Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-20 / 58. szám
/ 1963. július 30 N ö G R Á D T NÉPÚJSÁG 3 Őrjárat a zöldség-gyümölcs frontján Nagy a forgalom a zöldséges árudáknál a salgótarjáni piacon. A háziasszonyok válogathatnak és válogatnak is a friss zöldségben. REGGEL 7 ÓRA VAN, csúcsforgalom ideje a salgótarjáni piacon. A háziasszonyok minden zokszó nélkül kifizetik a termelőknek a paradicsomért, a kilónkénti a forintos árat. A Sárgabarack kot 4-5, az aprószemű őszi barackot 6. a körtét 4-5, a málnát 9, a hullott álmát 2 forintért vásárolhatják. A MÉK árudáiban talán nem kaphatók ezek a cikkek? Vagy drágábban adják? A paradicsomot a MÉK 3.80 forintért árusítja és nem is csúnyább, mint a termelőké. A gyümölcs sem drágább csak az őszi barack kerül 2 forinttal többe az árudákban. Viszont a minősége miatt megéri az ökölnagyságú, elsőrendű őszibarack a 10 forintot. Hogy a valóságnak megfelelő helyzetképet alakíthassunk ki, az üzemekhez látogatunk el. - Az acélgyár e heti étrendjében a zöldségfélék, zöldbab. káposzta, karfiol, töltött paprika képviseli. De szerepel a tél jellemzője a lebbencsleves és a lencsefőzelék is. Gyümölcs pedig csak egyetlen-egyszer fordul elő. UGYANCSAK EGYSZER ADNAK GYÜMÖLCSÖT az üveggyárban a héten és főznek szárazbablevest füstölt i lii rfini límn.iiT hússal is. Mégis itt már többet használnak fel a vitamindús főzelékfélékből. Legbőségesebb mennyiséget nyújt ezekből dolgozóinak a tűzhelygyár, ahol gyümölcs háromszor . van egy héten és zöldborsó, kel. zöldbab, káposzta, uborka is szerepel az étrenden. A meglátogalottak ! közül legrosszabbnak- a me- | gyei tanács konyhájának étrendje bizonyult, ahol gyümölcs egyáltalán nincs, viszont sárgaborsó van az amúgyis gyenge minőségű ételek között. Nézzük meg a helyszínen a vidék ellátottságát is! SZÉCSÉNYBEN A REGGELI ÓRÁKBAN tömve van a földművesszövetkezet zöldségboltja. Simán megy a kiszolgálás, a vevők elégedettek. Itt a bolt vezetőjének van panasza a meg nem rendelt árúk szállítása miatt. í— Húsz zsák burgonyát kaptam 3 zsák helyett ■— mondja. — Befülled itt nekem az egész. Csomós zöldséget is többet küldtek a kertnél. Mind rámrothad. Másik panasza, hogy a bolt ugyan reggel 7-13-ig és délután 3-6-ig van nyitva, a MÉK mégis a zárva tar tás idején szállítja az árút Salgótarjánból. A BALASSAGYARMATI ZÖLDSÉG ÁRUSÍTÓ BOLTOK — annak ellenére, hogy itt MÉK kirendeltség is van — mégsem kapják fneg időben az árucikkeket. A kirendeltséggel átellenben lévő boltokban például 8- fél kilencre. a 141-es csemege boltba még 11 órára sem jut el a zöldségféle. — Mostoha gyermekek vagyunk — jegyzi meg keserűen Lehoczky Valér, a balassagyarmati MÉK áruforgalmi előadója. — 32 községet látunk el és egy mult- szazadbeli raktárral rendelkezünk, ami nemcsak kicsi, hanem ugyanazon az ajtón keresztül végzik benne az átvételt és az árukiadást is. Ez rengeteg időveszteséget jelent. Nehézséget okoz, hogy hozzánk Salgótarjánból is, a termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból és társmegyékből érkezik áru. Ezért nem tudjuk meghatározott terv szerin üzemeltetni a kocsikat. ■— Másik nagy hiba az, hogy a földmüvesszövetkeze- tek szakboltjai még most is, vagy egyáltalán nem, vagy csak későn küldik be rendeléseiket. úgy hogy nem egyszer találomra küldünk nekik árut. Bgyarmati kirendeltség területén rosszabb a gyümölcsellátás, mint Star.- jánban. amit szervezettebb felvásárlási munkával a bakö/.iileli gépkocsikat a zöldséff és jnüi A tél okozta szállítási nehézségek s a termés betakarítása nyomán jelentkező szállítási feladatok jelentős munka ’ elé állították a közlekedési vállalatokat A Központi Szállítási Tanács kü- i lönféle intézkedésekkel igyekezett j növelni a szállítási Kapacitási, ’ ennek ellenére a közhasznúi és a célfuvarozá.si vállalatok nem tud- ! ták az erősen megnövekedett feladatokat megoldani. Ezért felmerült annak szükségessége, hogy ; a vállalatoknál, az üzemeknél ! a különböző minisztériumoknál, : foglalkoztatott gépkocsikat — számuk körülbelül 14 000 — is be kell vonni ebbe a munkába. A Gazdasági Bizofctsáz halászatot hozott arra, hogy a vasúti és a közúti szállításnál a zöldségnek és a gyümölcsnek — akár más áru terhére is — soronkí- 1 vüliséget kell biztosítani. Hason- ! lasságyarmati és rétsági járás területón jelentkező gyümölccsel nagymértékben meg lehetne javítani. Lehoczky elvtárssal most a raktárba megyünk. Itt valóban igen „korszerűtlen” állapotok uralkodnak. A ládákat kézben hordják be az udvarról, és ugyanígy viszik vissza a kocsikhoz kiszállításkor. A hely kicsi: a zöldborsó a raktár közepére van leöntve s elzárja az utat a dolgozók elől. Van amikor nagyobb terítés esetén kénytelenek az udvaron tárolni a burgonyát, borsót. — Óránként jönnek áruért — mondja a két női dolgozó: Kovacsics Mihályné és Kossuth Józsefné — és a .30— 40 kilós ládákat mi visszük el a boltokba. VÉGSŐ ÁLLOMÁSUNK RÚTSÁG. Amint távolodunk Salgótarjántól úgy romlik az áruellátás. Folyóka Pal a vendéglő vezetője igv nyilatkozik: » — Inkább kilónként vásárolgatom meg a szükséges zöldségfélét a piacon. Sokszor állott, rossz minőségű az, amit a boltban árulnak. Jó kiegészítője tehát a helyi piac. a központi ellátásnak, amiben még most is sok a hiányosság. És ha nagy eredmény is az. hogy a múlt évi 299 vagon zöldség-gyümölcs áru értékesítéssel szemben a MÉK az idén 579 vagonnal adott el eddig, itt volna az ideje, hogy az itt felsorolt, főként a szállítással és elosztással kapcsolatos hibákat kijavítsák. K. E. is igémbe vesznek HÍREK KÉPEKBEN Szorgalmas asszonyok, lányok törik és fűzik a dohány! a nóg- rádmarcaii Aranykalász Termelőszövetkezetben. A 24 holdon termelt dohányt délelőttönként törik, az érésnek megfelelően folyamatosan. Délután pedig gondosan fűzik zsinórokra. Képünkön válogatják az ép levelek közül a jégrongálta leveleket. Az új öntözőberendezés juttatja naponta az éltető vizet a fejlődő növényekhez, az érsekvadkerti Magyar — Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet “0 holdas kertészetében. Az öntözéshez szükséges vizet a Lókosból nyerik a szövetkezetiek. inöies szállítására ló előnyben kell részesíteni a göngyöleg szállítmányokat is. A határozat ugyanakkor felhatalmazza a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a közületi gépkocsikat is bevonhatja a közhasznú teherszállításba. A közületi epikát a rrjégyei szállítási frfaötlsagok, illette a fővárosban és Pest megyében a Központi Szállítási Tanács operatív bizottsága rendelheti be munkára, szükség szerint hetenként legalább egy napra. A KPM természetesen az illetékes minisztériumokkal egyetértésben a megyei bizottságoknál a tanács illetékes osztályainak bevonásával intézkedik. A rendkívüli zöldség- és gyümölcsszállítási feladatokat úgy akarják megoldani, hogy az. ipari és az egyéb kereskedelmi szállításoknál se legyen fennakadás. Az idén először termesztik az új, szárfelhúzásos módszerrel a veiőburgonyát, a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetben. Képünkön szorgalmas asszonytagok távolítsák el a különböző bur- gonyabetégségekre érzékeny szárat a húsz holdnyi terület utolsó holdjain. íKinka felvételei) Kérdések, amelyekre csak az átszervezés után kaphatunk választ Milyen legyen az új megyei szolgáltató vállalat? Hogyan tegyen eleget a szolgáltatási igények minél jobb kielégítésének, hogyan illeszkedjék a népgazdaságba, milyen legyen a kapcsolata felügyeleti szervével, hogyan járuljon hozzá a szocialista felhalmozáshoz? Ezek azok a vitás kérdések, amelyekre választ kell adni. Azonban ez nem lesz egy időszak műve, a kérdések némelyikére már csak menetközben kapunk majd választ. Mire gondolok itt elsősorban? Arra, hogy a minisztériumi ipar átszervezésének, az összevont ipari nagyvállalatok létesítésének egyik legfőbb cka volt az, hogy megszűnjön a népgazdasági szinten annyija szerteágazó kooperáció Másrészt döntő volt az azonos, illetve rokongyártmá- r.yok termelésének egységes irányítása. Igv a nagyvállalatokon belül kialakult a munkamegosztás. azonos technológiájú termékek égv-egy gyártelepen történő gyártása. A megyei vegyesipari vállalat azonban csak szolgáltatásokat végez. A szolgáltatás sokféleségének megfelelően igen sok szervtől szerzi be a szolgáltatás során felhasználandó anyagokat, főleg alkatrészeket. A legnagyobb probléma itt jelentkezik és ennek a legutóbbi időkig is a megrendelők látták a kárát. Régi probléma iparunkban: egy-egy termékhez időszakonként kevés a tartalékalkatrész. Az ok is ismert: a termelékenységi mutatók kedvezőbb alakulása miatt iparvállalataink szívesebben szorgalmazták a komplett késztermékek, mint csak az ahhoz tartozó és a kibocsátott késztermék arányának megfelelő alkatrészek gyártását. így volt ez a motorkerékpár alkatrésszel, a televízió képcsővel, a centrifuga motorral. s lehetne még a felsorolást folytatni. A vegyesipari vállalat, a jövőben pedig a megvei szolgáltató vállalat ezeknek az anomáliáknak sajnos minden esetben ki lesz téve. És itt a hitelezési elvek, a készletnorma- tivák változtatása sem fogja adott esetben a kívánt eredményt meghozni. Mindenesetre. ha a vállalatnak csak a szolgáltatás lesz a tevékenységi köre. akkor ereidet a nehézségeket a körülményekhez képest enyhíteni lehet, igen körültekintő és előrelátó anyaggazdálkodással. Egy másik igen fogas kérdés — amelyre szintén az átszervezés után, csak menetközben lehet majd választ kapni —, a megyei szolgáltató vállalat telepeinek és felvevő kirendeltségeinek megszervezése. Kétségtelen, hogy a vállalat központjának Salgótarjánban kell lennie. A megye székhelyén van a legtöbb rádió. televízió, háztartási gép, autó, motorkerékpár a lakosság tulajdonában. De ha a beérkező megrendeléseken keresztül a közéleti szolgáltatásokat is figyeljük, akkor is arra a megállapításra juthatunk, hogy azok zöme ismét' a vállalat jelenlegi telephe- 1; én jelentkezik. Nyitott kérdés, hogy a megye területén elhelyezendő telepek milyen létszámmal, berendezéssel. szerszámokkal rendelkezzenek, milyen méretűek lesznek a jelentkező szolgáltatási igények, azok ellátásával megbirkózik-e a telephely, vagy a központba kell-e a javítandó eszközt, gépet szállítani? Abban az esetben pedig, ha magánszemély számára végzendő javításról tan szó — a megrendelő vállalja-e azokat a többletköltségeket. amelyek a szállítással járnak? Harmadik nagy kérdés a megvei szolgáltató vállalat jövedelmezőségének alakulása. Ezt a kérdést nem is elég egyféleképpen — feltétlenül két vetüleiben kell vizsgálat alá venni. A vegyesipari vállalat szolgáltatási ága veszteséges. A másik szempont és ezzel egyenlőre bátran szembe kell nézni; a megyei szolgáltató vállalat életrehívásával ez a veszteség még csak növekedni fog. A szolgáltatások negatív jövedelmezőségét vizsgálva a jelenlegi vegyesipari vállalatoknál a következők állapíthatók meg: közvetlen anyagfelhasználásnál veszteségforrás nincsen, mert a szolgáltatásoknál — a csekély értékű, úgynevezett rezsianyagot kivéve — minden anyagfelhasználás kiszámlázásra kerül. Közvetett anyagfelhasználásnál viszont sokat nyom a latba a szolgáltatás sokrétűsége következtében fellépő szer- számigény. Veszteségforrás jelentkezik a munkabéreknél is. Itt döntő szempont az elbírálásnál az, hegy a szolgáltatásoknak kiforrott technológiája nincsen, ennek következtében nem is lehet műveleti Utasítás vágy műveletterv. A javítást végző dolgozó rá van bízva sok esetten saját leleményességére, elgondolásaira. Ennek következtében nem is lehet gyengébb, vagy közepes képességű dolgozó, hanem saját munka- területén jól begyakorlott, jártas. öntevékeny. Ennek megfelelően bérezése is magasabb a vállalati átlagbérnél. A veszteségforrás: a számlázható átlagbér és a ténvlegesen számfejtett bér közötti különbözet. amely annál nagyobb. minél jobb képességű dolgozókat foglalkoztat a vállalat. Hasonló a helyzet a hatósági díjszabású szolgáltatásoknál is, ahol a műveletekre meghatározott díjtételbe nem fér bele a ténylegesen kifizetett munkabér és a vállalati rezsiköltség együttes összege. Növelt a veszteségekét, hogy a helyiiparban a közvetett költségek elosztásának, illetve felosztásának alapja 'kizárólag a közvetlen munkbaér és így a vállalati rezsiköltségekből lényegesen többet visel a szolgáltatás,- miután azmunkaigé- nyesebb. mint a késztermékek előállítása. Az utókalkulációs alapon kiszámlázott ' szolgáltatási tevékenységnél • ugyancsak veszteség forrás a megszabott — tehát á legfelsőbb mértéknek értendő — rezsikulcs alkalmazása. Az előzetes számítások szerint pedig a 'tényleges rezsi a megyei szolgáltató vállalatnál a telephelyek közti anyagmozgatás, jobb felszer- számozás és az állóeszközök előrelátható kihasználatlansága miatt csak növekedni fog. Sokrétű tevékenységre kell felkészülnie á megyei szolgáltató vállalatnak. De,a szolgáltatás legfőbb jellemzője -az. j hogy azt szállítási szerződésekkel, előzetes megrendelésekkel nem lehet lekötni, :te-, hát a vállalatnak, hogy úgy mondjam, „minden eshetőségre” fel kell készülnie. Veszteségforrásként Jog, jelentkezni a vállalat telepei közötti anyagmozgatás. Do.a javítások zöme is. a salgótarjáni központi telephelyen fog megtörténni. . Veszteségforrás hát a javításra szoruló munkadarabok szállítása is. Végső fokon kisebb probléma lepne ez akkor. ha a telepek között túra rendszert valósítanának meg. Azonban egy sürgős javításnál nem várható meg. hogy mikor törlőnk az érdekelt telepre az esedékes anyagszállítás A javítandó eszközt azonnal munkába kell venni és énnek érdekében a legközelebbi telephelyre — ahol a javítás már elvégezhető — be kell szállítani. iEz többletköltséget jelent, amelynek a legjobb, illetve a lgehathatósabb kiküszöbölésére csak később, a gyakorlat folytán lehet majd módot találni. Az elgondolás költségkímélés szempontjából az volna, hogv az ilyen anyagszállításokat, s,ürgős javításokat össze kellene kötni az egyéb felvevőhelyekkel I (földművesszövetkezetek igénybevétele során) létesített ho- zem-viszem szolgálat útjaival. Mindezek azonban csak feltevések. A gyakorlati megoldás már a munka kellős közepén található majd meg, úgy, hogy a műszaki, szervezési és munkairánvítasi intézkedések megvalósításán, gya- . korlati eredményén kívül, azok gazdasági kihatásait is figyelemmel kell követni. Páhtos. István. a Nógrád megvei Vegyesipari Vállalat főkönyvelője IBUSZ különvonat indul augusztus 4-én \a «j a ros« V isegrád ra Részvételi díj: 40—50 Ft. Jelentkezni Vhet inlius 29-ig az IBUSZ megbízottaknál.
