Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-17 / 57. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. július 17; A Szovjetunió dicső kom­munista pártja, amelyet Le­nin teremtett és nevelt, amely a forradalom füzében, a szo­cializmus és a kommunizmus felépítéséért vívott harcban edződött meg, minden ener­giáját a marxizmus-leniniz- mus nagy eszméi megvalósí­tásának szenteli. Az SZKP, a szovjet kormány, az egész szovjet nép a szocialista or­szágokhoz, a világ kommunis­ta és munkáspártjaihoz fűző­dő viszonyának az alapját a proletárinternacionalizmus el­vei képezik — írja a Pravda hétfői vezércikkében. A Pravda vasárnap közöl­te az SZKP Központi Bizott­ságának a pártszervezetek­hez, a Szovjetunió minden kommunistájához intézett nyílt levelét. A Központi Bi­zottság ebben a levélben is­merteti pártunknak a nem­zetközi kommunista mozga­lom igen fontos kérdéseiben elfoglalt, a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak 1963. június 14-i levelére vonatkozó álláspontját. Az SZKP Központi Bizott­sága nyílt levelének nyilvá­nosságra hozása összefügg a KKP vezetőinek barátságta­lan cselekedeteivel, a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban általuk megkezdett vita kiélezésére irányuló törekvé­sükkel, pártunk álláspontján nak általuk történt tudatos elferdítésével és azoknak az indokoknak a helytelen ma- gj arázatával, amelyek alapján mi egy ideg nem közöltük a KKP június 14-i levelét. A kínai elvtársak, akik gyengeségként értelmezték tü­relmünket, a vita kiélezésé­nek elkerülésére rányuló tö­rekvésünket úgy kezdték be­állítani, mintha mi el akar­nánk titkolni a szovjet kom­munisták, a szovjet nép előtt a kínai vezetők nézeteit. Ezt a tényt hazug színben állítja be a Renmin Ribao június IS-i vezércikke is, amely újabb és újabb támadásokat intéz pártunk ellen. A kínai elvtársak akna­munkája, a legutóbbi levél tartalma és hangneme, az az arcátlanság és szívósság, aho­gyan a testvérpártok viszo­nyában elfogadott normák ellenére terjesztik ezt a leve­let, szükségessé tette e doku­mentumok értékelését. A Pravda az SZKP Központi Bi­zottságának nyílt levelével együtt közölte a KKP Köz­ponti Bizottságának június 14-i levelét. Az SZKP Központi Bizott­ságának nyílt levele igen hegy jelentőségű dokumen­tum. Ezt a dokumentumot az első szavától az utolsóig át­hatja a marxizmus-leniniz- mus iránti hűség szelleme, a kommunizmust építő szovjet nép érdekeiről, a szocialista országok összeforrottságának megerősítéséről, a nemzetkö­zi kommunista és munkás­mozgalom egységéről, a nem­zeti felszabadító harc fejlesz­téséről, a béke megőrzéséről és megszilárdításáról való gondoskodás. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Kínai Kommu­nista Párt kapcsolatai hosszú éveken át jók voltak. Pár­tunk, minden szovjet ember örült a nagy kínai nép sike­reinek az új élet építésében, büszke volt ezekre a sikerek­re. A Szovjetunió nagy segít­séget nyújtott a népi Kína gazdaságának fejlesztéséhez. A Kínai Népköztársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi fogadáson Pekingben N. Sz. Hruscsov elvtárs azt mondot­ta, hogy Kína hős munka­szerető népe megmutatta, mi­re képes egy nép, ha kezébe ragadta a hatalmat. Bizonyos ideje azonban ko­moly nézeteltérések mutat­koztak egyrészről a KKP, másrészről az SZKP és a töb­bi testvérpárt között. A kínai elvtársak „helyes magyará­zat” címén elferdítik a moszkvai értekezletek nyilat­kozatait, e történelmi doku­mentumok igen fontos tétele­it, külön álláspontra helyez­kednek és ragaszkodnak eh­hez a külön állásponthoz ko­runk alapvető kérdéseiben. Az SZKP minden lehetőt elkövetett a nézeteltérések le­küzdésére, számos lépést tett, hogy marxista-leninista elvi alapon helyreállítsa a nézetek egységét. Más testvérpártok is tettek ilyen erőfeszítéseket. A KKP vezetősége azonban temmi bevette a közös érdeke­ket. folytatta hibás irányvo- talának megvalósítását és a (narxista-leninista pártokkal Az SZKP masaira emeli a Leiiiniziiius iia^y zászlaját A Pravda hétfői vezércikke való nézeteltéréseinek elmé­lyítését. Mi hát a véleményeltérések lényege egyrészről a KKP és másrészről az SZKP és a nemzetközi kommunista moz­galom között? A vita középpontját olyan kérdések képezik, amelyek minden nép alapvető érdekeit érintik: a háború és a béke, a szocialista világrendszer szevepe és fejlődése, a szemé­lyi kultusz ideológiája és gya­korlata ellen vívott harc kér­dései, a nemzetközi munkás- mozgalom és a nemzeti fel­szabadító harc stratégiájának és taktikájának kérdései. A nemzetközi kommunista rrtozgalom pontos és világos választ adott ezekre a kérdé­sekre. A kommunista pártok egyhangú véleménye szerint ebben óriási szerepet töltött be az SZKP XX. kongresszu­sa, amely új szakaszt nyitott az egész kommunista mozga­lom fejlődésében. Ez az érté­kelés bekerült az 1957-es és 1960-as nyilatkozatokba, amelyeken a kínai vezetők aláírása is szerepel. Korunk alapvető kérdése a háború és a béke kérdése. Ez a kérdés ma élesebben vető­dik fel, mint eddig bármikor és régi mértékkel mérve nem lehet ma megközelíteni. Az emberiség előtt ez a válasz­tás áll: béke és békés együtt­élés, vagy pusztító háború. E tekintetben nincs helye a hallgatásnak: az új háború, ha megengedik, hogy kirob­banjon, termonukleáris hábo­rúvá válik és százmilliók el­pusztításához vezet. Az SZKP és a többi mar­xista-leninista párt a reális helyzetből kiindulva úgy vé­li, hogy az új világháború el­hárítása teljes mértékben megvalósítható feladat. A kommunisták történelmi sze­repe: megszervezni és vezetni a széles néptömegeknek a ter­monukleáris háború elhárítá­sáért vívott harcát. De mi a KKP vezetőinek az álláspontja? A kínai elv­társak olyan téziseket propa­gálnak, hogy a háborút nem lehet elkerülni, amíg van im­perializmus, hogy a békés együttélés illúzió és nem ké­pezheti a szocialista országok külpolitikájának vezérelvét, hogy a békéért vívott harc akadályozza a forradalmi harcot. A kínai elvtársak még azt is kijelentik, hogy fel lehet áldozni a háborúban százmil­liókat, mert „az elpusztult imperializmus romjain”, más szavakkal, a termonukleáris háború kirobbantásának ered­ményeképpen „felépül majd a gyönyörű jövő.” Az SZKP Központi Bizott­sága kijelenti — hangzik a ryílt levél —, hogy mi a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikáját folytatjuk és fogjuk folytatni. Pártunk ebben látja a szovjet nép és minden más ország népe irán­ti kötelességét. A béke bizto­sítása azt jelenti, hogy a leg­hatékonyabb módon elősegít­jük a szocialista rendszer megerősödését, vagyis fokoz­zuk a forradalmi harcra, a világméretű forradalmi folya­mat egész menetére gyakorolt hatását. A KKP-nak komoly nézet- eltérései vannak az SZKP- val és a többi marxista-leni­nista párttal a sztálini sze­mélyi kultusz következményei ellen vívott harc kérdésében is. Az egész kommunista mozgalom helyesen megértet­te és támogatta a harcot a marxizmus-leninizmustól ide­gen személyi kultusz és ká­ros következményei ellen. A szovjet nép, a marxista-leni­nista lestvérpártok méltókép­pen értékelték azt a merész­séget, bátorságot és valóban lenini elvszerűséget, amelyet pártunk és Központi Bizottsá­ga tanúsított a személyi kul­tusz következményeinek fel­számolásáért folytatott küz­delemben. Annakidején a kínai veze­tők is helyeselték ezt a tevé­kenységet. A kínai vezetők beszéltek az SZKP XX. kong­resszusának óriási nemzetkö­zi jelentőségéről. Most azon­ban a kínai elvtársak éles fordulatot vettek. Magukra vállalták a személyi kultusz védelmezőinek szerepét. Ma az egész világ látja, hogy mit jelent pártunk poli­tikájában a lenini irányvonal győzelme. Éppen a gyakorlat bizonyítja meggyőző erővel, hegy országunk életében mi­lyen nagyszerű eredmények­hez vezetett a XX., XXI., XXII. pártkongresszus vona­lának megvalósítása. A kommunista társadalom felépítésének az SZKP XXII. kongresszusán egyhangúlag elfogadott programja o re­ménység fáklyájává vált az egész emberiség számára. A szovjet emberek fülének fur­csa és különös, hogy a kínai tl\ társak gyalázni igyekeznek az SZKP programját, a kom­munista társadalom felépíté­sének nagyszerű tervét. A kí­nai vezetők halmozzák a marxizmustól távol álló Íté­leteket a Szovjetunióban levő csztályharcról, az SZKP prog­ramjának az össznépi állam­ra és az össznépi pártra vo­natkozó állítólag hibás téte­leiről. Az élet megmutatja — hangzik az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele —, hogy az SZKP, miután össz­népi politikai szervezetté vált. megerősítette kapcsola­tait a tömegekkel, még na­gyobb erőre tett szert, kitű- rik még magasabbrendü fe­gyelmével. A munkásosztály ideológiája a marxizmus-le- nínizmus a szocializmus győ­zelmével az egész nép ideoló­giájává vált. A munkásosz­tály célja, a kommunizmus felépítése össznépi cél lett. A marxisták-leninisták termé­szetesen csak örülnek a kom­munista ideológia befolyása i'yen megerősödésének. Elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta még pártunk soha nem volt ilyen érős, az új élet felépítésével összefüggő legmerészebb feladatok meg- cldására ennyire képes, mint ma. A testvérpártok a nemzet­közi helyzetben végbement változások pontos elemzése alapján kidolgozták a kor­szak marxista-leninista érté­kelését, amelyet kifejtettek a moszkvai értekezlet doku­mentumaiban, meghatározták közös politikájukat, a kom­munista világmozgalom stra­tégiáját és taktikáját. A bé­kéért. a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott harc — ez a marxsta-leninista pártok általános politikájának lénye­ge, a jelenlegi szakaszban a nemzetközi kommunista moz­galom vezérfonala. Az SZKP és a többi marxista-leninista párt úgy véli, hogy központ­jában áll a nemzetközi mun­kásosztály és annak dicső szülötte: a szocialista világ- rendszer, amely a társadalom fejlődésének döntő tényezőjé­vé válik. V. I. Lenin arra tanított bennünket, hogy gazdaságpo­litikánkkal gyakoroljuk a leg­nagyobb hatást a nemzetközi forradalomra. Világméretek­ben erre a küzdőtérre került át a harc. Oldjuk meg ezt a feladatot és akkor kétségtele­nül és végérvényesen győz­tünk nemzetközi méretekben. A Szovjetunió kommunis­tái és más szocialista orszá­gok kommunistái szilárdan magukévá tették a nagy Le­nin hagyatékát, ök úgy vélik, hogy a szocialista világrend- szer megerősítésén, a kapita­lista országokban levő mun­kások forradalmi osztálvhar- can. az ázsiai és afrikai né­pek nemzeti felszabadító har­cán. a békeharcon, az agresz- szív háborúk ellen vívott har­con, a széles néptömegek an- timonopolista harcán keresz­tül vezet ma a világforrada­lom útja. A kínai vezetők azonban más. hibás és végzetes irány­vonalat akarnak erőszakolni a kommunista világmozgalom- ra, minden forradalmi erőre. Saját „vezérfonalukat” java­solják és ez nem jelent egye­bet. mint az idő és a reális osztályerö viszonyok figye­lembevétele nélkül a mun­kásosztály általános feladatai­nak felsorolását, amely a nemzeti felszabadító mozga­lomnak a nemzetközi mun­kásosztálytól, a szocialista vi­lágrendszertől való elszaka­dásához vezet. A kinai elvtársak olyan szörnyű állításokat hangoztat­nak, hogy az SZKP állítólag megtagadta a dolgozók for­radalmi harcának támogatá­sát. Ázsia, Afrika, Latin- Amerika népei nemzeti fel­szabadító mozgalmának tá­mogatását. Számunkra, szovjet kom­munisták számára, az októ­beri forradalom fiai számá­ra — mondotta Hruscsov elv­társ — alapvető igazság an­nak elismerése, hogy elen­gedhetetlenül szükséges a ka­pitalista társadalom forradal­mi átalakulása szocialista tár­sadalommá. A proletár for­radalom és a proletáriátus diktatúrájának megteremté­sén át vezet az út a szoci­alizmus felé. Ami a szoci­alizmusba való átmenet for­máit illeti — mint az SZKP XX. kongresszusa rámutatott —. azok egyre változatosab­bak lesznek. A kinai Kommunista Párt vezetőinek korunk alapvető politikai és elméleti kérdé­seiben vallott hibás nézetei elválaszthatatlanul összefügg­nek a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista moz­galom egységének aláásására A világ asszonyainak nagy rendevúján — a Világkongresszuson Moszkvában — vendég­ként részt vettem a kong­resszus munkájában. A Kongresszusi Palota majd hat ezer embert befogadó fehér márvány oszlopcsarnoka és ülés­terme állandóan az ér­deklődés középpont­jában állt. Az első női űrhajós Valentyina Tye- reskova többször is szinte váratlanúl jelent meg közöttünk. A delegátusok és ven­dégek mindig kitörő lel­kesedéssel, szeretettel fogadták, s mindig úgy éreztük, hogy egy régi kedves barátnőnket vár­juk, pedig csak néhány napja kapta szárnyra nevét a világ és isme­rik Válját Afrikában, Ázsiában, Európában, a tengerentúl — minde­nütt. De nemcsak is­merik, hanem példát merítenek a világ asz- szonyai dicső tettéből a nők emancipációjáért vívott harchoz. Éreztük hogy nemcsak mi nőt­tünk meg egy fejjel, lettünk még tettreké- szebbek, akik már érez­zük a szabadság, a füg­getlenség minden gyü­mölcsét, hanem azok az asszonyok is egyenesebb derékkal küzdenek sza­badságukért, független­ségükért akiknek egy- sorba kell állni Irak­ban, Spanyolországban, Afrika országaiban és / Tál állcozásom Valent if inával másut férfi társaik ol­dalán. A június 29-i záró plenáris ülés izgatott légköre egész nap ér­ződött. Tudtuk, hogy néhány óra múlva vé­get ér a nagy találko­zó, s kimondatlanúl is fájt elválni barát­nőinktől. Ereztük, jó volna még egyszer lát­ni Valentyinát, erőt me­ríteni markáns, de szép vonásaiból, s kezetfog- va vele "elmondani a föld sok nyelvén: vi- szintlátásra.” S nekem szerencsém volt. Fővárosunk X. kerü­leti asszonyai Farkas Miklósáéval, nemcsak harcos üdvözletüket küldték Moszkvába, ha­nem ajándékot Nyina Hruscsovának és Valen- tyinának. Ajándékaink az utolsó napon még átadatlanúl pihentek táskáinkban. Megkísé­reltük a plenáris ülés délutáni izgatott és sok­sok élménnyel teli szü­netében átadni. Közben már búcsúzkodtunk egymástól. A delegációk tagjai kedves apró emlékkel kedveskedtek egymás­nak. A szovjet delegá- gációnak minden orosz nyelv tudásunkat latba vetve magyaráztuk ajándékot átvéve majd „vengrija delegát” aján- továbbítja. dék... levelek... és Kinyílik az ajtó, be­TO 'U/M ée.+?TJtp ■4 9 DC b 5 a simogatásban, s üd­vözlésben érezné min­den magyar asszony és lány testvéri ölelését. Mindent elkövettünk, hogy megmagya­rázzuk... büszkék vagyunk, nagyon szeretjük, várjuk csodáljuk és ma­gyaráztunk, muto­gattunk... s meg­értette. Az űrhajó kormányát erősen, bátran tartó jobbkéz könnye­dén átfogta a tol­lat máris irta üdvözletét drága magyar barátnői­nek, amit ezennel átnyújtok me­gyénk asszonyai­nak. S kedvessé­ge, köszöneté je­léül egy nagymé­retű fotón, ami őt és Bikovszkijt örökíti meg a Vnukovói repülő­téri fogadtatáson „Godó Évának egész életére bol­dogságot kívánok” szöveggel váltunk ti Tyereskovától. Feledhetetlen volt a megértettük egymást, lépünk, s nem mást Öszhajú, igen kedves, mint a mi szeretett és Világkongresszusa, első percre is megnye- annyira csodált Va!en. “ tofbbi ro kulseju elvtarso má- . „ rnunicarioz. S a kong­ris intézkedik és kisér- filinánk előtt álltunk. Az resszushoz fűződik élé­nek minket a Kong- első meglepetésből fel- te™ egyik legkedvesebb resszusi Palota egyik ocsúdva könnyes szem- t? , leüszebb emléke: a helyiségébe. Gondoltuk, , öleUük és csókoi_ Valentyinával való ta­itt találjuk azt az el es lalkozas. asszonytársunkat, aki az tűk, szerettük volna, ha Godó Györgyné irányuló gyakorlati tevékeny­ségükkel. A kinai vezetők lábbal tiporják a proletár­internacionalizmus elveit, éles támadásokat intéznek a kom­munista pártok és azok ve­zetői ellen, sok pártban frak- ciós csoportosulásokat igye­keznek támogatni. A KKP vezetői az SZKP és a többi marxista-leninis­ta párt ellen intézett táma­dásaikban különös helyet ad­nak a jugoszláv kérdésnek. Úgy állítják be a dolgot, mintha a kommunista moz­galomban támadt nehézsé­geket az okozta volna, hegy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak megja­vultak a kapcsolatai Jugosz­láviával. A szovjet kommu­nisták, minden testvérpárt tudja, hogy az SZKP és a JKSZ között továbbra is fenn­állnak a nézeteltérések egy sor elvi. ideológiai kér­désben. De talán helyes len­ne ilyen alapon „eltávolítani” Jugoszláviát a szocializmus­tól? Az 1960-ban tartott moszk­vai értekezlet óta eltelt idő­szak teljes mértékben igazol­ta a kommunista világmoz- galcm ott kidolgozott prog­ramjának helyességét. Ko­runk antiimperialista erői újabb és újabb győzelmeket aratnak. A forradalmi vi­lágmozgalom szakadatlanúl halad előre. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja ma és a jövőben is síkraszáll majd a szocialis­ta országoknak, az egész kommunista világmozgalom­nak a moszkvai nyilatkoza­tok elvi alapján történő egy­sége és összefogása mellett. Az SZKP Központi Bizott­sága — hangzik a nyílt levél — a párt előtt, az egész szov­jet nép előtt teljes felelős­séggel kijelenti, hogy erőnk­höz képest mindent megtet­tünk és meg fogunk tenni a Kinai Kommunista Párttal való egység megerősítéséért, a kommunista világmozga­lomnak Benin zászlaja alatt való összekovácsolásáért, a szocialista világrendszerhez tartozó országok tömörítésé­ért, a gyarmati rendszer ellen küzdő minden nép hatékony megsegítéséért, a béke ügyé­nek megerősítéséért és a kommunizmus nagy eszméi­nek világméretű győzelméért. Az irányvonal ragyogó ki­fejezésre talált az SZKP Központi Bizottsága júniusi plénumának határozataiban. A plénum egyhangúlag 'jó­váhagyta a Központi Bizott­ság elnökségének, N. SZ. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a kommunista világmozgalom erői további tömörítése ér­dekében kifejtett politikai te­vékenységét, valamint mind­azokat a konkrét cselekede­teket és intézkedéseket, ame­lyeket az SZKP Központi Bizottságának elnöksége tett a Kinai Kommunista Párt Központi Bizottságával fenn­álló kölcsönös kapcsolatokban. A szövetségi köztársaságok­ban működő kommunista pártok központi bizottságának plénumái, a hazánkban le­zajló pártaktíva gyűlések forró helyesléssel támogatják az SZKP Központi Bizottsá­ga júniusi plénumának hatá­rozatait és alaptalan rágal­makként határozottan eluta­sítják a Kinai Kommunista Párt Közvonti Bizottságának pártunk és a többi kommu­nista párt ellen intézett tá­madásait. Egész pártunk, egész népünk még szorosab­ban felzárkózik a párt lenini közvonti bizottsága mögé, egész energiáját a kommu­nizmus építése nagyszerű programja megvalósításának szenteli. Lenini pártunk, hű­en forradalmi hagyományai­hoz. a proletárintemaciona- lizmus elveihez, a kommu­nisták nagy seregének első soraiban halad, és a jövőben is következetesen és megmá- síthatatlanúl erősiti majd kapcsolatait a testvérpártok­kal, küzd a békéért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ráciáért és a szocializmusért a marxizmus-leninizmus tel­jes diadaláért.

Next

/
Thumbnails
Contents