latban a "helyszíni nemzetkö­zi ellenőrzés« szükségességét, holott ennek az összes tudo­mányos tapasztalatok ellent­mondanak. A Szovjetunió ép­pen ezért most kiemelte a ja­vasolt megállapodás köréből a 1 földalatti robbanásokat és a levegőben, a világűrben és á tengeralatt végrehajtott rob­bantások tilalmát javasolja, mélyekről az amerikaiak is úgy nyilatkoztak, hogy itt nem szükséges a helyszíni el­lenőrzés, amit, egyébként Washington kizárólag abból a célzatból szorgalmazott, hogy felderítő szolgálata előtt meg­nyíljanak a szovjet atomléte­sítmények kapui. További döntő tényező, hogy Hruscsov az említett javaslattal most összekapcslta a Varsói-Szer­ződés országai és a NATO közötti megnemtámadási szer­ződés létrehozását. Ha e két indítvány egyidejűleg reali­zálódna, ez döntő fordulatot jelentene a nemzetközi hely­zetben és ugyanakkor fél ha­talmi pozícióit sem érintené. A tárgyalások kimenetelét il­letően helytelen lenne jóslá- sokna bocsátkozni, de kétség­telen, hogy az amerikai szán­dékokat illetően nem biztató hadügyminiszter nyilatkozata, aki a megbeszélések előesté­jén közölte: az Egyesült Ál­lamok az elmúlt két évben száz százalékkal növelte nuk­leáris robbantó töltetei szá­mát. Az viszont valószínű, hogy Mecmillan bizonyos mérvű megegyezésre törek­szik, mivel az angol minisz­terelnök a sok belpolitikai kudarc után ily módon sze­retné visszaszerezni politikai presztízsének egy részét. Sikertelen francia-nyugat-német megbeszélések A De Gaulle és Adenauer bonni tárgyalásairól kiadott záróközlemény a szokványos hangon arról szólt, hogy min­den kérdésben fennállt az összhang a két partner között. Ez persze koránt sem kendőz­heti el a fényt,, hogy tulajdon­képpen egyetlen problémát sem oldottak meg. Az észak-iraki események Az elmúlt napokban még tovább fokozódott az iraki kurdok elleni terror-hadjárat. A Szovjetúnió éppen ezért egy részt jegyzékben tiltako­zott, az irtóhadjárat ellen, ezt Irak, Irán, Törökország és Szíria kormányához jutatta el. Másrészt azt is javasolta, hogy az ENSZ közgyűlés fog­lalkozzon ezzel a problémá­val. A jegyzékben a szovjet kormány megállapította, hogy a Cento agresszív katonai tömb tagállamai katonai jelle­gű intézkedésekkel beavatkoz­nak az észak-iraki cr -uriény- be és elősegítik a békés kérd nép elleni véres akciókat. A Szovjetunió állásfoglalása szo­ros összhangban áll azzal az elvvel, mely mind'«? sz°«,n-'’ tartotta a nemzeti kissebbsé- gek, a kis népek jogait. Sümegi Eldre kisek a zsebébe Tándorel a többlet? Tallózás a.főfctonívesszövetkezeti vendéglátó egységekben Elöljáróban néhány érdekes számadattal bizonyítjuk be, hogy a vendéglátóiparban hiány nem lehet, sőt...! A természe­tes többlet is igen te­kintélyes összegre rúg. Megyénkben a föld­művesszövetkezeti egységekben egy év alatt például 1962- ben 52 ezer hektó sört mértek ki, 20 mázsa kávéból főz­tek feketét és 900 ezer forint értékű fagylaltot adtak el. Ezek természetes többlete — igen ala­csony számítással — 1,9 millió forint. S mennyi volt a való­ságban? Furcsa, de csak: 600 ezer forint. Vajon hová lett &z 1,3 millió forint különbözet? Vagy ho­gyan keletkezhetett egyes helyeken még hiány is? A követke­ző példákkal erre próbálunk magyará­zatot adni. Az áruló „kis okos” Biróczi Pál berceli italboltvezető „óva­tos duhaj”, soha nem fordul elő nála lel­tárhiány. Feltűnő csak az volt, az el­lenőrzések alkalmá­val, hogy a 60—70 ezer forintos forga­lomhoz képest arány­talanul kicsi a több­let. Legutóbb egy füze­tet találtak Biróezi- nál, amibe rendszeres elszámolásait jegyez­te fel. Ezek a feljegy­zések ezer, kétezer forint