Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-26 / 51. szám
ISS? Június 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Gazdaságos gépesítést, szilárd műszaki vezetést a termelőszövetkezetekben KASZAVERÉS KÖZBEN Házilag építettek hideglevegös szénaszárítót A Cserhátsurányi Szabadsás Termelőszövetkezetben már korábban elhatározták^ hogy az új hideglevegös módszerrel szártíják szénává az idén a zöldtakarmányokat. Nagy az állatállomány a közös gazdaságban, — csak szarvasmarhából 380-at számolnak, — gondoskodnak tehát, hogy ne legyen takarmány gondjuk a télen. Az ígv szárított szénának óriási előnye; hogy a tápanyag, a vitaminok és ásványi anyagok legnagyobb y- *sze megmarad. A szövetkezetiek azonban hiába várták a szénaszárító megépítéséhez szükséges anyagokat. Már erősen közeledett a lucerna kaszálásának ideje, s az anyagok még sehol sem voltak. A termelőszövetkezei; szakemberei ekkor a megléA (ermelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban több mint 4000 holdon végeznek az idén talajjavítást ben évi 10 százalékos növekedést terveztünk, de a talajjavítás iránti igény ennél gyorsabban növekszik. Nagyon szeretnénk, ha néhány év múlva sort kerítenénk a rétek és legelők talajjavítására is. Ennek, azonban elsősorban a hiányos vízrendezés az akadályozója — fejezte be nyilatkozatát Dr. Toldy Kornél. vő faanyaeok és kevés tégla felhasználásával elkészítették a szénaszárító másét, s mintegy 8-9 vagon lucernát, amelyet eddig betakarítottak ezen szárítják. A szakemberek véleménye szerint, a széna minősége kitűnő, s a berendezés mintegy 10-15 ezer forinttal olcsóbb is az eredetileg tervezettnél. ÜJ GYÓGYSZER t>r. J. Wilkinson, a manchesteri egyetemi kórház orvosa azt írja a British Medical Journalben: „Négy évi kutatómunkám során megállapítottam, hogy a rettegett mustárgázból készített gyógyszer a leghatásosabb eszköz a fehérvérűség kezelésére.” A gyógyszert szájon át adagolják, mentes minden mérgező, káros, vagy kellemetlen hatástól és az eddig szerzett tapasztalatok igen biztatók. Az új gyógyszer neve Uraci Mustard. GYÓGY-CIGARETTA Bulgáriai Tudományos Kutató Intézetek teljesen ártalmatlan cigarettafajtát dolgoztak ki, amely meggyorsítja néhány betegség, például az asztma és a magas vérnyomás gyógyulását. Az „Atro- tabak”-nak nevezett cigaretta nem tartalmaz nikotint, a dohányba viszont két ezrelék Atropint kevernek. 9T Takarmány táppal hizlalnak Orhalnion, Szécsénvben és Patvarcon Az utóbbi hónapokban egyre többet beszélünk a termelőszövetkezetek helyes gépesítéséről. Ezalatt a magasíokú és gazdaságos gépesítést értjük. Ugyanis a gépesítés megvalósítása egyik döntő kérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, illetve a termelőszövetkezetek megerősítésének. Megyénkben még fontosabbá teszik a kérdést a sajátos talaviszonyokból adódó feladatok és a szűkös munkaerő-helyzet. Nálunk 1961-ben határozta meg a • megyei üzemszervezési szakbizottság a gépesítés főbb irányelveit. Száz új erőgép Az irányelvek szerint tavaly elsősorban a gazdaságilag megszilárdult termelőszövetkezetek gépvásárlási igényét illetve ezek teljes gépellátását segítették elő. Ezenkívül gondot fordítottak arra is, hogy a gyenge termelőszövetkezetek el legyenek látva a legszükségesebb gépekkel. Arra törekedtek, hogy a közepesen gazdálkodó termel ószövetkezetek részére olyan kiegészítő munkagépeket biztosítsanak, amelyek szükségesek a meglévő traktorok jobb kihasználásához. Az elmúlt évben jelentősen megszaporodott a gépállomások és termelőszövetkezetek erőgépallománya. Ez a két „szektor” tavaly, az év végén 927 könnyű és nehez univerzális, valamint szántótraktorral rendelkezett. A megyei tamács kimutatása szerint csaknem 100 erőgépet kap megyénk az idén s ezeknek nagyobb részét a termelőszövetkezetek kapják. Az idén már több munkagépet is vásárolhatnak a termelőszövetkezetek, mint 1962- ben. így lehetőség nyílik arra, hogy az egy traktoregységre jutó földterület tovább csökkenjen: 120,9 katasztrális holdról 106,2 holdra. Képzett traktorosok kellenek A gépesítési irányelveknek megfelelően 30 gazdaságilag szilárd termelőszövetkezet komplex gépesítése valósult meg eddig. Ezekben a szövetkezetekben jobb a gépösz- szetétel, mint a gyengébbekben: az összes mezőgazdasági munkát saját erőből kell elvégezniük. Az így gépesített szövetkezetek számát tovább növelik, ami szükségessé teszi a gépállomások egy részének javítótevékenységre való folyamatos átállítását. A magasfokú, gazdaságos gépesítés kialakításának kezdeti lépései megtörténtek. A cél megvalósításáig azonban igen sok még a tennivaló. Mindez egy sor igen jelentős kérdést vét fel, amelyeknek megoldása nélkül sem magas- fokú, sem gazdaságos nem lesz termelőszövetkezeteink gépesítése. A feladat bonyolult és sokrétű. A fejlett termeléstechnológiai eljárásokat csak a megfelelő erő- és munkagépek birtokában tudjuk sikeresen alkalmazni. Az sem mindegy, hogy milyen gépeket kapunk, hány fajtát, milyen a gépja- vítóhálózatunk, képzett szakemberek ülnek-e a gépeken, vagy gyorstalpalók, akik a szakszerűtlen kezelés következtében sok kárt okoznak. Hiányoznak a speciális gépek Nagyon érdekes, hogy megyénk az egy szántóegységre jutó földterület alapján előkelő helyet foglal el a „gépeA vizslási Március 21 Termelőszövetkezetben meggyorsult a kapásnövények ápolása. A szövetkezet határában dolgoztak vasárnap is. A termelőszövetkezeti tagoknak segítettek a községben lakó sítettségben ’ az országban. Ennek ellenére mégsem tudják a gépállomások, termelőszövetkezetek feladatainak minden munka időben történő elvégzését biztosítani. A gépállomások nagy része korszerűtlen. Nem tudják biztosítani az erózió elleni védelem kielégítő elvégzését, illetve a szükséges gépi munkák maradéktalan ellátását. Hiányoznak a lejtős területek művelésére alkalmas négykerék-meg- hajtásos speciális erőgépek, lánctalpas traktorok és az ezekhez szükséges munkagépek, altalajlazítók, váltvafor- gató ekék, stb. Az idén sem lehet különösebb javulásról beszélni, minthogy ezekből a speciális gépekből nem kap elegendőt megyénk. Az sem biztató, hogy mintegy 8—10 munkagépből hiány mutatkozik. Ilyenek például: az egyirányú tárcsa, a diszktiller, szántóföldi kultivátor, gyűrűs és sima henger stb. Közelgő gond: az aratás és a cséplés Ilyen speciális gond nálunk a kalászosok betakarítása is. A megye rossz domborzati viszonyai miatt nem lehet biztosítani a kombájnos aratás 70—80 százalékánál nagyobb arányú elterjesztését. (Véleményem szerint ez a szám is túl optimista!) Ezzel szemben a gépállomások cséplőgépállományának állapota, elhasználódása a cséplőgépek nagy részénél oly nagy mérvű, hogy már az idén, de később méginkább alkalmatlanabb a minőségileg jó munka elvégzésére. Tehát feltétlenül fontos, hogy valamilyen úton- módon kicseréljük cséplőgépeinket. Szakítani kell azzal a szemlélettel is, amely csak a kombájnaratásban látja a megoldást. Most ennek a végnélküli erőltetése káros, sőt veszélyes. A gépesítési irányelvek végső soron helyesen jelölték meg a gépesítési feladatokat: a gyenge termelőszövetkezetek a gépállomási, a gazdaságilag szilárd, termelőszövetkezetek pedig a saját gépekre alapozták termelő munkájukat. A helyes célkitűzések azonban csak akkor érvényesülhetnek, ha elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium következetesen betartja az idei gépesítési tervet, a szükséges speciális gépek 'Számát növeli, hiszen szerepei a tervekben 10—10 darab DTS4-es és D4K, valamint 20 darab UE 28-as traktor is. Traktoronként , 932 normálhold Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a termelőszövetkezetek teljes gépesítésére való törekvés helyes. Ezt indokolják a gazdaságossági és munkaszervezési tényezők is. Felesleges bizonygatni, mit jelent, ha a szükséges gépek azonnal kéznél vannak, ha el kell kezdeni egy munkát, s nem kell a gépállomásnak hosszú kilométereken keresztül átcsoportosítania egyik helyről a másikra. Márészt a komplexen gépesített termelőszövetkezetekben a gépek kihasználása is jobb, mint a gépállomásokon. Míg a termelőszövetkezetek egy traktoregységre 932 normálhold gépi munkát teljesítettek, a gépállomások mindössze csak 493 normálholdat. Emellett olcsóbban is dolgoznak a szövetkezeti gépek — elsősorban a komplex gépesítésű szövetkezetekben. — A gépállomások egy normálholdra eső közipari munkások. Több mint 30 ipari munkás dolgozott vasárnap a vizslási határban, hogy a termelőszövetkezetben mielőbb befejeződjék a növényápolás. vetlen költsége 112 forint, ezzel szemben a teljesen gépesített termelőszövetkezetekben 40—80 forintig alakultak az egy normálholdra eső közvetlen költségek. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a jövőben biztonságosabbá kell tenni e vonatkozásban a nyilvántartási rendszert, hogy lehetőség nyíljon a mélyebb elemzésekre és intézkedésekre is. A termelőszövetkezetekben jelentkező pozitív eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy jobban tudták érvényesíteni a traktorosok anyagi érdekeltségét, valamint az is, hogy néhány helyen sikerült megfelelő képzettségű traktorosgárdát és műszaki vezetőt beállítani. Nem szabad halogatni a karbantartást Néhány jelenség azonban még mindig akadályozza az eredményes kibontakozást'. Az egyik ilyen gátló tényező, hogy a gépesítés fejlődésével párhuzamosan nem tudjuk biztosítani a megfelelő számú képzett traktorost és szerelőt. Az elmúlt télen is csak valamivel több mint 300 traktorost, illetve szerelőt képeztek ki a termelőszövetkezetek és gépállomások számára. Ez korántsem elegendő. A trakto- roshiány jelentősen akadályozza a munkák gyors, jó elvégzését és — sok traktoros megfelelő képzettsége híján — a gépállomány gyorsabb rongálódását okozza. A legfőbb hiányosság azonban az, hogy a legtöbb helyen nem fordítanak kellő gondot a különböző karbantartási fokozatok elvégzésére, s már csak akkor kapkodnak sok esetben, amikor a megrongálódás súlyosabb és a gép üzemképtelen. Az irányítás szervezetlenségéből adódik, hogy néni az ütemterv szerint viszik javításra a szerződött gépeket. Ez a hanyagság zavart okoz a gépállomások tervszerű munkájában. De tapasztalható az is, hogy sok ecetben a gépállomások nem tartják be a javítási szerződésben vállalt Köztudomású, hogy _ megyénkben legnagyobbrészt savanyú, erdei talajok vannak-. Ezeken — mivel tápanyagokban is szegények — kisebbek a termésátlagok. Tehát fontos, hogy talajjavítással növeljük a termőképességet. Megyénkben már évek óta folyik ez a munka. Erről érdeklődünk, Dr. Toldy Koméitól, a Talajjavító Vállalat körzeti ag- ronómusától. Milyen eredményeket értek el 196--ben megyénkben a talajjavításban? m A tavalyi eredményt két szimpla számmal is kifejezhetném — kezdte nyilatkozatát, Dr. Toldv Kornél. — Az elmúlt évben több mint 4 500 vagon javító anyagot terítettünk szél mintegy 4 750 katasztrális holdon. Ez a számszerinti eredmény. Emellett azonban ie- lentős az a változás, amely a termelőszövet kezeteknél következett be. Ugyanis a mi vállalatunk, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is végez javítást. Az említett változás pedig az, boffv most már mmd több és több termelőszövetkezet igényli a talajjavítást. Ebb"n persze szerepet játszi k az is. hogv ehhez a munkához állami segítséget kapnak hitel formájában. Milyen javítóanyagokat alkalmaznak és hogyan végzik a javítást? Ezekre a talajokra, mész- iszapot. lápi meszet, illetve mészkőport alkalmazunk. Az °eves javító anyagokat az •főzetes szakvélemény alaníán választjuk meg. de ezt befokötelezettségeket. Nem fogadják, vagy hosszú ideig nem javítják ki, vagy rosszul, hanyagul kijavítva küldik visz- s;ra a gépeket. A termelőszövetkezeti gépeknél — hasonlóan a gépállomásokhoz — nagy gondot jelent a pótalkatrész-hiány. Ezt a gondot azonban még tetézi, hogy a szövetkezetek nem ismerik kellően a 3004/5-ös kormányhatározatnak a gépjavítás jobbátételé- re vonatkozó előírásáít és ezért költséges utazgatásokkal. teljes áron szerzik be az alkatrészeket, holott a gépállomások ezt feláron tudják biztosítani. A termelőszövetkezeti gépek karbantartását, a kisebb-nagyobb hibák kijá- vítását az is befolyásolta, hogy a szövetkezetek nagy része távol esik a gépállomásoktól, s — főleg a lánctalpas gépeknél — a szállítás igen időtrabló, körülményes. Ezért kellene minél • sürgősebben megoldani a központi helyen fekvő, nagy termelőszövetkezetekben az alacsonyabb szintű javítást, hogy a gépek rendszeres karbantartását, a kisebb javításokat időben elvégezhessék. A tanácsok és gépállomások felelőssége Ezek a feladatok már megértek a gyors megoldásra,, ez nagy felelősséget ró a megyei és járási lanácsvezetésre es a gépállomási igazgatóságra egyaránt. Az előrelépés csak akkor lesz eredményes, ha mindenki elvégzi a maga területén a kijelölt tenn’való- kat. A mezőgazdasági terme lés technikai színvonala az utóbbi évek alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, — a jövőben pedig tovább tökéletesedik —, azonban ezt a technikát"” * etek körű' tekin több munkaszervezéssel, képzettebb traktoristákkal é§. gépjavító munkásokkal, valamint szilárd gazdasági és műszaki irányítással válthatjuk eredmények! é. Pádár András lyásolhatják a szállítási problémák is. Ha lápi mész kellene. de közelebbről olcsóbban tudunk beszerezni mészkőport. akkor azt alkalmazzuk természetesen a megfelelően átszámított mennyiségben. A megyében általában 100 mázsás javításokat végzünk, tehát annyi javítóanyagot terítünk szét egy-egy hold földre. A lebonyolítás technikai része azonos, adminisztratív része viszont különböző az állami gazdaságoknál és a termelőszövetkezeteknél. Miután például a termelőszövetkezet szakvéleményt kért és kapott az OMI-tól (Országos Minőségellenőrzési Intézet) szerződést köt a vállalattal. Ezután már mi következünk, kezdve a javítóanyag szállításától a kiszórásig. Milyen tervekkel rendelkeznek az idei évre? Az állami gazdaságokat is beleértve az idén 4 440 katasztrális holdon végzünk talajjavítást. Összesen 4 000 vagon. különféle javítóanyagot szórunk a javítandó területre. Ebből jelentősen részesednek a termelőszövetkezetek, amelyek közül sok helyen már a tavalajjavítás hasznát is le tudják mérni. A pásztói járásban például Kálión már tavaly elkezdtük, s az idén folytatjuk ’a rendszeres talaj- javítást. Ebben az évben Kallón majdnem 400 holdon javítják a talajokat. Bujákon több mint 500. Varsánvban is ekkora területen dolgoznak maid. De érdeklődnek már a rétsági járás termelő- sz''"'"tkez°tei is. Itt említeni mes azt is. hogy a második ötéves tervNógrád megyében két olyan ü?em van, amely keveréktakarmányokat állít elő, s rendszeresen ellátja szarvasmarha-, sertés- és baromfitápokkal a megye nagyüzemi gazdaságait. A tervek szerint a Magyarnándorban és Taron dolgozó keverőüzemek 1200 vagon keveréktarkarmányt adnak a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, azonban az év első felére esedékes mennyiséget már most A kis- és sóshartyáni „Egyesült Erő" Termelőszövetkezet eladná egy darab GAZ 51-cs tehergépkocsiját. A kocsit a kisterenyei Állami Gazdaság központi műhelyében lehet megtekinteni. jelentősen túlszárnyalták. Egyre növekszik a megyében azoknak a mezőgazdasági nagyüzemeknek a száma is, amelyek a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztésben rendszeresen felhasználják a takarmánykeverő-üzemek készítményeit. A rendszeres fogyasztók közé tartozik többek között az őrhalmi, a patvarci és a szécsényi közös gazdaság is, ahol már hét-nyolc hónap alatt hizlalják a sertéseket. Mezőgazdasági technikumot végzett munkavállalót keresünk felvásárlási munkában jártas és legalább két éves gyakorlattal rendelkezők jeletkezzenck. Tejüzem Pásztó. Segítenek az ipari munkások
