Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-26 / 51. szám

4 I nógrádi népújság 1963. június 26. Népi zenekarok vetélkedője Bal assagy arm a 1 o n Népi zenekarok kisfeszti- válja volt az elmúlt szomba­ton Balassagyarmaton. Négy jóképességű együttes: a Heve­si Művelődési Ház. a Szolnoki Tisza Együttes, ü Balassagyar­mati Földművesszövetkezet és az Abonyi Földművesszövet­kezet népizenekara mérte ösz- sze tudását. A Mikszáth Művelődési Ott­honban délután megrendezett versenybemutatón. — a zsűri megállapítása szerint, — te­hetséges zenészek adtak egy­másnak találkozót. A hevesi és szolnoki zenekarok lelkes, életéi, munkásságát Réti Zol­tán zenetanár méltatta, majd dr. Bertalan Ákos, a balassa­gyarmati szimfonikus zene­kar vezetője ismertette a ve­télkedő eredményét. A fesz­tivál szereplőinek Kmetti Kálmán, a balassagyarmati •városi tanács elnökhelyettese nyújtotta át az okelveleket és ajándéktárgyakat. majd az együttesek színvonalas hang­verseny keretében mutatták be tudásukat a nagynvílvá­nosság előtt is. ■ Indulnak a nyári kullurmunkás továbbképző tanfolyamok Július elejétől megkezdődnek a nyári továbbképző tanfolyamok a népművelési munka különböző területein. A hónap első napjától kéthetes továbbképzés indul a salgótarjáni fiú diákotthonban a megye szín­játszó, tánc és bóbvezetöi részé­re, ahol szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket gyűjthet­nek. Július 8-t ól a függetlenített népművelőknek indul egyhetes tanfolyam a művelődési munka feladatainak, irányelveinek ala­posabb megismertetésére, a me­gye könyvtárosai pedig június utolsó napjait használják fel a munkájukkal kapcsolatos teendők megvitatására. Cirkuszok nyári vendégjátéka fiatal muzsikusokból tevőd­nek, — akik — igen dicsére­tesen, — játékukat teljesség­ben a zenének rendelik alá s műsorválasztásban is jó utón haladnak Konkoly Aladár, il­letve Kállai Janos irányítá­sával. Ha mostani igényes­ségüket tartani tudják, szép fejlődési lehetőség előtt áll­A nyári hónapokban több nagy­hírű művészegyüttes. cirkusz vendégjátékára kerül sor Salgó­tarjánban. Július 2*—28-án ismerkedhetünk meg a külföldi vendégek sorát megnyitó Bukarest Cirkusz tár­sulatával, majd .a világszerte is­mert Africans Együttes látogat el augusztus 31-én kétnapos sze­replésre Salgótariájiba. A nyári cirkuszprogram kiemel­kedő eseményének Ígérkezik a Moszkvai Cirkusz szeptember 24— 25—36-1 előadássorozata a me­gyeszékhelyen. ahonnan 27-én Pásztóra is ellátogat. nak mind a hevesiek, mind a szolnokiak. ÜVEGGYÁR (Mustó János grafikája) előkészületek a Madách centenáris évre A balassagyarmati népi ze­nekar Bárányt János vezetésé­vel. — mint hivatásos együt­tes. — jól összefogott, kultú- lált játékot nyújtott. Különösen nagy tetszést és elismerést keltett a versenyen Gudai Farkas Mihály prímás­sal az élen az abonyi föld­művesszövetkezet népi zene- kara, amely a zsűri vélemé­nye szerint mindhárom együt­tes erényét egyesíteni tudta s élménnyé emelte műsorát, A versenyjáték után este megrendezett nyilvános bemu­tató a balassagyarmati szüle­tésű Rózsavölgyi Márk zene­szerzőre való emlékezés je­gyében zajlott. A múlt szá­zad első felének Petőfi által is megörökített muzsikusának Megkezdődtek az Madách Imre. a nagy drámaköl­tő halálának 100. évfordulójára emlékezünk a jövő év októberé­ben. A jelentős irodalmi centená­riummal kapcsolatosan a Ma­dách Emlékbizottság széleskörű eseménysorozat programját állí­totta össze, amelynek megvalósí­tásában a partszervezetek, a Ha­zafias Népfront, egyéb társadalmi szervek és az Iskolák közreműkö­dése is számottevő. Tekintve, hogy az ünnepségek lebonyolítása nem kizárólag megyei, de orszá­gos ügy, ezért a programot az. országos tervekhez hangolva ál­lította össze az cmiéki.zottság. Ennek megfelelően már meg­kezdődött a csesztvei Madách kú­ria rendbehozatala, intézkedések történnek az épületben lakók el­helyezésére. «körülkerítik a kúria parkját s az évforduló idejére emlékmúzeumot rendeznek be a költő egykori otthonában. Az emlékmúzeum berendezését a Palóc Múzeum és a Peiöft Iro­dalmi Múzeum vállalta es végzi s itt a hazai tárgyi relikviákon kívül bemutatásra kerül a Cseh­szlovákiában levő Madách-csal kapcsolatos gyűjtemény is. A ha­zai ünnepségek lebonyoliíása után a magyar és csehszlovák anyag­ból Aisósztregován rendeznek ki­állítást. A tervek szerint a centenárium alkalmából a megye irodalmárai­nak. történészeinek összeállításá­ban könyv jelenik meg. amely számot ad Csesztve történetéről, különös tekintettel arra » nyolc- esztendős időszakra, amikor Ma­dách a községben élt és alkotott. Ismerteti a könyv a költő életraj­zát. alapos részletességgel cseszt­vei és balassagyarmati tevékeny­ségér megmutatja Madách helyét az irodalomban és fényképanya­got ad közre a költőről, a család­ról, a jelentősebb relikviákról, a csesztvei kúriáról. Madách fájá­ról. a balassagyarmati volt me­gyeházról, ahol hivatalt viselt, az ecsegi templomról, amelyben es­küvőjét tartották, a balassagyar­mati szobráról, sztregovai sírem­lékéről és a jelenlegi Sztregova- ról. Sor kerül az évforduló kereté­ben Csesztvén emléktábla leleple­zésre. Balassagyarmaton az író- szövetség és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia támogatásúval irodalmi vándorgyűlés megrende­zésére. Ülést tart Balassagyarma­ton a Nógrád megyei írók cso­portja. a TIT közreműködésével ismeretterjesztő előadások lesz­nek, a megye középiskoláiban pedig Ki mit tud? versenyeket tartanak az év folyamán, amelyek Madách életének, munkásságának széleskörű megismertetését céloz­zák. A Madách Emlékbizottság az év­fordulón az alsósztregovai sírem­lék és a környezet rendbehozata­láról és megkoszorúzásáról kül- döttségileg gondoskodik s a méltó megemlékezés érdekében kapcso­latot teremt a prágai Irodalmi Szövetséggel. lluitiliuniitMiiiMnminMiiiHiMiiiMililuHiiiniMimMfHtHnnmHHimiffmrmmmmmtitiMmiiiiHiMfMinunmtnmmtiHutnnmMiMiMiHitMHiitmHniiniiiimuiiiiiiiHtuiiiiMmnNttmiimmtutiimmitMMiiir A magyar írásnak elmúl- " hatatlan, örök holnapja van —hirdette Bródy Sándor, aki éppen száz. esztendeje, 1863. június 23-án született Egerben. Amikor húszéves korában szépen, délcegen mint egy eg­zotikus nép fia Budapestre érkezett, nagy elhatározások vezették: a tollával akarta megváltani ezt a fejlődésben megaszalódott magyar világot. Hősei, akiket magával hozott vicénék, dadák, kosztosok, cselédek, majd az első nagy­városi munkások, hiszen a proletártéma is Bródyval vo­nult be az irodalomba, ami­kor 1884-ben megjelenik első műve, a Nyomor. Mikszáth azonnal meg is állapítja a novelláskötetről. hogy írója: „Az igazságnak úgyszólván erősebb barátja, mint a szép­nek”. s ettől kezdve útja si- kerről-sikerre vezet. Koszto­lányi nem érdemtelenül je­gyezte meg róla. hogy koráb­ban ő volt az egyetlen nagy író, aki igazán testtel, lélek­kel modem volt, hatalmas, eredeti egyéniség, aki a ma legnagyobb problémáin löo- rengett .. Mindenki, aki ma­gyarul ir. olvas, adós Bródy Sándornak. önmagát napszámosnak tartja, —, „igaz, hogy úri napszámos voltam, a verej­tékem nem csörgött, egyszer haraptam csak a számba, amikor a második fiam szü­letett.- s amíg a feleségem vajúdott, nekept vezércik­ket kellett írnom Budapest rendezéséről. Nem panaszlom fel. de én nem vagyok pesti, mindörökre vidéki marad­tam. .. Nem vagyok sorsom­mal elégedetlen. Az édes­anyám. aki 89 esztendős ko­rában meghalt, egy fekete ternóruhát hagyott rám. mint összes örökséget, a ruha zse­bében benne volt minden va­gyona. egy fekete keretes sze­müveg s az én utolsó levelem. Nekem tetszik a gondolat, hogy én utánam, se maradjon más, mint egy szál frakk, ab­ban egy szemüveg, s valami naiv lánynak az utolsó leve­le” S bár az írónak szinte ars poeticája volt, hogy egyetlen égy kedves könyve sincs; ,.A kis kutya az utcán job­ban érdekel, mint akármilyen remekmunka” — mondta nem A NAP LOVAGJA Emlékezés Brótly Sándorra egyszer, ennek ellenére a ma embere is érdeklődéssel olvas­hatja műveit. Társadalombiráíata elsősor­ban novelláiban és zsúrnalisz- tikai cikkeiben nyilvánul meg. A kisemberek, bakák, kalau­zok, utcaseprők mellett meg­találjuk az uzsorásokat, ban­károkat, éhenkórászok, hír­lapírók elvtelen politikusok, nyomorgó művészek, diákok és nagyságák, sikkasztok és szélhámosok egész panopti­kumát. írásaiban a hirtelen világvárossá nőtt Budapest életének ábrázolásán keresztül látjuk Magyarország ellent­mondásos kapitalizálódását is. „Sándor bátyám nem is tudja, mi mident csinált és fc.lylalott le e csatornátlan országban” — vallotta róla Ady. aki mindig fiúi rajon­gással emlékezett meg Bró­dy ihlető példájáról. Az elis­merést feltétlenül megérdem­li. hiszen a Jövendő c. fo­lyóiratban megszólaltatta ko­ra haladó íróit, az egyedül irt Fehér Könyvek sorozata pedig a 67 utáni Magyarnr- ország legszélesebb kritikai körképét adja. em kegyeletsértés, ha ■^megállapítjuk, hogy eb­ben a harcában, az újért, a szegénységért folytatott küz­delmében időnkint „jellemte- lenül elfáradt”, nem volt elég állhatatos és ilyenkor ..az úr­hatnám és elpuhult belletris­ta győzött az elkeseredett és elszánt Tiborc fölött... Egy ilyen elkeseredett, ki­égett időszakában öngyilkos­ságot kísérelt meg és, amikor az okáról faggatták elmond­ta. hogy az. irás, ha jó. leg­többször kin, de többet ér minden narkotikumnál, még a legnagyobbnak a szerelemnél is. Meg lehet bolondulni, sír­ból fel lehet kelni, halálból lehet visszatérni egy jó té­máért. amit kifog az író ma­gának. „Nekem már nem volt •témám, és ezért■ azt hittem, hegy a leg kőidusabb, legron­gyosabb. a legszegényebb em­ber lettem. Nem akartam rongyokban mutatkozni a vi­lág előtt mert szégyelltem ma­ga m...” Irodalmi örökségéből a re­mekbeszabott elbeszélések mellett a ma olvasója A dada A tanítónő és A medikus c. drámáit ismeri leginkább, amelyek a maguk idejében zajos sikert arattak, de a mo­dem színpadon is megállják a helyüket. Idesorolhatjuk a Katonazene c. kitűnő filmün­ket is, amelynek a meséjét Bródy novellája után dolgoz­ták fel. Az ifjúság szeretettel olvassa az Egri diákok c. re­gényét. amelyben szülővárosa fiatalságának állít. maradan­dó emléket, a felnőtt olvasó­nak kitűnő szórakozást nvúit. az Ezüst kecske c. regénye és egyik legkütönőbb alkotása A nap lovaaja című regénye, amelv napiainkban jelent meg a Széni rodalml Könyvkiadó gondozásában az Olcsó Könyv­tár sorozatban 40 ezer fél- dányban A regény a Habsburg-Ma- gyarország könyörtelen vilá­gossági'! és itétető rajza. Fő­hőse Asztalos Aurél, a cini­kus. bármire kaoható. köze­pes . képességű űiságíró. Eey jelentéktelen betegség ürü­gyén elint Oasteinbe. ahol ügves fordulattal megismer­kedik a hercegi fenséggel és annak szeretőiével. Julival. A jóképű fiú megtetszik a kis színésznőből lett hercegi sze­retőnek .aki ettől kezdve min­den befolyását latbavetve egyengeti útiát a politikai és gazdasági érvényesülés felé. Asztalosnak minden eshetősé­ge megvan rá. hogy - képvi­selő, köztiszteletben álló- kö­zéleti személyiség legyen, ám egy véletlen keresztülhúzza számításait. Nem elégszik meg Juli hasznothajtó szerelmével hanem a jövőre gondolva ud­varol Annie-nak, egy grófi család elkényeztetett, naív szereiemre gyulladó lányának. Am az. osztálylársadalom kor­látái könyörtelenek, nem en­gedik befurakodni az idegent. Egy párbajban, amelyet a Ju­li becsületén esett sértés mi­att vívnak, Asztalost éppen Annie bátyja lövi le. Aszta­los Aurél nem tud a nap lo­vagja lenni. Csak karrierista és az olvasó azzal az érzés­sel teszi le a könyvet, hogy bukása megérdemelt. mint ahogy a regényben kitünően ábrázolt korszak letűnése sem kelt senkiben nosztalgiát. ^ Tanácsköztársaság ide­jén is derekasan helytálló Bródy a keresztény-kurzus idején már csak származása miatt sem lehetett kedves Író­ja a hivatalos Magyarország­nak. Prohászka Ottokár szé­kesfehérvári püspök fel is emelte Bródy hatása ellen szavát, s különösen az ifjú­ságot óvta műveitől, megál­lapítva róluk. hogy azok csak istállólámpással világí­tanak az embereknek. Bródy Önérzetesen válaszolt: „Ó fó­ti sztélé nő ö szent atyám, ki tudja jobban, mint ön, hogy az istálló szent hely. és az­zal a szerény lámoással a leg­szebb határokat. lehet bevilá­gítani. Hogy én nem kellek, az nem baj. én megcsináltam a magam dolgát. Az újmódi magyar Írásnak, az új föld­nek talán mégis csal: én vol­tam a megtermékenyítőie... Itten bújtam ki a falu föld­jéből. a honatyák kakukkfü­ves utcáiból. En nem alcartam semmit. Díszt, állást, rangot, semmit. Megélni valahogy, és néha egy jó szót. valami ke­vés bajtársi elismerést...” Hetvennél több művel áldo­zott ezért a szeretetért. Meg­érdemli. hogy tisztelettel hajt­suk meg emléke előtt az elis­merés zászlaját, amelyet sa­ját kora oly sokszor és igaz­ságtalanéi tagadott meg tőle. Mert ő igazán a nap lovagja volt. Osukli I«. SiMON LAMOS: A bolygók balladája Nagyanyám egyszer szomorúan ‘ kivezetett a ház elébe. Ott álltunk épp, hol most a kút van s néztünk a tistta, nyári égre. Ragyoglak mérhetetlen messze a csillagok, s indult a szél is lanyhán, csak épp hogy ébredezve Egy pillanatig eltűnődtünk, aztán az égre néztünk újra. Nézd csak: üstölcös jár felettünk! magyarázta nagyanyám ujja. ■Rossz csillag az, mert háborút hoz. így olvastam az álmoskönyvben .. . Imádkozzunk fiam, az Úrhoz! Szegény; babonás öregasszony! Mi lenne ha még ma is élne? Mit mondáim a csillagokról, mikor a tiszta égre nézne? Mit mondanátok régi holtak most, hogy már égi pályán szállnak emberrel, embergyurta Holdak? Nagyanyám ülne- bóbiskolva , a reges-régi karosszékben. ■j — Ö istenem — rebegve szólna — hogy ezt is megengedted élnem! Üj Holdak járnak ... milyen szép ez! ■ fogatlan ajkkal rám nevetne: fiacskám ... hallod! Békesség lesz! Első nyilatkozatok a szegedi Szabadtéri játékokról Ebben az esztendőben ötöd­ször rendezik már meg Sze­geden a felújítás óta a sza­badtéri játékokat. Az elmúlt években mintegy félmillió ember gyönyörködött az esti előadásokon. Az idei jubileum természetesen fokozza a ked­vet és a művészi felelősséget.' rmi kicsendül az első nyilat­kozatokból is. Teri Jánost, a szabadtéri játékok igazgató­ját, Fülöp Zoltán és Varga Mátyás díszlettervezőket és Békés András rendezőt kér­deztük meg, .hogyan készül­nek a nagy nyári művészeti feladatra. Tari János a gazdag kiegé­szítő programról beszélt. — Szinte nehéz felsorolni, annyi esemény. érdekesség lesz. a- játékok előadásai mel­lett Szegeden. Húsz alkalom­mal adnak térzenét zeneka­rok, július 28-án rendezzük meg a hagyományos ifjúsági karnevált, mely a fiatalok színes-mókás felvonulásával évről évre ezreket mozgat meg. Szegeden szerepel július 31-én a világjáró szovjet Gav­rilov együttes, tánczenei fesz­tivál lesz augusztus 9-én. Rengeteg érdekes kiállítás, a Szegedi Nemzeti Színház két nyári előadása egészíti ki a kulturális programot — vázla­tosan. A sportműsorban nem­zetközi és országos versenyek — marathoni, motorcsónak, go-cart, motocross. futball­mérkőzések, úszóversenyek, több sportágban kupa küzdel­mek — szerepelnek. — Bízunk abban, hogy min­denki megtalálja majd nap­közi szabadidejében a számá­ra legkedvesebb, legtöbbet ígérő programot. Békés András, a Cigánybáró rendezője a szegedi szabadtéri előadás sajátosságait, ezzel kapcsolatos elképzeléseit mondta el; — Olyan színpadi beállításo­kat igyekszünk megvalósítani, amelyek dinamikában, látvá­nyosságban , kizárólag ezen a színpadon, s ebben a környe­zetben oldható meg. Százhúsz tagú énekkar mellett 380 sta­tiszta vesz részt az előadás­ban és 30 tagú balett együt­tes is szerepel. A balettek ön­álló betétnek számítanak — külön koreográfiát készített hozzájuk Barkóczy Sándor. Fülöp Zoltán es Varga Má­tyás a díszlettervekről be­szélt. — A Szentivánéji álom dísz­letei meseszernek lesznek — mondja Fülöp Zoltán. — Több különböző nagyságú forgószín­paddal a nyílt színen oldjuk meg a változásokat, ami ugyancsak a meseszerűséget hangsúlyozza. A díszlet a kör­nyezet ellenére is igazi athéni erőt sejtet majd. mert a tün­dérmese bájához alkalmazko­dik — Teljesen új díszletmegol­dással kerül színre Szegedre a Brankovics György is. A háttérben egy monumentális freskó hadi jeleneté vonul vé­gig minden képen, a színpadi építkezés pedig a súlyos ro­mán architektúra jegyében készül, ami harmóniába olvad a környezettel is. — Verdi muzsikájának kell urakodónak lenni a Trubadúr előadásán — nyilatkozik Var­ga Mátyás — ezért elvont szín­padot terveztek. Súlyos szín­padi építmények nem zavar­hatják a drámaiságot, a já­tékra és a muzsikára kell koncentrálni a figyelmét a díszletekkel is. A tervekkel már valamennyien elkészül­tünk, díszlettervezők, s úgy tudom. Szegeden máris meg­kezdik a díszlettervek meg­építésének gondos munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents