Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-17 / 57. szám

1963. július 17. * NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Nő az autóbuszforgalom Az üzemi demokráciáért AZ ÜZEMI TANÁCSOK UJJAVALASZTÁSÁRÓL NYILATKOZIK AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRA Salgótarján a megyei autó­buszközlekedés fő forgalmi központja. Egy idő óta már szűknek bizonyul a jelenlegi átmenetileg kijelölt autóbusz állomás. Hamarosan átadásra kerül a nagyobb és korsze­rűbb, amely a közönség szempontjából is alkalmasabb lesz az autóbusz közlekedés irányítására. A munkaeszközök — gépek, berendezések — a munkaio- lyamatok közben állandóan kopnak, míg végül teljesen elhasználódnak. Ez a fizikai kopás, elhasználódás a kü­lönböző iparágakban az elté­rő berendezések, a techno­lógia, a feldolgozó nyersanyag stb. különböző minősége mi­att egyik helyen gyorsabb, másik helyen lassúbb folya­mat. A technológiát, a feldol­gozandó nyersanyagot a gyárt­mány jellege határozza meg, s ezek megváltoztatása alap­vetően műszaki fejlesztési kérdés. A mindenkori adott­ságok (technológia, nyers­anyag mellett azonban a munkaeszközök kopá­sát elhasználódását nagy­mértékben befolyásolja a terv­szerű megelőző karbantartás, végső soron az, hogy a vál­lalat vezetés milyen gondot fordít erre. Közismert a karbantartás jelentősége: a karbantartás a népgazdasági vagyon egy részét, másszóval az állóesz­közök állapotát, termelőké­pességét hivatott megőrizni, óvni. A karbantartás korábban, megelégedett, illetve kime­rült a gépek, szerszámok „ke­nésében”. A fejlődés során a karbantartás mind bonyolul­tabbá vált, hiszen komplikál­tabbak lettek a termelő be­rendezések. Mindezzel együtt nő a karbantartási költség. A karbantartási munka el­végzéséhez a vezetési módsze­rek megjavítása és mindin­kább nagyobb szakképzettségű munkások alkalmazása szük­séges. hiszen a növekvő ter­melési feladatok, a folyamatos termelés biztosítása nem nél-« külözheti a gépek, termelő­Bár ma még sokan bosszankod­nak a meglévő autóbusz vég­állomáson, hiszen a város új­jáépítésével együtt jár a nagy por, néha sár — éppen az au­tóbusz végállomásnál. De töb­ben vannak, akik szívesen vi­selik el ezt a látszólag kis kellemetlenséget, mert abban bíznak: szebb lesz a megye- székhely, Salgótarján. berendezések romlásának tervszerű megelőzését. A tervszerű megelőző kar­bantartás tehát szükséges a gépek és berendezések jobb kihasználásához, a tervszerű termelés biztosításához, a gyártmányok minőségének emeléséhez. A tervszerűtlen állásidők — a veszteségidők­nek egyik jelentős hányada — csökkenése javítja a mun­kafegyelmet és a gépek élet­tartamának emelésével csök­kenti az önköltséget. A karbantartási munka megjavításával, színvonalának emelésével kapcsolatban ál­talában a következő felada­tok állnak gazdasági vezető­ink előtt: A karbantartási munkában is elengedhetetlen a tervsze­rűség, az nem folyhat ötlet­szerűen. így egy-egy új gép üzembe állításakor már he­lyes, ha az üzemeltetés kö­rülményeinek figyelembevétele alapján a karbantartási ter­vekben számításba vesszük a javításbavétel időpontját. Ez az úgynevezett javítási cik­lus időtartamának a meghatá­rozása ma általában megtörté­nik. Gyakori hiányosság azon­ban, hogy a javítási időpont megállapítása mechanikus, va­gyis, a gép fajtájától, az üze­meltetés körülményeitől, a műszakok számától függetle­nül történik. Ez a helyzet ab­ból következik, hogy ma még vállalataink jelentős részé­nél a berendezések kihaszná­lását nem mérik, így annak mértékéről vállalatvezetőink nincsenek tájékozódva. Az elkövetkezendő időben a karbantartási költségek csök­kentése érdekében nagy gon­dot kelf fordítani az alkatrész- ellátás megjavítására. A terv­Osz a nyárban Megélénkült a forgalom a salgótarjáni Állami Áruház­ban, amihez részben az is hozzájárult, hogy az áruház időről időre újdonságokkal kedveskedik a vásárlóknak. A szépet szerető nőknek ma a kínai selymeket ajánlja a hangosbeszélő: Száz vég, száz szín, száz minta! A férfiak­nak a német gyártmányú poliészter ingeket javasolják: A műszaki osztályon az új szürke Danúviát állják körül, amely nemcsak új színével hódít, de egy két módosítást is találhatunk rajta. Vennénk az NDK gyártmányú villany­borotva készülékből is, de már elfogyott. Magyar gyárt­mány a hálózatról tölthető zseblámpa. A játékosztályon az új csehszlovák műanyag labdák és a felfújható mű­anyag gyermek úszó medence a legnépszerűbb. De van va­lami, ami a nyár közepén már az őszre emlékeztet: Be­szerezhetők az összes általá­nos iskolai füzetek, előre cso­magolva a különböző osztá­lyok előírásai szerint. Meg­kezdődött az iskolaszerek vá­sára. Munkásvédelmi újítás Egy öntödében amúgy is me­leg van, a por sem ritka ven­dég. Hát még mikor ilyen hő­ség uralkodik, s ráadásul elrom­lik a ventillátor. Sok bosszúsá­got okozott a Salgótarjáni Acél­árugyár acélöntődéi ében is, hogy a ventillátor motorja gyakran felmondta a szolgálatot. A mo­tor cseréjéhez pedig legalább nyolc órás megfeszített munkára volt szükség. Ráadásául a szere­lőnek négy méter magasságban, közvetlenül a tető alatt kelleti dolgozni, s hogy a motorhoz hozzáférjen, a ventillátor egész oldalsó részét lebontania. Aztán leeresztette a ventillátor forgó részével együtt a földre — akkor végre elkezdődhetett a javítás, illetve motorcsere. Az öntödé­ben persze füllesztő meleg és fullasztó por. Deák Gyula lakatos újításával most megoldódott ez a probléma. Simon Sándor technikus segít­ségével a ventillátort hosszabbí­tott tengellyel. illetve tengely­kapcsolóval látták el. amelynek segítségével a motor teljesen kü­lönválasztható a ventillátortól. Ezzel, romlás esetén a motor cse­réje bármikor, villámgyorsan el­végezhető. szerűtlen alkatrész rendelés ma komoly gátja a karban­tartási-javítási költségek csökkentésének. A vállalatok sokszor arra „kényszerülnek” hogy saját műhelyeikben ál­lítsák elő többszörös költség­gel a szükséges alkatrészeket, holott ha erről idejében gon­doskodnak, jóval olcsóbb áron megvásárolhatták volna. Az előkészítés ilyen jellegű hibái miatt a tervezett javítási ha­táridőket túllépik és ez za­varja a termelési tervek idő­ben történő teljesítését. Szin­tén a szervezetlenség követ­kezménye a javítási-karban­tartási tervezett költségek túl­lépése, ezek utólagos megálla­pításának rendkívül nagy bi­zonytalansága. sőt teljes hi­ánya. Tulajdonképpen a jól szervezett, korszerű gép javí­tási eljárás ma azt követel­né meg, hogy szervezzük meg az alaktrészcserés, illetve bi­zonyos esetekben a gépcserés javítás feltételeit. A javítan­dó gépek egyes alkatrészeit ma még igen sok helyen sok­szor kisipari módszerekkel, drágán állítják elő, a javí­tandó gép sokszor hosszú ide­ig szétszerelve kiesik a ter­melésből és a javítandó gé­pek a termelő üzemrészekben maradnak, ahol hasznos terü­leteket foglalnak el, zavarva a termelést. Tetemes költ­ségeket takaríthatnának meg tehát vállalataink, ha legalább a nagyszámú azonos, vagy hasonló berendezés javítását központosítanák. Valóban, csak ezzel a módszerrel lehet­ne a gépcserés módszert is általánossá tenni. A karbantartásoknál — a közép — és nagyjavításoknál egyaránt — komoly hiányos­ság ma még az, hogy nem Az ipari vállalatok dolgozói a most soronkövetkező terme­lési tanácskozásokon újravá­lasztják az üzemi tanácsokat. Jelentős esemény ez a gyá­rak. üzemek életében, mert most választják ki azokat a rátermett dolgozókat, akik al­kalmasak lesznek arra, hogy részt vegyenek majd a válla­lat termelési tevékenységé­nek irányításában, ellenőrzé­sében és segítésében. Az üze­mi tanácsok újjáválasztásá- ról érdeklődtünk Sándor Ist­ván elvtársinál, a Szakszerve­zetek Nógrád megyei Tanácsa vezető titkáránál. — Hogyan értékeli az üze­mi tanácsok eddigi tevé­kenységét? — Üzemi szakszervezeti szerveink, a dolgozók alkotó kezdeményezését, az üzemi demokrácia szélesítését igye­keztek kibontakoztatni a ter­melésben és a vezetésben egyaránt. Van előrehaladás a vezetők és a dolgozók együtt­működését illetően is. Az üzemi tanácsok eddigi működése azt bizonyítja, hogy ahol a mozgalmi és gaz­dasági vezetők felismerték a kollektív vezetés jelentőségét, az üzemi tanácsok segítő ere­jét, azok fontosságát, segítsé­get tudtak adni a tervek tel­jesítéséhez, a gazdasági veze­tés sokrétű feladatainak meg­oldásához. Az üzemi taná­csok azonban sok helyen nem tudták megoldani feladataikat. Ezt bizonyos mértékben raj­tuk kívülálló okok idézték elő. A megyében is nem egy helyen találkoztunk olyan gazdasági és szakszervezeti vezetőkkel, akik túlbecsülték saját vezető képességüket, és akarva, akaratlanul nem vet­ték figyelembe a dolgozók vé­leményét. Voltak olyan jelen­ségek is, hogy nem igényel­ték az üzemi tanácsok segít­ségét, sőt azon tevékenyked­afakulhatnak ki a megfelelő nyilvántartási módszerek. En­nek következtében a válla­latok többsége nem tudja még ma megmondani mibe került valamely gép javítása. Csak külön kigyűjtés útján lehet megállapítani, hogy egy- egy gép megjavítása miatt mennyi állásidő, a javításra fordított munkabérnek és al­katrésznek költségei milyen mértékben jelentkeztek. A ja­vítási költségek nyilvántartá­sának elhanyagolása lehetet­lenné teszi a költségek elem­zését, vizsgálatát, s ezzel együtt megfelelő intézkedések kidolgozását a költségek csök­kentésére. Összefoglalóan az eddigiek alapján a karbantartási tevé­kenység színvonalának emelé­se céljából az alábbi főbb szempontokra kell kiterjednie a szervezésnek. A termelő berendezések idő előtti elhasználódásának meg­előzésére tervet kell készíte­ni. Úgy kell a karbantartási közép- és nagyjavítási mun­kákat megszervezni, hogy a javítások a termelés minél kisebb kiesésével járjanak, ezért időben biztosítani kell a szükséges javító létszámot, a javítási munkák elvégzésé­hez szükséges gépeket — se­gédberendezéseket, alkatrésze­ket és anyagokat. A javitási költségek csökkentése megfe­lelő nyilvántartások vezetését követelik meg, csak így vá­lik lehetővé az egyes költ­ségtényezők csökkentését szol­gáló intézkedések kidolgozása, a javítási ciklus időtartamá­nak csökkentése. Végső so­ron tehát a tervszerű mege­lőző karbantartás a vállalati gazdálkodásban egy olyan rendszer kialakítását, szerve­zését igényli, mely magában foglalja mindazokat a szer­vezeti és műszaki intézkedé­seket. amelyek biztosítják a termelő berendezések várat­lan romlásának megelőzését, a javítási költségek csökken­tését. Kahulits István tek, hogy bebizonyítsák élet­képtelenségüket. Az ilyen ve­zetőknek azért volt ellenszen­ves az üzemi tanács, mert a rossz emlékű „munkástaná­csok” utódját látták benne, Ezeket a szubjektív akadá­lyokat kell leküzdeni a most következő választásokon és fel kell számolni az egyes emberek szemléletében még ma is meglévő előítéleteket. Meg kell értetni és érteni minden mozgalmi és gazda­sági vezetőnek, hogy az üzemi tanácsokra szükség van, ez lehetőség a dolgozók széle- sebbkörű bevonására a veze­tés munkájába. Látni kell, hogy a szocialista üzemveze­tésnek elengedhetetlen feltéte­le az üzemi demokrácia mind- szélesebb körű kiterjesztése, — Jelenleg hol tartanak az előkészítő munkában? — A kormány és SZOT el­nökségének módosított hatá­rozata kimondja, hogy a ter­melő vállalatoknál a szak- szervezetek irányítása mellett üzemi tanácsot kell választa­ni, mindazoknál az iparválla­latoknál, ahol szakszervezeti bizottság működik és a dolgo­zók létszáma a 100 főt meg­haladja. A határozat az üzemi tanácsok fő feladatát a terv- gazdálkodás segítésében, az állami vagy társadalmi tulaj­don megszilárdításában, vala­mint a vállalat egy személyi felelős Vezetői munkájának segítésében szabja meg. Ki­mondja, hogy az üzem létszá­mától függően 11—13 főt le­het választani. A választás előkészítése so­rán az MT- és a SZOT már említett határozatát az SZMT elnöksége megküldte minden szakma megyebizottságának és minden alapszervezetnek. A különböző tanácskozásain­kon hangsúlyoztuk, hogy a választás lebonyolítása, az üzemi tanácsok működtetése az SZB-ok feladata. Éppen ezért a most sorra kerülő ter­melési tanácskozásokon a vá­lasztás lebonyolításának fele­lősségteljes munkáját az üze­mi bizottság végzi, a műhely­bizottságok és a bizalmiak be­vonásával együtt. Az előkészítési munka so­rán meg kell határozni min­den alapszervnek a választási agitáció feladatait, valamint, hogy harcoljanak a téves né­zetekkel és előítéletekkel szem­ben. Most folynak a felméré­sek, hogy melyek azok a gyáregységek, osztályok, vagy műhelyek, ahol üzemi taná­csot kell választani. Gondos­A Salgótarjáni Acélárugyár új hideghengerművében ez év tavaszán kezdődtek meg a hi­degen hengerelt dinamósza- lagacél hazai gyártási kísérle­tei. Eddig főleg borsodnádas- di melegen hengerelt dinamó­szalagot alkalmaztak gép és villamosmotorgyáraink. A na­gyobb minőségi követelmé­nyeket támasztó motorok gyártásához külföldről bizto­sították a hidegenhengerelt di­namószalagot. A hidegenhen­gerelt dinamószalag ugyanis a hajlékonyabb, különleges szerkezeti tulajdonsága miatt jobb hatásfokú, az elektro­mosáram hatására nem meleg­szik és vasvesztesége is sok­kal alacsonyabb mint a me­legen hengerelt szalagacélé. A külföldivel azonos öt­vözésű és hatékonyságú digamóacél gyártási tech­nológiáját Salgótarjánban dolgozták ki. Ennek alapján a dunaújvá­rosi kohászok vállalkoztak az alapanyag gyártására. A du­naújvárosiak már az első csa­polásoknál megfelelő eredmé­nyeket értek el, s a salgótar­jáni hideghengerészek a kül­földivel azonos minőségű di­namószalagot állítottak elő. A 2-3 százalékos szilícium tar­kodni kell arról, hogy minél szélesebb körben megismer­jék a szakszervezeti aktivis­ták a műszaki, gazdasági ve­zetők a kormány és a' SZOT határozatát, annak elsősor­ban politikai, és gazdasági jelentőségét. Arra kell töre­kednünk, hogy a vállalat min­den számottevő üzemrésze, nők, fiatalok megfelelően kép­viselve legyenek a tanácsban. Olyan köztiszteletben álló dol­gozókat jelöljenek, akiknek ügyszeretete, szakmai ismere­te megfelelően érvényre jut­tatja majd az üzemi tanácsok jogkörét j — Miben szabjá meg az üzemi tanácsok és a szak­szervezet feladatát? — A megválasztott üzemi tanácsok tagjaival a szakszer­vezeti bizottságok a választá­sok után vitassák meg az ide­vonatkozó határozatot, közö­sen kell hogy kialakítsák az üzemi tanács munkamódsze­rét és munkatervét, mely a tervszerű munka egyik felté­tele. A munkatervben meg kell határozni a tárgyalásra kerülő témákat. A tanács­ülések eredményessége érde­kében.. az egyes kérdések megbeszéléséről, az ott hozott határozataikat írásba kell foglalni. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságok rendszeresen ellenőrizzék és követeljék meg az üzemi tanács hatá­rozatainak megvalósítását, mert csak így lehet eredmé­nyes tevékenységük. Szüksé­ges a rendszeres támogatás az SZMT és a szakmai me­gyebizottságok részéről is. Segíteni kell működésük még- kezdését és a gyakorlat során észrevételeikkel, javaslatok­kal kell munkájukat jobbá tenni. A múlt gyakorlatával ellentétben a szakszervezeti és az állami vezető szervek kötelesek érvényt szerezni az üzemi tanácsokról szóló hatá­rozat előírásainak. Figyelem­mel kell kísérni elsősorban az üzemi, de a felső szakszerve­zeti szervek részéről is, hogy az igazgatók a határozatban megjelölt esetekben kikérik-e a tanács véleményét, azt fi­gyelembe veszik-e, hogyan biztosítják az ellenőrzési jog­kör ellátásához szükséges fel­tételeket. Ahhoz, hogy az üzemi ta­nácsok betölthessék hivatá­sukat, a gazdasági és moz­galmi szervek hathatós támo­gatása szükséges — fejezte be nyilatkozatát Sándor István elvtárs. talmú alapanyagot az új hi­deghengermű berendezésein, a KVARTON és a húsz henge­res berendezésen alakították dinamószalaggá, természetesen különböző hőkezelő eljárások­kal kieégészítve a gyártási folyamatot. Az első 289 kilo­gramm dinamószalagot az aszódi Ipari Műszergyár dolgo­zói hermetikusan zárt hűtőgép­motorok gyártásához alkal­A gyár műszaki vezetői az alapos ellenőrzés után elismerő levelet küldtek Salgótarjánba és újabb szállítmányok küldéséi kérték. Szerdáig az ország más gyáraiból is beér­keztek az első megrende­lések. ízek alapján már az idén négyszáz tonna, jövőre több mint ezer tonna hidegenhen­gerelt dinamószalagot gyárta­nak Salgótarjánban. A hideg- genhengerelt dinamószalag ti­zenhétezer forintos vtonnán- kénti kereskedelmi árát fi­gyelembe véve a népgazda­ság számára jelentős megta­karítást hozó új gyártmány­nyal gazdagodott iparunk a dunaújvárosi és a salgótar­jáni kohászok együttműködé­sének eredményekén* Reggeli forgalom a Pécskő utcai buszmegállónál Dudok Ferenc forgalmi szolgálattevő indítja a Nógrád- megyer-Szécsény vonalán közlekedő autóbuszt ««(iiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiMimiiiiiiiHiiiHiiiiiiiMaiiMHniiiiHiiiiiiiiMiiiiiiiiiiimiimiiiiimiiiiMiiHiiiiiiiiiiiiiimiHiiiiiiiimiiHimiHiiiimiMiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiHiiiiiuiiiniiiiiiHiiiiiiiimiimtiiiiiiiinimmiiiiiiiiii A műszaki fejlesztés fóruma Karba ula rí sín, a javítások szervezése Dunaújvárosi és salgótarjáni kohászok együttműködése i

Next

/
Thumbnails
Contents