körüli többle­tet mutattak egy-két- hetes időszakonként. Ennek az összegnek azonban a leitárak alkalmából csak kis töredékei jelentkez­tek. Hogy hová lett a pénz? — erre úgy hisszük Biróczi Pál őszinte vallomása nélkül is mindany- nyian tudjuk a fele­letet. Nyomtató lónak nincs bekötve a szája Ennél is lazábban kezeli a rábízott köz­vagyont a pusztaber­ki italboltvezető: Ga- ramvölgyi Károlyné. Tavaly 5 ezer, az idén 2838 forint lel­tárhiánya volt. A hiányok oka egysze­rű : Garamvölgyiné maga sem veti meg a jóféle „konty alá valót” — és mint Éva anyánk a legendás almából — ő is adott férjének az itókából. Fizetni azonban min­den alkalommal el­felejtettek a fogyasz­tott áruáért. Azaz dehogyis. Ki­fizették, de egy ösz- szegben, amikor a hiány már letagadha­tatlan volt. Az az „eső után 'köpönyeg” — eljárás persze nem hozta helyre az el­veszett becsületet, s így Garamvölgyiné leváltása folyamat­ban van. Hát nem jobb lett volna esetenként be­tenni az italok árát a pénztárba ... ? „Saját” pohár a pult alatt A gavalléria és a beosztottakkal szem­beni „áldott jószívű­ség” okozta Bukrán András Somoskőújfa­lui kisvendéglő-veze­tő vesztét. A nagyvo­nalú kocsmáros nem­csak önmagát és ba­rátait látta el ingyen itallal, hanem a fel­szolgálóknak is meg­engedte a naponkén­ti féldecizést térítés nélkül. Sőt, a „gyön­géd lelkű” vezető odáig ment az „em­berségességben”, hogy beosztottjaik saját poharat vá­laszthattak ki a bolti fogyóeszközből és azt a pult alatt tartották. Ezekből a „válasz­tott” poharakból bi­zonyára jobban esett a „potya pálin­ka”... ! Hanem addig járt a korsó, illetve a „saját pohár” a snap- szos bütyköshöz, míg 12 ezer forintos hiány nem lett belő­le. S a bíróság — fi­gyelembe sem véve, hogy Bukrán mind­ezeket csupa ember- szeretetből tette — ötezer forint pénz befizetésre és egy évi javító-nevelő munká­ra ítélte a nagystílű boltvezetőt. Betörés, vagy önbetörés? A „Iegdörzsöltebb” mégis a tolmácsi ital­boltvezető; Csulik István volt, vagy leg­alábbis annak tudta magát, amikor tervét kieszelte. Hétezer fo-. rintos hiányát úgy igyekezett eltussolni, hogy ismeretlen tet­tesek ellen feljelen­tést tett, mely sze­rint azok betörtek a boltjába. De Csulik István a nyomozás során nem tudta megmondani, mi hiányzik az ital­boltból. S még ennél is súlyosabb bizonyí­ték az önbetörésre, hogy a magasan kva­lifikált betörők sem­mi nyomat nem hagytak maguk után, még a biztonsági la­kat is a beleülő kulccsal nyitódott fel. Ezek után lehet-e csodálkozni azon, hogy Csulik István rajtavesztett ügyet­len kísérletén, s a „betörés” valóban „ön betöréssé” vált, mert a hétezer forin­tot saját zsebéből kellett kifizetnie. Kemény Erzsébet Találnak-e ANNYI VÉLEMÉNY" fatan a legkompli­káltabb jogi ügyekben sem hangzott éli mint ebben a lényegében primitív ügyben. S mert a vélemények halmaza semmi egye­bet nem szült, mint egy kazalra való aktát, kibújt a szög a zsákból: ebben az ügyben nagyon kevesen törekedtek a panasz megol­dására. Akinek a kezébe kerüli, egy terhes ügyet látott benne, amire aktával válaszolt, s ezzel a maga részéről elintézettnek vet­te a dolgot. Talán legjellemzőbb a bánya­tröszt jogügyi osztályának magatartása, ahol ennyi éves panaszra nem találtak orvos­lást és a megoldás helyett azon vitáznak, bányakárt szenvedett-e a lakás, vagy föld­csuszamlás következtében vált lakhatatlan­ná? ' De hát ez a lényeg? Nem az, hogy egy ember, aki több mint két évtizede szolgál­ja a bányát, napról-napra azon remeg, mi­kor szakad rá a mennyezet, s pusztul el családjával együtt? Mert ez a helyzet a szó legszorosabb értelmében. Csikós Ferenc Mát- ranövák Bányatelep. Orgona út 5. szám álatti lakosnak összeomlik a lakása. A fa­lon olyan repedések keletkeztek, hogy be lehet rajtuk látni, s így van már 1956-tól. Csikós Ferenc azóta jön-megy, panaszkodik, de panaszát még mindig nem oldották meg. Hat hosszú esztendő óta' senki nem osztotta meg vele gondját, baját. Pedig fordult pa­naszával a járási tanács egészségügyi cso­portjához. Inn^n áttették a járási tanács építési- és közlekedési csoportjához. Ismeri panaszát a járást tanács igazgatási osztálya is. „Kiszálltak” már innen is, onnan is, meg is állapították, hogy a lakás valóban lakha­tatlan. de ennél senki egy lépést nem ment tovább. Csikós panaszával mindenki egyet­ért, de nem tesz senki semmilyen érdemle­ges intézkedést. Még arra sem fordítanak fá­radtságot, hogy megállapítsák: kit terhel a felelősség Csikós Ferenc panaszának sem­mibevételéért? TÖBBÉVES HUZA-VONA után a napok­ban Aranyi László, Rusz Lászlóné és Herná­di István népi ellenőrök négynapos vizsgálat után feltárták a valóságos helyzetet. Utolsó kétségbeesésében tőlük kért Csikós Ferenc segítséget. Az életveszélyessé vált épület ezév elejé­ig a bánya tulajdonában volt. Nemrégiben került állami tulajdonba. Szép nagy lalcás, megoldást? ,,, kettő szoba, ösSZkcmfohos. «- Több helyszíni szemle megállapította, rosse állapotban van. s idestova, lakhatatlan. Sok-sok esztendőn keresztül megállapították ezt. Csikós azt mondja: Jelentettem Molnó.r Gyula igazga­tónak, hogy megrongálódott az épület. De az épület javítására csak Ígéretet kaptam.” Rétfalvi elvtárs, a bánya főmérnöke rögtön megkontrázza: „Ha jelenti, ugyanúgy, mint másoknak megcsináltattuk vo’na." A főmérnök nagyon jól tudja, hogy áz épület bányaművelés miatt ment tönkre. Egy esetben, körülbelül hat-hét évvel ez­előtt támfalat is építettek a házhoz. Nem is kétséges, hogy a ház kórokozója a bá­nyaművelés. A tröszt jogügyi osztálya még­is mindenáron azt akarja bizonyítani, hogy földcsuszamlás okozta a házon a kárt. FURCSA DOLOG, hogy ugyanakkor nem állapítottak meg földcsuszamlást az igazga­tó-tanító lakásánál, ahol tizenegy ezer fo­rintot, a vezető főkönyvelő és igazgató la­kásánál, ahol 50—50 ezer forintot fizette1: ki? A kőműves és a főmérnök elmondása szerint több más lakás átépítésénél sem támasztottak akadályt. Miért nem. csinálnak a Csikós-ügyből is lelkiismereti kérdést? Erre is van magyarázat. Csikósék lakását, a bánya azért nem csi­náltatta meg, mert, jóval előbb tudták, hogy az épület, felsőbb rendellcezésre állami keze­lésbe kerül. De a járási tanács igazgatási osztálya, amelynek őrködnie kellett volna a törvé­nyesség, tehát Csikós Ferenc érdekei felett, még ■az is azzal akart az ügytől megszaba­dulni, hogy javaslatot tett a községi tanács­nak: költöztesse Csikóst szükséglakásba. Cserpusztán, a falutól 3—4 kilométerre akar­tak kijelölni számára egy düledező vályog­házat. Ez a ház valamikor Csikósé volt, azért költözött el onnan, mert hasznavehe­tetlenné vált. Hogy nem született meg a községi tanács végrehajtó bizottságának törvénysértő határozata, az kizárólag a köz­ségi tanácson múlott, ahol elutasították a javaslatot. • A Csikós ügy még ma sem zárult le. A család még mindig életveszélyes házban la­kik, pedig a panasz megoldása kizárólag em­berség kérdése. Bobál Gyula JÖN SALGÓTARJÁNBA A Bukarest Nagycirkusz JULIUS 27-28 ÉS 29-EN. A műsorban fellép CLEMENDORE az indiai fakir és kigyóember, 15 világszám. Jegyek elővételben már válthatók a József Attílla művelődési házban. Előadások kezdete minden este 8 órakor, vasárnap 4 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents