Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-20 / 58. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A? MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 58. SZÄM ARA 60 FILLÉR 1963. JÜLIUS 20. Hélialomban befejezték az aratást Kedden, a megyében első­ként, befejezték az aratást a héhalmi Vj Élet Termelőszö­vetkezetben. A több mint 700 hold gabona jelentős részét a termelőszövetkezet három ara­tógépe vágta le. Az Erdőkürti Gépállomástól mindössze 100 hold gabona learatásához kér­tek segítségül egy kombájnt. Jelenleg a termelőszövetkezet aratógépei Erdőtarcsa és Bér községek határában dolgoznak, hogy segítsenek a közeli szö­vetkezetek ick a gab natermés mielőbbi betakarításában. Héhalomban munkához lát­tak a cséplőgépek is. Jelen­leg két gép dolgozik és eddig több mint 20 va, n árpát csépeltek el. Kenaiomban úgy számítják, hogy a hónap vé­géig befejezik a gabonacsép- lést is. Ez szükségessé teszi a munka ütemének meggyorsí­tását, legalább még egv csép­lőgép munkába állítását. A A barátság nagygyűlése Tizennégyezer kilométeres országjáró körút után pénte­ken nagyon forró hangulatú, őszinte baráti hangú nagygyű­lésen, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsá­gának jegyében találkozott a magyar párt- és kormánykül­döttség Moszkva vendégszere­tő népevei. A nagygyűlésen beszédet mondott Kádár János elvtárs, és N. Sz. Hruscsov elvtárs is. Amikor az ember ennek a gyűlésnek a forró hangulatát érzi s őszinte baráti légkörét, önkéntelenül magá­val ragadja az a gondolat: óriási ereje van a proletár in­ternacionalizmusnak. Elvek és célok azonossága kapcsol ösz- sze népeket. Ebben a kapcso­latban nem az országok nagy­sága a meghatározó, hanem ebben a kapcsolatban a leg­ékesebben bebizonyosodik, hogy a szocializmust építő né­pek nagy táborában egy-egy országnak bár lehet kisebb a határa, lakosainak száma, ha munkáját a szocializmus épí­tésének törhetetlen akarata, a béke szent ügyének védelme hatja át. nem kisebb fontos­ságú jelenléte a szocialista táborban, mint a sok millió­val népesebb országoknak. Lenin, ilyennek képzelte el a korábban még elnyomott proletárnépek kapcsolatát. És Lenin pártja, .a Szovjet Kom­munista Párt híven Lenin tanításához, ápolja, gazdagítja ezt a kapcsolatot, s egyre ma­gasabb színvonalra emeli. Mi, magyarok, — mint ahogy más népek is — igazán elmondhatjuk, amióta a szo­cializmus építésének útját jár­juk, minduntalan érezzük a barátság megnyilvánulását. Érezzük erkölcsi, anyagi vo­natkozásban egyaránt. Az élet bármely területére pillantunk, az eredmények az ipari forra­dalom, az agrárforradalom, a kulturális forradalom nagy si­kereiről, felemelkedésről, vi­rágzásról beszélnek. Ebben a felemelkedésben nemcsak né­peink felszabadult, alkotó energiájának van döntő szere­pe, hanem annak az együtt­működésnek is, amely kap­csolatainkat elsősorban jel­lemzi. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa keretében pél­dául a magyar—szovjet alumí­nium egyezménynek köszön­hetjük, hogy gyorsan feltár­hatjuk és kihasználhatjuk jelentős nyersanyagkincsün­ket, a bauxitot; de a többi példa, a Barátság Olajvezeték megépítése, országaink villa- Vfosenergia hálózatának ösz- szekapcsolása is bizonyítja, hogy gazdasági kapcsolataink kölcsönösen előnyösek és mindkét ország javára fejlőd­nek. De sorra vehetjük a nem­zetközi életben megnyilvánult szoros kapcsolatunkat is. Azonos elveket vallunk a bé­ke védelmében, a két világ- rendszernek békés egymás mellett élésében, azonos elvek alapján Ítélkezünk és cselek­szünk a kommunista és mun­káspártok helyzetét, tevékeny­ségét illetően. Azonos elveket vallunk, azonos talajon ál­lunk, a marxizmus-leniniz- mus talaján. Ahogyan az azo­nos elvek előnyösek és jók a mi számunkra, ugyan olyan előnyösek a szovjet nép szá- .rnára is. Ez az, ami népün­ket, s a szovjet népet szoros barátságba forrasztja össze. Kádár elvtárs mindannyiunk nevében méltán mondta a küldöttség megérkezése nap­ján: „A Szovjetunióba érkez­ve mi mindenkor legközeleb­bi barátunkhoz, legközelebbi szövetségesünkhöz jövünk látogatóba; így van ez most is.” Valóban így van.' Bárhol járt küldöttségünk, olyan test­véri szeretettel fogadták, hogy így csak a legközelebbi bará­tot, szövetségest fogadhatják. Taskent-ban a meleg égöv alatt, Irkutszkban, a távoli Szibériában úgy, ahogy az út elején Kievben, májd Moszk­vában. A fogadtatás nem öles díszpompa volt csupán. Mert Taskentben például a vendég­látók elmondták, milyen mun- katermékeket kapnak a Ma­gyar Népköztársaságtól, azt hogyan tudjuk hasznosítani. A mi küldötteink pedig ar­ról számoltak be, hogy Ma­gyarországon hogyan haszno­sítják azokat a munkatermé- kek^t, amelyeket Taskentból kapunk. De nagyszerű szá­munkra az is, amit küldöttsé­günk Bratszkban a világ leg­nagyobb vízierőművének épí­tésén látott. Nagyon meleg fogadtatást és hitet, magabiz­tosságot az emberekben, s nagyszerű hozzáértést a mo­numentális építkezéshez. A mi vezetőinknek és népünk­nek ez egy életre szóló tanul­sággal szolgál. Ez a látogatás feltétlen meghozza a magyar néo számára is a gyümölcsöt. Ez a találkozó bizonyítja, változhat bár a, világ, a ma­gyar és szovjet nép kapcsola­tának jellege nem változik. Ezzel a látogatással még szo­rosabb lett kapcsolatunk és mi hívek leszünk azokhoz az el­vekhez, amelyek szilárddá és megbonthatatlanná teszik a magyar és a szovjet nép kap­csolatát. Hívek leszünk, mert ez felel meg népeinknek a szo­cializmus építése, a béke vé­delmében. B. Gy. Az építőiparról tárgyalt a végrehajtó bizottság A szakszervezeti bizalmiak munkájáról tárgyalt az SZMT Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága tegnawi ülésén megvitatta az építő­ipar jelenlegi helyzetét, 1963 első félévében végzett mun­káját, különös tekintettel a tél okozta munkakiesés pót­lására, a határidők betartásá­ra. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a törvényesség betar­tásával. majd folyó ügyeket tárgyalt. Asszonyok „megbeszélése’ a továbbtanulásról A megyei nőtanács kezde- tényezésére az idén először lég a tanév megkezdése lőtt megbeszélésre hívják ssze a továbbtanulásra je- sntkező falusi lányokat, asz- ronyokat. A találkozón meg­itatják a továbbtanulással apcsolatos problémákat, fel­adatokat. Megbeszélik az asz- szonyokkál azt is, hogy az idén a VII-VIII. általános is­kolába jelentkező lányok és asszonyok tanulását szakmai továbbképzéssel bővítik ki, s megkapják az érte járó szak­munkás bizonyítványt is az évvégi bizonyítvány-osztáskor. Már a vitában hangzott el, An dó Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottság osztályvezetője mondotta: a párt Vili. kongresszusa meg­határozta a szocializmus tel­jes felépítésének a feladatait. De nem elegendő a határoza­tokat kinyilatkoztatni. Ha nem tudjuk megmagyarázni a tö­megeknek, hová akarunk el­érni a határozatok végrehaj­tásával — nem sokra jutunk. S ebben a tekintetben nagy feladat vár a szakszervezeti bizalmiakra. Voltaképpen ez — a szak- szervezeti bizalmiak tevékeny­ségének nagy jelentősége — volt az alapgondolata Jakubo- vits Gyula elvtárs, SZMT tit­kár beszámolójának is. Ebből indult ki, amikor az MSZMP Vili. kongresszusa, valamint a szakszervezetek XX. kong­resszusa nyomán körvonala­zott tennivalókat, illetve azok­ban a szakszervezeti bizal­miak szerepét, az eddig elért eredményeket és a hiányossá­gokat elemezte. A megye szak- szervezeti mozgalmában 3200 bizalmi vesz részt, akiknek többsége napi munkájának példamutató elvégzése mellett foglalkozik a dolgozók neve­lésével, a tagság ügyeinek in­tézésével s bár munkájukat korántsem látják el hibátla­nul, nagy segítséget nyújtot­tak és nyújtanak ahhoz, hogy a párt áltat meghatározott feladatokat sikeresen hajtjuk végre Nógrád meg>eben. Ám a tömegszervezetek rnegnövekedett jelentősége megköveteli, hogy a szakszer­vezeti bizalmiak munkáját, tevékenységét a kívánt ráng­ta és színvonalra emeljük. A bizalmiak a szakszervezeti csoportokat irányítják, ame­lyekre lényegében az egész szakszervezeti mozgalom épül. A bizalmi összekötőkapocs a tagság és a választott szervek között napról napra eleven kontaktusban van az üzemek, intézmények dolgozóival. A legutóbbi bizalmi válasz­tások óta javult a munka. Ez értendő szervezeti, de a bizal­miak összetétele és a tevé­kenység színvonala szempont­jából is. Ennek ellenére a bi­zalmaik munkája ma is a szakszervezeti mozgalom leg­gyengébb pontja. Nemcsak az a baj, tjogy fennmaradtak máig is olyan áldatlan körül­mények, melyek közt lehetet­len eredményesen dolgozni: akad bizalmi, nem is egy, akihez 50—70 tag tartozik, sőt, a salgótarjáni kórház építke­zésen 120. Még nagyobb baj az, hogy a szakszervezeti bi­zalmiak tájékoztatása, eligazí­tása hiányos. Több helyen, ahol rendszeresen tartanak bizalmi értekezletet — és ezt már fejődésnek könyvelhetjük el — a tájékoztatás formális. De még elriasztóbb, hogy pél­dául a Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat egyik szakszer­vezeti bizalmija négy éven keresztül nem vett részt egyet­len bizalmi értekezleten sem, a 2. számú AKÖV bizalmijai pedig már nem is emlékez­nek arra, mikor volt utoljára tájékoztatás, eligazítás. Jakubovits elvtárs hangoz­tatta: „Vizsgálataink során megállapítottuk, lényegesen javult a szakszervezeti bizal­miak, valamint a gazdasági és műszaki vezetők közti kap­csolat. Ez a javulás azonban — szögezte le — elsősorban a nagyüzemekben következett be. Nem ilyen általános a fej­lődés még a bányászatban sem. Sok helyen nem kérde zik meg a bizalmi vélemé nyét, mikor egy, a csoportja hoz tartozó dolgozó ilyen vagy olyan ügyében döntenek, hol­ott ezt a jogát a bizalminak a törvények biztosítják. A szakszervezeti bizottságok sem ügyelnek arra, hogy ér­vényt szerezzenek ezeknek a jogoknak. Persze, van ennek a kérdés­nek egy másik oldala is. Ah­hoz, hogy a szakszervezeti bizalmi nagyobb tekintéllyel tudja akár dolgozótársai előtt, akár a gazdasági és mű­szaki vezetők előtt képviselni a párt és a szakszervezet meg­határozta politikát, sokkal több gondot kell fordítania politikai, elméleti, szakmai és általános műveltségének nö­velésére. Nyugodt szívvel ki­jelenthetjük, hogy ma ezen áll vagy bukik a szakszervezeti mozgalom hatékonysága. A vitában Halász Nándor, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára a bizalmi munka tartalmi gazdagítását sürgette. S kiemelte, hogy a kereskede­lemben működő szocialista brigádok szervezéséhez a bi­zalmiak sikeresen járultak hozzá. Tekintélyük is van ál­talában, ami nem mondható el a Vendéglátóipart Vállalat­tal kapcsolatban, '.hol semmi­be sem veszik őket, s éppen ezért a dolgozóknak sem tud­nak kellő védelmet nyújtani az elég gyakran előforduló durva bánásmód ellen. I'cpai Gyuláné. a balassagyarmati kórház SZB titkára elmon­dotta- hí. ba kövr öljük a bi­zalmitól, hogy egy adott ügy­ben meijen igent vagy ncrre< mondani, ha utána szembe ke­rül a felettesével. Két eset­ben volt ilyen -náluk,.' mind­kettő a bizalmi c-helyezésével égzödött. Ez természetesen elriasztói ta a tőbe'- oizalmia- kat hasonló fellépést >1, Tőbr felszólaló megrótta a műhely- bizottságokat ’ azért, mert a különböző ügyek intézésében mellőzik a bizalmit. Ez is rontja a bizalmi tekinté­lyét, de a szakszervezeti bi­zottságokat is feleslegesen terheli, tevékenységét elap­rózza. Andó Gyula elvtárs felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizalmiaknak az ex­port tervek végrehajtásában komoly szerepet kell vállal- niok. Felvilágosító tevékeny­ségüknek egyik legfontosabb területe ez. Számottevő ered­ményeket érhetnek el a fel­világosítással a termelésben előforduló veszteségidők csökkentésében is. Az üzemi demokrácia érvényesítése so­rán nemcsak arra kell ügyel­niük, hogy a dolgozók minél nagyobb számban jelenjenek meg a termelési tanácskozá­sokon, de arra különösen, hogy az ott elhangzott ja­vaslatokat érdemben meg­vizsgálják és ha arra alkal­masak — megvalósítsák. A vitazáró (után. a Szak- szervezetek Megyei Tanácsát tájékoztatták , az üzemi ta­nácsok választásainak előké­születeiről és az ezzel kap­csolatos tennivalókról. községben van egy gép, azon­ban hiányzanak róla a szíjak, amelyek a cséplőrészt hajtják. Helyes lenne, ha az Erdő- kürti Gépállomás mielőbb se­gítséget küldene Héhalomba. A szövetkezetiek már átad­ták az első gabonát a Ter­ményforgalmi Vállalatnak. Az elmúlt napokban 600 mázsa árpát szállítottak a vállalat Palotás-Pajta-pusztai ter­mén yraktárába. Ma befejezik a munkát az aratógépek és a kombájn a palotást Május 1 Termelőszö­vetkezetben is. A közös gaz­daságban ezer hold gabona termését takarították be és a szövetkezet aratógépei igen jó teljesítményt, — 250 holdat vágtak le egyenként, — ér­tek el az aratás folyamán. A gépek most a szarvasgedei te rme löszöv etkezetben arat na k tovább, ahol még mintegy két-három napra való munká­juk van. Ugyancsak ma végeznek az aratás nagy munkájával a dejíári József Attila Termelő- szövetkezetben is. A több mint 900 holdnyi gabonát az Ér­sekvadkerti Gépállomás két kombájnja és a termelőszö­vetkezet két aratógépe vág­ta. A szövetkezetben igen je­lentős területet kézzel arattak a szövetkezeti tagok, egy hold gabona letakarításáért egy mázsa búzát ad a termelőszö­vetkezet. A balassagyarmati járás­ban. ahol 5700 holdról taka­rítottak le a közös gazdasá­gok a termést, a dejtári ter­melőszövetkezeten kívül ma befejeződik az aratás Őrha­lomban is. Ipolyvecen, Pat- varcon és Nógrádmarcalon mindössze egy-két nap szük­séges ahhoz, hogv betakarít­sák a gabonatermést. A rét­sági járási mezőgazdasági osz­tályon kapott tájékoztatás szerint befejezés előtt áll a munka Bánk. Szátok, Teres­ke, Tolmács. Szécsényfelfalu és Nógrádsáp termelőszövet' kézé leiben is.,.. er Orhaiomban épül fel az ország első mechanizált necb esefetésű sertéshizlaldája (Tudósítónktól) A Középszlovákiai beszter­cei kerület Nemzeti bizottsá­gának egyik gépipari válla­lata készíti a mechanizált nedvesetetésű sertéshizlaldák gépi automatikus berendezé­seit. A középszlovakiai ke­rületben 82 ilyen mechani­zált önetetős hizlalda műkö­dik. Előnyük, hogy egy-egy ilyen hizlaldában 600 sertést, (^fraárúsi Leiielemlap A vár. Balta-köz (Szlovák György rajza) mindössze egy ember gondoz. A takarmánykeverést, az ete­tést és a hizlalda tisztántar­tását is automatikus gépi be­rendezésekkel látják el. A középszlovákiai kerület mezőgazdasági szakemberei felajánlották, a nógrádi kö­zös gazdaságoknak is a Szlo­vákiában már jól bevált hiz­lalda első példányának fel­szerelését. A Földművelés- ügyi Minisztérium Gépészeti Intézetének hozzájárulásával őrhalomban, a Hazafias Nép­front termelőszövetkezetben épül fel az ország első mec­hanizált rendeltetésű sertés­hizlaldája. Az építőipari munkák — amelyek mintegv fél millió forintot igényel­tek — kedden befejeződtek. Hétfőn és kedden tekintették meg az építményt a Nóg­rád megyei tanács és a Lo­sonci Gépipari Vállalat szak­emberei is. Losoncon ugyanis hetek óta szállításra készen, csomagol­va várja a gépiberendezés a Magyor Külkereskedelmi Vál­lalat. diszpozícióját. A szlovák gépipari vállalat szakemberei már a szerelési munkák megkezdésével kap­csolatos megállapodások miatt jártak az Örhalmi Hazafias Népfront termelőszövetkeze­tében. A 600 férőhelyes kí­séri éti hizlaldát ugyanis már az idén üzemeltetni akarják űrhalomban, ahol a sertéste­nyésztés a megye közös gaz­daságai közül a legmagasabb szintre emelkedett az utóbbi két év alatt. Az egy kocára jutó malacok száma tavaly is 17 volt az őrhalmi terme­lőszövetkezetben. Ideiglenes hizlaldájukból két év óta már rendszeresen nyolc hónapnál hamarabb adják át a keres­kedelemnek a 100 kilónál ne­hezebb , súlyt elért hízókat. Ilyen eredmények alapján kapta meg az első mechani­zált hizlalda építésének jogát az őrhalmi Hazafias Nép­front termelőszövetkezet.

Next

/
Thumbnails
Contents