Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-29 / 52. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Népűi AZ- MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVf. 52. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR 1963. JÜNIUS 29. Hruscsov Berlinben IVagy díszpompával fogadták Hruscsov elvtársat — Gomulka, Híovotny és Kádár elvtárs Is részt vesz az ünnepségeken Az NDK-ban és különösen Berlinben már napok óta nagy érdeklődéssel várták Hruscsov- nak az SZKP Központi Bi­zottsága első titkárának. a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének érkezését. A pén­tek reggeli berlini lapok orosz és német nyelvű feliratokkal köszöntötték az illusztris ven­déget és méltatták \ a látoga­tás nemzetközi jelentőségét. Miután nyilvánosságra került, hogy Walter Ulbricht 70. szü­letésnapjára Berlinbe érkezik Gomulka. a Lengyel. — és Novotny a Csehszlovák Kom­munista Párt első titkára is elterjedt az a hír. hogy raj­tuk kívül más szocialista or­szágok párt és kormány ve­zetőinek látogatására is szá­mítanak. Az előzetes jelenté­sek szerint Hruscsov előrelát­hatólag egy hétig tartózkodik az NDK-ban, ez alatt az idő alatt párt és államközi tár­gyalásokat folytatnak a részt­vevő szocialista országok ve­zetők A Hruscsovot szállító kü- lönrepülőgép pénteken 14 óra­kor érkezett meg a Schöne- feld-i repülőtérre, ahol a Né­met Demokratikus Köztársa­ság párt- és állami vezetői, élükön Walter Ulbricht elv­társsal fogadták a szovjet kormányfőt. A repülőtéren és az onnan Pankowig, Hruscsov szállásáig vezető mintegy har­minc kilométeres útvonalon több tízezres tömeg virágcsok­rokkal és a béke mellett tün­tető jelszavakkal fogadta Hruscsovot. Berlinben a város­háza előtti téren nagygyűlé­sen találkozott a szovjet párt­Aratásra készülünk Tavaly a karancslapujtői Uj Barázda TSZ-ben az aszá­lyos időjárás ellenére kima­gasló 13,6 mázsás átlagter­més értünk el búzából, ami azt eredményezte, hogy jelen­tősen növelte jövedelmünket a terven felüli kenyérgabona­termés. Az ősszel úgy lát­tunk munkához, hogy az idén is gazdagon teremjen a búza s 450 holdnyi kalászos terü­letünk továbbra is emelje a szövetkezeti tagság jövedel­mét. Ezért mindazokat a fel­tételeket — vetőmag, műtrá­gya, talajmunka, vetésidő — biztosítottuk, melyek alapve­tő feltételei a jó termés beta­karításának. A kemény, nagyon hideg és hosszantartó tél vetéseink­ben kiritkulást nem okozott, amit elsősorban a vetőmag jó mennyiségi adagolásának tu­lajdonítunk. Csupán a májusi csapadékhiány idézett elő kényszerérési tüneteket egyes területrészeken, ahol a talaj vízgazdálkodása nem megfe­lelő. Egyébként eddig az időjá­rás kedvező volt, előzetes becslések szerint búzából és rozsból előreláthatólag 12-13 mázsás átlagtermésre számít­hatunk. Természetesen, jól tudjuk, hogy ez még csak becslés, hiszen a búza még nem került magtárba. S azt is jól tudjuk, hogy a jó ke­nyérgabonatermés még nem oldja meg egy gyenge szövet­kezet minden gondját, még sok nehéz feladat, szorgos munka vár szövetkezetünk minden tagjára. Szövetkezetünkben tehát 450 holdon kell megoldanunk a kalászosok aratását és csép- lését, A munkák elvégzése nagy gondot okoz. Százhúsz holdat kézzel aratunk, s erre a területre részben helyből részben kívülről már meg is szerveztük a munkacsapato­kat. A fennmaradó 330 hold learatásához a Karancskeszi Gépállomás egy aratógépet és egy kombájnt biztosított, de ez a két gép csak 180 hol­don tudja az aratást illetve az aratást és cséplést ide­jében befejezni. Nincs bizto­sítva tehát 170 hold kalá­szos veszteségmentes aratása. Ezért állandóan sürgetjük a gépállomást, hogy még két aratógépet bocsásson rendel­kezésünkre. de megnyugtató választ mindezideig nem kap­tunk. Már arra is hajlandók lennénk, hogy aratógépet vá­sároljunk, csakhogy nem kap­tunk kiutalást vásárlásra. Megszerveztük azokat a munkacsapatokat is, amelyek a kereszteket rakják és a be- hordást végzik, s ezt a két fontos munkamenetet premi­záljuk is. Reméljük, hogy ne­hézségeinket sikerül leküzde­ni. s időben eleget tehetünk kenyérgabonából a szerződés- ses kötelezettségeinknek és az Alkotmány ünnepét a csép- lés befejezésével köszönthet­jük. Fazekas Márton mezőgazdász Karancslapujtő vezető a német dolgozókkal, amikor is tolmácsolta a Szov­jetunió népeinek baráti üd­vözletét. és a leszerelés, a bé­ke, az általános emberi jó­lét emelésének kérdéseiről tartott beszédet. Ülésezik a Megyei Tanács Napirenden a II. 5 éves terv tanácsi beruházásai Tegnap délelőtt kezdődött a Megyei Tanács rendes ülésszaka ma ér véget. A tanácskozás a lakosságot talán leginkább érdeklő és érintő kérdéssel: a második ötéves terv beruházásai végrehajtásának megvitatásával, a beru­házási tevékenység tapasztalatainak, tanulságainak megvo­násával kezdte munkáját. Az erre vonatkozó előterjesztést Illés Miklós elvtárs, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese tartotta. A vaskos, het­ven oldalas jelentés, amelynek szerzője igénybe vette a Tanács által létrehozott beruházási ideiglenes bizottság és a végrehajtó bizottság illetékes szakosztályainak vizsgálatát, tapasztalatait, részlegesen tájékoztat a beruházások vala­mennyi szektorának jelenlegi helyzetéről. Az ülésen részt vett Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára, megyénk or­szággyűlési képviselője, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő és Köböl József, az Országos Tervhivatal főosztál yvezetője. Mindenekelőtt világos/ hogy a második ötéves terv évei a korábbi időszakkal szemben, kitűnnek a megyei beruházási tevékenység megélénkülésével, sokrétűségével és a beruházott összegek nagyságával. A ta­nács hatáskörébe tartozó ipar valamennyi ága, a kereskedel­mi hálózat gyorsütemű fejlő­désnek indult ezekben az években. Jelentős összegek szolgálják a megyei oktatás­ügy és népművelés felemelke­dését, a mezőgazdaság fejlesz­tését, a kommunális szolgál­tatások megjavítását. A be­számoló legkiemelkedőbb té­tele a megyeszékhely rekonst­rukciójával kapcsolatos beruházásokról szól. min­denekelőtt a nagyarányú lakás és középület épít­kezések végrehajtásáról, helyzetéről, az ebben szer­zett tapasztalatokról. Többször hangoztatták már, hogy Nógrád megye a korábbi politikai és társadalmi meg­A nyári egészségvédelem feltételei: Védőételek - légytelenítés - fertőtlenítés a tisztálkodás biztosítása Egészségügyi vezetők nyilatkozata Nagynehezen bár, de megérkezett végre a kánikula. Időszerű, hogy arról beszélgessünk dr. Deák Ferenccel, Salgótarján Városi Tanácsa vezető főorvossával és dr. Kraj- csovics Pállal, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatójával, milyen előkészületeket tettek az egészségügyi szervek a város ipari és a falusi mezőgazdasági dolgozók nyári egészségvédelme érdekében. Május 26-án teljesítette féléves tervét a szurdokpüspöki parafakőgyár Tulajdonképpen már nem így hívják, sőt, amióta el­hagyta ezt a nevet, nem is egyszer cserélt gazdát és el­nevezést. Most hivatalosan így nevezik: Budai Tégla- és Cse­répipari Vállalat 11. számú telepe. Dehát nem is ez a fontos, hanem az, hogy a szomszédságban kitermelt és itt, a telepen megőrölt kova­föld értékes alapanyaga kü­lönböző hőálló szigetelő anya­goknak, kemencebélésnek, de ezenkívül sokat használnak belőle a gyógyszergyártásban antibiotikumok tenyésztéséhez, üveggyárak finomcsiszolásá­hoz; a megrendelők közé tar­tozik a pamutipar, sőt, még az oxigéngyár is. A telep kis kollektívája — összesen 72-en vannak most, ebből is 16 a kiskorú, akik időszaki munká­ra szegődtek ide — példamu­tatóan teljesíti kötelezettsé­geit. Tekintve, hogy a mun­kát jól készítették elő, tarta­lékaik voltak megfelelő meny- nyiségben, télen sem állt a termelés. Részben ennek is köszönhető, hogy féléves ter­vüket már május 26-ára befe­jezték, azóta minden vagon termék terven felüli teljesít­mény. Jelentős export-szállít­mányok is elindulnak innen Hollandiába, a Német De­mokratikus Köztársaságba, Svédországba. — Milyen intézkedésekre volt szükség Salgótarján nagyipari üzemeiben a nyári nagy me­leg leküzdésére?­— Megyénkben és ezen be­lül elsősorban Salgótarján nagyüzemeiben rendszeresen kapnak a dolgozók védőételt. Ezek adására fokozottabban szükség van a nyári hónapok­ban. Legtöbb nagyüzemünk­ben C vitamindús védőételek helyettesítésére • nyáron első­sorban bogyós gyümölcsöt adunk, ebből fejenként fél kilogrammot kap naponta a dolgozó. Az ólomártalmas he­lyéken ezenkívül félliter te­jet is kapnak a munkások. Az egészségre ártalmas festékoldó szerekkel dolgozóknál ugyan­csak C-vitamin tartalmú gyü­mölcsöt biztosítanak. A kvarc­tartalmú anyagokkal foglalko­zók (öntödei, öntvénytisztító munkások stb.) szintén napi félliter tejet kapnak. A me­legártalom kiküszöbölésére kohászati üzemeinkben a ke­mencéket úgynevezett vízfüg­gönnyel látják el, az üveggyá­rakban pedig légzuhanyt al­kalmaznak. Ezeken kívül min­den melegártalmú munkahe­lyen korlátlan mennyiségben fogyaszthatnak szódavizet a dolgozók. A legmelegebb mun­kahelyek közelében naponta többszöri frissítő zuhanyozási lehetőség van a műszak után­ra biztosított meleg-hideg für­dőn kívül is. Az üzemi orvo­sok feladatkörébe tartozik a meleg munkahelyek gyakrab- bi ellenőrzése. A dolgozók sa­ját érdeke, hogy a nyári me­legben is használják a balese­tek megelőzése érdekében a munkavédelmi felszereléseket más évszakokhoz hasonlóan. — Salgótarján városban milyen egyéb óvintézkedésre került sor a nyári fertőzőbe­tegségek megelőzésére? Munkatervszerűen rendsze­resen ellenőrizzük a kutakat, csapokat. Panasz esetén so- ronkívül is kimegyünk és szükség szerint tesszük meg az intézkedéseket. Így például közel húsz salgótarjáni kút fokozottabb klórozására volt szükség a bőséges csapadék bejutásával esetleg szennye­ző, fertőző anyagok kiküszö­bölésére. Ezenkívül a piaci szeméttárolókat naponta légy- telenítik. A szennyvízcsatorna fertőtlenítésére ugyancsak gyakran sor kerül. Sűrűn lá­togatjuk ezekben a nyári na­pokban a piacot. A gyakori gombamérgezések elkerülése él ót).kében ez úton is- felhív­juk a lakosság figyelmét, hogy csak az egészségügyi osztály bélyegzőjével ellátott igazolás­sal rendelkezőktől vásárolja­nak gombát. A nyári betegségek elkerü­lése érdekében ezekben a na­pokban gondosabban figye­lemmel kísérjük a bacilusgaz­dák környezetét, ellenőrizzük, hogy a számukra előírt élet­mód szerint élnek-e. Gyak­rabban légytelenítjük az óvo­dákat, bölcsődéket, hiszen a légy a gyermekek körében gyakran terjeszt hasmenést, egyéb betegséget. Az élelmiszer kezelők sze­mélyi higiéniája is igen fon­tos. Ebben is sokat segíthet a lakosság, s a Vöröskereszt egyre szélesedő aktívahálóza­ta is megkönnyíti az előreha­ladást. Hiszen a legtöbb ilyen problémát társadalmi úton tudjuk legmegnyugtatóbban megoldani. Aktívabb támoga­tást várunk a terület egész­ségügyi felelősétől, a körzeti orvostól is. — Melyek a legfontosabb tudnivalók -a mezőgazdasági dolgozók nyári egészségvédel­méről? — A nyári mezőgazdasági munkák fokozódásával szük­séges, hogy az egészségügyi szolgálat is folyamatosan for­dítson gondot a mezőgazdasá­gi dolgozók egészségvédelmé­re. Ebből a célból már meg­történt felmérések szerint ta­lán legfontosabb a körzeti or­vos szerepe. Pontos, hógy tartsa a kapcsolatot a tsz-ek, állami gazdaságok vezetőivel és az ott lévő vöröskereszt ak­tívákkal az ivóvíz, az élelmi­szerek elhelyezése, a tisztál­kodás körülményeinek megja­vítása, illetve biztosítása ér­dekében. Rendszeresen felül kell vizsgálni a kutak vizét, biztosítani kell az ivóvízszük­ségletet ott is, ahol nincs jó ivóvizű kút. Alkalmas e célra a 4—5 naponként forróvízzel kiöblített, csappal ellátott hordó, melyet helyes kívülről nedves szalmakötéllel körül­fonni. A nyári munkák idején fel­állított idénybölcsődékben ugyancsak szükséges az egész­ségügyi követelmények mara­déktalan betartása. A KÖJÁL lehetővé teszi olyan helyeken, ahol igényt tartanak rá — és ez csépléskor különösen fon­tos —, csoportos fürdés bizto­sítását is. Mindössze annyit kérünk, igényüket a dolgozók 5—6 nappal előre Jelentsék — fejezte be a nyilatkozatát dr. Deák Ferenc és dr. Krajcso- vics Pál. becsülésen túl ma már abban is érzi országos megbecsülé­sét, hogy gazdasági és kultu­rális fejlesztésére az állam minden eddiginél hatalma­sabb összeget áldoz. Az öt­éves terv esztendei alatt több mint egymilliárd forintot köl­tünk beruházásokra, ha ehhez hozzászámítjuk a nem tanácsi irányítású üzemek, intézmé­nyek fejlesztésére adott pénz­összeget, kiviláglik. hogy több, mint kétmilliárd 200 millió forint szolgálja Nógrád felemelkedését. A tanácsülés által elfoga­dott jelentés szerint a tervidő­szak 1961. és 1962. évre elő­irányzott tennivalóit túlszár­nyaltuk, amelyre az adott le­hetőséget, hogy a népgazdaság fejlődése következtében az éves operatív tervek is gyara­podhattak. A beruházási tervekben elő­írt összegek felhasználását te­kintve az ötéves terv első két esztendejének szinte vala­mennyi szektorban túlteljesí­tés mutatkozik. így például a könnyűiparban 351,1 százalé­kos a teljesítés. Ennek kö­szönhetően bővülhetett a Ba­lassagyarmati Bútorgyártó Vállalat, a Patyolat, a Nyom­da és más vállalatok gépi berendezésekkel, {így bővülhe­tett a Balassagyarmati Vas­ipari és Javító Vállalat nehéz­konfekció részleggel, Szécsény egy redőnyü zemmel. Két év alatt jóval több. mint kétmillió forintot for­dítottak a tanács könnyű­ipari szektorának fejlesz­tésére. amely a további évek során a salgótarjáni nyomda és sajtó­székház, valamint más beru­házások során még tovább gazdagodik. Ugyancsak bővül a megye élelmiszeripara, első­sorban a sütőipari üzemek építésével. Épül a salgótarjáni kenyérgyár, jövőre hozzákez­denek a pásztói sütőüzem épí­téséhez is, amelyre mintegy 16 millió forintot fordítanak. Építőipari beruházási prog­ramját 205,7 százalékra telje­sítette a tanács. Erre a tete­mes túlteljesítésre is azért ke­rülhetett sor, mert már a terv végrehajtása során engedé­lyeztek különböző módosítá­sokat felsőbb szervek, a fel­merülő szükségletek még jobb kielégítése érdekében. E be­ruházások közül kiemelkedik a megyei tanács tervező iro­dájának székház-építése, amelyhez a tervek időben ren­delkezésre állottak úgy, hogy a kivitelezést már az idén el lehetett kezdeni. Biztosítják a pénzügyi fedezetet a tanácsi építőipari vállalat 100 férőhe­lyes munkásszállásának meg­építéséhez is, amelyre előre­láthatólag 1964—65-ben kerül sor. Tavaly kezdődött meg a sal­gótarjáni szálloda építése, amely a belkereskedelmi jel­legű beruházások legjelentő­sebb tételét képezi. Emellett tanácsi beruházásból több perembolt létesült már eddig is, az ötéves terv során pe­dig újabb peremboltokat nyitnak. A megyeszékhely kereskedel­mének színvonalát emeli majd, a tervidőszak hátralevő (Folytatása a 2. oldalon.) Rendezik és névtáblával látják e! az új városrészek utcáit Salgótarjánban Salgótarján új városrészei­ben, valamint az eddig még elnevezés nélküli utakon, ut­cákon sor kerül névtáblák fel­állítására, valamint a kör­nyék rendezésre. Az igazgatási és építési köz­lekedési osztály javaslata alapján az alábbi utak és ut­cák elnevezésére kerül sor a közeljövőben. Kőművesköz elnevezést kap a Tanácsköz­társasági emlékfa mögötti sza­kasz. A 3134. sz. művésztele­pet Izsó Miklós, a 3125. szá­mút pedig Derkovits Gyula utcának nevezik el. A Megyei Tanács és a Nemzeti Bank közötti rész Pollák Mihály ne­vét veszi fel. A Lőwy Sándor utca folytatását Játszó utcá­nak nevezik el, ami azt is je­lenti, hogy oda járművek nem mehetnek be. A Megyei Ta­nács mögötti rész Lovász Jó­zsef útról nyíló új város ré­szét Schujer Ferenc utcának nevezik el. A Vasvári Pál ut­cából nyíló, el nem nevezett utca az Űjakna nevet kapja. Az ugyancsak ebből az utcá­ból nyíló köz Vasvári Pál köz lesz. A Május 1 út és a Fel- szabadulás utca közötti köz Meszes köz nevet kapja. Kő­vár egyik útja a Derczky Má­té nevét veszi fel, a Kővár szeméttelep felé menő útcája Erdész út nevet kap. Kővár felső része Esze Tamás, Kő­vár Baglyasalját összekötő útja Mezei út nevet kap. Á Károly-telepen lévő házsort Korvin Ottóról nevezik el. Baglyasalja András-telep Ka­kukk József utca lesz, Bag­lyasalja földmű ves^zövetke­zettel szembeni része Furák Teréz köz nevet kap. A Pécs- kő utca vége, a mostani Kavi­csos Kazinczy Ferenc, a Kavi­csos másik része Berzsenyi Dániel utca lesz. Baglyasalja Sára-telepet Szamuely Tibor, az Eperjes-telep Fűrész-telepi pel szembeni része Katona József utca lesz, a telep má­sik részét Fazekas Mihályról nevezik el. A baglyasaljai új házhely kiosztó területet Frankel Leó utcának hívjék majd. A Forgács-telep alsó részén eddig el nem nevezett utcát Liszt Ferenc névtáblá­val látják el. A Nagy állomás egyik része Gárdonyi Géza, másik része Mikszáth Kálmán nevét veszi fel. A Paptagot Kertész utcának, a Baglyasi út és a MÁVAUT közötti te­rületet Fülemüle utcának, a KISZ lakótelepet Ifjúgárda útnak nevezik el. A város egyes részelnek fej­lődése, valamint a magánépít­kezések rohamos növekedése is szükségessé tette az új ut­cák és utak megjelölését és elnevezését. Könnyebbé válik ezáltal a posta, a MÁV és kü­lönböző hatóságok és szervek kézbesítési munkája is. A megjelölt utcákon a házszá­mokat is kiteszik. i

Next

/
Thumbnails
Contents